Prágai Magyar Hirlap, 1935. augusztus (14. évfolyam, 174-199 / 3726-3751. szám)

1935-08-15 / 186. (3738.) szám

Ma: Képes iiieHébI®i

A « 16 wldal ápa Ké U20

1BÉ| M S XIV. évf. 186 (3738) szám • Csütörtök • 1935 augusztus 15

Előfizetést ár: évente 300, félévre 150, negyed* Szerkesztőség; Prága II., Panská

évre 76, havonta 26 Ki., külföldre; évente 450, SzlovenSzkÓÍ és rHSZÍTlSzkÓl magUarság Jlícel2, 1L emelet • Kiadóhivatal:

félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • # 007 ö Prága II., Panská ulice 12, III emelet

A képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. politikai napilapja • ® TELEFON, 30311

■gyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki, SŰRGÖNVCiM HiRiflP PRflHfl

Lávái gondjai

(*) A háború utáni Franciaországnak nem volt talán egyetlen miniszterelnöke se, akitől olyan súlyos problémák várták volna a megoldást, mint most Láváitól. Láváiról általában nem tartanak sokat Franciaországban és hideg, fantáziátlan realista hírében áll, de hiányzik belőle az a szinte fanatikus rendszeresség, ami Poincaréban elviselhetővé tette e száraz empirizmust. Nem jó szónok és nem tudnak róla egyebet, mint hogy meg akarja menteni a frankot és meg akarja menteni Franciaországot és ehhez a két gigantikus feladathoz olyan szatócsmódszereket alkalmaz, amelyektől minden valamirevaló államféríiu visszariadna. Most meg kell mutatnia, hogy Franciaország tizenhét évvel a nagy győzelem után nem jutott el a bomlás korszakához, mint ahogy ezt ellenségek és barátok kórusa hirdeti.

Laval az első háború utáni miniszterelnök és külügyminiszter, akinek nincs, koncepciója, legalább is nincs látható, ideológiailag érzékelhető koncepciója, amit ,Javaik elgondolás" címén el lehetne skatulyázni. Briand se tartozott éppen azok közé, akik minden reálpolitikai mozdulatot ideológiai vattákkal pólyáznak be, de volt valami, amire az utókor is azonnal rá fog ismerni és amiről tökéletes biztonsággal tudni lehet, hogy ez a ,,briandi elgondolás" volt Európában. Barthounak is voltak elgondolásai, sőt talán csakis neki voltak szigorúan elvi alapokon mozgó tervei Európa békéjének megszervezésére. Laval átvett kész formákat tőle és átvett néhány szempontot, de nem vette át a koncepciót. Egyszerűen azért nem. mert tisztában volt vele. hogy látási mechanizmusuk élesen különbözik egymástól. Barthou nagyon élesen látta a távoli dolgokat, de a hétköznap gondjairól homályos és bizonytalan képzetei voltak, Laval pedig nagyon jól látja azt, ami az orra előtt van. Ez az erőssége. Mindig arra az egyetlen és legnagyobb gondra tudja koncentrálni magát, amit a köznap vet fel. Szerencsés természet, és hozzá tehetjük, ritka természet a politikában : hétfőn csak a hétfői gondokkal tud és mer bíbelődni osztatlan energiával és teljes odaadással, a keddi problémákat pedig egyszerűen kikapcsolja. Laval sokoldalúságának is ez a titka. Kicsiben intézi a dolgokat, atomizál, de nem önkényesen, hanem elfogadja az idő félreérthetetlen útmutatásait.

Persze nagy kérdés, hogy a problémáknak olyan tömegével, amilyet most hordott össze bel- és külpolitika terén az idő Laval elé, meg lehet-e birkózni ezzel a módszerrel. Nem volt még miniszterelnök Francia- országban, aki ilyen széles tömegfronttal állott volna szemben s nem volt még miniszterelnök, akinek intézkedései mellett saját hívei olyan kevés mentőkörülményt tudtak volna felsorakoztatni. Talán az egyetlen komoly mentőkörülmény, ami Laval szükség- rendeletes politikája mellett elhangzott. Herrioté volt, aki nagyon bizonytalan hangon csak annyit mondott, hogy „Laval a köztársaságot akarja megmenteni".

Igen, Laval meg akarja menteni a köztársaságot, ilyesfélét maga is mondott a prefektusoknak, viszont a baloldal azt mondja, hogy aki a köztársaságot meg akarja menteni, az ne paktáljon a tüzkeresz- tesekkel. Viszont azt a baloldal is tudja, hogy ami Laval után jön, csak rosszabb lehet és semmiesetre se jobb. Elvégre azok a

£zew fttd&itja

az észafoalaszmszá&i th

Emberi és állati hullák borilfák Ovada uccáit « Kél Sala tettesen elinni a föld színéről ■»» Beomlott a Génua és Alexandria hözötl közlekedő vonat töltése » Óvodában Í30 ház ontíoií össze

Turin, augusztus 14. Északolaszországban borzalmas árvízkatasztrófa pusztít, amely úgyszólván példa nélkül áll a legutóbbi idők árvízkatasztrófái sorában. Ellenőrizhetetlen hírek szerint eddig többszáz halálos áldozata van a katasztrófának. A többnapos felhőszakadásszerű

esőzések következtében az összes északolaszországi folyók megáradtak. Különösen veszélyes a helyzet Ortiglio és Ovada tavak környékén. A liguriai Alpokból lezúduló hatalmas víztömegek átszakitották a gátakat és a két tó vize óriási területen elborította a vidéket. A környéken levő összes községek és falvak víz alatt vannak. Az árvíz megdagasztotfca az Orba és Stura folyókat is, annyira, hogy kiöntötték medreikből.

A hatalmas víztömeg irtózatos erővel zudul le a völgybe és mindent, ami útjába esik, magával sodor. Vasúti sínek, hidak, háztetők és bútordarabok úsznak a szennyes hullámokon, A J lakosság között leírhatatlan pánik tört ki. A katasztrófát még fokozza, hogy több helyen földcsuszamlást okozott az árvíz. Az áradat mint- | egy negyven-ötven kilométer széles területen hömpölyög előre. Az áradat a Génuától északra fekvő Ovada községben érte el kulminációs

pontját, A folyó partján fekvő városrészben úgyszólván percek alatt métermagasságra emelkedett az árvíz. Minthogy ezekben a városrészekben az egészen szegény lakosság lakik és minden háznak pincelakásai is vannak, mégpedig zsúfolt pincelakások, az árvíz következtében rengeteg ember lelte halálát. A pincelakások lakói ugyanis nem tudtak kellő időben kimenekülni lakásaikból. Nagyon sokan elpusztultak azonban azok közül is, akik kimenekültek lakásaikból és a házak tetején kerestek menedéket. A rozoga házak ugyanis az irtózatos mennyiségű víz nyomása alatt összeomlottak és rengeteg ember pusztult el a romjaik között a hullámokban. Az Orba folyó, amely Ovadánál egyesül a Sítúrával és Po felé igyekszik, Ovada határában valóságos tengerré változott. A folyó hullámain emberi és állati holttesteket, házak törmelékeit, hidakat, takarmánykazlakat lehet látni. A katasztrófa olyan fantasztikus gyorsasággal következett be, hogy úgyszólván lehetetlenné váltak a mentési kísérletek. Arról, hogy a hegyi falvakban milyen pusztításokat végzett az áradat, még nem is lehet képet alkotni, mert úgyszólván teljesen megszakadt ezzel a vidékkel a telefon- és távirati összeköttetés.

A pusztulás színhelyén

Ovada, augusztus 14. A tízezer lakosú Ovada és a környékén lévő Capriéttá és Molare községek úgyszólván teljesen elpusztultak a tegnap éjszakai borzalmas árvízkatasztrófa következtében. Az egész környék leírhatatlan pusztulás képét mutatja. A hullámokon összerombolt házak, bútordarabok úszkálnak, a városnak magasabban fekvő uccáin, ahonnan ma reggelre leomlott már az árvíz, emberi és állati holttetemek feküsznek. Mintegy kétszáz méter hosszúrétegek, amelyek a tényleges hatalmat, tehát a banktőkét és nagyipari tőkét kezükben tartják, más eszközökkel is rendelkeznek s ha Laval deflációs politikája csődöt mond és a szükségrendeletektől nem szelídül meg az ország, majd jön a parancsuralomnak valamelyik élesebb válfaja. „Tar- dieu árnyéka lebeg a vizek felett" és ezt a baloldal mégsem hagyhatja egészen számításon kívül. Viszont a baloldal vezéreinek nem lesz egészen könnyű feladat megfékezni a tömegek lendületét: elvégre az

adósok és a kishivatalnokok zendülése már évek óta esedékes és Laval takarékossági hadparancsa még súlyosabbá tette a helyzetet kisadós és kishitelező között. A munkások úgy érzik, hogy nem tudnak megélni a leredukált fizetésből és a sok állami hivatalnok, akik kivétel nélkül valamilyen választás'után politikai jutalomként kaptak az állást, személyes viszonyban érzik magukat a respublikával, kicsit hitbizományi gőggel

ságban beszakadt a hatalmas védőgát, amely ezen a helyen több mint negyven méter magas, Ovada külvárosában százharminc házat döntött romba az árvíz. Caprietía és Molare községekben úgyszólván kő kövön nem maradt. A lakosság körében leírhatatlan kétségbeesés uralkodik. Emberek félőrülten szaladgálnak a rom- badőlt ’ ázak között és eltűnt hozzátartozóikat keresik. A katasztrófának főleg asszonyok és gyermekek estek áldozatul. A halálos áldozatok

beszélnek róla s most nehezen törődnek bele, hogy ez a hitbizomány rosszul tejel. Nem is beszélve a frontharcosokról és hadirokkantakról, akik a „gloireból" élnek és nem egészen jogtalanul. Elvégre Francia- országban a tábornokok igazán elveszítették volna a háborút, ha a legénység és az őrmesterek nem „lázadnak fel" minden kritikus pillanatban és a parancs ellenére ki nem vívják a győzelmet. Ezek az őrmesterek és káplárok most majd kevesebb ánizs- pálinkát szopogathatnak, mint amennyihez tizenhét év alatt hozzászoktak. Azután a parasztok is megharagudtak Lavalra, pedig lélekben talán éppen hozzájuk áll legközelebb a francia miniszterelnök. Azt hiszik, hogy megint csak nekik kell fizetni a túlságosan nagyvonalú polgári államgazdálkodás deficitjét. Pedig ez nem egészen igy van, mert a francia paraszt az eldugott bankjegyekkel és aranyakkal jelentékenyen hozzájárult a mai krízishez s ennek követszámát teljes pontossággal még nem lehetett megállapítani, de hozzávetőleges becslés szerint több mint ezer halottja van a borzalmas katasztrófának, Számos súlyos sebesültet sikerült kimenteni a romok alól és ezek a közeli kórházakat zsúfolásig megtöltötték. A katasztrófát állítólag fokozta az a körülmény, hogy a lakosság az árvizveszedelem hírére elveszítette a fejét és pánikszerűen próbált menekülni. A menekülök úgyszólván egymást taposták le.

Nyolc perccel a katasztró fa, élőit

Róma, augusztus 14, Az árvíz tegnap any- ny’ra alámosta a Génua—Alessandria között húzódó vasútvonal töltését, hogy közvetlen Ovada előtt a vasúti sínek beszakadtak. Érdekes, hogy nyolc perccel a töltés beomlása előtt egy személyvonat robogott át a pályatesten.

Ovada mélyebben fekvő részei még ma is teljesen viz alatt vannak, A viz egyes helyeken meghaladja a másfél métert. Az Qrtiglio tó, amely 380 méterre fekszik a ter.ger színe fölött, s amelynek duzzasztó gátja két fontos erőműhöz szolgáltatta a hajtóerőt, gátszakadás következtében úgyszólván teljesen kiürült, A hatalmas konstrukciójú gátat, amely nem tudott ellenállni a többmillió köbméter viz nyomásának, húsz évvel ezelőtt építették. A vizmerutyiség, amely a gátszakadás következtében a tó körül elterülő vidékre zudult, mintegy 120 négyzetkilométernyi területet borított el.

Az Ítéletidő végigsöpört Páduán is. Számos fát kiszakított a vihar, úgyhogy a közlekedést a város központján be kellett szüntetni, Ereseié- bán több helyütt beütött a villám s egy embert agyon is csapott. A liguriai partokon is óriási a veszteség, mert számos kisebb fürdőhelyet elöntött az árvíz. A Génua közelében levő Voltie község is viz alatt áll.

keztében természetesen ahhoz is, hogy ma már csak ilyen szigorú rendszabályokkal sikerül megmenteni a frankot.

A belpolitikai gondok mellett súlyos külpolitikai gondjai is vannak Lavalnak. Elvégre a háromhatalmi konferencia nem sok jóval kecsegtet, annak ellenére, hogy Anglia valóban áldozatokat akar hozni s ma már sokkal inkább nyilvánvaló, mint két hónappal ezelőtt, hogy Olaszország presz- tizsokokból utasítja vissza az angol áldozatokat. Franciaország szempontjából fenyegető ez a helyzet elsősorban azért, mert a strésai front, amelynek alapzatát az olasz — abesszin konfliktus alaposan megingatta, minden pillanatban összeomlással fenyeget s akkor nagy kérdés : nem kerül-e abba a helyzetbe Franciaország Németországgal szemben, hogy kénytelen lesz szóbaállni Ribbentrop báróval azon az alapon, amelyet Anglia már elfogadott, amikor megkötötte a harmincötszázalékos flottaegyez-