Prágai Magyar Hirlap, 1935. augusztus (14. évfolyam, 174-199 / 3726-3751. szám)

1935-08-13 / 184. (3736.) szám

*935 augusztus 13, kedd. 3 Anégus meghátrál Abesszínia hajlandó területeket átengedni Olaszországnak Ha kijáratot kap a tengerhez • Olaszországban Is nő az egyezkedési kedv - A négus Olaszország és Anglia közeledése ellen intrikál - Olaszország és Németország gyarmati területeket vásárol PorlogálíátOI ? Paris, augusztus 12* A Havas iroda Addis A be bába kiküldött munkatársa beszélgetést foly- tatott a négussal, akihez többi között azt a kér-* dést intézte, hogy nem lenne-e helyesebb, ha Abesszínia megfelelő területi engedményt tenne Olaszország javára, ami által nagyobb katasz­trófának vehetné elejét és más oldalról esetleg olyan pénzügyi segítséget kapna, amivel az or­szág civilizálását elő lehetne segíteni. Az érde­kes kérdésre a négus alapjában véve meglepő választ adott. Hangoztatta, hogy az abesszin kormány legfőbb szempontja az, hogy megvé­delmezze az ország függetlenségét. A kormány minüen külföldi kölcsönt, hangoztatta a négus, az ország polgárosítására használt föl. Az ő vé­leménye szerint azonban a legjobban egy kikötő megszerzésével lehetne fejleszteni Abesszínia gazdasági helyzetét. — Ha ezt a törekvésünket siker koronázná — mondott a császár, — akkor hajlandóak lennénk Ogadáról az olaszok javára esetleg lemondani. P á r i s, augusztus 12. Az „Echo de Paris" munkatársa ugyanekkor megállapítja, hogy Mus­solini tekintettel a súlyos gazdasági nehézségek­re, amelyekkel az olasz kormánynak meg kell küzdenie, legújabban érdeklődést mutat a köz­vetítő törekvések iránt. A lap megállapítja, hogy a pénzügyi és gazdasági nyomás, amelyet An­glia és Franciaország esetleg Amerika segítsé­gével az érdekelt felekre gyakorolna, jelentős szerepet fog játszani az olasz—abesszin konflik­tus megoldásánál. Páris, augusztus 12. Az angol kormány állás­pontjával kapcsolatban a „Maiin" azt az érte­sülést közli, hogy az angol kormány hajlandó áldozatokat is hozni az olasz-abesszin kérdés­ben, ha azok ellenében sikerül elsimítania a vi­szályt. Anglia állítólag Párisban uj területi enged­ményeket fog felajánlani a békés megoldás érdekében Abesszíniának. Ha ugyanis Abesszínia megkapja azt a kijára­tot a tengerhez, amiről a császár a Havas-iroda munkatársának nyilatkozott, akkor nyitva áll az ut Olaszország számára azokra a területekre, amelyeket különben csak véres küzdelmek árán tudna magának megszerezni. Az „Echo de Pa­ris" szerint Londonban meg vannak győződve arról, hogy előbb-utóbb megvitatásra kerül a gyarmatok uj felosztása az európai államok között, Né­metországot is beleértve. Londoni vélemény szerint az abessziniai bonyo­dalom elkerülhető, ha Mussolini ellenszolgálta­tásokat kap. Mégpedig: 1. gazdasági engedmé­nyeket Abesszínia keleti és déli részében, 2. a portugál gyarmatok felosztását pénzbeli ki­egyenlítés ellenében. A 19., illetőleg 22. cikk alapján a következő módosítások igazolhatók és engedélyezhetők Af­rika térképén: Németország megkapja Angolát, Olaszország pedig Mozambikot. Nagy kérdés természetesen, hogy a francia lapnak ez a kom­binációja mennyiben nevezhető reálisnak. Az abesszin konfliktus: huszonnegyedik pont Genf, augusztus 12. Az United Press genfi munkatársa azt a feltűnést keltő hirt közli, hogy az olasz-abesszin konfliktust, nem mint ahogy első időben tervezték, a népszövetség tanácsá­nak összeülése alkalmával azonnal tárgyalni kezdik, hanem előreláthatólag csak szeptember végén kerül sor az abesszin kérdés letárgyalására. A tudó­sító jelentése szerint ugyanis Genfben diadal­maskodott annak a csoportnak az álláspontja, amely az abesszin-olasz kérdés gyors letár- gyalása ellen foglalt állást. A szeptember 4-én kezdődő népszövetségi ta­nácsülés napirendje huszonöt pontból áll és az olasz-abesszin kérdés a munkapfogram huszon­negyedik pontjaként szerepel, ami annyit jelent, hogy még egy egész hónappal kitolták a döntést ebben a kérdésben. London, augusztus 12. Tegnap este tért visz- sza Edén lord néhánynapos szabadságáról és azonnal hozzálátott a háromhatalmi konferencia anyagának előkészítéséhez. A holnapi nap folya­mán a Foreign Officen konferencia lesz, ame­lyen Edén határozott utasításokat fog kapni a párisi tanácskozásokra vonatkozóan. Csehszlovákiában és Romániában több tartalékos tiszt jelentkezett a négus hadseregébe Prága, augusztus 12. A Národní Politika je­lentése szerint tizenegy olmützi tartalékos tiszt a csehszlovák hadseregből való elbocsátását kérte, vagy amennyiben a minisztérium nem bo- csátaná el őket a hadsereg kötelékéből, arra az esetre engedélyt kérnek, hogy az abesszin né­gus hadseregébe léphessenek be. Abesszínia az önként jelentkező tiszteknek 3000 font sterling fizetést biztosit aranyban s a többi föltétel is nagyon kedvező. A lap jelentése szerint a nem­zetvédelmi minisztérium a kérvényre még nem válaszolt. Bukarest, augusztus 12. Röviden jelentettük, hogy Erdélyben volt osztrák-magyar hadsereg­beli tartalékos tiszteket toboroznak a négus hadseregébe. Eddig már ötven volt katonatiszt jelentkezett. Egyes hírek szerint még kétszáz tisztet vesznek föl. A volt osztrák-magyar hadseregbeli tisztek nyolcezer frankot, két hátaslovat, két tevét, tel­jes felszerelést s az abesszin hadseregbe való lépés után rendes havi fizetést kapnak. A ro­mániai lapok nagyrésze felháborodással Ítéli el, hogy a román hatóságok tétlenül nézik, hogy Erdély területén idegen hadsereg javára tobo­roznak. Ai olasz-angol közeledés és Abesszínia London, augusztus 12. Edén népszövetségi miniszter a „Moming Post" jelentése szerint a küszöbe'* álló párisi háromhatalmi értekezleten javaslatot fog előterjeszteni az olasz—abesszin konfliktus végleges rendezésére vonatkozóan. Olasz körökben hangsúlyozzák, hogy Olaszor­szág Mtétlenül megnyerné Anglia jóindulatú tá­mogatását, ha kötelezné magát arra, hogy a Ta- na-tó környékén tiszteletben tartja az angol ér­dekeket. Mértékadó angol körökben még rövid­del ezelőtt is azt az álláspontot képviselték, hogy Anglia magatartását e kérdésben kizárólag alap­vető elvi szempontok határozzák meg. Később azonban már arra kezdtek célozni, hogy Abesz- sziniának olasz részről történő megszállása veszé­lyeztetné Anglia egyiptomi helyzetét. Az angol lap véleménye szerint Párisban tehát egész nyíl­tan kell Angliának és Olaszországnak tisztázni azokat a szempontokat, amelyeket a két euró­pai ^atalom együttműködését az abesszin kér­désben lehetővé teszi. Az abesszin császár min­denesetre minden lehetőt elkövet, hogy a két európai hatalom megértését lehetetlenné tegye. AZ ABESSZINIAI CSÁSZÁRI TESTŐRSÉG ZÁSZLAJA Gazdasági téren váratlanul nehézségek merültek föl a Duna-paktum tervével szemben Németország magatartása is hátráltatja a terv megvalösulását Az érdekelt kormányok még nem kaptak konkrét javaslatot Becs, augusztus 12. Az utóbbi napokban már úgy látszott, hogy döntő stádiumba ju­tott a Duna-paktum ügye, amikor váratla­nul bizonyos nehézségek merültek föl. Be­avatott osztrák körökben mindenesetre han­goztatják, hogy nem felei meg a tényeknek, hogy a dunai egyezmény tervét hozzájáru­lás céljából már megküldték az érdekelt kor­mányoknak. Eszmecserék folynak e tárgy­ban, de határozott javaslat eddig még nem történt. A „Reichspost" római tudósítójának a dunai egyezményről folyó tárgyalásokkal kapcsolatos jelentése szerint Rómában hang­súlyozzák, hogy az abessziniai bonyodalom nem hátráltatja a dunai egyezmény további fejlődését. Olaszország Ausztria független­ségének és a Duna-medencében érdekelt ál­lamok gazdasági együttműködésének bizto­sításában többek között fontos hátfedezetet lát afrikai és földközitengeri politikája szá­mára. Sajnos, folytatja tovább a lap, .az afrikai gyarmati kérdésektől függetlenül a Duna-medence gazdasági egyensúlyával szemben bizonyos ellenszegülés mutatkozik a középeurópai tárgyalásokban. Olaszor­szág éppen ezért Franciaországgal együtt ismét tervbe vette a dunai egyezmény ér­dekében, hogy a kisantant egyes tagállamai­val, valamint a Duna-medencében érdekelt egyéb hatalmakkal, mint például Lengyel- országgal, újabb diplomáciai kapcsolatba lép. A dunai egyezmény akadályai London, augusztus 12. A „Morning Post" hosszabb római jelentésben számol be a du­nai egyezmény körül folyó tárgyalásokról. A lap szerint az egyezmény megkötését egy­részről az afrikai helyzet bizonytalansága, másrészről pedig Németország magatartása hátráltatja. A tárgyalások — írja továbbá a lap — Róma és Páris között tovább foly­nak, bár bizonyosra veszik, hogy az egyez­ményhez Németország nem fog csatlakozni, ami ha — nem is jelenti az egyezmény ku­darcát — mindenesetre csökkenti jelentősé­gét. A tárgyalásokat egyébként a lap sze- i rint a következő akadályok hátráltatják: 1. Jóformán lehetetlenség meghatározni a benemavatokzás fogalmát. 2. Németország ellenzi, hogy az egyezményben kétoldalú kölcsönös segélynyújtásról szóló záradéko­kat vegyenek föl. 3. Németország, tekintet­tel a strésai arcvonal mostani bizonytalan helyzetére, várakozó álláspontra helyezke­dik. 4. Olaszország katonailag egyre füg­getlenebb lesz és az európai béke megszer­vezésében való részvétele fejében szabad kezet akar kapni Afrikában. 5. A kisantant mereven szembehelyezkedik minden olyan kísérlettel, amely a Habsburg-restaurációra irányul. 6. Németország és más hatalmak óvakodnak addig kötelezettséget vállalni, mig az olasz—abesszin vihar ki nem tör. 7. Magyarország ragaszkodik a katonai egyenjogúság elvéhez és az utódállamok­Rosenlieim, augusztus 12. A nemzeti szocia­lista párt rosenhekni szervezetének ti zene tesz­ten cl ős fennállása alkalmából nagyszabású ün­nepélyt rendeztek, amelyen résztvett Hitler bi­rodalmi kancellár is. Hitler beszédet intézett a nemzeti szocialista pájrt összegyűlt tagjaihoz Beszédében hangoztatta, hogy a nemzeti szo­cialista párt küzdelemmel szerezte meg a hatal­mat a német birodalom fölött és tisztában van azzal, hogy a hatalom megtartása a küzdelem továbbfolytatását jelenti. — Akik szembenállnak vel/ünk, — mondotta Hitler kancellár, — nem fognak csalatkozni bennünk. A harcot mi sohasem szégyeltük, a múltban sem és ma sem. Ha azok, akik ellenünk van­nak, meg akarják ismerni harckészségünket, bán élő magyar kisebbségek sorsa felett fel­ügyeleti jogot akar magának biztosítani. A benemavatkozás fogalmának meghatá­rozása tekintetében több terv merült föl. De tekintettel az akadályokra, igen valószínű, hogy az uj egyezmény megnemtámadásra, a támadó megnemsegitésére és tanácsko­zásra fog szorítkozni. A kisantant billen gazdasási tervet készít Bécs, augusztus 12. A „Dér Tag" vasár­napi számában érdekes jelentést közöl Bel- grádból, amely szerint Sztojadinovics mi­niszterelnök Csehszlovákiával és Romániá­val egyetértésben dunai gazdasági tervet készül előterjeszteni. A lap utal arra, hogy Jugoszlávia szorosabb gazdasági kapcsola­tokat akar létesíteni Olaszországgal. könnyen megismerhetik. Le fogjuk tiporni őket. Azoknak pedig, — mondotta beszéde további során Hitler, — akik azt hiszik, hogy egyedül illetékesek a Gondviselés nevében nyilatkozni, csak annyit mondhatok, hogy tizenöt esztendő­vel ezelőtt nem volt egyéb fegyverem, csak a hit és akarat. Ma itt áll ez a mozgalom, amely meghódította a német nemzetet és a birodal­mat. Lehetséges lett volna ez a Mindenható ál­dása nélküli? Vagy azok, akik annakidején le­rombolták Németországot, azt mondhatják ma­gukról, hogy Isten nevében cselekedtek? Nem a Gondviselés akarata ellen lettünk azzá, ami vagyunk, hanoim igenis a Gondviselés akaratá­ból. Hitler hadüzenete a nemzeti szocializmus ellenségeinek Ilyen lépése volt például az is, hogy egy svájci vállalatnak engedélyt adott az Addis Abeba és Szudán közötti ut építésére. Ez az ut ugyanis jelentős mértékben elősegítené az Abesszínia és az angol Szudán közötti kereskedelmi forgalom fejlődését. Anglia területi koncessziókat tesz? „Le fogjuk tiporni őket“

Next

/
Thumbnails
Contents