Prágai Magyar Hirlap, 1935. augusztus (14. évfolyam, 174-199 / 3726-3751. szám)

1935-08-11 / 183. (3735.) szám

*KAU jLMJtt' Ali jkÍiMJ?í ASSZONYOK LAPJA----- ----- ----------- -------------------- ---- ------- ---- ---- -------.------------- — *““* «s­Au gusztus — a divat szempontjából — a leg­eseménytelenebb hónapnak nevezhető. A nyári újdonságok ideje már letelt. A varrónők ölhetett kezekkel várják az uj idény kezdetét. Az üzle­tekben okkáziók révén igyekeznek túladni a pár héttel azelőtt még megcsodált anyagokon ... Az őszi divat titkait pedig szigorúan őrzik. Mindamellett, hogy a párisi műhelyek mélyén lázas tempóban dolgoznak, az első, szezonnyitó divatbemutatók előtt egy divatház sem nyilat­kozik. Sőt... Szigorúan őrködnek, nehogy az ellentáborban idő előtt megtudják, a közösen meghatározott divatstilus határain belül, milyen egyéni ötletek tették jellegzetessé egyik-másik divatház kollekcióját. Mert, ha ezt kikémlelik — oda a hatás! Ettől a bajtól pedig még Páris- ban is erősen tartanak! Pillanatnyilag tehát a nagy eseményeket meg­előző szélcsend jegyében vagyunk; mindent a nyárutói félidény eseménytelensége borit. Egye­dül a kalapüzletek vidékén lehet szenzációkra találni. Itt már egészen őszies a hangulat. Meg­jelentek az első őszi kalapok, az uj divat első fecskéi. Bizonyára sokan akadnak olyanok, kik az őszies bársony- és bátran téliesnek nevezhető filc- meg velöurkalapok időszerűtlen megjelené­sén csodálkoznak. Valóban, logikátlan, hogy miért kell a nőknek a meleg augusztus első fe­lében lenge nyári ruháikhoz és vékony selyem korapléikhoz meleg, télies anyagból előállított kalapokat viselni? Erre a miértre különösen ne­héz válaszolni, mert logikus válasza — nincsen! A fontos csak az, hogy a nők az idők folyamán hozzászoktak ehhez a logikátlan szokáshoz, amelynek alapján mindig augusztus derekán vesznek búcsút könnyű szalmakalapjaiktól és kezdik el az őszi kalapszükségleteik beszerzé­sét. Divathölgyi életük folyamén módjukban volt hozzáedződni az ennél nagyobb furcsaságokhoz is. Hiszen az idei nyáron is a legellentétesebben öltözködnek. A délelőtti ruhák kislányosan egy­szerűek és simák. Az estélyi ruhák viszont ren­geteg fodorral, szalaggal és egész virágerdővel díszítettek. A délelőtti korzón igénytelen vászon- komplékban sétálnak, mig a strandon — pár óra leforgása alatt — hol estélyi ruhákra em­lékeztető pyjamákba, hol kisfiús shortokba, hol komplikált összeállítású strandruhákba öltöz­nek ... Ennyi forditottság mellett szinte termé­szetesnek tartják, hogy augusztus közepén nyárias ruháikhoz már olyan kalapokat viselje­nek, amelyek — józan elgondolás szerint — csak októberben lehetnek aktuálisak! A szóbanforgó első őszi kalapok — nyári elő­deikkel összehasonlítva — sokat változtak. Nem látni többet széles, nagy kalapformát. Ehelyett csak baretteket, olasz renesszánsz-ka- lapra emlékeztető sapkaformákat, fejkötőkhöz hasonlóan drapirozott tokkokat és szögletes ka- rimáju angolos kalapokat készítenek. Mert újra az annyira kedvelt és e nyáron annyira nélkü­lözött barettek lettek divatosak. A barettek — magátólértetődőleg — egészen újszerű változatokban tűntek fel. Tavaly a nagy­sikerű Korda-film: a „VIII. Henrik" volt az, amely a barettviselet átalakuláséra hatással volt. Az idén az olasz kiállítások inspirálták a kalap­divat irányitóit. Az idei divatos barettek a hí­res Raphael Sanzii és Piero della Francesca portrékon megörökített barettek hü másolatai! A drapirozott féloldalira huzva, a Francesca- portrékon látható sima, magasított formákat a homlokba huzva kell viselni. A formák sokfélesége mellett valamennyi bá- rettváltozatot elsősorban bársonyokból, majd düftinből és filcből készítik. A düftinből és filc­ből dolgozottakat angolos ruhákhoz hordják. A díszük egyforma: ízlésesen megkötött szalag, toll vagy zsinórátfüzés. A toll — mint minden évben — a koraőszi barettek és kalapok legjel­legzetesebb dísze. A fényes lakkal bevont liba- tolltól és a tarka fácántolltól kezdve egészen a bolyhos strucctollig minden tolifajta divatos. A pálma azonban — egyelőre — a strucc- tollé! Sok olyan körben felhajtott karimás bár­sonykalapot látni, amelyet körbe — ahová ren­desen a szalagot adják — strucctoll diszit. Ág­nes, a neves párisi kalaptervezőnő, több olyan modellt készített, amelynél az egyenes karima sötétkék vagy fekete filcből, a tető pedig vilá­gos strucctollakkal bevontán készült. Agnés mo­dellje különben még a szintén olasz renesszánsz eredetű szoros bársonytokk is, amelyet glória­alakban keményített és drótokkal kitartott fá­tyol diszit. A barettek, kalaphoz hasonlóan kidolgozott változata: az úgynevezett barettkalap. A baret­tek mellett ezeknek jósolják a legnagyobb nép­szerűséget, mert dekorativek és megvan az az előnyük, hogy széles karimáik révén jobban megvédik az arcot a még erős augusztusi nap­sugarak elől, mint a keskenyebb karimáju ka­lapformák. Jellegzetességük, hogy a tetejük egé­szen lapos, a karimáik pedig egyenesek. A hom­loknál bársonyszalag a díszük. A merev kari­máju, doboztetejü barettkalapok kézben nem sokat mutatnak, de a fejen annál csinosabbak. A sötét filcből vagy bársonyból dolgozott kari­ma és a világos pasztellszínű bársony homlok­szalag festői keretet adnak az arcnak. A keskenykarimás angolos kalapok viszont újra a férfikalapokéhoz hansonlóan vasalt tető­vel készülnek. A karimájuk hátul elkeskenyedő vagy felhajtott, igy a felloknizott frizurákat majdnem fedetlenül hagyják. Tekintettel a ba­rettek és a különféle formájú kalapok lapostetős s többnyire apró voltára, az egyensúlyt tovább­ra is a loknik közé rejtett, keskeny gumiszalag­gal biztosítják! Melyek az őszi kalapdivatszinek? Vezetnek a meleg-barna és a sötétebb kék árnyalatok. A kisgyermek beszéde, amellyel csecsemő ko­rában testi állapotát velünk közölni akarja, csak sirás és értelmetlen kiabálás. Nem szabad azon­ban azt hinni, hogy minden kiabálás fájdalmat jelent, nagyon sokszor minden különösebb ok nélkül sir, mert ez az ő beszéde. Csak pár hóna­pos korában következik a fejlődésnek az a foka, amikor a sírásból csendes gögic6elés lesz, vagyis kellemes és vidám érzéseit is jelezni tudja már. Ilyenkor, a gögicselés idején az anya már hosszú beszélgetéseket tud folytatni pici gyermekével, laki olyan figyelmesen hallgatja a hozzá intézett (szavakat, mintha mindent értene. Az első évben , ezután annyira fejlődik a gyermek beezélőké­péé sége, hogy könnyű szavakat a felnőttek után ! ismételgetni kezd. Ezek a szavak azonban a gyer­mekben már jóval előbb megrögződtek, mielőtt azokat még kimondani tudná. Nagyon gyakran előfordul, hogy gyermekek, akik később kezde­nek beszélni, szellemileg már jóval előbbre van­nak, mindent értenek, anélkül, hogy maguk meg­szólalnának, A beszéd elsajátításánál a legfontosabb sze­repe van az utánzásnak és a jó hallásnak. Ezen­kívül megállapították, hogy az arckifejezée és szájmozgás nagy hatást gyakorolnak a kisgyer­mekre, mert az először az ajak- és nyelvhango­kat tanulja meg. Vak gyermekek többnyire ké­Nagyon sok fekete kalapot és barettet látni, melyeket fehérrel vagy sárgásrózsaszinnel díszí­tenek. Kedvelt árnyalatok még az ezüstszürke, őszizöld és borvörös. A mai divatképünk legújabb átmeneti kalap­formákról készült rajozkat mutat. A felső sor balszélső rajza egy borvörös bársony barettka­lap után készült. Jellegzetes a széles, elől egész magasra felhajtott karimája, melyet steppelések díszítenek. A következő kalaprajz eredetije ezüstszürke filcből készült és a homlokszalagja buzakék bár­sony volt. A szintén hátrahajtott széles karimát elől apró beráncolások díszítették. A harmadik kalap Madame Agnés fejhez si­muló bársony tokkja, melyet glóriaszerüen ke­ményített és dróttal kitartott fekete fátyol di­szit. A negyedik ábra világosbarna nyúlszőr trot- tőr kalapot mutat jellegzetes kétoldalt és elől spiccbeszabott karimával. Szalag helyett elől összecsattolt sötétbarna és piros fonott bőrcsi- kok élénkítik. Az alsó sor balszélső filckalapját Raphael ké­pein szereplő filcbarett után dolgozták le. A szi- ne őszizöld, anyaga puha filc s elől nagy fekete csatt díszíti. A következő fekete bánrsonybarettet hason­lóan Raphael-portréról mintázták. Érdekes a barett háromszines összeállítása. A harmadik sötétkék bársony tokk középen összefogott díszítésével a fejkötőkre emlékeztet. Az utolsó fekete cilinderbársonnyal bevont ma­gas kalap elődjét Battista Sforza viselte s ezt a modellt még Pietro della Francesca örökítette meg. Csak a fátyol uj rajta, a forma ugyanolyan, mint az eredetije. RADVANYI M. sőbb tanulnak meg beszélni. mint az egészsé­gesek. Mivel tehát a kisgyermek egész fejlődése az utánzáson alapszik, természetes, hogy azokat a szavakat, kifejezéseket fogja megtanulni, melye­ket közvetlen környezetétől hall. Vájjon hall-e a gyerek szép tiszta magyar beszédet a szülőktől? Sajnos, a legtöbb esetben és különösen nagyvá­rosokban — nem. Próbáljuk csak egyszer nyitott füllel meghallgatni — uccán, villamoson, vagy akár családi körben —, hogyan beszélgetnek egy­mással. A legtöbb helyen feltűnő, hogy a kisfiú a drága apuskám, a kislány a drága anyu6kám megszólítást kapja. A pesti ember beszédjét mint a gaz ellepi a legszömyü'bb jassz-kifejezések áradata: muri, pali, dohány. A városi fül már észre sem veszi, meg sem hallja, nyugodtan to­vább adja utódainak az ilyen zengzetes szavakat. Az arab asszonyok a legsúlyosabban büntetik gyermeküket, ha a beszédben hibát követ el, a nyelvet a beszéd és az ének teszi maradan­dóvá. Az araboknál azért szent a szó. Bizony nem mindegy az, hogy a gyermekek otthon ho­gyan tanulnak beszélni. Magunk is gyakran ta­pasztalhattuk, ha egy emberrel először találkoz­tunk, miiyen kellemes vagy kellemetlen hatás­sal volt ránk annak a hangja és beszéde. Ame­lyik Szülő ismeri a beszéd fontosságát, az gyér-, Tiszta iqe&v is a Remekelt mekeit jőhangzásu, tiszta magyar beszédre ta­nít ja. Nagy tévedés azt hinni, hogy a gyermeket hagyhatjuk az ő maguk egyéni kifejezésmódjuk­kal és szavaikkal beszélni. Természetes, hogy egészen kis korukban még nem zavarjuk az ő gyermeki, néha különös és eredeti szemlélődésü­ket, amelyet sokszor különös egyéni kifejezése­ket használva mesélnek el, de ha egy bizonyos kort elérnek, ügyeljünk rájuk, különösen a fejlő­dés bizonyos éveiben. A kamaszkorban a legér­zékenyebbek és legkönnyebben hajlamosak hi­bákra. A szavakat elnyelik, kellemetlen rossz kifejezések tömege ragad rájuk, uccán, iskolá­ban, vagy barátoktól. Sokszor hibás szórendet ée mondatrészeket használnak. Kislányok gyak­ran nyafogva, affektálva beszélnek, néha értel­metlenül össze-viissza hadarnak. Hozzá kell szoktatni őket az egyszerű, tiszta beszéden kívül az értelmes, kifejező és logikus stílusra. Hogy ne használják gyakran ugyanazo­kat a szavakat és a szókincsük gazdagodjék, hogy megszokják a beszéd szép stílusát, adjunk jólirott könyveket kezükbe, ezeket olvastassuk velük fennhangon. Ugyancsak a beszéd stílusát fejleszti az írás is. Ma az iskolákban azért kí­vánják a pedagógusok, hogy a gyermek saját szavaival írjon és beszéljen, hogy beszédkészsé­ge és kifejezésének stílusa ezáltal fejlődjék. Is­merje meg a gyermek a szavak pontos értelmét és jelentőségét, csak azt használja, amelyik adott esetben pontosan fedi az értelmet. Ha erre nem figyelünk, a gyermek értelmetlenül fecseg és játszik majd a szavakkal anélkül, hogy beszéd­jére figyelne. így lesz felelős az anya, a szülő, a környezet egy ember beszédjéért s ime amikor olyan keve­sen vagyunk magyarok, a nyelv tisztántartása és megőrzése már nem egy ember személyes ügye, hanem az egész nemzeté. D. R. í) oiz a kozmetika szolgálatában Legfontosabb és amellett legolcsóbb kozmetikai szerünk: a viz. Nagy szerepe van a bőr szépségé­nek megóvásában és nélkülözhetetlen egyes szép­séghibák kezelésében is. Nem szabad azonban elfe­lejtenünk, hogy a viz helyes használatának is meg­vannak a szigorú szabályai, melyeknek figyelmen kivülhagyása a szépség rovására mehet. A víznek legfontosabb szerepe a bőrápolásban az, hogy a tisztálkodási műveleteknél nélkülözhetetlen, már pedig egészséges bőrt tökéletes tisztaság nél­kül elképzelni nem lehet. Fürdé* a mosakodás cél­jaira azonban nem mindem viz egyformán hasz­nálható. U. i. a kemény, nagyobb sótartalmú viz (mint pl. a kutviz) a szappant rosszul oldja, tehát nem tisztogat eléggé, azonkívül az érzékenyebb, — főleg a száraz — bőrt izgatja, kiszárítja, sőt gyul­ladásba is hozhatja. Tisztasági fürdőhöz, mosako­dáshoz tehát sokkal jobban megfelel a lágy viz (esővíz, folyó vize). A kemény vizet lágyítani lehet felfőzéssel vagy borax hozzáadásával. Akinek bőre a lágy vizet sem bírja, az fürdő- és mosdóvizébe keményítőt vagy megszűrt korpafőzetet keverjen. Arcmosó vízhez legjobb egy jó marék mandulakor­pából készült és megszűrt főzetet hozzáönteni. Szára® bőrűek gyakran kénytelenek a viz hasz­nálatát egyáltalán kerülni s helyette olajjal kell bőrüket tisztogatnak. Ha azonban arcuk szárazsága már enyhült vagy kezdettől fogva kisebbfoku, időnként tulzsirozott szapannal rendesen megmosa­kodhatnak, de ilyenkor is mandulakorpával lágyí­tott és zsirositott vizet használjanak s mindjárt utá­na megbízható zsirositó krémmel kenjék be bőrü­ket. Ezzel szemben a zsíros bőrűek meleg mosdó­vizükbe keverjenek kevés ecetet és kölni vizet vagy szeszt tartalmazó keveréket, amilyenek igen jó minőségben készen is vannak forgalomban. Fo­kozott izzadásnál gyakori melegfürdő ajánlatos. Lábizzadáe esetén akár naponta kétszer is kell me­leg lábfürdőt venni, amibe esetleg illatosító anya­gokat keverhetünk. A melegfürdö a bőr tartós bővérüségét okozza, a vérkeringésre kedvezően hat, ruganyosabbá teszi a bőrt, a verejtékmirigyek kivezetőcsöveiből kimos minden piszkot ée baktériumot, miáltal sok beteg­ségnek veheti elejét. A túlsókat használt melegvíz azonban kiszárítja a bőrt e ezáltal fonoyadtá, rán­cossá is teheti. Leghelyesebb, ha naponta 10—15 percig hűvös zuhanyozást végzünk. A havonként egyszeri gőzfürdő is jóttesz a bőrnek. Szabadban fürdés igen kedvező hő- és mechani­kai hatást fejt ki a bőrre, A hűvös viz jótékonyan hat a vérkeringésre és edzi nemcsak a bőrt, de az egész szervezetet is. óvakodjunk azonban a túlzá­soktól, mert azok a* egészségre károsak lehetnek általában és a bőrnek külön is árthatnak. Legké­sőbben, amikor kellemetlen hidegérzés, lüdbőrözés és az ajak, orr vagy ujjak kékes elszineződése je­lentkeznek, azonnal partra kell menni a vízből és alapos ledorzsölés után az időjárásnak megfelelően fel kell öltözni. A viz tehát a szépségápolásnak Í6 nélkülözhetet­len eszköze, viszont „a jóból is megárt a sok'" s ezért az „aurea mediocritaa1 elvi alapjára kell he­lyezkednünk, hogy kihasználhassuk azokat az iga­zán nagyon kedvező hatásokat, melyeket a viz he­lyes használata jelent a kozmetikában. A klasszikus őszi kalapok — Vasárnapi dlvatlevél —

Next

/
Thumbnails
Contents