Prágai Magyar Hirlap, 1935. augusztus (14. évfolyam, 174-199 / 3726-3751. szám)
1935-08-11 / 183. (3735.) szám
*KAU jLMJtt' Ali jkÍiMJ?í ASSZONYOK LAPJA----- ----- ----------- -------------------- ---- ------- ---- ---- -------.------------- — *““* «sAu gusztus — a divat szempontjából — a legeseménytelenebb hónapnak nevezhető. A nyári újdonságok ideje már letelt. A varrónők ölhetett kezekkel várják az uj idény kezdetét. Az üzletekben okkáziók révén igyekeznek túladni a pár héttel azelőtt még megcsodált anyagokon ... Az őszi divat titkait pedig szigorúan őrzik. Mindamellett, hogy a párisi műhelyek mélyén lázas tempóban dolgoznak, az első, szezonnyitó divatbemutatók előtt egy divatház sem nyilatkozik. Sőt... Szigorúan őrködnek, nehogy az ellentáborban idő előtt megtudják, a közösen meghatározott divatstilus határain belül, milyen egyéni ötletek tették jellegzetessé egyik-másik divatház kollekcióját. Mert, ha ezt kikémlelik — oda a hatás! Ettől a bajtól pedig még Páris- ban is erősen tartanak! Pillanatnyilag tehát a nagy eseményeket megelőző szélcsend jegyében vagyunk; mindent a nyárutói félidény eseménytelensége borit. Egyedül a kalapüzletek vidékén lehet szenzációkra találni. Itt már egészen őszies a hangulat. Megjelentek az első őszi kalapok, az uj divat első fecskéi. Bizonyára sokan akadnak olyanok, kik az őszies bársony- és bátran téliesnek nevezhető filc- meg velöurkalapok időszerűtlen megjelenésén csodálkoznak. Valóban, logikátlan, hogy miért kell a nőknek a meleg augusztus első felében lenge nyári ruháikhoz és vékony selyem korapléikhoz meleg, télies anyagból előállított kalapokat viselni? Erre a miértre különösen nehéz válaszolni, mert logikus válasza — nincsen! A fontos csak az, hogy a nők az idők folyamán hozzászoktak ehhez a logikátlan szokáshoz, amelynek alapján mindig augusztus derekán vesznek búcsút könnyű szalmakalapjaiktól és kezdik el az őszi kalapszükségleteik beszerzését. Divathölgyi életük folyamén módjukban volt hozzáedződni az ennél nagyobb furcsaságokhoz is. Hiszen az idei nyáron is a legellentétesebben öltözködnek. A délelőtti ruhák kislányosan egyszerűek és simák. Az estélyi ruhák viszont rengeteg fodorral, szalaggal és egész virágerdővel díszítettek. A délelőtti korzón igénytelen vászon- komplékban sétálnak, mig a strandon — pár óra leforgása alatt — hol estélyi ruhákra emlékeztető pyjamákba, hol kisfiús shortokba, hol komplikált összeállítású strandruhákba öltöznek ... Ennyi forditottság mellett szinte természetesnek tartják, hogy augusztus közepén nyárias ruháikhoz már olyan kalapokat viseljenek, amelyek — józan elgondolás szerint — csak októberben lehetnek aktuálisak! A szóbanforgó első őszi kalapok — nyári elődeikkel összehasonlítva — sokat változtak. Nem látni többet széles, nagy kalapformát. Ehelyett csak baretteket, olasz renesszánsz-ka- lapra emlékeztető sapkaformákat, fejkötőkhöz hasonlóan drapirozott tokkokat és szögletes ka- rimáju angolos kalapokat készítenek. Mert újra az annyira kedvelt és e nyáron annyira nélkülözött barettek lettek divatosak. A barettek — magátólértetődőleg — egészen újszerű változatokban tűntek fel. Tavaly a nagysikerű Korda-film: a „VIII. Henrik" volt az, amely a barettviselet átalakuláséra hatással volt. Az idén az olasz kiállítások inspirálták a kalapdivat irányitóit. Az idei divatos barettek a híres Raphael Sanzii és Piero della Francesca portrékon megörökített barettek hü másolatai! A drapirozott féloldalira huzva, a Francesca- portrékon látható sima, magasított formákat a homlokba huzva kell viselni. A formák sokfélesége mellett valamennyi bá- rettváltozatot elsősorban bársonyokból, majd düftinből és filcből készítik. A düftinből és filcből dolgozottakat angolos ruhákhoz hordják. A díszük egyforma: ízlésesen megkötött szalag, toll vagy zsinórátfüzés. A toll — mint minden évben — a koraőszi barettek és kalapok legjellegzetesebb dísze. A fényes lakkal bevont liba- tolltól és a tarka fácántolltól kezdve egészen a bolyhos strucctollig minden tolifajta divatos. A pálma azonban — egyelőre — a strucc- tollé! Sok olyan körben felhajtott karimás bársonykalapot látni, amelyet körbe — ahová rendesen a szalagot adják — strucctoll diszit. Ágnes, a neves párisi kalaptervezőnő, több olyan modellt készített, amelynél az egyenes karima sötétkék vagy fekete filcből, a tető pedig világos strucctollakkal bevontán készült. Agnés modellje különben még a szintén olasz renesszánsz eredetű szoros bársonytokk is, amelyet glóriaalakban keményített és drótokkal kitartott fátyol diszit. A barettek, kalaphoz hasonlóan kidolgozott változata: az úgynevezett barettkalap. A barettek mellett ezeknek jósolják a legnagyobb népszerűséget, mert dekorativek és megvan az az előnyük, hogy széles karimáik révén jobban megvédik az arcot a még erős augusztusi napsugarak elől, mint a keskenyebb karimáju kalapformák. Jellegzetességük, hogy a tetejük egészen lapos, a karimáik pedig egyenesek. A homloknál bársonyszalag a díszük. A merev karimáju, doboztetejü barettkalapok kézben nem sokat mutatnak, de a fejen annál csinosabbak. A sötét filcből vagy bársonyból dolgozott karima és a világos pasztellszínű bársony homlokszalag festői keretet adnak az arcnak. A keskenykarimás angolos kalapok viszont újra a férfikalapokéhoz hansonlóan vasalt tetővel készülnek. A karimájuk hátul elkeskenyedő vagy felhajtott, igy a felloknizott frizurákat majdnem fedetlenül hagyják. Tekintettel a barettek és a különféle formájú kalapok lapostetős s többnyire apró voltára, az egyensúlyt továbbra is a loknik közé rejtett, keskeny gumiszalaggal biztosítják! Melyek az őszi kalapdivatszinek? Vezetnek a meleg-barna és a sötétebb kék árnyalatok. A kisgyermek beszéde, amellyel csecsemő korában testi állapotát velünk közölni akarja, csak sirás és értelmetlen kiabálás. Nem szabad azonban azt hinni, hogy minden kiabálás fájdalmat jelent, nagyon sokszor minden különösebb ok nélkül sir, mert ez az ő beszéde. Csak pár hónapos korában következik a fejlődésnek az a foka, amikor a sírásból csendes gögic6elés lesz, vagyis kellemes és vidám érzéseit is jelezni tudja már. Ilyenkor, a gögicselés idején az anya már hosszú beszélgetéseket tud folytatni pici gyermekével, laki olyan figyelmesen hallgatja a hozzá intézett (szavakat, mintha mindent értene. Az első évben , ezután annyira fejlődik a gyermek beezélőképéé sége, hogy könnyű szavakat a felnőttek után ! ismételgetni kezd. Ezek a szavak azonban a gyermekben már jóval előbb megrögződtek, mielőtt azokat még kimondani tudná. Nagyon gyakran előfordul, hogy gyermekek, akik később kezdenek beszélni, szellemileg már jóval előbbre vannak, mindent értenek, anélkül, hogy maguk megszólalnának, A beszéd elsajátításánál a legfontosabb szerepe van az utánzásnak és a jó hallásnak. Ezenkívül megállapították, hogy az arckifejezée és szájmozgás nagy hatást gyakorolnak a kisgyermekre, mert az először az ajak- és nyelvhangokat tanulja meg. Vak gyermekek többnyire kéNagyon sok fekete kalapot és barettet látni, melyeket fehérrel vagy sárgásrózsaszinnel díszítenek. Kedvelt árnyalatok még az ezüstszürke, őszizöld és borvörös. A mai divatképünk legújabb átmeneti kalapformákról készült rajozkat mutat. A felső sor balszélső rajza egy borvörös bársony barettkalap után készült. Jellegzetes a széles, elől egész magasra felhajtott karimája, melyet steppelések díszítenek. A következő kalaprajz eredetije ezüstszürke filcből készült és a homlokszalagja buzakék bársony volt. A szintén hátrahajtott széles karimát elől apró beráncolások díszítették. A harmadik kalap Madame Agnés fejhez simuló bársony tokkja, melyet glóriaszerüen keményített és dróttal kitartott fekete fátyol diszit. A negyedik ábra világosbarna nyúlszőr trot- tőr kalapot mutat jellegzetes kétoldalt és elől spiccbeszabott karimával. Szalag helyett elől összecsattolt sötétbarna és piros fonott bőrcsi- kok élénkítik. Az alsó sor balszélső filckalapját Raphael képein szereplő filcbarett után dolgozták le. A szi- ne őszizöld, anyaga puha filc s elől nagy fekete csatt díszíti. A következő fekete bánrsonybarettet hasonlóan Raphael-portréról mintázták. Érdekes a barett háromszines összeállítása. A harmadik sötétkék bársony tokk középen összefogott díszítésével a fejkötőkre emlékeztet. Az utolsó fekete cilinderbársonnyal bevont magas kalap elődjét Battista Sforza viselte s ezt a modellt még Pietro della Francesca örökítette meg. Csak a fátyol uj rajta, a forma ugyanolyan, mint az eredetije. RADVANYI M. sőbb tanulnak meg beszélni. mint az egészségesek. Mivel tehát a kisgyermek egész fejlődése az utánzáson alapszik, természetes, hogy azokat a szavakat, kifejezéseket fogja megtanulni, melyeket közvetlen környezetétől hall. Vájjon hall-e a gyerek szép tiszta magyar beszédet a szülőktől? Sajnos, a legtöbb esetben és különösen nagyvárosokban — nem. Próbáljuk csak egyszer nyitott füllel meghallgatni — uccán, villamoson, vagy akár családi körben —, hogyan beszélgetnek egymással. A legtöbb helyen feltűnő, hogy a kisfiú a drága apuskám, a kislány a drága anyu6kám megszólítást kapja. A pesti ember beszédjét mint a gaz ellepi a legszömyü'bb jassz-kifejezések áradata: muri, pali, dohány. A városi fül már észre sem veszi, meg sem hallja, nyugodtan tovább adja utódainak az ilyen zengzetes szavakat. Az arab asszonyok a legsúlyosabban büntetik gyermeküket, ha a beszédben hibát követ el, a nyelvet a beszéd és az ének teszi maradandóvá. Az araboknál azért szent a szó. Bizony nem mindegy az, hogy a gyermekek otthon hogyan tanulnak beszélni. Magunk is gyakran tapasztalhattuk, ha egy emberrel először találkoztunk, miiyen kellemes vagy kellemetlen hatással volt ránk annak a hangja és beszéde. Amelyik Szülő ismeri a beszéd fontosságát, az gyér-, Tiszta iqe&v is a Remekelt mekeit jőhangzásu, tiszta magyar beszédre tanít ja. Nagy tévedés azt hinni, hogy a gyermeket hagyhatjuk az ő maguk egyéni kifejezésmódjukkal és szavaikkal beszélni. Természetes, hogy egészen kis korukban még nem zavarjuk az ő gyermeki, néha különös és eredeti szemlélődésüket, amelyet sokszor különös egyéni kifejezéseket használva mesélnek el, de ha egy bizonyos kort elérnek, ügyeljünk rájuk, különösen a fejlődés bizonyos éveiben. A kamaszkorban a legérzékenyebbek és legkönnyebben hajlamosak hibákra. A szavakat elnyelik, kellemetlen rossz kifejezések tömege ragad rájuk, uccán, iskolában, vagy barátoktól. Sokszor hibás szórendet ée mondatrészeket használnak. Kislányok gyakran nyafogva, affektálva beszélnek, néha értelmetlenül össze-viissza hadarnak. Hozzá kell szoktatni őket az egyszerű, tiszta beszéden kívül az értelmes, kifejező és logikus stílusra. Hogy ne használják gyakran ugyanazokat a szavakat és a szókincsük gazdagodjék, hogy megszokják a beszéd szép stílusát, adjunk jólirott könyveket kezükbe, ezeket olvastassuk velük fennhangon. Ugyancsak a beszéd stílusát fejleszti az írás is. Ma az iskolákban azért kívánják a pedagógusok, hogy a gyermek saját szavaival írjon és beszéljen, hogy beszédkészsége és kifejezésének stílusa ezáltal fejlődjék. Ismerje meg a gyermek a szavak pontos értelmét és jelentőségét, csak azt használja, amelyik adott esetben pontosan fedi az értelmet. Ha erre nem figyelünk, a gyermek értelmetlenül fecseg és játszik majd a szavakkal anélkül, hogy beszédjére figyelne. így lesz felelős az anya, a szülő, a környezet egy ember beszédjéért s ime amikor olyan kevesen vagyunk magyarok, a nyelv tisztántartása és megőrzése már nem egy ember személyes ügye, hanem az egész nemzeté. D. R. í) oiz a kozmetika szolgálatában Legfontosabb és amellett legolcsóbb kozmetikai szerünk: a viz. Nagy szerepe van a bőr szépségének megóvásában és nélkülözhetetlen egyes szépséghibák kezelésében is. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy a viz helyes használatának is megvannak a szigorú szabályai, melyeknek figyelmen kivülhagyása a szépség rovására mehet. A víznek legfontosabb szerepe a bőrápolásban az, hogy a tisztálkodási műveleteknél nélkülözhetetlen, már pedig egészséges bőrt tökéletes tisztaság nélkül elképzelni nem lehet. Fürdé* a mosakodás céljaira azonban nem mindem viz egyformán használható. U. i. a kemény, nagyobb sótartalmú viz (mint pl. a kutviz) a szappant rosszul oldja, tehát nem tisztogat eléggé, azonkívül az érzékenyebb, — főleg a száraz — bőrt izgatja, kiszárítja, sőt gyulladásba is hozhatja. Tisztasági fürdőhöz, mosakodáshoz tehát sokkal jobban megfelel a lágy viz (esővíz, folyó vize). A kemény vizet lágyítani lehet felfőzéssel vagy borax hozzáadásával. Akinek bőre a lágy vizet sem bírja, az fürdő- és mosdóvizébe keményítőt vagy megszűrt korpafőzetet keverjen. Arcmosó vízhez legjobb egy jó marék mandulakorpából készült és megszűrt főzetet hozzáönteni. Szára® bőrűek gyakran kénytelenek a viz használatát egyáltalán kerülni s helyette olajjal kell bőrüket tisztogatnak. Ha azonban arcuk szárazsága már enyhült vagy kezdettől fogva kisebbfoku, időnként tulzsirozott szapannal rendesen megmosakodhatnak, de ilyenkor is mandulakorpával lágyított és zsirositott vizet használjanak s mindjárt utána megbízható zsirositó krémmel kenjék be bőrüket. Ezzel szemben a zsíros bőrűek meleg mosdóvizükbe keverjenek kevés ecetet és kölni vizet vagy szeszt tartalmazó keveréket, amilyenek igen jó minőségben készen is vannak forgalomban. Fokozott izzadásnál gyakori melegfürdő ajánlatos. Lábizzadáe esetén akár naponta kétszer is kell meleg lábfürdőt venni, amibe esetleg illatosító anyagokat keverhetünk. A melegfürdö a bőr tartós bővérüségét okozza, a vérkeringésre kedvezően hat, ruganyosabbá teszi a bőrt, a verejtékmirigyek kivezetőcsöveiből kimos minden piszkot ée baktériumot, miáltal sok betegségnek veheti elejét. A túlsókat használt melegvíz azonban kiszárítja a bőrt e ezáltal fonoyadtá, ráncossá is teheti. Leghelyesebb, ha naponta 10—15 percig hűvös zuhanyozást végzünk. A havonként egyszeri gőzfürdő is jóttesz a bőrnek. Szabadban fürdés igen kedvező hő- és mechanikai hatást fejt ki a bőrre, A hűvös viz jótékonyan hat a vérkeringésre és edzi nemcsak a bőrt, de az egész szervezetet is. óvakodjunk azonban a túlzásoktól, mert azok a* egészségre károsak lehetnek általában és a bőrnek külön is árthatnak. Legkésőbben, amikor kellemetlen hidegérzés, lüdbőrözés és az ajak, orr vagy ujjak kékes elszineződése jelentkeznek, azonnal partra kell menni a vízből és alapos ledorzsölés után az időjárásnak megfelelően fel kell öltözni. A viz tehát a szépségápolásnak Í6 nélkülözhetetlen eszköze, viszont „a jóból is megárt a sok'" s ezért az „aurea mediocritaa1 elvi alapjára kell helyezkednünk, hogy kihasználhassuk azokat az igazán nagyon kedvező hatásokat, melyeket a viz helyes használata jelent a kozmetikában. A klasszikus őszi kalapok — Vasárnapi dlvatlevél —
