Prágai Magyar Hirlap, 1935. augusztus (14. évfolyam, 174-199 / 3726-3751. szám)

1935-08-02 / 175. (3727.) szám

^ Péntek» Előfizetési ért évente 300. félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Kt„ külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K6. • H képes melléklettel havonként 2.50 Kc-val több. ■gyes viám ára 1.20 KI, vasárnap 2.- KE. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség. Prága II., Panski a 11 c e 12. IL emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12. (11. emelet • • TELEFON; 3 0 3 U • » 8ŰRGÖNVCIM HÍRLAP PRflHfl Magyar iskolák (■©") Augusztus táján, amikor a nyaralás örö­mein részben már rendszerint túlestek az embe­rek, újabb komoly gondot okoz a szülőknek az iskoláztatás kérdése. A „Magyar gyermek ma­gyar iskolába való" kisebbségi jelszó jegyében induló uj iskolaév kapuja előtt megállunk a ta­karításra, megvizsgáljuk az öreg falakat, elko­pott padokat, vájjon mivel és mit tudnánk pó­tolni A köztársaság magyar iskoláiban nagyon sok Í lenne a pótolni való. Számtalanszor rámutattunk már azokra a lehetetlen állapotokra, hogy ma­gyar iskoláinkat nem magyar emberek vezetik. Nincsenek magyar igazgatóink, nincsen egyet­lenegy magyar tanfelügyelőnk, szó sem esik a magyar kulturreferátus felállításáról, ezzel szem­ben mindig újabb tért hódítanak a lépten-nyo- fflon felállított nem magyar tannyelvű iskolák. A magyarság sosem vitatja el senki jogát a kulturális fejlődéstől. De ugyanakkor nem áll­ítatja meg szó nélkül, hogy iskoláit nem-magyar kezek, nem-magyar szellemben vezessék. Ilyen­kor, a nyári nagytakarítások idején előre gon­dolnunk kell ezekre a dolgokra. A magyar szü­lők szövetsége, a lapunkban tavaly ilyen tájban fölvetett eszme már kivitelre talál a pozsonyi SzMKE roppant lelkesedéssel dolgozó csoport­jában. Rőpiratuk, a Magyar Szülő sokezres pél­dányszámban lassan eljut minden magyarlakta vidékre, a legkisebb falucskákba épugy, mint a maga életét élő városokba. Az augusztusi nagytakarítás idején fokozott mértékben fel kell figyelnünk a pozsonyi és az ungvári iskolaügyi referátusok munkájára. Ilyen­kor vannak az iskolaügyben az áthelyezések és kinevezések, ilyenkor döntik el egy-egy intéz­kedéssel esetleg egy egész nemzedék sorsát. Nem lennénk hü sáfárjai a magyar kultúrának, ha nem emelnénk szót állandóan iskoláink érde­kében, mert az anyagi válság idejében kettőzött figyelemmel kell őrködnünk iskoláink felett. Csak nemrégen történt, hogy a csehszlovák kormánynak nagy szolgálatokat tett „ujarcu" ma­gyar ember előtt bezárultak a kapuk és sokéves szolgálatait még egy igazgatói állással sem tud­ták jutalmazni. Ugyanakkor azonban egy fele­lős állást jelentő igazgatói székbe a magyarság előtt teljesen ismeretlen embert ültettek. Nagy utánjárásba és a szociáldemokrata iskolaügyi kormányzat meggyőzésével végre elérték, hogy a magyar nemzetiségű embert ültették az igaz­gatói székbe. Hát még hol vannak azok a gerinces magyar tanítók és tanárok, akiket a „nemzetközi" szo­ciáldemokrácia még a mai napig sem tudott a maga számára beszervezni, s akik a pártonkivü- liség állapotában ki vannak zárva minden elő­menetelből. Az természetes dolognak látszik, hogy egy iskola élére például olyan embert te­gyenek, aki még csak megközelítőleg sem be­széli az intézet tanítási nyelvét, de arra mér alig volt precedens, hogy egy az államnyelvet tökéletesen beszélő magyar pedagógus előbbre mehetett volna. Nem egyéni sérelmek ezek. A magyarság csak akkor látja biztosítva gyermekei helyes nevelését, ha azokat magunkfajta, magukat min­dig magyarnak valló emberek nevelik. A ma­gyarság és az állam iránti lojalitás jól megfér­hetnek együtt, s a magyar tanító semmilyen po­zícióban nem dolgozik az állam ellen, mintahogy eddig sem dolgozott Nem jutalmat nyernek, ha előre mehetnek, hanem a demokratikus állam természetes kötelezettségét teljesiti csak velük szemben. Politikánknak most már állandóan szá­mon kell tartani az iskolakérdést, elsőrendű kö­telességünk, hogy a legéberebben felfigyeljünk Uj szelek fajnak Ausztriában Megrendült a Heimwehr politikai pozíciója Szigorú politizálás! tilalom - A kormány elég erősnek érzi magát, hogy ön­kéntes alakulatok nélkül is boldoguljon - Habsinirg-kérdés és Diina-pskjiiin Becs, augusztus 1. A honi front vezér­kara országszerte nagy feltűnést keltő fel­hívást intézett az alája rendelt szervezetek­hez, Valamennyi Heimwehr-vezető tegnap szigorú felszólítást kapott, hogy minden po­litikai természetű nyilatkozattól, vagy de­monstrációtól tartózkodjanak és egyáltalán semilyen formában ne avatkozzanak bele az ország bel- vagy külpolitikai kérdéseibe. A felhívás kilátásba helyezi, hogy a jövő­ben minden olyan Heimwehr-vezetőt, aki politikai mellékutakra kalandozik, fegyelmi utón fognak megrendszabályozni, esetleg eltávolítani a szervesei kötelékeiből A, fel­hívás megállapítja, hogy a Habsburg-kér- dés nem képezheti ellentétek magját a Heimwehren belül. A Heimwehr-szerveze- teknek ebben a kérdésben is alkalmazkod- niok kell a kormány jól megfontolt és a nemzetközi viszonyokon nyugvó álláspont­jához, és semmiképpen sem helyes, hogyha a kérdés körül mesterséges ellentéteket szí­tanak az egyes Heimwehr-csoportok kö­zött. Ausztria és Németország Amennyiben a felhívásnak nem lenne megfelelő foganatja és egyes formációk el­lenszegülnének a teljes politizálást tilalom­nak, úgy számolni lehet azzal, hogy az ilyen renitens szervezeteket fel fogják oszlatni. A kormány elég erősnek érzi magát ahhoz, állapítja meg a keményhangu felhívás, hogy az úgynevezett önkéntes alakulatok nélkül is megvédelmezze pozícióját. Az osztrák kormány gondoskodni fog arról, hogy kül­politikai álláspontjának kellő nyomatékkai szerezzen érvényt. A közeljövő kérdése, hogy megkapja a megfelelő garanciákat a kormány Ausztria teljes függetlenségére vonatkozóan. Ebben a kérdésben a felhí­vás már utal a megvalósítás előtt álló Duna- tervre, amelyet lapunk is részletesen ismer­tetett. A honi front vezetősége megállapít­ja, hogy minden beavatkozási kísérlet Ausz­tria belügyeibe a jövőben mindazon államok egységes ellenállásával fogja szembetalálni magát, amelyek a dunai paktumot aláírták. Ennek következtében remélhetőleg lénye­gesen megváltozik a viszony Ausztria és Németország között. Az osztrák kormány továbbra is azon fog fáradozni, hogy a két minden olyan sérelemre, amely gyermekeink, magyarságunk sorsát veszélyezteti. A gyermeki lélek minden iránt roppant fogékony, s ha ebbe a tiszta kristályüvegbe mételyt töltenek, heted- iziglen megbosszulhatja magát. A szünidei nagytakarítás idején, kapunyitás előtt kíváncsian várjuk, vájjon változik-e vala­miben az iskolaügyi kormányzat politikája, vagy a „nemzetköziséget" prédikáló szociáldemokrata rendszer tovább termi lehetetlen gyümölcseit. állam között barátságos viszonyt teremtsen, A nehézségek azonban a német belpolitikai viszonyok fejlődésében rejlenek, mert a nemzeti szocialista rendszernek már a biro­dalom határain belül is rendkívül erősen gyarapodik az ellenzéke. Budapest, augusztus 1. A Pester Lloyd mai száma részletesen foglalkozik a franciák által kezdeményezett Duna-terv megvalósí­tásának lehetőségeivel. A lap megállapítja, hogy a terv a korábbi konceptusokhoz vi­szonyítva jelentős eltérést csak egyetlen egy kérdésben mutat, amennyiben hiányzik belőle a kétoldali megsegítés egyezményé­nek terve. Magyarország — állapitja meg magyar külügyi kormányzathoz közelálló ap — mindig elutasította egy erőszakos fordulat előkészítésének, vagy más államok belügyeibe való beavatkozásának gondola­tát, de viszont csak olyan megállapodások mellé kötheti le magát, amelyek elemi lét­érdekeit nem csorbítják meg. Magyaror­szág a békés fejlődés álláspontját vallja és mindössze az a követelése, hogy a már meglévő szerződésekben biztosított békés és igazságos evolúció lehetőségét ne kap­csolják ki egyoldalúan uj egyezmények ál­tal. Magyarország felfogása szerint a szer­ződések osztatlan egészet képeznek és ha a népszövetségi paktum bizonyos szaka a béke fokozott védelme érdekében megerősí­tésre szorul, ugyanakkor lehetetlen, hogy a népszövetségi egyezmény egyik fundamen­tális szakaszát egyszerűen megsemmisítsék. Magyarország egyébként megfelelő feltéte­lek mellett hajlandó egyenrangú félként részivel?m a dunai kérdésnek minden olyan rendezésében, amely a Dunavölgy nyugal­mát és stabilitását van hivatva biztosítani és ugyanakkor egyengeti a békés és igaz­ságos fejlődés útját. Minthogy azonban Magyarország nem érzi magát egyenrangú félnek, ragaszkodnia kell a katonai egyen­jogúság elismeréséhez. Mert hiszen Ma­gyarország a benemavatkozási, megnem­támadási és konzultatív szerződéshez való csatlakozásával tökéletesen beigazolná bé­kés szándékait és jelentősen hozzájárulna Európa e részének békéjéhez és biztonsá- i gához. Örökös kormányválság Romániában Lemondott a román kereskedelmi miniszter Állítólag a kormány külkereskedelmi politikájával nem ért egyet * Románia nem tudja fizetni külföldi adósságait Bukarest, augusztus 1. John Manoilescu — Strunga kereskedelmi miniszter benyújtotta MANOILESCU STRUNGA ja miniszterelnöknek lemondását. A keres­kedőim miniszter elhatározását azzal indokol­ja, hogy a kormány által folytatott külkereskedelmi politikát nem tartja célszerűnek. Az uj külkereskedelmi politika alapelveit még egy hónappal ezelőtt fektette le a mi­niszterelnök és az export fokozása érdekében 44%-os exportprémiát vezetett be Romá­niában. Tegnap éjszakai minisztertanácsot Manoi­lescu kereskedelmi miniszter a külkeres­kedelmi politika gyökeres megreformálá­sát sürgette, s minthogy a kormány nem volt hajlandó magáévá tenni a miniszter javaslatait, Manoilescu levonta a konzek­venciákat és lemondott tárcájáról. V . i lemondása rendkívül nehéz hely­zetbe hozta a Tatarescu-kormányt. A román kormánynak máma félmillió lejt kellene Magyar álláspont a Duna-paktum kérdésében

Next

/
Thumbnails
Contents