Prágai Magyar Hirlap, 1935. július (14. évfolyam, 149-173 / 3701-3725. szám)
1935-07-11 / 156. (3708.) szám
1935 jtiBttft 11, casBtörtok. Zsindely Ferenc 1860 — 1935 Itt, a távolban működésének színhelyétől, Komáromtól, olvasom megindultan Zsindely Ferenc véletlen, gyászos elmúlásának hírét. Amikor még utoljára láttam és beszélgettem vele, szellemi és testi frisseség sugárzott róla azzal a derűs melegséggel, amelyet megérezni lehet, de nem körülírni és meghatározni. Aminthogy lényében is szorosan ölelkezett az emberi jóság és az örök humánum, a bírónak, mondjuk minden birónak a kettős lelki determinizmusa. Zsindely Ferencben mi, szlovenszkóiak. az utolsó magyar törvényszéki elnököt gyászoljuk, a magyar birónak abból a megmér- hetlen közéleti magaslaton ítélkező fajtájából, mely a tudás, jellem, megközelithetlen- ség dolgában fogalommá revelálódott. Nemcsak vérségi, de lelki alkatánál fogva rokona a Finkeyek kimagasló típusának, akik a sárospataki alma mater öléről indultak el gazdag utravalóval az életbe és ennek birtokában emelkednek a legnagyobb közéleti magaslatokra. A Zsindely-család nem egy, de számos professzort küldött a pataki híres kálvinista teológia tanszékeire, mely mindig liberalizmusával, az élettel való szorosabb kapcsolataival emelkedett dogmatikusabb versenytársa, a debreceni főiskola fölé. Híres református papok, nagyszerű szónokok indultak el Patak évszázados hagyományaiba mélyesztve gyökereiket, Rákócziné-Lorántffy Zsuzsánna főasszony és pártfogolja, a menekült cseh iskolamester, Comenius egykori hires városából. Ök elmúltak, de szellemi hagyatékukat nem kezdte ki az idő. mert az örökkévalóságnak épitettek. Csoda-e, ha a pataki diák önérzete tudással párosulva, a nemzet nagy versenyében csak az elsők közt végezheti a pályát. A nagy Erdélyi János, Sárospatak halhatatlan filozófusa, a magyar nemzet tanítómestere is itt kezdi sub spécié aeternitatis lefolyt nagyszerű életpályáját. És oly sokan szegülnek a nagy nyomdokokba. Zsindely Ferenc nevét is felírhatja az alma mater nagy neveltjei sorába. Kisvárdán kezdi bírói pályafutását, Komáromban folytatja, ahol 1897-ben törvényszéki bíró, tiz év múlva, 1907-ben Ítélőtáblái biró és a háború végén a harmadik decennium a törvényszéki elnöki méltóságban találja. Kúriai biró, elnöke a pol- j gári és büntető felebbviteli tanácsoknak, j Mint esküdtszéki főtárgyalási elnök oly kö- ! zel tud férni a terheltek leikéhez, ami csak \ azok számára lehet kivételes adomány, j akik a logika örök törvényeivel számot; tudnak vetni. Egy-két kérdése tisztázza a j bonyolult jogi helyzeteket. A nagy, a tisz-! tánlátó bírák típusa marad. Az uj rezsim j néhány év múlva felváltja helyén. Marad a társadalom dísze és egymásután \ nyilnak meg előtte a legszebb közéleti tiszt- i ségek. A Jókai-Egyesület elnöki székéből j gyönyörűség volt hallani mély érzésektől j zengő, nemes tudástól áthatott szavát, me- j lyek ezeket a megnyilatkozásokat ünne-j pékké avatták. A szegény magyar diák kü- j lönösen közel állott szivéhez : elnöke volt j a komáromi főgimnázium Segiíő-Egyesüle-j tének és a Diákmenza-Egyesületnek. Maga 1 négy derék gyermeket nevelt föl a komá- ;• romi magyar gimnáziumban. Mindegyik I csak dicsőséget hoz reá. Mekkora az üresség, ha ilyen tartalmas- élet fáklyája kilobban. Úri szalonja Komárom társadalmának, magyarságának találkozóhelye, ahol a legnemesebb és legszebb ideák öltenek testet. Középpontja a hü élettárs, a magyar erényekkel ékes hitves, a társaság ragyogó szellemi irányitója. És mindez összeomlik egy napon, amikor nem is sejtjük, nem is várjuk. Az utolsó magyar törvényszéki elnök elhunyta nemcsak Komárom magyar társadalmára hozott gyászt, de gyászt ölthet e hirre a régi magyar, nagy hagyományokból táplálkozott Justitia és Szlovenszkó jogászainak, magyarságának egész kollektivuma. — Riport a XH. századból Irta: Csillay Kálmán (Szliács-fürdő.) Dr. ALAPY GYULA. — Cápák garázdálkodnak Fiúméban. Fiaméból jelentik: Tegnap két fiatalember halászcsónakon ki evezett Sósak kikötőjéből a nyílt, tengerre és mindeddig nem tért vissza. A hatóságok azt hívók, hogy mindkettőt cápák falták fel. A Jugoszláv hatóságok irtó hadjáratot 'határoztak el a, cápák ellen, amelyben a^Dubrovník nevű jrugo- cr/láv cirkáló » zórafc vem. Az olasz újságok nemrég megírták, hogy a festői Lagarina-völgy egyik ősrégi sziklavára, a castellanói kastély, leégett s teljesen elpusztult. Ez a kastély egyike volt azoknak a nevezetes sziklaváraknak, amelyek az Adige-folyó mentén elhúzódó Lagarina-völgyben épültek s hajdan az észak felől betolakodó ellenséges hadak feltartóztatására szogláltak. A most leégett várkastély szomszédvára a ma már romokban heverő Rivoli-sziklavár, amelyhez romantikus történet emléke fűződik ... Hogyha az utas végigköveti azt az utat, amely Verona felől Trento felé visz: akkor át kell haladnia az Adige-szoroson, amelyet égbe- nyuló hegyek két függőleges sziklafala alkot. Az Adige- (Etsch) folyó ezeken a magas hegyeken keresztül tört magának utat századokon át tartó roppant ostromával, hogy azután végigrohanva a sik Lombárdián, Chioggia alatt az Adriai-tengerbe ömöljék. A folyó jobbpartján, közel ahhoz a ponthoz, ahol a folyó a hegyszorosból kilép, egy dombtetőn feltűnik Rivoli falucska, ahol Napokon egyik nevezetes ütközetét vívta meg s melynek közelében a lezajlott világháború során is véres harcok dúltak. A sziklacsucsok egyikén, amelyek a folyam fölött törnek ormaikkal a magasba, még néhány század előtt is várromok omladoztak, amelyeknek azonban ma már elmosódott nyomai is alig láthatók. Ez a valaha hatalmas sziklavár a XIII. század második felében indult pusztulásnak, miután előbb romantikus, de egyúttal drámai eseményeknek volt színhelye, kapcsolatban azokkal a véres harcokkal, amiket az olasz lombánd városok vívtak Barbarossa Frigyes hadaival. A titokzatos apród Abban az időben a derék, nemes lovag: Cual- íardo gróf volt a rivoli sziklavár ura. Az 1176. esztendő tavaszán, előkelő barátai társaságában, a várur épp első évfordulóját ünnepelte gyönyörű fiatal feleségével: donna Emmával való házasságának, amidőn Veronából lóhalálban futár érkezett s jelentette, hogy Rőtszakál- lu Frigyes német-római császár, megszegvén a lombárd városokkal kötött szerződést, hatalmas j hadseregével a piemontei és a lombárdiai területeken át, Milánó felé közeledik; Verona, jelentette a futár, már csatlakozott a lombárd liga seregéhez, amely szemben állott Frigyes hadaival. A legkiválóbb olasz lovagok élén, természetesen Gualfardo gróf is habozás nélkül hadba i vonult. Férje távollétében donna Emma grófné vette át az ősi kastély parancsnokságát s megesküdött, hogy azt bárkivel szemben megvédelmezi, sem élve, sem halva azt el nem hagyja, valameddig szeretett ura a háborúból vissza ; nem tér. j Donna Emmának, aki maga is patrícius-családból származott, volt egy bátyja: Alberico és két húga: Ottavia és Evelina. Természetesen, Alberico is kardot kötött és hadba vonult, előbb azonban a védtelenül maradt bussolengói ősi kastélyukból két húgát a rivoli sziklavárba szállította s ott mindkettőt idősebb nővérük: donna Emma gondjaira bízta. Evelina azonban, öreg dajkája segítségével, apródnak öltözve, megszökött a rivoli várkastélyból, hogy ifjú szerelmesét: Alberto de!la Scala lovagot elkísérje a háborúba. A Verona alatt gyülekezett olasz nemes lovagok, a város lobogóját fennenlobog- tatva, Brescián és Bergamón át, e városok harcosaival egyesülve, a legnanói síkság felé vonultak, hogy az ott hadirendekben várakozó liga-csapatokhoz csatlakozzanak. Az 1176 május 29-iki legnanói nevezetes, diadalmas ütközetben, ahol Rőtszakállu Frigyes hadai teljes vereséget szenvedtek, sőt maga a császár is megsebesült, Evelina ifjú szerelmese, a derék Alberto della Scala lovag épp szülővárosa hadiszekere előtt, több sebből vérezve, aléltan bukott le lováról. Ám ebben a pillanatban mellette termett egy apród, aki a lovag minden lépését eddig is árnyékként követte, s a zugó csatazajban, egy másik lovag segítségével, egy közeli házba cipelte, ahol több hétig tartó gondos ápolással visszaadta az életnek. Ez a fiatal apród természetesen a szép Evelina volt, aki csak akkor födte föl titkát Alberto lovagnak, mikor az már túl volt a halálos veszedelmen. A legnanói ütközet jelenetét őröídtí meg A mos Cassioli hires festménye. Áz eredménytelen ostrom Mialatt Gualfardo gróf a legnanói síkon hősiesen harcolt s a liga-csapatok élén üldözőbe vette a menekülő császári csapatokat, otthon, a rivoli várkastélyban, szépséges hitvese és ennek húga, Ottavia, kínos aggodalmak közt nyomoztatták a titokzatos módon eltűnt Evelina után. Ámde ugyanakkor fenyegető veszedelem tornyosult a büszke sziklavár fölött! ... Marcuardo őrgróf ugyanis, portyázó német csapatok élén, Tirol felől Trentino felé kalandozott s útközben mindenütt kifosztotta a városokat és a kastélyokat. Immár az Adige völgyében vonult végig s közeledett a Garda-tóhoz. Hamarosan sor került a rivoli sziklavárra is. Donna Emma azonban nem maradt veszteg! A kastélyt, melynek védelmére különben a hadba vonult várur várőrséget hagyott hátra, Emma grófné még jobban megerősítette: tornyokat, újabb sáncokat és falakat építtetvén, valóban bevehetetlen sasfészekké varázsolta. Az a hegy, amelyen a várkastély épült, három oldal felől kopár sziklafalaival úgyszólván merőlegesen tört fel az égnek. E három oldal felől tehát a sziklavár bevehetetlen volt; a negyedik oldal felől azonban a hegy már lankásan lejtett a folyó felé. Marcuardo őrgróf, miután néhánynapi pihenőt adott katonáinak Rivoli előtt, ez oldal felől intézte heves támadását a várkastély ellen. A német martalócok azonban a védősereg részéről nem várt hősies ellentállásra találtak. Nemcsak a várfalak mentén és a kapuk előtt verte tönkre a rablókat, hanem meglepetésszerűen végrehajtott kirohanásaival végkép megfutamította őket. A német őrgróf azután csapataival visszavonult Tirol hegyei közé, de csak azért, hogy vert hadát újraszervezze. Megerősített csapatai élén Marcuardo a Lagarina-völgy mentén ismét Rivoli ellen vonult, hogy annak büszke sziklavárát, amely Verona és a Pó síksága felé való útját gátolta, most már törik-szakad, meghódítsa. Immár egy hónap óta tart az ostrom, mely idő alatt Marcuardo hatalmába kerítette a Garda-tó és a Valpolicella valamennyi lovagvárát, csak éppen Rivoli vára áll még mindig rendületlenül, dacosan! Donna Emma hősies küzdelmének és szépségének hire messze földön elterjedt, s a lombárd és a velencei síkon a dalnokok dicshimnuszt zengedeztek a rivoli fellegvár hős asszonyáról és annak szépségéről. Maga Marcuardo őrgróf sem maradt érzéketlen donna Emma hősiességével és szépségével szemben, s most már a vár bevételét méginkább erőszakolta, hogy hőslelkü úrnőjét is meghódítsa. Csakhogy donna Emma is megesküdött ám, hogy utolsó csepp vérig védelmezi a várat és hogy sem élve, sem haüva nem kerül a német lovag hatalmába! ... Álruhában Az akkori idők krónikáiban olvasható, hogy Rivoli környékére épp a németek elszánt ostroma alatt rettentő vihar zudult, amit nemsokára pusztító földrengés követett. Mintha az ég és a föld összeesküdött volna a vár maroknyi védőserege ellen! A földrengés a várfalak egy- részét ledöntötte elannyira, hogy a váröv közepén óriási rés támadt, amelyen át Marcuardo döntő harcra vezette martalócait. Csakhogy ezúttal is elkeseredett ellentállásra talált! Donna Emma, a vár lobogóját magasra emelve, mindenütt megjelent, ahol a védősereg ellentállását ernyedni látta s újabb küzdelemre és kitartásra biztatta embereit. Már-már lanyhult is a németek ostroma, mikor hirtelen újabb vihar tört ki, amit még az elsőnél is erősebb földrengés követett. A várfalak alapjukban megrendültek s a zugó vihar közepette villámcsapás érte a fő- tornyot, amely recsegve-ropogva omlott össze, maga alá temetve hős védelmezőit. A szinte földig lerombolt falakon át a németeknek most már könnyű volt bejutniok a várba. Marcuardo kiadta a parancsot, hogy a vár úrnőjét teremtsék elő akár a föld alól is és hozzák eléje élve vagy halva! Ámde minden kutatás hiábavaló volt: donna Emma eltűnt, mintha csak a föld nyelte volna el... A német martalócok ekkor behatoltak a vár házikápolnájába is, ahol buzgó imádkozásban elmerültem egy őszhaju és ősz szakállu, öreg s egy fiatalabb szerzetesre bukkantak. Mikor a német martalócok a kápolnába betörtek, az ősz szerzetes magasra emelt feszülettel és fölényes, tisztéletet parancsoló magatartással eléjük állva, visszaparancsolta őket az Isten házából. És csakugyan: az ősz szerzetes méltóságteljes föllépése a martalócokat is meghunyászkodásra kéhyszeritette s azok hamarosan el is takarodtak. Marcuardo, abban a hitben, hogy a szép várurnőt a leomló falak bizonyára maguk alá temették, hamarosan fölszedelőzködött és csapatával kivonult a várból, hogy megjelenésével ezeketan az Adige .völgyének többi városait szerencséltesse. Ezalatt a veronai nemes lovagok hamarjában egy kisded sereget toboroztak össze, hogy az ostromlott rivoli várkastély segítségére siessenek. Már épp az Adige-szoros közelébe érkeztek, mikor hírül vették a vár elestél; ekkor azután visszafordultak, hogy Marcuardo serégét nyílt síkon, Castelnuovo közelében, megtámadjak. Minden jóra lordul Guaífordo grófot a vár elestének és felesége halálának hire Piemontében érte. Bosszút esküdve, maga köré gyűjtötte híveit s Lombárdián át, sietve vonult az Adige völgye mentén előre. Épp abban az időben érkezett Castelnouvo elé, amikor a veronaiak megütköztek Marcuardo német maTtalócaival. A hadiszerencse megint csak a németeknek kedvezett, akik a veronaiakat visszaszorítván a városkát elfoglalták. Ámde épp ebben a kritikus pillanatban érkezett oda Gualfardo gróf is csapatával, amellyel a németeket hátba támadta és ügyes mozdulattal bekerítvén: iszonyú mészárlást vitt végbe soraikban. A megvert német sereg hanyat-hom- lok menekülni kényszerült s maga Marcuardo is követte volna katonái hasznos példáját, de fogságba esett. Az ütközet után Gualfardo, hívei élén és Alberico sógora kíséretében, lóhalálban vágtatott Rivoli felé, magával hurcolva a fogoly Marcuardo őrgrófot is. A várur ugyanis az ősi kastély romjai előtt akart bosszút állni embertelen ellenfelén, aki donna Emma pusztulását okozta. A romok elé érkezve, Gualfardo már kihúzta kardját, hogy Marcuordo őrgrófot érdeme szerint megbüntesse, mikor egy öreg, őszhaju szerzetes rohant feléje, kezénél fogva vezetve ifjabb társát. — Megállj! — kiáltotta oda a grófnak az öreg szerzetes. — Ne bántsd azt az embert, mert nem gyilkosa donna Emmának! Donna Emma nem halt meg, hanem él és esküjét híven megtartotta. E szavak után az öreg szerzetes lerántotta fejéről az ősz parókát, álláról az ősz szakáit s levetvén daróc-ruháját — ott állott a gróf előtt sértetlenül hü felesége, a szépséges donna Emma . .. Az ifjú szerzetes ruhájából pedig ugyanakkor előtűnt Ottavia alakja. Donna Emma épp Evelina húga titokzatos eltűnését keseregte el az urának, mikor a csoportból kivált egy lovag és egy apród s föltárván a sisak rostélyát, általános nagy meglepetésre Alberto della Scala lovagot és a szép Eveimét ismerhették föl bennük. Természetesen, a szerelmes párból hamarosan férj és feleség lett, mig Gualfardo gróf és Donna Emma Veronában rendeztek be maguk számára uj fészket. Rivoli vára azonban nea¥iiíl: épült fel soha többé, de puszta, omlatag falai körül a néphit még sokéiig szövögette fantasztikus legendáit... Pályázat a főiskolás ösztöndijakra Az ibko&a- és nem zetmüvétódéra mánwsfcérfum pályázatot ír ki a Ke&etszlovenszkóbói származó technikai főiskolák hallgatói számára. Ezen asz- töndijért pályázhatnak azon ketetsztovonszkói. (volt kassai, Mpíószeotmiklóei, részben tetróc- szentanártoni és zólyomi asupákbói) egyetemi hallgatók, akik a prágai és brimni cseh és német technika, valamint a pribrami bányászati, továbbá a brumm felső mezőgazdasági iskola hallgatói. Ha degtendő keAetszlovenezkói pályázó nincs, úgy az ösztöndíjat elnyerhetik a fent említett főiskolák azon eziovenszkói hallgatói is, akik absolvensek és a rendes tanulmányi előmenetel mellett még vizsgák előtt vannak. A kérvényt előirt nyomtatványon kell beadni, melyen a további részletes utasítások is rajta vannak. A kérvényhez mellékelni kell: 1. állampolgársági bizonyítvány; 2. egy évnél nem régibb vagyoni kimutatás; 3. tanulmányi bizonyítvány ok (első éveseknél az érettségi és az utolsó iskolaév! bizonyítvány); 4. felsőbb éveseknél az egész előző évről tanulmányi kimutatás a hivatalos nyomtatványon; 5. esetleges mis iratok, melyek a kérvény indokolására szolgálnak és hivatalosan vannak megerősítve. (Tűz, elemi károk, orvosi bizonyítvány etb.) A kérvényező köteles a kérvényben megemlíteni összes jövedelmét, ösztöndíját, segélyét etb. A kérvényeket az iskola- és nemv.etmüvétódéra minisztériumnak kell címezni. Azon hallgatók, akik ezen ösztöndázat már élvezték avagy a fent említett főiskolán már be vannak iratkozva., kérvényültet a következő címre küldik el: Sbor pro eoc. pecl. o esi. stud. vysokoSkolské, Prága III., Akad. Dum. Sbor pne soc. pecl. o esi. stud. vysokoskolské, Brünn, 16. Húsúvá 4ő. A kérvényeik beadási határideije 1935., aug. 15, Azon kérvényezők, akik az 1934/35. tanévben érettségiztek é6 a fonti főiskolák egyikén akarják tanulmányaikat folytatni, a fenti ösztöndíj iránti kérvényüket 1935. augusztus 5-ig azon intézet igazgatósága utján adják be, amely intézőinél érettségi vizsgát tettek. Az ösztöndíj élvezői kötelezik magukat, hogy tanulmányaik befejezés* után bizonyos ideiig Szlovenswkón vagy legalábbis a köztársaság területén fognak működni.
