Prágai Magyar Hirlap, 1935. július (14. évfolyam, 149-173 / 3701-3725. szám)
1935-07-11 / 156. (3708.) szám
Jugoszláv-román konferencia (sp) Prága, julius 10. Szinajában, a délkeleti Kárpátok vadregényes várkastélyában három napra összeül Károly román király és Pál jugoszláv ré- gensherceg. Ez egyszer nem őzre vagy zer- gére vadásznak a szuverének : Pált Szto- jadinovics miniszterelnök kiséri el, Károly támogatására sietve visszautazott Londonból Romániába az egyébként kényelmes Titulescu. Aggódva vetjük fel a kérdést: mi a fontos ügy, amely ily sürgős román— jugoszláv konferenciát tesz szükségessé a kánikula kellős közepén ? S ha már fontos az ügy, miért nem a két hét előtt elmaradt kisantant-konferencia foglalkozik vele, vagy miért nem kapott Csehszlovákia meghívót a szinajai összejövetelre? Nem tudjuk elhárítani a feltevést: Jugoszlávia és Románia valamilyen ügyben külön utakon jár. A szinajai tárgyalás napirendjén a hivatalos jelentés szerint a váratlan osztrák Habs- burg-törvény szerepel s a restauráció vele kapcsolatos problémája. Miért tárgyal e kérdésről külön a két államfő ? A jelentések szerint Szinajában dől el az is, hogy mikorra hívják össze az elmaradt kisantant- konferenciát, mintha a két uralkodó megbeszélésének eredményétől függne e konferencia sorsa. Pál jugoszláv régensherceg sokban másképp gondolkozik, mint a meggyilkolt Sándor király. Bizonyítja ezt, hogy Jefticstől azonnal megszabadult, amint tehette és teljes befolyásával szorgalmazza a Sándor-féle diktatúra leépítését, a demokratikus rend ujrabevezetését, a horvátokkal való igazi kibékülést és a föderatív SHS állam megvalósítását. Pál csendes műgyűjtő volt, rokonszenves, nyugateurópai jelenség, sokkal puhább és hajlékonyabb nézetekkel, mint Sándor, akiben a Karagyorgyevicsek igazi, tüzes vére folyt. Idegenkedik a balkáni módszerektől s nem főcélja, hogy Jugoszláviából mindenekelőtt vasenergiáju katonaállamot létesítsen. Szelídségének és igaz- ságszeretetének jeleit láttuk már belpolitikájában. bizonyos, hogy a külpolitikai vonalvezetésre sem marad hatás nélkül az uj ur mentalitása, hiába rögzíti le nap-nap után számtalan hivatalos belgrádi kommüniké, hogy a jugoszláv külpolitika változatlan marad. Fő vonalaiban bizonyára nem változik meg : ugyanúgy a mai status quot, a békét, az ország prosperitását, a kisan- tant közös föllépését fogja óhajtani, mint eddig, csak éppen a nüánszok változnak meg. Jugoszlávia például kitart a közös kis- antantpolitika elve mellett, csak éppen minden befolyásával arra fog törekedni, hogy e közös politika más legyen, mint eddig volt. A Zágrábbal kiegészített Belgrád megszűnik Benes és Titulescu ..csendes társa“ lenni, a bólogató harmadik, az egyéni vélemény nélküli kiegészítő. Kívánságait nagyobb nyomatékkai terjeszti elő, mint eddig, s e kívánságok megszövegezésénél jelentős szerepet játszik majd az eddig meg nem hallgatott horvát és szlovén nép. A szinajai konferencián bizonyára először nyilvánul meg az uj Jugoszlávia egyéni nézete és külön akarata. Pál régensherceg és miniszterelnöke a kisantantkonferencia előtt Romániával külön óhajt beszélni, mert egyrészt köny- nyebb bilaterálisán tárgyalni, mint többesben (igazolja az európai diplomáciai módszer legújabb fejlődése), másrészt románia közelebb állj A háborús előkészületek 400.000 katonával támadja meg Mussolini Abesszíniát Horn csütörtökön beszédet mond az atséfiiifeen az afrikai helyzetről - A nép- szövetségi tanács egyelőre nem üt össze - Anglia laidasági érdekei Abesszíniában London, julius 10. A Daily Telegraph szerint a keletafrikai olasz parancsnokok közölték Mussolinival, hogy csak abban az esetben garantálhatják a sikeres akciót Abesszínia ellen, ha legalább 400.000 ember áll rendelkezésükre. Mussolini állítólag elfogadta az afrikai tábornokok érvelését. Jelenleg Eritreaban és olasz Szomáli-földön legfeljebb 200.000 olasz katona van, úgyhogy sürgősen folytatni kell a csapatszátiltásokat. Az angol kormány szerdai ülésén ismét az olasz—abesszíniái problémával foglalkozott. Sir Sámuel Hoare külügyminiszter bemutatta miniszterkollégáinak annak a beszédnek tervezetét, amellyel csütörtökön megnyitja az alsóház külpolitikai vitáját. Páris, julius 10. Az olasz—abessziniai békéltető bizottság munkájának kudarca után a francia lapok nem ringatóznak illúzióban a népszövetség közvetítő szerepének értéke tekintetében. Ha a népszövetség ismét bizottságot nevez ki, mint májusban tette, az olaszok nem fogadják el döntését. Az sem lehetetlen, hogy a feszültségre való tekintettel Olaszország egyáltalán nem jelenik meg a tanács előtt s igy újabb konfliktus keletkezik. Éppen ezért a franciák nem tartják célszerűnek, hogy a népszövetségi tanácsot júliusban rendkívüli -ülésszakra hívják össze és sokkal helyesebbnek vélik, ha a genfi gyülekezet csak augusztus végén ül össze a népszövetségi közgyűlés előtt, mint eredetileg tervezve volt. Abesszíniában nem létezik fogolytábor Páris, julius 10. Az abessziniai nép föladta a reményt, hogy kikerülheti az Olaszországgal való háborút. Az addisabebai kormány kidolgozta a mozgósítási parancsot, amely rendkívül egyszerű, mivel Abesszíniában minden fegyverképes ember ka- tonaköíeles. A mozgósítás keresztülvitelénél a helyi hatóságok modem eszközökkel járnak el. A parancsot rádió továbbítja az egyes törzsekhez, majd a helyi központokból fegyveres küldöncök indulnak ki a falvakba és a telepekre s fegyverbe szólítják a népet. Az abessziniai férfiak kezdetben önmaguk kötelesek gondoskodni fegyverzetükről. Csak ba nagyobb központokhoz csatlakoznak, akkor kapnak modern fegyvereket, amennyiben ilyenek az abessziniai arzenál rendelkezésére állnak. Fogolytáborokat nem létesítenek Abesszíniában, mert az abessziniai katonák ele" kezébe k London, julius 10. A be nem avatott közép- európai államokban feltűnést keltett, hogy az abessziniai háború ellen leginkább Anglia tiltakozik, mig a többi hatalom, igy Franciaország, Amerika, Németország, Japán és Svédország sorsukra bízzák a keletafrikai ellenfeleket. Az angolok, akik a történelemben nem egyszer viseltek gyarmati háborút és kebeleztek be gyarmati hatalmakat, nem a humanizmus és az erkölcs miatt tiltakoznak a háború ellen, hanem azért, mert az olaszok abessziniai tervei keresztülhúzzák azokat a messzemenő terveket, amelyeket az angolok Egyiptomra és Szudánra vonatkozóan készítettek. Ismeretes tény, hogy Egyiptom és Szudán termékenységét a Nílusnak köszönheti, amely évenként többször elárasztja a vidéket és huvenen senkit nem fognak el, hanem mindenkit lemészárolnak. Az olasz túlerővel szemben az abessziniaiak a guerilla- káboru taktikájához folyamodnak, mint az a gyarmatokon már annyiszor bevált. Mielőtt az előnyomuló olaszok elérnék a hegyeket, a Danakali-sivatagon kell keresz- tülhatolniok, ahol szomj, láz és vízhiány uralkodik és védi Abesszíniát. A hegyekben azután megkezdődik a guerilla-háboru, amelynél az abessziniaiak pompás helyismeretükkel, fizikai tulajdonságaikkal és ügyességükkel föltétien előnyben vannak. Az abessziniaiak ősi taktika szerint mindig éjjel fognak támadni. Odalopóznak az ellenfél előőrseihez, keresztülvágják a nyakukat s mielőtt az alvó katonák fegyvert ragadhatnának, megrohanják őket és lemészárolják az ellenfelet. ma igyipiosii kulcsát musszá változtatja a különben sivatagszerü talajt. A kairói múzeumban látható Kleopátra szobra, amelyen az egyiptomi králynő egyik kezében a Nílus forrását jelképező edényt tart, másik kezében hatalmas kulcsot. Az ősi egyiptomiak ezzel a szoborral jelképezték a Nílus forrásának jelentőségét az ; egyiptomi világbirodalomban. Egyiptom gazdagságának kulcsa a Nílus forrása, ha ezt valaki elzárja vagy máskép szabályozza, az egyiptomi termőföldek aszályra vannak kárhoztatva. A NHus forrása és az angol eve pof A Nílus forrása, amely ma ugyanolyan jelentős, mint az ókorban volt, Abesszíniában fekszik, a Tana-tóban. Amikor Anglia évtizedekkel ezelőtt hozzálátott, a jugoszláv felfogáshoz a Habsburgok kérdésében, mint Prága, vagy legalább földrajzi helyzeténél fogva semlegesebb ezen a téren a harmadik kisantant'államnál. S lehet, hogy a Habs- burg-rokon Károly királynak egyéni mondanivalója van a restaurációról, olyasvalami, ami csak monarchiákat érdekel. A tárgyalás anyagát nem ismerhetjük, de annyi bizonyos, hogy joggal kelt feltűnést a váratlanul jött közvetlen román-jugoszláv összejövetel az elmaradt kis- antant konferencia helyett. A román és a jugoszláv király a múltban is gyakran találkozott Csehszlovák tanú nélkül. De akkor többnyire magánjellegeü s kizárólag a két országra vonatkozó kérdések szerepeltek napirenden, mig a mai téma — a Habsburg-ügy •— teljesen közös s legalább annyira érdekli Csehszlovákiát, mint a másik két kisantantállamot. Mit jelent 'ilyen körülmények között a szinajai intermezzo? Prágát a múltban is bántotta, ha a két balkáni király találkozott valahol a Dunán, vagy a Kárpátok egyik vadaskertjében, mert mindig kellemetlen kérdésekről csevegett. Egyszer az olaszromán közeledésről, egyszer a fasiszta állam- rendszerről, egyszer Lengyelországról, egyszer arról, hogy a két déli partner Csehszlovákiával ellentétben nem hajlandó elismerni a szovjetet. Nem csoda, ha most is fejtörést, okoz a szuverének találkozója. A Habsburg-kérdés fejleményei sok hányadaimat okozhatnak még Középeurópában. A kisantant osztrák-politikája a gyakorlatban bizonytalan és zavaros. Elvben a három állam megegyezik abban, hogy sem a restaurációt, sem a csatlakozást nem engedélyezi. De mi történik, ha mégis a kettő között kell választani, vagy rázuditani Európára az újabb, indokolatlanul kiprovokák világháborút? Csehszlovákia azt mondja: sem csatlakozás, sem restauráció nem lehetséges. A kevésbé érdekelt Románia ellenkezőleg gondolkozik: inkább jöjjön bármelyik osztrák megoldás, mert közvetlenül egyik sem veszélyes Bukarest szempontjából, csak felesleges fegyveres bonyadalom ne keletkezzék. Jugoszlávia viszont a csatlakozást szívesebben látná, mint a Habsburgokat, s véleménye szerint a leghelyesebb volna, ha Danzig mintájára a nemzeti szocialistáktól kormányzott független és Németországtól szuverénnek elismert Ausztria létezne Európában, mert igy a kecske is jóllakna, a káposzta is megmaradna. — Sok viz folyik le a Dunán, inig a tisztulás bekövetkezik e dolgokban. A szinajai konferencián mindenesetre lépések történnek feléje, s mi csak azon csodálkozunk, hogy e lépéseket a közös kérdésben Csehszlovákia nélkül beszéli meg a két déli Idsantantország. Ma: Képes melléklet ' ^ % 16 oldal ára Ké 1.2 O II j XIV. érf 156 (3708) szám * Csütörtök ® 1935 julius 11 Előfizetési ár: évente 300. félévre 150, negyed- Szerkesztőség; Prága IU Panská évre 76, havonta 26 Ké- külföldre: évente 45a /4 SzloVeUSzkÓÍ és TUSZmSzkÓÍ magVOTSág S ’ ® o “"í?’ T. m V félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • ö Prága II., Panská alice 12, ÜL emelet fi képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. DQlÍtlKCLÍ nCiVilaVlO • ö TELEFON: 303 11 • * ■gyes szám Ara 1.20 KI, vasárnap 2.— Ki. SÜRGŐN VCIM HIRLRP. PRflHfl rifiMltil'iW''"1 1 TíiTT i iii iiiiHIHP11 I WfMIWPiri1 MiI11 'ip’WJPPIWPIiPlW11 | t ipif m j jijuh \\mw\i i
