Prágai Magyar Hirlap, 1935. július (14. évfolyam, 149-173 / 3701-3725. szám)
1935-07-10 / 155. (3707.) szám
4 1935 jafen KV HUt icHúk a topok? KÖZSÉGI VÁLASZTÁSOK ŐSSZEL? A SUDETENDEUTSCHE TAGESZEITUNG beavatott körökből szerzett iniformáoióira hivatkozva, azt írja, hogy a politikai mráfeztieriek választmánya az egy ik koalíciós párt indít ványaira a községi választások kérdésé vei foglalkozott, de megállapodás nem jött létre, mert a kormány a gazdasági kérdésekkel kapcsolatos súlyos helyzetet nem akarja politikai dolgokkal tovább komplikálni. A lap úgy értesül, hogy a szocialista kormánypártok élesein ellenzik az dszi községi képviselőtestületi választásokat s szívesebben vennék, ha ez tavasszal történne meg. A szociáldemokraták az ősszel megtartandó községi választások esetén még nagyobb arányú veszteséget szenvednének s azért ragaszkodnak a tavaszi határidőhöz, mert akkorára a írnunk agiaoon némi enyhülést remélnek. Az idézett lap értesülése Szerint a belügyminiszter a szociáldemokraták tiltakozása ellenére őszre kiírja a községi képviselőtestületi választásokat s a választások napját október tizeniharmadikában fogja megjelölni. A SZLOVENSZKÓI ISKOLATANÁCS ÜGYE A szociáldemokrata PRÁVO L1DU hosszabb cikk keretében fejtegeti azon programot, melyet véleménye szerint Szlovenezkón a kormánynak végre kellene hajtania. Beismeri, hogy Szlovén- szkon sokkal többet kellett volna tenni, mint eddig tettek. Azt írja, hogy Szlovenszkón az autonómia ta mozgalom miatt nem lőhetett nagyvonalú munkát végrehajtani. Megemlíti a kormánynyilatkozatban ígért iskolatanácsot s azt aktuálisnak tartja. Hosszabb fejezetet szentel az iskolák államosítása kérdésének s azon véleményének ad kifejezést, hogy ennek megoldását nem lehet tovább halogatni. Azonban a szlovák nép vallásos érzületére hivatkozva óvatosságot ajánl. Majd hangsúlyozza a beruházások szükségességét, amire a magyar törvényhozók már számtalanszor rámutattak. Zsidó nevekkel és számjeizésekkel dolgoznak Becsben a nemzeti szocialisták Harc az uccai csendéri — Budapesten Budapest, julius 9. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A belügyminisztérium ma megjelent rendelete eltiltja, hogy a városokban a motoros gépjármüvek villanykürtöket használjanak. A belügyminisztérium egyúttal elrendeli, hogy a rendőrhatóságok részéről megállapított főútvonalakon a gépjármüvek vezetőinek semmiféle hangjelzést használni nem szabad. Igen fontos a rendeletnek az a része, amely kimondja, hogy lakott területen este tiz órától reggel hat óráig kürtjelzést használni egyáltalában tilos. Hogy emiatt esetleg ne történjen több baleset, a belügyminisztérium elrendeli, hogy ucca- keresztezéseknél a motoros gépjármüvek csak lépésben, tehát legföljebb hat kilométernyi átlag- sebességgel haladhatnak. Becs, julius 9. A bécsi rendőrség a közelmúltban újabb nagyarányú illegális nemzeti szocialista szervezkedés nyomára bukkant, A nemzeti szocialisták szabályos vezérkart rendeztek be Becsben. A rendőrség megtudta a vezető igazi nevét, aki eddig a hamis Rosenberg név alatt működött Becsben, A többi illegális nemzeti szocialista ágens is hamis nevet, főleg zsidó hangzású nevet használt. Amikor az állítólagos Rosenberg észrevette, hogy a rendőrség nyomára bukkant, nyomtalanul eltűnt Bécsből. Hir szerint utódjai nem fognak többé hamis nevet használni, hanem egyszerűen számokkal fogják egymást megjelölni* Leánya családi tragédiája miatt lett öngyilkos Czékus István volt pelsőci főjegyző Kassa, julius 9, (Kassai szerkesztőségünk telefon jelentése.) Tegnap jelentette a P. M. H., hogy Czékus István nyugalmazott pelsőci főjegyző a villája közelében lévő erdő egyik fájára fölakasztotta magát. A köztiszteletnek örvendő hetvenéves öregur tragédiájának körülményei csak most váltak ismeretessé. Czékus végzetes tettének elkövetése előtt bezárkózott szobájába és búcsúleveleket irt családjához. Majd azzal távozott el hazulról, hogy sétálni megy. Miután naponta ebben az időben sétálni szokott az öregur, hozzátartozói nem nyugtalankodtak miatta. Minthogy azonban a késő délutáni órákban sem tért vissza, felesége keresni kezdte s közben a szobában megtalálta a búcsúleveleket. Azonnal a csendőrségre sietett s a csendőrök segítségét kérte férje keresésére. Rövidesen meg is találták a villa közeiében lévő erdő egyik fáján holtan. Czékus nyugalmazott főjegyző tragédiáját megdöbbentő családi körülmények okozták. Leánya dr. Schütze vasúti tanácsoshoz ment feleségül. Czékusék az elmúlt hónapokban azt tervezték, hogy eladják pelsőci villájukat és Kassára költöznek leányukhoz. Ezt a tervüket azonban egy családi dráma meghiúsította, Dr, Schütze, mint ismeretes, a közelmúltban felzaklatott idegállapotban rálőtt feleségére, majd agyonlőtte magát, Czékus Istvánra végzetesen hatott veje öngyilkossága, melankóliába esett s lelki depresszió kínozta, Búcsúlevelében is azt írja, hogy attól fél, hogy megőrül a családját ért csapások miatt s ezért inkább megválik az élettől, A főjegyző targédiája Kassán is mély részvétet keltett. Kitapogatta anyja szivét, majd beiédöite a kést egy állástalan budapesti tanár „A szenvedéstől akarta megváltani“ édesanyját a kétségtelenül elmeháborodott fiatalember Budapest, julius 9. (Budapesti szerkesztőségünk tel efon jelentése.) Megdöbbentő családi tragédia játszódott le ma hajnalban Óbudán. Bellágh Tibor polgári iskolai tanár szánalomból meg akarta ölni édesanyját, öz/v. Bellágh Miklósáét. Bellágh né fiával együtt lakott egy ólbudai kislakásban. Bellágh Tibor évek óla állás nélkül van és időn kinti óraadásból tengette életét. Nagyon elkeserítette őt, hogy nem tudott jobb életviszonyok közé kerülni. Tegnap este lefekvés előtt megkérdezte édesanyját, (hogy hol vem a szive, özvegy édesanyja megmutatta szive helyét és a fiú gondosan kitapogatta anyja szivtájékát. Éjszaka fchwont a konyháiba és hatalmas konyhakést vett magáihoz. Hajnaliban Mi- kelt és anyja mellébe szúrt, majd esne veszetten kezdett vagldalkozni a konyhakéssel. A szúrás szerencsére nem volt halálos s az őzvegyasszony segélykiáltásaira elősiettek a szomszédok, akik a dühöngő fiatalembert lefogták, majd értesítették a mentőket és a rendőrséget. A mentők a súlyosan sebesült asszonyt beszállították a kórházba. A merénylő fiatalembert letartóztatták és bevezették a rendőrségre. Bellágh azt vallotta, hogy hajnalban hirtelen elborult előtte minden s nem tudta, hogy mit cselekszik. Elviselhetetlen volt szántóra az élet, csak a szenvedésektől akarta megváltani édesanyját. A merénylő fiatalembert letartóztatták, valószínűleg meg fogják vizsgáltatni elmeállapotát. Az angol frontharcosok Budapesten Budapest, julius 9. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Csütörtökön este a bécsi hajóval Budapestre érkezik az angol frontharcosok küldöttsége Aswandenh ezredes, a brit légió társelnökének vezetésével. A magyar frontharcosok szövetsége az angol vendégeket már a hajóállomáson ünnepélyes fogadtatásban fogja részesíteni, miután diszszázaddal és zenekarral vonni ki eléjük. — A boroszlói érsek Árpádházi Szent Erzsébetről. Árpádházi Szent Erzsébet szenttéavatásának 700-ik évfordulója alkalmával Bertram boroszlói bíborosérsek pásztorlevelet adott ki, amelyben Szent Erzsébetet „korunkhoz intézett hatalmas és szivreható intőjeinek*' nevezi. Már gyermekkora élő példaképül szolgálhat. ,,Szexet Erzsébet boldog gyermekkora mutatja, miben rejlik az igazi lelki nevelés." Ifjúsága pedig példaképe lehet a házasulandó ifjaknak és leányodnak. „Uj, pogány mozgalom van keletkezőben, mely a máíkaság tisztaságát.semmibe.sem veszi. Ahol e mozgalom gyökeret ver, ott a népélet éjy kölcsössége, a házasság szentsége, a családi élet tisztasága, az ifjúság nevelése veszélyeztetve van. A nép a kultúra oly alacsony fokára süly- lyed, amely visszatarthatatlanul pusztulásra vezet. Szent Erzsébet jubileuma szolgáljon hangos tiltakozásul az ilyen néprontó törekvések ellen.** Végül Szent Erzsébetet, mint a felebaráti szeretet példájaként mutatja be. ŰUQkd®K#Msavme*.. írta: Dienes Adorján Egyik specialitása a Bodrogköznek. Bel viziteli minőségben tengerkedik ugyan ott az ármentesitett Tisza-Bodrog között, de viszont távolról sem viseli magán, a belvizek haszontalanságának s tunyaságának jellegét. Sőt nagyon adakozó viz ez. A házfedéshez alkalmas nádat bőve nadja, a vadkaesák vígan éviekéinek benne, néhanapján meg olyan harcsákat ad ki magából, hogy egy férfiembernek van mit emelni rajta. Az áradás nem természete. De ki sean szárad soha, mert ezt meg restellené az ö itt-ott nyolc, meg tizmeteres mélysége folytán. Ivásra is odaadja magát. Tisztaságához ugyan sok szó fér, amennyiben sertések s lovak is henteregnek benne. Azonban hát a partjain forró napsütésben munkálkodó szegény ember csak nem szaladhat be minduntalan a faluba egy-egy üveg szoldás vízért, lra rájön a szomjúság. Jó a Karcsa vize nagyon, mert nemcsak szomjat olt, hanem telit is. Egy csapásra két legyet. A Karcsa vize mindég is tudatában volt annak, hogy a partjai körül lakozó emberek segélyére szolgál. Azonban mostanság valahogy fejébe — vagy hogy inkább vizébe — ment fontosságának e tuda- <a. Hogyne, mikor országhatárrá avanzsált. Ott őrzi a határt Őrös falutól kezdve le Beesked-tanyáig, ahol aztán e tisztet a Bodrog, illetve Rogyvapart veszi át. Őrzi? amint vesszük. Mert néha huncut módon megtréfálja a vizén lebonyolódó csempészi műveleteket. Ifa jókedvében van, baj nélkül engedi átsiklani vizén a minden földi javakkal telt csónakot, úgyhogy az kikerülje a határőrök kiváncsiskodását. De ba morózus és ingerült, akkor hullámai bizony pont a hatósági őrök ölébe vezetik a ceempészeoó- nakot.Amint a múltkoriban Is tette, mikor nagy igyekezettel hozott volna át a Karcsa vizén két cscmpészlegény egy leölt ^ tisztes súlya hízót. Hát amint sötét éjjelen kikötnek, a határőrök fogadják őket szives szóval: — Malacka . , . malackát hoztak nekünk? — Nem malac ez uram, hanem egyenesen disznó- ság, hogy igy kilesik az embert! — No, no. Hát csak előre azzal a vámanyaggal Helmecre — igy a puskás őr végzése. Ott aztán eljárás, jegyzőkönyv, vám- és büntetés kiszabása, a hízott disznó elkobzása. A hivatalbeli urak pedig a disznótor élvezetének előlegezett jókedvvel vették meg a hustömeg egyes részeit, sőt még biztatgatták is a fültöviiket vakargató két atyafit: — Hazzanak csak máskor is nekünk ilyen finom, jó disznópecsenyét . . . No, az ilyen huncutságos tréfákat kiegyenlíti a Karcsa vize azzal, hogy máskor meg vám- és büntetés-mentesen jut a kamrába a túloldali bús, étel- nemű s miegyéb. Azonban néha már egyenesen rakoncátlan és folyami allűröket vesz magára ez a se tó, se folyó Karcsa vize. Vigan lubickolt benne egyizben az egyik parti fain három finom úri kisasszonykája. Hogy változatossá tegyék élvezetüket, beszól lót ta k a parton veszteglő rozoga csónakba és hozzáneim- értő gyönge karjukkal kieveztek a viz közepére. Napsütéses meleg idő volt, de im Tokaj felől percek alatt fekete felhő kél, orkán süvit, a Karcsa vize a Dunának is becsületére valló hullámokat vet. A három nő csak akkor vette észbe a veszedelmet, mikor már benne voltak. A hullámok játszva dobálták őket, á lélekvesstő kezdett vízzel megtelni. — Merd ki a vizet nagy smlmakalapóddal! — kiáltja, az egyik. — Evezni, evezni a part felé! — sikong a másik. — Nem bírok, végünk van! — zokog fel a harmadik. Nem tettek hát semmit, hanem összeölelkezrve s falfehér arccal várták a véget. Azonban a Karcsa vizének hullámai megmozdultak a Tógveszedelenn láttára: — Ej, no. Kár lenne ilyen három szép virágszálnak ott lenn az iszalagok és hüllők között elpusztulni . . • 1 És egyik hatalmas hullám nekidobta a csónakot a homokos partnak, ott a Bustanva táján. A csónak részeire mállóit, a hátrom hölgy pedig félájul- taii terült el a parton. Csak az egyik tette fejére ösztönös mozdulattal az eddig kezében szorongatott szál ma kai a pót, hogy — a zuhogó záportól védje fiirdőtrikós patyolattestét. No, ez lovagias cselekedet volt a Karcsa vizétől. Azonban ezt nem minden esetben gyakorolja. Sőt. Tud kegyetlen is lenni. Rendelkezik élet s halál fölött és haj, sokszor a halál javára dönt. Sötétem villognak egyhelyben álló vizei és sistergiik vad haraggal: — Én századok óta itt vagyok. Teszek jót veletek, ti körülöttem lebzselő s pár rövid évtizedekig élő por satnya szülöttei. S mi a hála ezért? Az, hogy lenéztek, elzártatok Tiszától-Bodrogtól, belvíznek s pocsolyának mondtok. Nos hát, nem vagyok az. Vagyok olyan legény, mint a Bodrog vagy a Tisza, tudok annyi emberéletet mélyeimbe süllyeszteni, mint azok. Engem ugyan bizony ne kisebbítsen senki por férge, még ha emberfia is! És a Karcsa vize beváltja szavát. Megmutatja, hogy ő rendelkezik az emberek somsával, életével s nem megfordítva. Kevés olyan év van, midőn igy a fürdőzési idény beállta után ne szerezne érvényt a hirtelen fölcsattanó bősz haragjának és ne követelne magának egy-egy emberi életet áldozatul. Mintha a mondabeli Minotanros éhsége szállná meg ilyenkor: — Embert adjatok, emberhúst akarok nyelni!... íme, még csak első felében vagyunk a fürdőzésnek, de a Karcsa vize már kikövetelte magának ez- évf áldozatát. A fiatal, 20 éves Séra Janit szemelte ki erre. Forrón tfiz a nap s Jani elhatározta, hogy fürdeni megy. Testvérnénje női ösztönével érezhetett valamit, mert váltig mondogatta: — Janiként, édes, ne menj fürödni, ne menj. —' Miért ne mennék, mer.ok én. — Ne menj ,ne menj. Lásd, már kétszer kihúztak a vízből. — Ej, már. Hagyj békémet. Nekem muszáj menni.' Indult is volna már, de Mari nénje belekapaszkodott lajbijába: — Maradj, Janiként, ha jót akarsz. — Velem te nem rendelkezel. Eressz utamra. — Nem! — Nem-e? . . . És már csattant is a nyakleres Mari arcán. Igaz, hogy csak úgy testvériesen, de mégis oda volt az helyezve. Mari meglepetésében eleresztette Janit, ez meg egyenesen nekivágott a Karcsa partjának, Karcsa hívogató hüs vizének. Azon a tájon és ez időben csak két-három pulya viháncolt a part szélein. Jani sebtében lehányta magáról ruháit és — be a mélyre. Egy kis ideig a pulvák semmit sem láttak Janiból. De hirtelen fölmerült, meg ismét lemerült. Aztán megint csönd. Majd azt vették észre, hogy kiterjesztett karokkal fölvetődik és keserves szóval kiáltja: —Istenem, jaj Istenem! Azzal vége. Ott maradt a viz mélyein. A pulyák szétszaladtak és ijedve kezdtek ricsajkodni: — Séra Jani fűlik meg! Séra Jani kiáltoz! Sóra Jani nem gyün fel! Bizony nem jött az föl többet, csak akkor, mikor hosszú három órai keresés után kicsáklyázták holttemét a vízből. Karcsa vize pedig bctelton simul partjaihoz: emberéletet kapott, meg van nyugodva. Most aztán majd ismét elölről kezdi változatos ténykedéseinek körforgását: jótékonyan adja partlakóinak a nádat, halat, vadkacsát. Majd felcsap szigorú határőrnek vagy vakmerő csempésznek, ahogy éppen kedve tartja és orruknál fogra vezeti hol a csempészeket, hol a határőröket. Rá ijeszt aztán az emberekres mint a gyerekekre a mumus: — Hu . . . hu! itt vagy ok, most megeszlek. Aztán fölkacag s azt mondja: — Eredjetek dolgotokra, csak tréfáltam. De ha rájön a rossz órája, akkor minden tekintet és érzés nélkül való kegyetlen tiraunus. Ilyen szeszélyeknek vannak hát kitéve a parti falvak lakói határon Innen s a határon túl. I>c azért . . . mégis csak szép s jó élni, ott ahol a Karcsa vize messze földön kanyarog.
