Prágai Magyar Hirlap, 1935. július (14. évfolyam, 149-173 / 3701-3725. szám)
1935-07-09 / 154. (3706.) szám
1935 fufius 9, kedd. r-MAGfekHrKMP A magyar tanítóság lévai nagygyűlésén nagyszabású akciót kezdett a magyar tanitók tudományos továbbképzése érdekében A nagyjelentőségű terv megvalósításában részt fognak venni a magyar társadalom kulturális, testedző és gazdasági szervezetei is ■ Melegen ünnepelték Kovács Alajost a Magyar Tanítóegyesület jubiláló elnökét Léva, julius 8. (Saját tudósitónktól.) A Szlovenszkói Általános Magyar Tanító- egyesület szombaton tartotta Léván a magyar tanítóság nagy részvételével negyedik nagygyűlését. Előző nap délután a központi vezetőség és a tanitómegyék vezetőségei üléseztek. A kongresszust szombaton reggel 9 órakor nyitotta meg a városház dísztermében Dinnyés Károly (Udvard) alelnök. Bejelentette, hogy Kovács Alajos, a Tanítóegyesület országos elnöke most töltötte be életének 60-ik és tanítói működésének 40-ik évét. Javaslatára a kongresszus Kovács Alajosért küldöttséget küldött. Kovács Alajos ünneplése Kovács Alajos elnököt megérkezésekor az egyesület énekkara Heckmann István karnagy vezetésével Borosnak és Heckmannak ez alkalomra szerzett üdvözlő éneke művészi előadásával fogadta, majd Randik Aranka lévai tanítónő a Léva-zselizi tanitó- megye diszes csokrát nyújtotta át az ünnepeknek. A szűnni nem akaró, lelkes éljenzés után Somogyi István (Komárom) alelnök a központi vezetőség nevében költői lendületű, szép beszédben köszöntötte a jubiláns elnököt. Méltatta eredményekben gazdag életét és a magyar kultúra, a magyar tanügy és a magyar tanítóság érdekében kora ifjúságától fogva kifejtett áldásos működését. Azt hangoztatta a szónok, hogy Kovács Alajos élete nem is volt az övé, hanem a Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesületé, amelynek kezdeményező vezére volt az egykori kisded csapat élén. A szerény magból erős tölgy lett, amelynek árnyékában ma már 1500 tanító talál megnyugvást. A tanitóintézmények és a magyar tanitóság köszönetét fejezte ki a jubilánsnak eddigi nagy munkásságáért. Beluch Imre (Barsendréd), a Léva-zselizi magyar tanitómegye elnöke mint a magyar tanitóság édesatyját aposztrofálta a jubilánst. Beszédében rámutatott arra is, hogy minden tanitóintézmény alapjait Léván, a lévai kongresszusokon rakták le, minek emlékére lévai aragonit-kőből, lévai munkával készült gyönyörű dísztárgyat nyújtott át az elnöknek szimbólum gyanánt. Ocsovay Imre (Losonc), a gömör-nógrádi tanitómegye elnöke szintén szép beszéd keretében nyújtotta át e megye tanítóságának emléktárgyait. Majd Dinnyés Károly mutatott rá azon értékekre, amiket Kovács Alajos működése a kisebbségi magyarság életében jelent. Sokszor meg akarták mesterségesen bontani a magyar tanitóság egységét, de Kovács tapintata és diplomata-érzéke ezt mindig meg tudta akadályozni. Kormos Gerő a kárpátaljai magyar tanitóság üdvözletét tolmácsolta, Bíró Béla a párkányi tanítói járás, Négyesy János a ki- rályhelmeci tanítói járás nevében mondott üdvözlő beszédet. Kriek Jenő ny. tanítóképzői igazgató a régi magyar tanítóképzés munkásai nevében üdvözli a jubilánst. Megállapítja, hogy a régi tanítóképző intézetek szelleme jelenik meg most itt ebben az ünnepélyes órában. Az üdvözléseket a jubiláns elnök mély meghatottsággal köszönte meg. Megköszönte egyúttal a tisztikar támogatását is, amelyet a magyarság javára szolgáló munkásságában mindig maga mellett talált. Kovács Alajos beszéde valósággal megköny- nyeztette a kongresszus résztvevőit. Az énekkar alkalmi éneket adott még elő, majd- a kongresszus áttért a napirend tárgyalására. Üdvözlések és beszámoló' Elsősorban is üdvözlő táviratot intézett a kongresszus Masaryk köztársasági elnök- j hoz és a tanügy több fő vezetőjéhez. Az el- j nők ezután bejelenti, hogy a hadirokkantak lévai egyesülete átiratot intézett az egyesülethez a békére való nevelés érdekében, amit a kongresszus egyhangúan örömmel üdvözölt. Bárczy Oszkár, a Csehszlovákiai Magyar Testnevelési Szövetség elnöke üdvözlő beszéde során biztosítja az egyesületet az együttmunkálkodásról. Fizély Imre, a pozsonyi szülői szövetség elnöke azt hangoztatja, hogy ebből a mai ünnepből a magyar szülők is részt kívánnak venni és a sok tízezer magyar szülő nevében üdvözli a jubilánst. Ezután bejelenti annak a pozsonyi mozgalomnak a megindítását, amely a magyar szülő és a magyar tanító nevelő munkájának szorosabbá tevését és kimélyitését célozza. A szülői tanácsok működése olyan nagy lehetőségeket nyújt ebben a tekintetben, amit a magyar szülőknek a legnagyobb mértékben ki kell használni. Ebben a munkában Fizély a magyar tanitóság segítségét kéri, amit az elnök a kongresszus nevében meg is ígér. Ezután Boros Béla h. városbiró Léva városa részéről, Hruz Sámuel tanfelügyelő a maga és tankerülete összes tanítósága nevében, Heckmann Léva tanítósága nevében üdvözölte a jubilánst és a kongresszust. Ezután az üdvözlő táviratokat és üdvözlő iratokat olvasták fel. Vásárhelyi Károly főtitkár terjesztette elő évi jelentését az egyesület elmúlt évi működéséről. A jelentés kiemeli az egyesület állandó fejlődését és virágzását, a magyar tanitóság és a magyar kultúra érdekében kifejtett munkásságát. Ismertette azt a nagy munkát, amivel életre keltették a szeptember 1-én Pozsonyban megnyíló Tanitók Házát. Köszönetét mond mindazoknak, akik az építkezést támogatták, örvendetesen állapítja meg a fiatal tanitóság eleven érdeklődését az egyesület munkájában és beszámol a tanítói énekkar működéséről és a galántai tanítói könyvesboltról. Végül az óvónők fizetés- és nyugdijren- dezését sürgeti. LIgyancsak sürgeti a negyedik kategóriába tartozó tanítói nyugdíjasok nyugdíjügyének rendezését. Az általános helyesléssel fogadott főtitkári jelentést a kongresszus vita nélkül elfogadta. Á magyar tanitók tudományos továbbképzésének biztosítása Ezután Ocsovay Imre (Losonc) a tanitók továbbképzéséről tartott értékes előadást. Általános helyeslés mellett fejtette ki, hogy kisebbségi helyzetünkben milyennek kell lennie a jó magyar tanítónak. Az előadásában foglaltak eredményeképpen a következő határozati javaslatot terjesztette be: 1. Mondja ki a nagygyűlés, hogy Csehszlovákia magyar tanítóságának továbbképzését akadémiai színvonalon és intézményesen megoldani szükségesnek tartja. 2. Ennek a célnak érdekében a losonci központi gyűlés határozata értelmében haladéktalanul kulturbizottság szervezendő, — a központi elnökség irányításával. 3. Mondja ki a nagygyűlés a csehszlovákiai magyar tanitóság továbbképzésének intézményes megszervezését és biztosítását, amit az állami és tanügyi hatóságok támogatása mellett a csehszlovákiai magyar kultúrintézményekkel, — nevezetesen a Csehszlovákiai Magyar Tudományos és Művészeti Társasággal, a Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetséggel, a Csehszlovákiai Magyar Testnevelési Szövetséggel, az állami magyar tanitóképzőintézettel, a komáromi alsófoku gazdasági iskolával és mint egyedüli gazdasági szervünkkel, a Hanza-áruközponttal karöltve tart célravezetőnek megoldani. 4. Miért is utasítja a nagygyűlés a központi elnökséget, hogy az állami és egyházi tanügyi hatóságokkal a továbbképzés kérdésében kapcsolatokat keressen és tőlük erkölcsi és anyagi támogatást igyekezzen nyerni. 5. A Szlovenszkói Általános Magyar Tanitó- egyesület keretén belül alakítandó kulturbizott- ságba hívja meg a központi elnökség e határozati javaslat 3-ik pontjában felsorolt kultur- és gazdasági intézmények kiküldötteit. 6. Ez a kulturbizottság a továbbképzés intézményes megszervezését célzó munkálatait legkésőbb szeptember folyamán tartozik megkezdeni és olyan tempóban elvégezni, hogy 1936 nyarán az első akadémiai nívón álló tanfolyamok megrendeztessenek. 7. Mondja ki a közgyűlés, hogy a kulturbi- zoítság egyesületei (Sz. Á. M. T. E.) tagjainak költségeit a központi pénztár és tanitómegyék, járáskörök és szakosztályok felerészben viselik. 8. Az anyagiak biztosítása érdekében a kívülről várható támogatástól függetlenül alapittas- sék a központi pénztár mellett egy kulturalap, melybe a központ hozzájárulásán kívül minden e célra érkező adományok kezeltessenek. 9. Forduljon az egyesület vezetősége Csehszlovákia magyar társadalmához, városokhoz, községekhez és járásokhoz és az országos hivatalhoz a továbbképzést szolgáló anyagi támogatásért. A határozati javaslatot a kongresszus egyhangúan elfogadta. Heckmann István országos alücamagy bejelentette, hogy a Magyar Dalosszövetség az ügy támogatását máris megígérte. Dr. Strasser Elemér mint vendég szálait fel s magyar munkakataszter felfektetését javasolta, amelyben a munkára kész emberek neveit gyűjtenék egybe. Ocsovay Imre rámutat arra, hogy ő ugyanezt már évek előtt sürgette. A kongresszus az indítványt elfogadta. Beluch Imre a gyermektanulmányozást is kéri bekapcsolni. Bárczy Oszkár, a Magyar Testnevelő SzőA nemzetközi Európa-öttusaversenyen résztvevő külföldi katonatisztek Gömbös miniszter- elnök vendégei voltak a budapesti miniszterelnökségi palota teraszán. HÁG KA VE éhmi vésőét# kéttM vétség elnöke a szövetség bekapcsolódását ebbe a munkába úgy látja megvalósíthatónak, hogy a szövetség egy előadót díjmentesen adna és egy központi fekvésű városban a tanitók részére testnevelési tanfolyamot rendeznének. Az ott résztvevő tanitók a tanfolyam eredményét azután továbbadnák. Bekapcsolódás a SzMKE es a járást közművelődést bizottságok munkájába Boros Béla, a Magyar Tanító főszerkesztője az 1919-ik évi 67. sz. törvény értelmében a járási magyar közművelődési bizottságok megszervezését sürgeti Szlovenszkó minden magyar járásában.. Rámutat arra, hogy a szlovenszkói magyarság ennek a törvénynek az előnyeit nem használja ki kellően. A törvény szellemét egyetemessé és általánossá kell tennL Sürgeti az egységes végrehajtási utasítás kiadását. A javaslathoz Dinnyés Károly szólt hozzá, aki megállapítja, hogy a magyar tanítóságnak a száz százalékos kultúra alapjára kell helyezkedni és felhívja a tanítóságot, hogy a Szlovenszkói Magyar Kultur Egyesület (SzMKE) munká jából vegye ki a részét, de mulasztás lenne, hogyha azt az anyagi tár mogatást, amit az említett törvény a magyar kultúra részére biztosit, nem vennénk igénybe. Arra azonban figyelemmel kell lennünk, hogy a járási közművelődési bizottságok működése a Sz. M. K. E. munkáját ne keresztezze. Győry Kálmán (Naszvad) azt hangoztatja, hogy a vidéken még nem ismerik ezt a törvényt, azért nehezen meg a bizottságok megalakítása. Bíró Béla (Szögyén) arra hívja fel a tanítóságot, hogy politikai tekintetekre való különbség nélkül vegyen részt a magyar kulturmunkában. Vizváry Vilmos (Csallóközaranyos) felszólalása után Boros Béla a zárszó jogán megállapítja, hogy a Sz. M. K. E. és a járási közművelődési bizottságok működése kiegészítheti egymást. A Magyar Tanítóban ennek az eszmének külön rovatot nyitnak, a hátralevő kérdések itt nyerhetnek tisztázódást. A kongresz- szus Boros indítványát egyhangúan elfogadta. Gyermektanulmányozási alosztály Kónya József (Kőhidgyarmat) a gyermektanulmányozó alosztály ügyének előadója a gyermektanulmányozásról tartott érdekes előadást, melynek során megállapította, hogy tudományosan megalapozott gyermektanulmányozás nélkül nem lehet eredményes a szlovenszkói magyar gyermeknevelés. Hangsúlyozta, hogy eredményes munkát csak akkor fejthetünk ki, e téren, ha a szlovenszkói magyar közönség is érdeklődést mutat ez iránt és azt felkarolja- Ebbe a munkába mindenkinek bele kell kapcsolódni, akinek a szlovenszkói magyar gyermek jövője fontos. A (kongresszus egyhangúan elhatározta, hogy egyelőre a tani tóegyesül et keretében gyermektanulmányozási alosztályt létesít Dinnyés Károly ama nézetének ad kifejezést, hogy ebből a megmozdulásból kialakulhat a gyermektanulmányozó társasága amely majd szélesebb keretekben működhet és bekapcsolhatja a nagyközönség érdekelt részét. Indítványozza, hogy a kérdés tanulmányozására szükséges magyar irodalmi és tudományos müvek akadálytalan beszállítása érdekében interveniáljon az egyesület. Javaslatát elfogadták. Kriek Jenő, aki ott volt a magyarországi gyermektanulmányozási társaság megalakításánál, tapasztalatai alapján szól hozzá a kérdéshez. Végül a gyermektanulmányozási alosztály elnökévé Kónya Józsefet választották meg As 11 tagot delegáltak az alosztályba. Janics István (Dcáki), Győri Kálmán és Rátöri Emil (Szögyén) előadásaikban a fiatal tanitók problémáival foglalkoztak. A kialakult vitában Nemesik, Plichta, Hideghéty, Boros, Győrfy. Heckmann. Bíró és Telkes vett részt. Végül Tilkovszky Béla, a pozsooH rádió magyar osztályának vezetője az iskolai.''dió jelén tőségével foglalkozott. A jólsikerült nagygyűlést a városi xigadó éttermében társas ebéd követte. %
