Prágai Magyar Hirlap, 1935. július (14. évfolyam, 149-173 / 3701-3725. szám)

1935-07-09 / 154. (3706.) szám

Egy újabb sorsdöntő julius. Tíz nap alatt eldől az afrikai bábéra kérdése «ÍP MassoTmi harcra füze! -- Amerika nem állt Abesszínia Pálijára - Anglia síteké eső esiitése a bele megmentésére A tízéves Erdélyi Helikon (sp) Prága, julius 8. A kis finn nép cselekszi a testedzésben, amit az erdélyi magyarok a szellem edzésé­ben cselekesznek, a kultúrában, amikor ma­roknyi voltuk ellenére európai rangú élgár­dát fejlesztettek ki irodalmukban és művé­szetükben, s a lélek nemes vetélkedésének axénáján mindenkit maguk mögött hagynak, akivel barátságos mérkőzésben összetalál­koznak ott. A magyar irodalomra ma Er­dély nyomja bélyegét. Ami hajdan a Nyu­gat volt, az ma Erdély (a Nyugat Adyja is Erdélyből jött), uj fárosz, uj hang, uj re­mény, program és mottó, irány annyi-éves ezüstkor után, irodalom, ami az olvasónak kell, klikk és snobizmus nélküli frisseség, magyar forma, az őslényegből merített za­mat annyi-éves Pestre importált européer- ség után, magasrangu, tiszta műveltség, amelyet nem törnek meg vesézések, nem fűztek rabszijra kotériák és nem aláztak üz­letté kiadók. Erdélyben nem kereskednek az irodalommal, mint a libamájjal vagy a marhabéllel, tényleg belső szükségszerűség gyújtotta föl az üde fényt a magukra- maradt székeljek lelkében. Jött, ahogy a csodák jönnek. Másfél millió magyar él Erdélyben, de a kultúrában egyenrangut, sőt fölényesebbet teremt,, mint a kilencmilliós anyaország. Csak néhány nevet sorolok fel — vannak köztük világnevek is, —> hogy lássuk ezt a gazdagságot: Kuncz Aladár, Tamási Áron, Tabéry Géza, Berde Mária, Bárd Oszkár, Markovits Rodion, Franyó Zoltán, Gyallay Domokos, Hunyadi Sándor, Gulácsy Irén, Áprily Lajos, Indig Ottó, Bartalis János, Makkai Sándor, Kiss Jenő, Maksay Albert, Molter Károly, Nyirő József, Kacsó Sándor, Ligeti Ernő, Szántó György, Kós Károly, Kádár Imre, Bánffy Miklós és a legújabb csillag a pesti könyvpiacon : Vass Albert, a „Farkasverem“ fiatal szerzője. Kutyafut­tában huszonöt név, amit minden magyar­nak ismerni kell, de legalább még huszonöt van Erdélyben, aki fontos. Csupa Nurmi és Ritola, s a pesti irodalom ma elképzelhetet­len nélkülük, mert fáradt és színtelen volna. Erdély aranykora jut eszembe, a nagy­szerű tizenhetedik század, amikor a kis fe­jedelemség tartotta a magyar rangot és a magyar becsületet és őrizte a kultúrát. Ha tanúbizonyság kell a magyar életrevalóság és kulturakarat mellett, ha valaki bizonyí­tani óhajtja, hogy a magyar nem „ázsiai nép" és missziója van a Duna medencéjé­ben, az erdélyi irók galériáját kell megmu­tatnia. Teljes nemzetek büszkék lehetnének, ha ily totalitást jelentő, minden árnyalattal rendelkező és a szellemi hierarchiát váloga­tott vezető-egyéniségekkel képviselő kultur- életük volna, mint a másfélmilliós erdélyi magyarságnak. Mindez eszünkbe jut, amikor olvassuk, hogy az erdélyi magyarok legnagyobb kul- íurszervezete, az Erdélyi Helikon a napok­ban ünnepelte fennállásának tízéves jubi­leumát, Marosvecsén, Kemény János báró kastélyában. Nem minden erdélyi iró tagja az irószervezetnek, de a kiindulópontot e kitűnő szervezet jelentette. Tartósnak, oko­san fölépitettnek bizonyult, kristályosítani tudta azt, ami az erdélyi lélekben esedékes volt ugyan, de sohasem jut napfényre, ha nem istápolják szakavatott és áldozatkész kezek. A magyar kisebbségek eddig nem Róma, julius S, Az abessziniai konfliktus ügye döntő stádiumba érkezett. Az európai saj­tó véleménye után az eljövendő héten el kell dőlnie, vájjon sikerül-e lokalizálni a konfliktust vagy tényleg fegyveres konflagrációra kerül sor Keletafrikában. Óriási feltűnést keltett a világ­sajtóban az az elutasitó válasz, amelyet az ame­rikai kormány az abessziniai császár jegyzékére adott. Mint jelentettük, a négus a Kellog-pak­tumra hivatkozva Amerika közvetítését kérte, Roosevelt és államtitkára hosszantartó tanács­kozás v-<& í ílhátérozta, hogy Amerika nem avat­kozhat bele az európai és az afrikai ügyekbe s Abesszíniát sorsára hagyja. Az abessziniai jegy­zékre adott válasz udvariasan kijelenti, hogy Amerika a jelen pillanatban semmiféle lépést nem tehet Abesszínia érdekében. Washington magatartása természetesen nagy mértékben az olaszok malmára hajtja a vizet. Időközben Olaszországban tovább folynak a háborús előkészületek, Mussolini miniszterelnök Salemoban megszemlélte az afrikai útra készen álló hadosztályt. Egy tábori ágyúra állt s onnét beszélt a katonákhoz. — Olyan küzdelembe kerültünk, amelyet minden esetre dicsőségesen be akarunk fejezni — mondotta. Az olasz—abessziniai döntőbíróság schewe- ningeni üléseit tegnap félbeszakították, mert a bizottság olasz tagjai nem voltak hajlandók meg­hallgatni Jeze tanár tanúvallomását, akit az abessziniai kormány a határincidensek hiteles tanújaként nevezett meg. A bizottság üléseinek váratlan félbeszakítása ugyancsak az elmérge­sedett helyzet egyik jele. Az olasz és az abesz- szin delegátusok tengnap nemhivatalos megbe­szélés ' irtottak, amelyen foglalkoztak a hely­zettel. Elhatározták, hogy közös kommünikét adnak ki, de nem folytatják az ülést. A delegá­tusok scheweningeni szállodáiban vasárnap és hétfőn élénk tevékenység uralkodott. Az ola­szok főhadiszállása állandó összeköttetésben állt Rómával és várta az újabb utasításokat. A hangulat pesszimista és beavatott körök való­színűnek tartják, hogy a tanácskozások hétfőn este végleg megszakadnak. Az addisabedai amerikai ügyvivő azt a taná­csot adta az Abesszíniában élő amerikai állam­teremtettek nagyobbat és szebbet, mint az Erdélyi Helikon és irodalma, büszkék va­gyunk, hogy legsikeresebb kezdeményezé­sünk és szervezetünk éppen a kultúra telje­sítményeinek kategóriájába tartozik. A ma­gyar vitaiizmust, a magyar szellem magas- ranguságát, a tiszta, nemes magyar törek­véseket, a kisebbségi sors óriási teljesítmé­nyét, hitadó valóságot, példaképet és a jövő megnyugtató és bizodalmát adó zálo­gán ünnepeljük és üdvözöljük az Erdélyi Az abessziniai csapatok főparancsnoka: Virgin, volt svéd repülőtábornok. iHiiiiniiiiitiiiiiiiiitiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiifiiiiniiiiiiiiiiiwi polgároknak, hogy az országot minél előbb hagyják el, mert különben nem garantálhatja | biztonságukat* Hétfőn Londonba érkezett Avenol, a népszó- 1 Róma, julius 8. Mussolini hárommotoros hidroplánján vasárnap Rómából Salemoba re­pült. Mint mindig, most is maga vezette a re­pülőgépet. Az utazás rendkívül viharos időben Bukarest, julius 8. Károly román király a közeljövőben találkozik Pál jugoszláv régens- herceggeL Tituleseu román külügyminiszter a külföldről visszautazik Romániába, hogy részt vehessen azon a találkozáson. Politikai körök Helikonban a marosvecsei intézmény tíz­éves jubileumán. Különösen nekünk, ki­sebbségeknek nagy elégtétel, hogy a magára maradt és legyengült magyar nemzettöre­dékek még mindig annyi potenciát rejtettek magukban, hogy megteremthették az erdélyi irodalmat. Azt halljuk, a Helikon irói ősszel eljönnek Szlovenszkóra. Nincs őszintébb kívánságunk, mint hogy e találkozás valóra válljék, és mi el­lessük az erdélyieldől sikerük titkát. Mert a vétség főtitkára és kedden tanácskozni fog Hoare és Edén miniszterekkel. Laval és f Pert konferenciái Pár is, julius 8. A francia főváros beavatott körei is azon a véleményen vannak, hogy a döntés az abessziniai konfliktusban még e héten megtörténik. Az európai külügyminisztériumok az eljövendő napokban mindent elkövetnek, hogy a fenyegető keletafrikai háborút kikerül­jék. Francia megfigyelők a duce legújabb be­szédéből arra következtetnek, hogy az olaszok nem adják föl keletafrikai terveiket. Francia di­plomáciai körökben nagy jelentőséget tulajdo­nítanak annak a hosszú konferenciának, ame­lyet vasárnap Sir George Clerk párisi angol nagykövet folytatott Laval külügyminiszterrel. Az általános vélemény szerint hamarosan újabb konferenciákra kerül a sor, mert Anglia mindent elkövet vranciaország megnyerésére. Az angol kísérleteket a párisi sajtó „kétségbeesetteknek" mondja. Franciaország magatartása nem válto­zott meg és Páris szabad kezet biztosit Olasz­országnak Keletafrikában. A francia kormány ; álláspontját megerősítette az a válasz is, amelyet a washingtoni államdeparteanent adott a négup 1 jegyzékére. történt és Mussolini két zivatarral találkozott A villám beütött a repülőgép antennájába, de a gép nem sérült meg. A rádiótávirdász elájult, de Mussolini nyugodt maradt és fél kettőkor délután simán leszállt Salemoban. véleménye szerint a két szuverén a találkozón azt a helyzetet akarja megbeszélni, amely az osztrák kormány uj Habsburg-törvénye nyo­mán keletkezett. szellemi élet nálunk szervezetlen. Ami van, in­kább a pesti hátrányokat tükrözi, mint előnyö­ket: klikkek és kotériák uralkodnak, ellenfelek állnak egymással szemben. A legtöbb helikon- szerű magyar „kulturközpont" politikai célokat szolgál, gyakran egyenesen az dmagyartalani- tást, a magyar kultúra egységéből való kisza- kitást, prágai terveket s nem a magyar szellem védekező összefogását a ránknehezedő nyomás ellen. E helyzeten hamar segíteni kell. Kussolini a halál torkában Károly román király és Pál jugoszláv régensheneg találkozója Előfizetési ár* évente 300, félévre 150, negyed* Szerkesztőség: Prága II- Panská ám 76. havonta 26 KC- küíföídre: évmi^te ^ £ SzloVeUSzkÓÍ és TUSZÍnSzkÓÍ magyarság a 11 c e 12, IL emelet • Kiadóhivatal: félévre 226. negyedévre 114, havonta 38 Ké. • 3 Prága II- Panská nlice 12, III emelet fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja • • TELEFON) 3 0 3-1 1. # • ■gy«s szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.-K& SQRGŐNYCIM HÍRLAP PRAHR XIV. évf. 154. (3706) szám e Keblei ® 1935 julius 9

Next

/
Thumbnails
Contents