Prágai Magyar Hirlap, 1935. július (14. évfolyam, 149-173 / 3701-3725. szám)

1935-07-04 / 151. (3703.) szám

10 1935 fufins 4, csBffirtSk, Az első falusi sportegyesiilet jubileuma Tardoskedd, julius 3. Augusztus 4-én ünnepli a Tordoskeddi Sáort Ghtb 5 éves jtÉbilewmát. A fa­lusi sport első győzelmeként kell eafc a napot fcö- kimteoi és ezért a vezetőség egy olyan programot áHitott össze áss ünnepi napra, amely (méltó less a falusi sport eszméjéhez. A vezetőségnek sikerült a* összes tardoskeddi társadalmai egyesületek közre­működését biztosítani, ami nagyon fogja emelni a jubileumi ünnepségek nívóját. Hogy a falusi sport eszméjét magasabbra emeljék és hogy az üranép­ségnek komoly alapot teremtsenek, védnökökül a szlovemszkói magyar sport vezéreit kérték fel. A pontos programra még visszatérünk. .& A Tardoskedüi Sport Club augusztus 4-én tar­tandó jubileum alkalmával atlétikai versenyt ren­dez a következő számokkal. 100, '2)00, 400, 800. 1500 m. síkfutás, 4-szer 100 m. staféta, srrlvdobás, disz- koszjftobás. magas és távolugrás. Nevezhet bármely akár egyesületi, akár egyesüleüenkivüli atléta.- Ne­vezési díj 5 korona. Nevezéseket 1935 augusztus 1-ig bezárólag elfogad Singer Árpád egyesületi titkár, Érsekújvár, Stefaniková ül. 29, vagy Ludas Sándor, Tardoskedd, Szövetkezet SS A Tardoskeddi Sport. Club augusztus 4-én az Ér­sekújvár—Tradoskedd útvonalon 32 km., valamint a Tairdoskedd—Al-sójattó 8 km. útvonalon kerék­párversenyt rendez. Nevezhet bármely akár egye­sületi, akár egyesületenkivüli versenyző. Nevezési dij 5 korona. Nevezéseket 1935 augusztus 1-ig el­fogad Singer Árpád egyesületi titkár. Érsekújvár, Stefaniková ul. 29 és Ludas Sándor, Tardoskedd, Szövetkezet. Kárpátaljai sporthírek A diviziós selejtező mérkőzések állása Keleten: 1. UAC Ungvár 2 2-----7:4 4 2. Slávia Eperjes 11------3:1 2 3. MSE Mumkáas 2 1 — 1 5:4 2 4. KS-C Kassa 3 1 — 2 5:8 2 5. Slován Munkács 2 — — 2 2:5 0 A selejtezők góllövői: Négygólos: Placzer UAC, háromgólosok: Molnár UAC, Fézler MSE és Brös- t-el KSC, kétgólosok: Lukács Eperjesi Slávia és Kain I. MSE, egvgólosok: St.ross Munkácsi Slován, Bartók KSC, Korisebeit KSC. Hatsohl Munkácsi Slován és Staricsek Eperjesi Slávia. Tiltakozást küldött a CsAF-hoz az MSEnnek a dáviziós selejtező mérkőzéseken való részvétele el­len az érdekelt három bajnokcsapat: az eperjesi Slávia, a munkácsi Slován és az UAC. Az MSE, mint utolsó kiesett, tehát csak létszámemelés ece­tében lenne indokolt hogy a visszajutásra' alkal­mat nyújtson a. CsAF a kétségkívül jóképésségü munkácsi együttesnek. Az MSE megmentésé nem történhetik a kerületi bajnokok rovására, ez a fel­fogás jut kifejezésre a közös beadványban. - ' Az UAC ezenkívül külön beadvánnyal fordul a CsAF--MLSz-hez .illetőleg a CsAF-hoz, amelyben azt kéri, hogy a selejtezőkön való részvétel nélkül jusson a divízióiba.. Hivatkoznak a CsAF-nak és a magyar szövetségnek arra az elvi álláspontjára, hogy a divízióban a szláv és magyar csapatok ará­nya mindig egyenlő legyen és annak a kerületnek a bajnoka jut a divizóba, amelyből a kieső csapat felkerült. Tehát jelen esetben a kiesett, kárpátal­jai mágyar MSE helyett az idei kárpátaljai bajnok az UAC játék nélkül jusson be. A magunk részéről megismételjük a lapunk hasábjain már tárgyalt le­hetőségeket, amellyel a kérdést közmegelégedés­re lehetne megoldani: emelje fel a CsAF a keleti divízió létszámát tízre. A Beregszászi FTC súlyos anyagi válságba ke­rült, erején felül igyekezett a labdarugó csapatá­nak színvonalát erősíteni. A válság súlyosságára mi sem jellemzőbb, hogy az egyesület feloszlatásának gondolatával foglalkoznak. Szabó Károly félrevo­nulása után Ront. István elnök és Strausz Ferenc ügyvezető elnök vezették az egyesület ügyeit, de az ő áldozatkész működésük sem tudta az anyagi romlást megállítani. Most Grtntay .Jenő főeeperes, t-arfománygyülési képviselő és vérosbirónáik aján­lották fel a BFTC elnöki székét. Beregszász óé a magyar sportközönség reméli, hogy az eddig pél­dásan működött BFTC megmentése sikerül. Kassán lesz az országos magyar bajnoki elődön­tő. A Törekvést illeti az első összecsapáson a pá­lyaválasztás joga, de Kassán vasárnap KSC—MSE diviziós selejtező van. Ezért szombaton lesz Kas­sán az UAC—Törekvés mérkőzés. Munkácson a Slován—Eperjesi Slávia divízióé selejtezőt fogják játszani vasárnap. A keleti kupamérkőzések játszására Umtgvárom alig kerül sor most vasárnap, mert az UMT'E és az UTK páílya a vihar után teljesen használhatatlan állapotban van. SK Pihen Ungvárott játszik vasárnap az SK Rusj ellen barátságos mérkőzést. li SziPHÁzKörürvKabTORA A zöld frakk regénye — Háromszázéves az Académie Franqaise — hozott volna a Coupolenak, mint akárhány középszerű akadémikus. A Szeííem nevében — távol a politika uccazajától Az Akadémiának hiányosságai ellenére is nagy hivatása van. Jelzi azt a magas rangot, amit a széliem visel háromszáz év óta Fran­ciaországban. S ezt a rangot, el kell ismerni, mindig méltóságteljesen viselte. Pedig a le­zajlott háromszáz év a francia történelem leg­izgalmasabb korszaka volt, olyan korszak, amelyben a széliem kiválasztottjai alig őriz­hették meg a hétköznap véres eseményeivel szemben előkelő diesinteressementjfukat. De amennyire lelhetett, mereven és bűvösen el­zárkózott ez a testület minden úgy nevezett „korszerű áramlat" elől. Sőt néha nagy ál­dozatokat hozott, hogy megőrizze az időfelett- ál'ló érdektelenséget. 1718-ban Abbé de Saint-Pierre, a világ­béke és a. népszövetség első nagy európai úttörője előtt becsukta kapuit, mert az abbé éles hangon kritizálta XIV. La­li A sfcraftsbourgi profi nemzetközi tennisz- veroenyen a német Nüsslein Tildent 4:6, 9:7, 8:6, Raanillont pedig 8:6, 6:1, 6:3 arányban győzte le. Ramillon a középdöntőben Vinest verte meg 4:6, 6:2, 9:7 arányban. A párosban a Vínes—Tildén USA-kettős a francia Ramil­lon- - Plaa párt 5:7, 6:4, 7:9, 6:1 arányiban kész­tette megadásra. '' Praga, julius eleje. Háromszáz év, mi az egy intézménynek, amely úgy össze van forr­va a haliba tat lansággal, mint a francia Akadé­mia? Igen, halhatatlanság — ez a fél­hivatalos küldetése az Akadémiának. Az ezüsttel díszített aöld frakk a francia halha­tatlanok kissé patetikus, de tagadhatatlanul előkelő egyenruhája. S ez az a hadsereg, amelynek a létszámát háromszáz év óta nem emelik negyvennél nagyobbra, — talán azért nem, mert ahhoz, hogy valaki a halhatatlan­ság légiójában helyet kapjon, nem elég a nagy egyéni hírnév, sőt még a tényleges szellemi rang sem, még valami kell hozzá: nemzeti érdem. S ez az, amit legritkábban emelnek ki a francia Akadémia jellemvoná­sai közül. Amikor háromszáz év előtt Riehellen le­rakta az Akadémia alapjait, az volt a szán­déka, hogy a szellemet az államépület egyik tartópillérévé avassa. Ezt a tendenciát sok viharon és rengeteg világnézeti átalakuláson keresztül megőrizte az Akadémia: ma sem lehet, külön választan i a nemzettől azt a szellemet, amely a franciák szemében érett a halhatatlanságra. Háromszázéves fennállása alatt mindössze ötszáahetven halhatatlan névvel gyarapította a francia nemzet dicsőségállomá­nyát az Akadémia — és sok ezer viccel. A neveket elfelejtették, a viccek nagy része úgyszólván állandóan műsorán van. Nincs olyan nagy francia író, a,ki ne köszörülte volna ki maliciéját az Akadémián és alig van vigjátékiró, aki a zöld frakkról megfeledke­zett volna, amikor hatásos bohózati eleimet keresett a párisi polgár számára. Voltak olyanok is, akik őszié bén és hevesen haragud­tak az Akadémiára, elnevezték „aggok mene- dékházának" és Anatol a Francé, — aki kü­lönben nem tartozott azok 'közé, akik mélye® és őszintén tudtak gyűlölni például — soha nem lépte át az Akadémia küszöbét. Akik bejutottak és akik kmtrekedtek Voltak aztán olyanok is, egészen nagy ne­vek viselői, akikről, nyilván nem minden cél- tudat nélkül az Akadémia feledkezett, meg. Talán nem árt ebben az ünnepélyes pillanat­ban felsorolni, hogy kik nem jutottak be a Pala is Mazarihbe, pedig talán volt rá némi jogcímük, t.ul a nagy teljesítményen, a nem­zet szempontjából is? Moliere, Rousseau, Balzac, Flaubert, Stand­ba!, Zola, Daudet, Baudlaire, Verlaine, Rim- baud, Mallarmé, Edmond de Gomeourt — tehát azok, akik a háromszáz évből majd­nem kétszázat és hozzá e kétszáz esztendő­nek maradandó ragyogását jelentik. Ebben a meg világ Pásban majdnem érthető­nek látszik Anatola Francé haragos passzivi­tása az Akadémiával szemben. Vagy talán Voltai re nek volt Igaza, aki Nagy Katalinnak arra a kérdésére, hogy mi is tulajdonképpen az Académie Francaise, a következőket, vála­szolta: „Intézmény, ahova felvesznek magas államhival almok okát, prelá tusokat, orvosokat, jogászokat, matematikusokat, sőt még írókat is." E keserű jellemzés háromszáz év alatt sem veszítette el aktualitását, ma ás előbb kap helyet a negyven halhatatlan között egy tábornok, mint egy író. Holott az Akadémia feladatához — ami túl a halhatatlanok afcre- ditáMsán abból áll, hogy ellenőrzi a francia nyelvet és hivatalosság bélyegét időnként rá­üti egy-egy szóra, amit. a nép csapongó kép­zelőereje és a kor lüktetése vet félszimce, — talán mégis közelebb állnak az írók, miiint a tábornokok. Érdekes az is, hogy az Akadémia mennyire távol áll a harmadik köztársaság szerkezeté­től, úgyszólván az utolsó intézmény, amely még a klasszikus állam eszme mérőzsinórjával válogatja tagjait. A Palais Mazarhn „Couipole- jáibam" helyet foglalnak egyházi, egyetemi, katonai és diplomáciai előkelőségek, tehát a múlt hatalmasai; a jelenkor hatalmasságai, a nagyipar és nagytőke nagysági soha nem küldenek követet a halhatatlanság közgyűlé­seire. Ez azonban talán nem hiányossága a® Akadémiának, sőt inkább erénye. Komoly hiányossága viszont, hogy a nőket kizárja, tagjai sorából, pedig egy Madame Ourire, vagy egy Com- tease de Noaillee Legalább annyi dicsőséget jós kormán yrendszerét és az Akadémia úgy érezte, hogy azonosítaná magát a „La Poly- synodie" című árki szellemével, ha a mü szer­zőjét tagjai közé fogadná. A nemzeti szellem átalakulásának nagy vihara előtt azonban az Akadémia se csukhatta be kapuját és az en- oiklopédisták mozgalma eljutott az Akadé­miáig is. Persze azért túlzás volt, amit a for­radalom kitörésekor Cfrégoire abbé mondott az Akadémiáról, hogy „a tudomány köztársa­sága nélkül aligha lehetett volna felépíteni a .másik köztársaságot". Túlzás volt, mert az Akadémia, ha tett is koncessziókat az uj szel­lemiség javára, még távolról sem volt a tudó* mány respublikája. De a radikálisoknak se volt igazuk, akiknek szájaké szerint Chaan- tort „a hazugság ős szoigalelköség iskolájá­nak" nevezte el az Akadémiát. A rémuralom ideijében, amikor Marat szava döntött kicsi­nyek és nagyok sorsa felett, a® Akadémia (felett is megkondorit a lélekharang. Marat- kiadta a jelszót: „Ugyanakkor, amikor a pa­rasztok ezred éhemvesznek, nem lehet né­hány ángyenélőt kövérre hizlalni." Erre aztán 1793 augusztus 8-án a komvent Danton elnöklete alatt elhatározta az Aka­démia bezárását. Napóleon aztán újból megnyitotta az Aka­démia kapuit. A restauráció pedig vissza­hozta ennek az intézménynek régi ragyogá­sát. Érdekes, hogy a megpróbál tatások az Akadémia fagyos érdektelenségét is meg­törtek és egyetlen egyszer politikai kérdésben is hallatta szavát a testület, amikor X. Károly, 1826-bafn, a sajtószabadságot végkép meg akarta semmisíteni. Ettől az egyetlen egy esettől eltekintve azonban az Akadémia mindvégig szigorúan kitartott eredeti hivatása mellett és ősrégi, elhalt szavak életre keltésével és uj, még ficánkoló szavak megszelidi tésével foglal­kozik. A halhatatlanok egyesületének háromszáz- éves működéséről egyetlen mü tanúskodik eddig, a „,Gira.mtmaÍTe de 1’Académie Fran­chise", amely 1832-ben jelent, meg és az ak­kori idők legnagyobb nyelvésze, Brúnó lesúj­tó kritikát mondott a műről, amely szerinte „tökéletlen, zavaros ős felületes". Minden­nek ellenére nincs francia férfi, tábornok, író. tudós vagy diplomata, aki ne tartaná élete legnagyobb percének azt, amikor fetölt- heti a zöld . frakkot. (*) Kozics Erzsébet növendékeinek pozsonyi hagversenye. Pozsonyból jelentik: Kozács Er­zsébet neves pozsonyi zongoraművésznő nö­vendékeinek záróvizsgája a napokban folyt, le élénk érdeklődéstől kisérve. A változatos mű­sor keretében 11 növendék mutatta (be tudásá­nak javát és előrehaladását, amelyet, a kitűnő zenei vezetés alatt szereztek. A kezdők közül az alig három hónap óta tanuló Bereczky Évi játéka kéltett kellemes meglepetést, de Kudhta Vera, Kudhta Edit és Rádhlik A-rtnamarie is igen előnyösen mutatkozott, be a közönségnek. Riöhlik Annamarie igazi zenei érzékről tett ta­núbizonyságot és kedves énekszámmal is kap­csolódott be a műsorba. Szép jövőt jósolnak Őrlet Katának, aki három rövid szerzeményt játszott mély átérzéssel. Tichy Erzsébet és Mayer Lisélotte ügyessége elismerést érdemlő. A haladók közül Tomaschek Mária komoly zene iránti szer etetőt és lelkes ambícióját kell kiemelnünk, akinek temperamentumos játéka kitünően érvényesült Re inhold szerzeményének előadásában. Tíhék Györgyi játéka sok finom­ságról és helyes felfogásról tett tanúbizonysá­got és szép hatást ért el Liszt Baoohanaléjával. Haepel Erzsébet buzgalma ugyancsak őszinte elismerést aratott és játékában sok szépségét fedeztünk fel. A növendékek pompás teljesít­ménye csak megerősítette Közlés Erzsébetnek kitűnő hírnevét, amelyet évek folyamán a ze­nepedagógia terén szerzett és kellemes élmé­nye volt a közönségnek az a fejlődés, amelyet a darabok előadásakor észlelt. (*) A Masaryk - Akadémia felhívása a szlo- ventszkói magyar írókhoz. A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság hivatalosan közli: A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társasáig könyvkiadóvállalata Csehszlovákiá­ban termett, jó, szép és olcsó magyar könyve­ket készül kiadni. Szóhoz, kenyérhez, nyilván nossághoz akar juttatni minden tehetséges csehszlovákiai magyar írót, akár tagja a Tár­saságnak, akár nem. Őszre egy hat kötetből átló szépirodaílmi könyvsorozat, jelenik meg a. társaság kiadásaiban. Egy kötet lírai 'antológia, mely legjobb költőink verseit fogja tartalmaz­ni, öt. kötet, regény, dráma, novella. A Társa­ság elnöksége ezúton hívja fel a csehszlovákiai magyar írókat, hogy kiadásra kész, fcizenkét- tizenöt, nyomtatott tv terjedelmű müveiket gép­pel a papír egyik oldalára leírva, lehetőleg két példányiban, legkésőbb julius 30-ig küldjék be a, Társaság titkárságáuloz: Bratislava., Kápta- , lao-uoca 13. Egy 15 ives (240 old.) kötetet, ki­tevő, kiadásra elfogadott munka ikétezerpéldá- 1 nyos kiadásának tiszteletdija 2500—3000 ko- 1 róna, amely nyomban a 'kéziratnak a bírálók i által történt elfogadása, után kifizettetik. A 1 második és további kiadásoknál a szerző az el- I Adott példányok árának tu százalékát kagjja, f I Abban az esetben, ha a beérkezett kéziratok - közüli hatnál több kötetre valót tartanak ki­■ adásra alkalmasnak a hirálók, a. Társaságnak ) joga van a .jövő évben kiadandó uj sorozat ■ számára tartalékolni a kéziratokat. (*) Magyar belügyminiszteri rendelet a | „Gyöngyöst) ökrét a" védelmére. Budapestről je- . lentik: A Gyöngyösbokréta elnevezésű népmű­vészeti előadások rendezését és rendőrhatósági ' engedélyezését a magyar belügyminiszter re®- f delettel szabályozta. A rendelet megállapaija, hogy a Gyöngyösbokiréta. elnevezéssel megin­dult országos mozgalom célja, hogy a magyar népies előadóművészét különleges sajátossá­gait, jellegzetes vonásait és hagyományait eredetiségükben megőrizze s azokat mind a, bel­földön, mind a külföldön ismertté tegye. Érmet a nagyjelentőségű mozgalomnak vezetője a Magyar Bokréta-Szövetség, amely a magyar vallás- és közoktatásügyi miniszter irányítása és felügyelete mellett fejti ki közérdekű műkö­dését, minden üzleti szempont, kizárásával, tisz­tán a magyar nemzeti kultúra szolgálatának jegyében. Ezt, az országos érdekű mozgalmat támogatni minden hatóságnak kötelessége, de kötelessége az is, hogy megvédje azt más, arra nem hivatott, egyénnek vagy társaságnak min­den olyan eljárásától, amely a Gyöngyösbok­réta elnevezést jogosulatlanul ki akarja sajátí­tani és gyümölosö ztetni. A felmerült jogos pa­naszokra való tekintettel a magyar belügymi- misz-ter elrendelte, hogy Gyöngy ösbokréta vagy megtévesztésre alkalmas hasonló elneve­zés alatt akár önálló előadást tartani, akár más előadás vagy nyilvános bemutató kereté­iben ilyen cim alatt külön számot beiktatni, il­letve előadni csak abban az esetiben szabad, ha, azt az illetékes rendőrt)atóság előzetesen külön engedélyezi. A rendőrség csak akkor adhatja meg ezt a külön engedélyt, ha a, kérelmező a közoktatásügyi miniszter írásbeli hozzájárulá­sát is igazolja. Ha a.z előadásnak vagy népmű­vészeti bemutatónak háziipari vonatkozásai is vannak, a kereskedelemügyi miniszter hozzájá­rul á-sa, is szükséges. (*) Rövid flfenhirek. Kíepura meggyógyult és újra dolgozik a berlini UFA műtermében. Jú­lius végén befejezik legújabb filmjét, amelynek címe „Minden asszonyt szeretek". — May Ká­roly ifjúsági regényeit megfilmesítik. Egy ame­rikai vállalat legközelebb a Winettut és egy délamerikai pampa,kalandot fog forgatni. — Zágon István, az ismert magyar iró „Rózsaki- rálynő" című regényét átdolgozta filmre, ame­lyet „Budai cukrászda" címmel most forgatnak a Hunniában. Főszereplők: Somilay Artúr és Perczel Zita. — Verebes Ernő elhagyja Buda­pestet 'és Buenos Ayreeibe költözik, ahol kéí- évcs szerződéssel operattszerepet vállalt,.

Next

/
Thumbnails
Contents