Prágai Magyar Hirlap, 1935. július (14. évfolyam, 149-173 / 3701-3725. szám)
1935-07-31 / 173. (3725.) szám
^I^gM/VVAfitoRHlRIiAg 1935 július 31, azerdpu ÜJ STÍLUST! Kisiklatták a vonatot és 17 embert meggyilkoltak a kinai banditák Húsz utast halálosan megsebesítettek Irta: Ríit Pál II. Amíg a gazdasági helyzet adottságait már ina a magyar nemzeti gondolat és oél szolgád tába tudjuk állítani, addig a magyar szellemiség utámpó Hágának és fejlesztésének problémája még mindig megoldatlan. Az a hagyományszerii régi közhiedelem, hogy az értelmiség nevelése elsősorban a szülök anyagi tehetségétől s csak másodsorban az ifjú nemzedék rátermettségétől függ, ugyancsak a megváltozott gazdasági helyzet miatt, revizióra szorul. Kisebbségi sorsba jutott magyar értelmiségünk szenvedte az éraváltozás után a legnagyobb vérveszteséget. Nagyrésze eltávozni kényszerült, máisrésze foglalkozását és hivatását vesztve, elproIetarizáJódott, mig egy igen kis hányada megmaradt ugyan állásában, de a magyar nemzetközösségbői éppen emiatt kikapcsolódott. Maradtak tehát az önálló foglalkozást űzők. Ami utánpótlás aztán megindult, az a sors- változás keserű megpróbáltatásait átélt ifjú nemzedékké nőtt, amelynek sokszor nincs meg az a szilárd bázisa a nemzeti élet talaján, hogy minden melléktekintet nélkül rá tudjon helyezkedni. A forradalom utáni uj eszmék, uj elgondolások, többé-kevésbé felforgató jellegű útkeresések egy elesett nemzet szellemi vergődésének színképét adják meg ma, e félig-meddig konszolidált légkörben is. A magyarság gazdasági helyzete azonban nem engedi meg, hogy a magyar értelmiség utánpótlása csupán az iskoláztatással járó költségek előteremtésének lehetőségétől függjön. Van egy magasabb szempont, amely felülemelkedik a családi ambíciókon és rátereli a figyelmet azokra az elárvult, vagy elszegényedett ifjú magyar tehetségekre is, akik éppen anyagi helyzetük sivárságánál fogva nem képesek iskoláikat elvégezni. A magyar társadalom szervezetlensége az oká, hogy, egyéb körülményektől eltekintve, sokszor nem a tehetségesek, de inkább a tehetősebbek jutnak hozzá a tudományok legmagasabban fekvő forrásaihoz anélkül, hogy a közre nézve hasznosíthatnák. A magyar nép ős'ereje igen sok tehetséget termel ki manapság is. Nemcsak nálunk, de mindenütt, ahol magyar él, vagy tengődik. így van ez Erdélyben is, ahol a székely élniakarás már megteremtette azt az uj stílust, amellyel követésre méltó példaképen előírhatja a magyar értelmiség színvonalának emelését célzó íratlan szabályokat. A székely stílus szépsége abban rejlik, hogy tehetséges székely gyermekeket, akiknek nincsen módjukban iskolákat látogatni, „gyermekként“ fogadnak fel tehetősebb agglegények, özvegyek, gyermektelen házaspárok, más jószivii emberbarátok. Az ilyen gyermekek nevelését, iskoláztatását magukra vállalják s anélkül, hogy egyéb bajlódásuk lenne, havonta fizetik az iskoláztatással járó költségeket. Ennek a „gyermekfogadásnak" megható példáit mondotta el Mécs László egy erdélyi körútja alkalmából. A boldog agglegény fényképet húzott ki tárcájából és a költő elé tartotta: íme, az én fiam! A csodálkozó tekintetre szóló feleletül elmondotta, hogy a fiút sohase látta úgy még életben, de neki osztották ki, fizeti érte havonta a taníttatás költségeit s ennek ellenében „fiának'1 nevezheti. Mindennek az anyagi áldozatnak ellenértékét azonban nem az „apá‘, de a székely nemzet kapja abban a tehetségben, amit a vállalkozó szellemű .,apa“ pénzén kiművelnek és a nemzet részére hasznosítanak majd. A magyar éri Imiség fenntartásának, a magyar tehetségek és tehetségesek kiművelésének ez á meghatóan szép székely példája diktálja számunkra is az uj stílust. Nálunk ezt a rendszert még nem honosították meg intézményesen. Egy két papi emberről tudunk, aki egyik-másik közép- é6 felsőiskolán taníttat néhány arra érdemes gyermeket, vagy ifjút. A magyar kisebbség értelmiségének utánpótlására azonban ez még korántsem elegendő. Nemcsak arról vau itt szó, hogy a magyar kisebbség az ő arány számának megfelelő mértékben el tudja helyezni fiait a csohszlovák hivatalnoki pályákon. Ez még ne>m elégítheti ki a magasabb kultúrájú magyarságot. Az itteni magyarságnak is ki kel! élnie minden szépséget és minden tudást magából, ami fiaiban fejük. legyen az képzőművészet, színművészet, költészet, irodalom, tudomány, technika vagy zene. Nem lehet megelégednie a magyar kisebb- ségnek azzal, hogy mák a kvóta szerinti be- amtereket adja a kulturKözösségnek, mert ez okvetlenül szellemi lerongyolódást von maga Sanghai, julius 30. Az United Press jelenti : A Mukden—Kirin közötti vasútvonalon Hsinking város közelében tegnap éjjel egy száztagú kinai rablóbanda vakmerő merényletet követett el az expresszvonat ellen. A banditák fölszedték a vasúti sineket s a teljes sebességgel haladó gyorsvonat lezuhant a töltés melletti mély árokba. Az utasok között leírhatatlan pánik keletkezett. A banditák ekkor gyilkos tüzet bocsátottak az utasokra s Az olasz—ahesszin háborús veszély egyidőre elterelte a világ figyelmét a szinte állandónak nevezhető japán—orosz konfliktusról. A távolkeleti események nem jutottak ugyan nyugvópontra, de a háború kitörésétől egyelőre nem kell tartani. Szovjetoroezország nyugodtan tűri az arcúiéi apá/s okát Japán részéről, mert tisztában van azzal, hogy egy háborús kaland végveszéllyel fenyegeti a nem tulezilárd alapon nyugvó proletár- rendszert. Ha a helyzet még nem is „végsőkig feszült*', kisebb-nagyobb incidensek állandóan történnek s a világsajtó napról-napra beszámol a szibériai vasút mentén portyázó rablóbandák garázdálkodásairól. Nem lesz érdektelen, ha adatokra támaszkodva megismertetjük ezeknek az egyre szaporodó és az orosz—japán konfliktus körül titokzatos szerepet játszó bandák szervezetét, harcmodorát és működését. Kormányzsoldot kapnak a rablóvezérek A nagy szibériai vasútvonal mandzeuriai része nyugat felől Mandzsúria nevű határállomástól egészen a sokat emlegetett Pogranicsnája állomásig terjed. Ezen vasúti vonalak mentén elhúzódó hegységekben élnek nomádmódra a rablóbandák: a ehun-oh uz ok, ahogy kínaiul nevezik őket. A chun-chuzok rablóbandákba verődött mon- gobkinai nincstelenek, akik sokszor többezerre menő létszámukkai nemcsak az északmandzsurai vasúti vonalak mentén lévő városokat és községeket ejtik rémületbe, hanem a távolabb eső ke- letezibériai Nikolsk-Ussurisk, sőt a hatalmas Vladivo'sztok lakosságát is kegyetlenül megsarcolják. A régi cári időkben ugyanígy garázdálkodtak a cibun-chuz rablótörzsek ezeken a vidékeken. A régi cári kormányzók kénytelenek voltak megalkudni a helyzettel és évi zsoldot fizetni a rablótörzsek vezérelnek, hogy ezzel mentesítsék az orosz lakosságot a chun-chuz bandák kegyetlen betöréseitől. Az erdőségek é6 hegyek kitűnő búvóhelyei a vadállatban kegyetlen chun-chuzok- nak. Védekezés ellenük teljesen lehetetlen, a hegyekbe vezető utak labirintusait csak ők ismerik, ez adja magyarázatát, hogy a cári Oroszország távolkeleten állomásozó hatalmas kozák szot- nyái sem merészkedtek üldözőbe venni a cihun- chuzokat. Nagyszerű kémerik révén jó értesüléseik vannak, mindenről, nem kell tehát számolniuk esetleges meglepetésekkel, mert mire segítség érkezbetik, ők már hegyen-völgyön túl vannak. Rendszerint az éj leple alatt támadnak, elözönlik a falu vagy város útvonalait,, körülzárják, elvágják a villamos- és telefonvezetéket és szörnyű kiáltozással rontanak a védtelen lakosságra. Már előre tudják, hogy hol kell a zsákmányt keresni, kinél mit fognak találni, kinél hol van elrejtve a gabona, a jószág, az arany; az ő után. Az uj stílus tehát megkívánja, hogy a magyar értelmiség kiemelkedjék az átlagból olyan mértékben, amilyen mértékben tehetségeket, vagy tehetséges egyéneket tud kitermelni magából. Egyetlenegy tehetséges egyénnek nem szabad elkallódnia, félbemmaradnia, vagy elszürkülnie azért, mert művelésének anyagi feltételei hiányzottak. Ezeknek kiválogatásáról s neveltetésének, taníttatásának intézményes alapon való megszervezéséiről gondoskodnunk kell.. Legyen nálunk is minden tehetősebb agglegénynek, özvegynek, gyermektelen családnak s emberbarátnak egy-cgy ilyen „gyermeke" valahol, valamelyik közép-, vagy fekőiskolán, akit, a magyar nemzettest részére nevel. Ezzel tartozik minden magános magyar a nemzetének és annak a kultúrának, amelynek a maga szellemi emelkedettségét köszönheti. A garasoskodó önzés helyébe lépjen a nemzeti jövőért való kollektív felelősség érzete és az a tudat, hogy minden nemes emberpalántizenhét személy azonnal kiszenvedett, húsz pedig halálosan megsebesült. Ezután a rablók az utasokat teljesen ki' fosztották s továbbálltak. A hatóságok csak hajnalban szereztek tudomást a gyorsvonat megtámadásáról s azonnal katonakülönit- ményt vezényeltek ki, de a rablóknak már nyomuk sem volt. Megállapították, hogy az agyonlőtt utasok között nyolc japán, három mandzsu és egy orosz állampolgár van. kémeik mindent kipuhatoltak. Regyet-enségűk nem ismer határt. A csecsemőket, és aggokat legyilkolják. Hiába kínálod fel mindazt, amid van, ők nem ismernek kíméletet. Tudják azt, hogy velük szemben sincs kímélet, 8 ez még vadabbá és kegyetlenebbé teszi őket. A cári idők elmúltak s ma már nem húznak évi zsoldot a bandák. De a jelenlegi állapotok, mikor mindenki ellensége mindenkinek, mikor a belviszályák napról-napra véres kirobbanásokra vezetnek — kitünően kedveznek a chun-chuz 'bandák működésének. A chun-chuzok kihasználják az orosz—japán—mandzsu viszályt, mely kitűnő alkalmat ad rablóhadjáratok véghezvitelére é« dús zsákmány szerzésére. A japánok és oroszok egymást vádolják a bandák felbujtásával és politikai tőkét kovácsolva igyekeznek elhitetni a világ közvéleményével, hogy a másik fél okozza a keletkinaii vasutak mentén napirenden lévő vonatkisiklásokat és rablásokat. Ma még igen nehéz megállapitanii, hogy kinek a zeoldjában állanak ezek a banditák, akik pénzért mindenre kaphatók, de akik ellen semmiféle eszköz nem nyújt védelmet. A japán sajtó legutóbbi hírei azt a hitet keltik, hogy a japán kormány te akar számolni a chun- chuz bandák garázdálkodásaival és energikus harcot Indít ellenük. Azt hisszük, hogy közeljárunk az igazsághoz annak megállapitálsával, hogy a japán részről bejelentett irtóihadjárat nem fogja célját elérni, mert Japán teljes hadseregére volna szükség, hogy a rengeteget felkutassák és megsemmisítsék a vad hordákat. Az érem másik oldala azt mutatja, hogy egy ilyen büntetőexpedició tuluntul kockázatos lenne és nem érne fel azzal az áldozattal, melyet érte hoznak. A chun-chuz bandák elleni védekezés csakis akkor lesz lehetséges, ha Távolkeleten helyreáll a béke és az összes államok, melyek érdekeiket veszélyeztetve látják a chun-chuz bandák garázdálkodásai által, egyesülnek és közös erővel megszüntetik az ázsiai állapotokat. De ez is majdnem lehetetlen feladat. A mongol steppék vad hordái, a kinai éhező tömegek, ujaibb és újabb emberanyaggal növelik a bandák állományait. Hiába fognak ezreket elpusztítani a kalózbandákból, újabb tízezrek jönnek a helyükbe, akik ugyanúgy, mint elődeik folytatni fogják kegyetlen garázdálkodásukat. Egy tény! Mindaddig, amig a kinai helyzet nem konszolidálódik, gondolni sem lehet a chun- chuz bandák megfékezésére. A mandzsu hegyek megközelíthetetlen sziklaváraiból a clhun-chuzok addig le fognak csapni a síkságokra, feiperzselik a városokat és falvakat, lakosságukat lemészárolják és folytatják az egész civilizált világot elképesztő rémtetteiket. MÁTRAI SÁNDOR. táért kár, aki a sorssal való közelharcban csak azért taposódik el, mert anyagi erők nem támogatják. Az erdélyi rendszernek meghonosítása nem lehetetlen feladat. Át kell vennie ezt az uj stílust a szloven6zkói és kárpátaljai magyar társadalomnak is és meg kell szerveznie ezt a romantikusnak is nevezhető ambermüvelési módszert. Életrevalóságunkat csak akkor fogják elismerni, ha valóban azok is vagyunk. Ha ki tudunk magunkból termelni száz százalékig minden tehetséget; ha adni is tudunk a világnak, nemcsak elfogadni... Ha úgy a proletár és polgári elemeket, mint a magyar értelmiséget e két részre osztott cikk keretében vázolt módszerek segítségével meg tudjuk szervezni a magyar élet számára, biztosítottuk vele a magyar jövőt és elesettaé- günkből talpraállva, ismét méltó helyet foglalhatunk el az európai kulturnépok szédületes versenyében. Csak uj stilue kell hozzá... Érdekes adatok a szibériai vasút mentén garázdálkodó chun-chuz bandákról Katolikus ifjúsági munkástábor Geletneken Kassa, julius 30. A losonci Katolikus If júsági Egyesület most rendezte meg második nyári táborozását Geletnek vidékén. Pozsonyból, Losoncról, Dunaszerdahelyről, Püspökiből és Szőlősről huszonöt iparos- és munkásifjut gyűjtöttek össze. A tábor kéthetes pihenőt, szórakoztató és önnevelő alkalmat nyújtott a fiuknak. A rendezést és szervezést Czvank László vezetésével prohászkások és tanítók végezték. Hlavác® József látta el a leikigondozást. A rendezők elgondolása az idén is teljes mértékben sikerült. A résztvevő fiatalok pompásan érezték magukat. A napi programot ceerkészmin- tára torna, játék, nótázás, önmevelő eszmecserék, esténként pedig tábortűz alkotta. A táborozás a napokban fejeződött be. A fiatal iparosok és munkások éppoly nehezen 6zéledtek szét, mint a tavalyi munkástáborból. A munkástábor régi programja a prohászkás mozgalomnak. Egy ilyen kéthetes együttlét nagyiban elősegíti a munkás testvériség nemes gondolatit. Ezenkívül alkalom nyílik arra, hogy a szellemi és fizikai munkások közelebbről is megismerik egymást. Az osztályellentétek eltávolítása szempontjából éppen ezért szükség van ezt az intézményt a legmesszebbmenőbb pártfogásban részesíteni. Különösen pedig a főiskolások figyelmét hívjuk fel a munkástáborok fontosságára! Reméljük, hogy a következő években mindenütt lesznek hasonló testvéries táborok. A kárpátaljai iskolaautonómia és a cseh iskolák Prága, julius 30. A Lidové Listy mai száma vezető helyen foglalkozik a kárpátaljai iskola viszonyokkal. Azt írja, hogy az autonómiát azért nem valósították meg eddig, mert nem volt elegendő ruszin intelligencia, mert az intelligens elem magyarán volt s ezért volt szükség arra, hogy Kárpátaljára cseh csendőröket és hivatalnokokat küldjenek s cseh iskolákat szervezzenek. A cseh iskolákat a ruszinság nem nagy lelkesedéssel fogadta, mert azoknak felállításában elcsehesitési törekvést látott. Most már a felelős kormánytényezők is belátták — Írja a lap. — hogy cseh iskolák felállításának Kárpátalján nem sok értelme van s Malypetr miniszterelnök ezért jelentette ki Hrabár kormányzónak, hogy nem folytatják tovább a cseh iskolák felállítását ott, ahol nincs meg annak a természetes alapja. Az említett lap leszögezi, hogy Kárpátalján igen sok cseh iskola igen drága és fölösleges dolog és az állampénznek a tékozlása. A miniszterelnök kijelentése szerint a Kárpátalján felállítandó iskolatanács az autonómia próbaköve lesz s ez lesz hivatva beigazolni, hogy a ruszin intelligencia mennyire érett saját ügyeinek vezetésére. A lap azzal fejezi be cikkét, hogy az államnak ezután is figyelemmel kell kisérnie a kárpátaljai eseményeket, nehogy a magyarónok kihasználják az iskolai autonómiát s ezért a kérdés elintézésénél nagy óvatosságot ajánl. Harmadfé'ezer külföldi résztvevője lesz a budapesti protestáns világkongresszusnak Budapest, julius 30. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Augusztus 2-án keresztyén szövetségi világkonferencia kezdődik Budapesten. A konferenciára eddig harminc nemzet delegációja jelentette be érkezését. Németországból 200, Amerikából 100, Angliából 25, Délafrikából pedig 22 tagn delegáció érkezését jelezték, de jönnek kiküldöttek Madagaszkár szigetéről, Ausztráliából, Indiából és Kínából is. A konferencia rendezebi- bizottsága mintegy harmadfélezer külföldi résztvevőre számit. Az utódállamokból közel kétezer protestáns résztvevőt várnak. Egy adat a multévi osztrák puccs történetéhez Bécs, julius 30. Tegnap kezdődött a krernsi bíróság előtt a.z úgynevezett osztrák légiem isták hazaárulási pere. A légion istákat Németországból való visszatérésük után osztrák földöm tartóztatták le. A vádlottak a kihallgatás során beismerték, hogy 1934 jumiue 25-én, az emlékezetes osztrák nemzeti szocialista puccs idején Délbajorországban háromezer teherautó volt összpontosítva, hogy az osztrák légionistákat Bajorországból Ausztriába szállítsa, ha a puocs Bécsiben sikerül.
