Prágai Magyar Hirlap, 1935. július (14. évfolyam, 149-173 / 3701-3725. szám)

1935-07-28 / 171. (3723.) szám

lÁl’i » IMU mti.' fi 1 Kiü-VKi 1 >JJ JUUuS <frO> VUoíoUiUip. Rablógyilkos támadást követtek el Prágában egy magányos nő ellen Borikné gyilkosára emlékeztet a támadás módja Prága, Julius 27. Néhány héttel ezelőtt megírtuk, hogy Prága Vrsovice nevű külvárosában ismeretlen tettes borosüveggel agyonütött egy Bontané nevű öregasszonyt, majd spárgával megfojtotta és a la­kását kifosztotta. Tegnap Prágában ismét hasonló vakmerő rablógyilkossá­gi kísérlet történt. Krejcsi elektrotechnikus felesége tegnap egyedül dolgozgatott szobájában, amikor a kony­hából valami neszre lett figyelmes. Óvatosan kinyi­totta az ajtót s megrémülve látta, hogy a konyhában egy magas, sovány férfi kutat. Segítségért akart ki­áltani, az ismeretlen férfi azonban ebben a pilla­natban úgy vágta fejbe egy sörösüveggel ,hogy a fején sú­lyos sérülést szenvedett s eszméletlenül terült el a földön. A támadó azután az egész lakást átkutatta s hétszáztiz korona készpénzt, egy órát és egy jegy­gyűrűt rabolt el, majd elmenekült. Krejcsi Ludmilla körülbelül egy félóra múlva magához tért. Kivánszorgott a szom­széd lakó ajtajához s bekopogtatott Jelinek nevű cipészhez. Jelinek azonnal értesítette a rendőrsé­get. A bizottság kiszállt a helyszínre 6 megindítot­ta a nyomozást. Akadt egy tanú, aki a támadónak pontos leírását adta s ennek alapján a rendőrség két férfit elővezetett, de rövid ki­hallgatás után szabadon bocsátotta őket. A Borikné meggyilkolása és a tegnapi rablógyil­kossági kísérlet körülményei annyira egyezőek, hogy a hatóságoknak az a feltevésük, hogy mindkét bűntényt egy és ugyanazon tettes követ­te el. A nyomozás ezirányban nagy eréllyel folyik. A rendőrség az éjjel nagy razziát tartott az éjjeli le- bujokban, azonban a tettest nem sikerült kézreke- riteni. A nyomozás a mai nap folyamán uj irányba terelődött s a rendőrség állítólag pozitív nyopjon van. SzroHÁz-KöiT^y-KabimtA Luzsicza Tihamér: A mosolygó szent (Bibliotheka-kiadás) A „mosolygó szent" — Szent Pachomius szob­ra az érseki gimnázium előcsarnokában. A költő diákküzdelmeinek mosolygó, higgadt kísérője; a szent, aki minden földi marakodáson fölül áll s kővémeredt mosolyával kiséri végig életén a küszködő kisdiákot, majd a révbe készülő fiatal­embert. Nagyszerű szimbólum. Aminthogy tele szimbólum ez a regény. A nagy szimbolisták hatása úgy ül meg rajta, hogy sokszor szinte Poe-t, vagy Rimbaud-t véljük ol­vasni, ha próza is. Van is némi különös ellentét a regény tárgya, cselekvénye és az iró „módszere", meglátásai között. Tizenhétéves fiatalember a főhős, mikor megismerkedünk vele, iskolapadban ül. Rendkí­vül tehetséges, falja a könyveket, minden ér­dekli; emellett csak az egyenes utat szereti: s bárkivel szembeáll az igazság érdekében. Taná­rai vagy imádják: — a nagyszerű pedagógus, fiatal lelkeket nagyszerűen ismerő dr. Charappa Sulpitius, — vagy gyűlölik, úgy, ahogy csak fel- sőbbrendü vagy egyenrangú ellenfelet lehet gyű­lölni: — a görbe utakat szerető, vizet prédikáló és boromissza dr. Schiller, aki a vele szembe­szálló— mert bátor, igazságszerető — tanítvá­nyának ki is a töri a nyakát, de vele együtt bu­kik ő is, — elküldik egy istenhátamögötti faluba plébánosnak. S aztán, a gimnázium után, nagy ugrás jön: majd egy pár pillanatfelvétel ennek a nagyon szimpatikusán harcos és bonyolult lel­kű férfinak az életéből. Nyomor, küzdés, nép­szerűség, robotmunka az idegen gyárban: egé­szen a révbejutásig, a gimnáziumi évek kisváro­sához való visszakanyarodásig, a valaha szere­tett Erzsébet szép asszony lányáig, Alice-ig, az odaadó női szerelem szimbólumáig, aki türelem­mel várt reá kilenc esztendőn keresztül. Nagyszerű a mese egyenesvonalu, töretlen fű­zése: s mesteri a végén a pont. Alice az övé lesz s ezzel vége is a küzdelemnek, a „regényének, a többi már nem érdekes. S ez csak a „külső" cselekvény, a „történet", mely a legtöbb helyen nem-fontossá, szinte má­sodlagossá válik a „belső" cselekvény, a lelki küzdelmek mellett. A főhős, ez a nagyon bo­nyolult lélek, aki állandóan valami rendkívüli, szinte extázisbán lévő liraisággal Ítéli meg a kö­rülötte, a vele történő eseményeket, igazán ér­dekes ember. Teljes énjét tudja mindennel szem­be állítani s nincs az életnek az a megvillanása körülötte, amelyet ne fogna fel egész lelke vilá­gával. Éppen ezért tudja felfogni, átélni a művé­szetet is, — mikor zongorázik, épp olyan teljes életet élő ember, mint mikor Senecát idézi, vagy mikor „Erzsébet szép asszonyt" szereti őszinte szerelemmel. Néha modorossá válik ez a min­dent teljesen-átélés, sokszor lep meg az hangu­lat, hogy a költő túlhajtja a saját érzéseit, túl­jut önmagán. S ez vezet aztán oda is, hogy egy­általán nem törődik a lélektani valószínűtlensé­gek veszedelmével. A tizenhétéves gimnazistá­nak olyan gondolatokat ajándékoz, lelki küzdel­meit oly bonyolultaknak, életet ismerőknek festi, hogy a tárgyilagos, reális szemléletről le kell mondanunk e regény olvasásakor. De annyira lírai, annyira el tudja az olvasót is ragadni az az extatikus lelki feszültség, melyből az egész kipattant, hogy észre se vesszük a valószínűt­lenségeket. Sokkal inkább észrevehető és éppen ezért nagyobb hiba is, hogy itt-ott hirtelen megsza­kad a nagyfeszültségű lélekáram, az olvaló is mintha a földre pottyanna le: fárasztó, hosszú, túlontúl „irodalmi" izü okoskodás következik. Különösen a vége felé bántó az ilyesmi, mikor minden idegszálunkat a pont, a megoldás felé vezeti s hirtelen megáll, terjengős szociológiai beszélgetésbe elegyedik cseh barátjával. Tele van a regény mesteri jelenetekkel. Apró, kis események mély lelki következményei, az egyenes utat szerető bátor lélek vergődése a tö­vises, bozótos tekervényeken keresztül, minden hazugság, csalás fölött érzett undora (bordély- ház-jelenet) nagyszerű megvilágításba kerülnek. Az eredetiség legnagyobb ellensége, az erudició, itt nem zavar, sőt jellemző eszközzé válik, mi­kor az irodalmat is százszázalékosan átélő fiatal főhős szájából szól. De mesterkélt, unalmas lesz, amint nem megfelelő helyre kerül. Általában véve: sok az idézet a regényben, zavarja a kü­lönben gyors lüktetést. Ami a regényből elő-előcsillanó világnézetet illeti: — azt nem tehetjük mindenütt a magun­kévá. Igen tehetséges iró, s ha hibái vannak, rend­kívüli jótulajdonságai javára billentik a mérleget. Dr, SZIKLAY LÁSZLÓ. (*) Kiepura százezer doláros honoráriuma. Hollywoodból jelentik: Kiepura uj megállapo- dc kötött három filmre. Filmenként százezer dollár honoráriumot kap. Első filmjének cime: A Nílus dala. Frank Tuttle rendezi. (*) Caruso lemezeiről tanult énekelni egy kisfiú, aki mint tenorista meghódította Lon­dont. Benjamino Gigli, a világhírű angol operaénekes, aki a napokban Londonban vendégszerepeit, meghallgatta a fiatal teno- ristát, Denis Gonet-et. Elragadtatással nyi­latkozott a hangjáról, megölelte és „kedves kollégáménak szólította. Gonet, Gigli „kol­légája" most tizennégyéves és máris tökéle­tesen kifejlett csengő, szép tenorhangja van. A férfias tenoru fiatal fiú édesapja posta­tisztviselő Angol-Indiában. A kis Denisnek már kilencéves korában változott át hangja értékes, férfias tenorrá. Édesapja erős zenei érzékű ember, maga kezdte tanítani még szülővárosában. Caruso gramofonlemezéről tanult énekelni a kilencéves tenorista, aki fénylő fekete hajat és barna arcbőrt örö­költ indiai születésű édesanyjától. Az angol zenekritikusok megállapították a tizennégy­éves tenoristáról, hogy már ma is „felve­hetne a versenyt a világ leghíresebb éneke­seivel". Ez azonban fiatal kora miatt az an­gol törvények értelmében még lehetetlen. A tizennégyéves tenorista egyelőre csak ka­baré-előadásokon léphet fel, önálló hang­versenyt nem tarthat. Legalább is Angliá­ban. így európai és amerikai müvészkörut- ra indul. Egy gramofontársaság már több lemezt készített Gonet Denis énekéről. tOOO fooo férfi 100® <1000 köszöni a ROGA-HORMON NAk visszanyert fiatalságát és életörömét. Mindazok, kik elérték 40. évüket (de fiatalabbak Is), hálásak az orvosi tudománynak a hormonok felfedezéséért. Milyenek a Roga-Hormon kezelés eredményei? 1. A Roga-Hormon visszaadja fiatalságát. Hatása már néhány nap múlva látható. 2. Eltünteti a szellemi nyugtalanság, idegesség, lesujtoltság, pelyhüdtség, neuraszténia jeleit, megakadályozza a kezdődő érelmeszesedést és felfrissíti a belső mirigyeket, melyeknek nagy hatásuk van az idegrendszerre. 3. Nőknél nevezetesen a klimakterium idején nélkülözhetetlen, amikor is hosszú idővel elhalasztja annak jelentkezéséi és megszünteti meglévő tüneteit, mint a fejben érzett erős vérnyomást, izgulékonyságot, a szellemi és testi pely- hüdtséget stb. Kisimítja a ráncokat, határozott formál ad a testalkatnak, felélénkíti a vérkeringést és ismét fiatalossá lesz. 4. A Roga-Hormon nem tartalmaz izgatószereket, melyek az egész szervezetet legyengítik. 5. A Roga-Hormon tökéletes gyógyszertári preparátum, melyei neves orvosok is megvizsgállak. Alkalmazásának nincs semmi következménye. Gyártja az: U Demartinky gyógyszertár, Praha-KoSífc, Plzcftská tFída. A felelősségteljes hivatással biró férfiak és nők számára nélkülözhetetlen. Kérje a Roga-Horinont vagy brosúráját ingyen bármely gyógyszertárban vagy Írjon a ROGA-HORMON reklámosz- tályának, Praha-Dejvíce, ul. Starodruiinikú 2, mely azt ingyen megküldi. Az egész 300 tablettából álló Roga-Hormon kúra 200 Kö-ba kerül,részletcsomagolásban 100 tabletta 80 Ké, 50 tabletta 40 Ké. Raktáron: B r a t i s I a v a ■ P o z s o n y , Vbrösrák-gyógysjertár, Mihály u. 24. Gross Hugó festőművész kiállítása Trencsén-Teplicen Trencsénteplic, juliue vége. Gross, a Trenosén- ben élő magyar festőművész jelenleg Trencsén- teplicen állítja ki legújabb festményeit. Utolsó találkozásunk óta az erős színek felé orientáló­dót s bár pasztelleket is bemutat, amelyeken még a régi, finoman csendes festő, uj festményein meglátszik, hogy a színek határtalan lehetőségei magukkal ragadták. Akár tájat, csendéletet vagy portrét fest, élénk színek uralják a festményt s meglátszik, hogy különös élvezettel keveri őket a palettán. SzlOvenszkó festője Gross Hugó, aki egy szlovák paraszt arcában éppen úgy össze­fogja a regionális légkört, az itteni életre jel­lemző tulajdonságokat és a koloritot, mint a táj­ban, vagy a virágkompozicióban. Portréban jel­legzetes, süritett és sokatmondó s mindezt biztos ecsetkezeléssel oldja meg. Nem adja meg magát a csábitó játéklehetőségeknek, sallangoktól men­tesíti a képeit, érett művész. Derűs világszemlé­lete, kiegyensúlyozott humora különösen a pa- raszt.portrékban érvényesül. Mély perspektíváját tájak, a Vágvölgy, a trencséni várrom, egy fü­zes és legelő mutatják, hogy mennyire szereti ezt a tájat: ezerszer festi s ezerszer másképpen, mert számtalan változatban látja. Minden képén ki­hangsúlyozza a térelosztás művészetét, amelyet egyéni s meglepő módon kezel és mindig úgy, hogy a szemlélő a festményen át érzi a lelki egyensúlyt. Naturalista, aki szívesen enged im­presszión izmus oe hajlamának és nem határozza el eleve, hogy milyen izmusban mondja el, amit meglátott és vászonra akar rögzíteni. A megol­dások magától értetődők, soha sem erőszakoltak. Szeretem, hogy nem uj e újszerű, mert nincs rá szüksége: uj, mert egyéni és sokat tud. Elhissziik neki, hogy másképpen is festhet, ha éppen akar­ja, de örömmel vesszük tudomásul, hogy nem akar más lenni és van hozzá mereze, hogy olyan legyen, mint amilyen s úgy fessen, ahogyan él­vezet az ő számára. Negyven darabot állít ki Trencsénteplicen és a kiállítás nagy látogatottságnak örvend. Portréi­val különsen erős hatást v átlőtt ld s meglátszik rajtuk, hogy Münchenben és Drezdában járt a festőakadémiára. Ha akadémikusnak mond hat­nék, ez csak azt jelenti, hogy mindenképpen megbízható müvek: megszólalásig életteljesek és minden vonásban a modellt mutatják be, nem az úgynevezett „egyéni meglátás14 torzításában, ha­nem a természetnek megfelelően, hűen ahhoz, akit a kép ábrázol. Ugyanez áll a tájképeire is. Nagy és alapos rajztudását azonban nem arra használja, hogy technikáját kénye-kedve szerint csillogtassa. Művész marad mindig. Ennek köszön­heti sikereit, amelyekből szép számmal jutott ki neki. n. p. (*) Molnár-film bemutatója Párisban, Páris- ból jelentik: A „Lord Byron" mozgóképszínház tegnap mutatta be Molnár Ferencnek „A jó tündér" cimü filmjét. A kép Margaret Sullavan- nal és Herbert Marshallal a két vezető szerep­ben, tetszett a francia közönségnek. (*) A „Kismama" Prágában. A csehszlo­vák filmcenzura szabaddá tette Gaál Fran­ciska legutolsó filmjét, a Budapesten ké­szült német nyelvű „Kismamát". A filmet két Vencel-téri mozgó mutatja be augusz­tus elején. Gaál Franciskán kívül Európa legkisebb filmsztárja : a hathónapos Baby Bandi és több neves magyar színész szere­pel a Becsben és Budapesten óriási sikert aratott filmoperettben. A KASSAI CAPITOL-MOZGÓ MŰSORA: PÉTER. Gál Franci nagysikerű filmje. A KASSAI TIVOLI-MOZGC MŰSORA: FRAKKOS CSIRKEFOGÓK. Lubiteoh Ernő millióé nagyfilmje. Kérelem Szlovenszhó irodalombarátai! A Rimaszombat közelében lévő régi zsidó temetőben alussza örök álmát Kiss Józsefnek, a „Gedővár asszonya" és a „Simon Judit" halhatatlan költőjének édesanyja. A sir évtizedek óta jeltelenül húzódik meg az ósdi temetőben, annak ellenére, hogy régebben már több megmozdulás történt a sírkő felállításának érdekében, de ezek a kezdeményezések, különböző okoknál fogva, mind hajótörést szen­vedtek. A múlt év őszén a rimaszombati ifjú­ság egyhangú lelkesedéssel elhatározta, hogy megvalósítja a régi tervet: felál­lítja a költő édesanyjának síremlékét, A megválasztott rendező-bizottság benyúj­totta a szükséges kérvényt a gyűjtés en­gedélyezése érdekében és a pozsonyi or­szágos hivatal kézbesítette az engedélyező végzést. A rendező-bizottság az adományok gyűjtését csupán Rimaszombat város te­rületén eszközli. Miután azonban tudjuk, hogy a halhatatlan Kiss Józsefnek szá­mos tisztelője él Szlovenszkó-szerte, to­vábbá azért is, miután ez irányban több oldalról intéztek hozzánk kérdést, ezúttal kérjük mindazokat, akik a felállítandó sír­emlék költségeihez hozzájárulni óhajta­nak, hogy önkéntes adományaikat, nevük teljes megjelölésével, szíveskedjenek pos­tautalványon elküldeni, 50 fillér portó­költséggel együtt, a bizottság pénztárosá­nak : dr. Reinitz Vilmos orvos urnák cí­mére, Rimaszombat-Rimavská Sobota, Rőzsa-ucca. Már most hálás köszönetét mond a ren­dező-bizottság az adakozók áldozatkész­ségéért, mert minden legkisebb önkéntes adomány is elősegíti a kitűzött nemes cél­nak mielőbbi, teljes sikerű elérését. Rimaszombat, 1935 julius hó, A bizottság nevében: Márkus László, elnök. Dr. Baráth László, Dr. Weinberger Tibor, jegyző. titkár. AZ UNGVÁRI MOZGÓK HETI MŰSORA: VÁROSI: Vasárnap: A „Mellékucca" íesívérfiLtne. Vasárnap, népelőadás keretében: Carioca. (Riói lányok.) Dolores dél Rió pazar revüfilmje. Hétfő—kedd: A méltóságos asszony trafikja. Szerda—csütörtök: Dreyfus. Főszereplő: Fritz Kortner. BIO RÁDIÓ: Vasárnap: Boszporusi kaland. Vasárnap, népelőadásban: Ingági, dzsungelfilm. Hétfő—kedd: Nyugat csillaga. Főszereplő: Ken Maynard. Szerda—csütörtök: Megszólalt a szfinx, Főszereplő: Lily Damita.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents