Prágai Magyar Hirlap, 1935. július (14. évfolyam, 149-173 / 3701-3725. szám)
1935-07-27 / 170. (3722.) szám
Ki az őserdőben I (*) Csak minap tört fel belőlünk a megkönnyebbült sóhaj, amikor Európa rozoga kocsija átsiklott egy veszélyes kanyaron s az egyik vezető meg is súgta a riadt utasoknak, hogy „könyökkel súroltuk a háborút". Nos, ma már megint egy ilyen kanyar felé robog az emberiség. Mintha csak a sors célzatosan vezetné a huszadik század emberét minduntalan a szakadék szélére, hogy a rémület és szorongás perceiben kikénysze- ritse belőle a döntő hitvallást a béke mellett. Már megint ott tartunk, húsz évvel a nagy háború kirobbanása után —■ hogy nincs más gondunk, mint a háború, vagy béke ? Azt hiszem, aligha volt kor, amelynek szótárába a történelem markánsabb jelekkel irta volna be jelszavait és tanulságait, mint a miénk. Megtanultuk elsősorban, mit jelent ez a szó : Háború. És megtanultuk, mit jelent ez a szó : Béke. A fogalmaknak e két, már-már gigantikus méreteket öltő medencéjébe ezer és ezer mellékfogalom patakja, folyama zuhog belé és gyűjti a fájdalom, ínség, pusztulás és irtó- zat fekete vizét — de gyarapítja a remény, az életöröm, a boldogság tavát is. S az ember, a huszadik század ezer csábítással, ezer megpróbáltatással küzdő embere hiába kérdi a sorsot, melyik medence vizéből merítsen ? Erre a kérdésre önmagában kell megtalálnia a feleletet. Tisztában kell lennie azzal, hogy a humanitás érzése, az erkölcsi tudat, —- amely nélkül halálra van ítélve minden civilizáció, nyugodjék a materiális jólétnek mégolyán szilárd alapzatán — az egyedüli erő, amely a végzet utján megállíthatja az emberiséget. Áz európai ember erkölcsi öntudata azonban sokkal alacsonyabb színvonalon áll ma, mint állott a világháború előtt. Pedig, ha volt alkalom, amikor az ember magába szállhatott és megmérhette önmagát, úgy a háború négy és félévig zuhogó acélfürdője-ezer ilyen alkalmat kínált neki. Sajnos, néhány igen ritka és igen szép kivételtől eltekintve, az emberek milliói ideáljaikból kiforgatva, csalódottan és lélekben összezúzva érkeztek vissza a háborúból. S aki még ki tudta nyújtani a kezét — az jutalom után nyúlt. Valljuk be : a legnagyobb vereség, ami az ember értékállományát a háborúban érte, az erkölcsi javak teljes, szinte megsemmisítő devalvációja volt. Minden elmozdult helyéről: osztályok, nemzetek, családok, eszmék és ideálok fogtak vándorbotot és a nagy átértékelődés majdnem úgy végződött, hogy nem maradt utána semmi. A volt pozitívumokat negatívumokká változtatta a nagy „átértékelés". Jöttek a forradalmak és jöttek az ellenforradalmak, jöttek uj jelszavak és jöttek uj prédikátorok —■ az uj eszmék hangos piacán azonban mankóra támaszkodott az ezer sebből vérző, félig agyonvert és egészen megvakitott emberi gondolat. A kommandót a fanatizmus vette át. A mindenféle szinü és színtelen fanatizmus. Minden jelszó és minden „signo" megtalálta a maga rajongóit — akiknek természetesen győzelmet ígért. De mit ígért maga a győzelem ? Lelki üdvösséget, felmagasztosulást az uj, a megtalált igazságban ? Nem, állást ígért. Megszabadulást a tétlenség lidércétől, amely ma fejlődő osztályokat, életerős nemzedékeket bénit meg. Fel kell tenni a kérdést és meg kell felelni rá. még mielőtt ismét eljutunk oda, ahol a költő elsikoltja magát: „ha kiszakad a nyelvem, akkor is ...“ Hát valóban csak azon az áron juthat keA búza és a rozs paritásos árai Szlovenszkő és Kárpátalja százhúsz legfontosabb föladóállomásán Prága, ítulius 2(8. A búza és a rozs bevásárlási árainak jegyzéke hosszas vajúdás után Szlovenszkő és Kárpátalja százhúsz legfontosabb feladóállomására szóló érvénnyel ma elkészült. A Gabonatársaság paritásos bizottsága Adamec igazgató elnöklete alatt teljes huszonnégy órát dolgozott a szloven- szkói és kárpátaljai paritásos árakon. Az árak i meghatározása ebben a gazdasági esztendőben igen nehéz munka volt s úgyszólván minden egyes körzet gócpontja körül is heves összecsapások voltak a termelők és a fogyasztók, valamint a malomipar képviselői között. A nagy érdekellentétek összeütközésének tulajdonítható, hogy a paritásos alapárak jegyzéke csak ma, julius végén, készült el, amikor Szlovenszkó és Kárpátalja gabonar termő vidékein az aratás, sőt a cséplés is jórészt befejeződött és a gabona már beraktározva várja az értékesítési folyamat megindulását. A paritásos árak jegyzéke az előzetes hírekben foglalt adatokkal szemben meglepő eltérést mutat. Az ujgabona árjegyzéklét és részletes tudósításunkat a 9-ik oldalon közöljük. A Gabonatársaság ülése még tart és a paritásos bizottság által készített árjegyzék formális jóváhagyása lapzártakor még nem történt meg. Heves tüntetések Rómában Anglia ellen utaszenenes nammlat Angliában - Ugyanekkorra franciák szerint enyhült a diplomáciai feszültség - Nem kap szenet Olaszország az angoloktól London, julius 26. Tegnap este Rómában heves tüntetésekre került sor az abessziniai konfliktus miatt. A tömeg nemcsak Abesszínia és Japán, hanem Anglia ellen is tüntetett. Az angol lapok ma részletesen foglalkoznak a római eseményekkel és hangoztatják, hogy az angol kormánynak nagy figyelemmel kell kisérnie az olasz- országban lejátszódó eseményeket. A Reuter- iroda jelentése szerint a római tüntetéseknek a tulajdonképpeni éle Anglia ellen irányul. Az uc- cákon feltűnő falragasz volt látható, amely egy fasiszta baltát ábrázol, amely kettéhasit egy angol és egy japán lobogót. Angliát, Japánt s a népszövetséget szidalmazta a tüntető tömeg. Éles füttyszó és izgatott közbekiáltások kisérték, valahányszor a tömegből felröppent az „Anglia", vagy a „Japán" szó. A „Daily Telegraph" római tudósítója szerint a tegnapesti tömegdemonstrációnál a fasiszta ifjúsági szervezetek 15.000 tagja vett részt Hatalmas táblákat hordoztak körül, melyeken ez a felírás volt olvasható: „Le Angliával! Le Abesszíniával! Le Japánnal!" Az általános hangzavarból minduntalan kihallatszottak a „Malta! Malía!" kiáltások. Egy falragasz egy angol és egy japán katonát ábrázol, mint kézenfogva vezetnek egy négert. Másik falragasz pedig skót katonát ábrázol, amint a karjai között ringat egy négert. Málta, Szicília és Tripolisz között fekvő útvonalon másik három apró szigettel, Cozoval, Cominoval és Cominottoval együtt angol flottabázist képvisel. Egyike a legfontosabb pontoknak az Indiába vezető útvonalon. Tudniillik az angol hajók szénfelvevő állomásai vannak itt elhelyezve. Málta lakói keverékfajtához tartoznak, félig arabok, félig olaszok és egy déli olasz dialektust beszélnek. Máltát, amely 1798-ig a szuverén máltai lovagrend birtokában volt, Napóleon egyiptomi hadjárata során annektálta Franciaország részére, az 1814-es párisi béke, szerződésekben pedig Anglia kebelezte be. Az olaszok még ma is elintézetlen kérdésnek tekintik a máltai kérdést és azt hangoztatják, hogy Málta természetes olasz birtok. Amikor az angol kormány Málta szigetén bevezette az angol államnyelvet, az olasz lapok heves támadást intéztek Nagybritannia ellen. A legmagasabb abesszin kitüntetés az angol királynak Páris, julius 26. Az „Echo de Paris" londoni tudósítója hasonló jelenségekről számol be az angol fővárosból: Az angol nép körében hihetetlen elkeseredés uralkodik Olaszország ellen. Különösen a munkáspárt tüzeli tömegeit Mussolini és a fasiszta kormány ellen. A Canterbury-i érsek felszólította híveit, hogy védelmezzék meg Abesszínia keresztényeit. Számos angol katonatiszt készül Abesszíniába utazni, hogy az abesszin hadsereg nevelésében és katonai oktatásában résztvegyen. Számos volt angol frontharcos határozta el, hogy önkéntesnek jelentkezik az abesszin hadseregbe. A legsajátosabb az, hogy nemcsak a meglehetősen könnyen izguló nép körében kapott lángra az olaszellenes hangulat, hanem a józan angol bankárok is megmozdultak Mussolini ellen. Angol pénzügyi körökben azt követelik, hogy Olaszország azonnal fizesse meg egymillió fontos széntartozását. A radikális fellépésre ugyanis az adott okot, hogy az olasz kormány nehéz pénzügyi helyzetére való hivatkozással beszüntette az angol szénszállítmányok részletfizetését. Az angolok most azzal fenyegetőznek, hogy amennyiben Olaszország nem hajlandó fizetni, a már bevagonirozott szenet sem indítják útnak és Olaszország egyelőre nem kap angol szenet. Annyi bizonyos, hogyha Anglia ezt a fenyegetését valóra váltja, Mussolinit rendkívül nehéz helyzetbe hozza, mert, mint ismeretes, Olaszország úgyszólván egész szénszükségletét Angliából szerzi be. Dr. Martin, Abesszínia londoni követe tegnap különkihallgatáson jelent meg a királynál, akinek átnyújtotta a legnagyobb abesszin kitüntetést, a Salamon-rend aranykeresztjét, a királynőnek pedig a Sába királynő-rend aranykeresztjét. (FOLYTATÁS A 2. OLD. II. HASÁBJÁN.) nyérhez, munkához millió és millió ifjú, ha valahol a föld egyik gennyes pontján ágyuk dörögnek és bombák robbannak ? Lloyd George egyik beszédében találóan nevezte őserdőnek a világot — igen, őserdő ez, amelynek sűrűjében ezernyi vad rejtőzik élesre fent foggal, vérbenforgó szemmel és korgó gyomorral. Úgy látszik, az emberiség nem tud kiszabadulni a háborúk és forradalmak véres bozótjából. És most tegyük fel egész higgadtan a kérdést: miért ? Igen, miért ? Arra, hogy a görög munkásokat gépfegyverrel és páncélautóval szereljék fel és arra, hogy a görög munkások ellen hadihajókat vezényeljenek ki és aztán a hadihajó legénységét két táborba taszigál- ják és végül egymásnak uszítsák őket —> van pénz. Arra, hogy osztrák munkások és diákok fejetetejére állítsák a. világot és aztán véres fejjel bukjanak le a fantáziatrapézról — van pénz. Arra. hogy egy bizonytalan és sötét afrikai ország egy bizonytalan és sötét területi vitában alul ne maradjon és alkalmat nyújtson néhány ezer szerencsét próbáló európai fiatalembernek, hogy vérével megitassa a szomjas afrikai homokot —' van pénz. Arra, hogy ez a görög. osztrák, olasz, német vagy spanyol ifjú munkát kapjon, rendes polgári, szellemi vagy kétkézi munkát *— arra természetesen nincs. Kubában a cukrot égetik el, Brazíliában a kávét. Oroszország úgynevezett munkás-kormánya heteken, sőt hónapokon keresztül tárgyalt Japán úgynevezett imperialista kormányával egy közönséges adásvételi szerződésről, közben a japánok elfogták és halálrakinozták a szovjet- hivatalnokait, a szovjet az emberiség lelkiismerete után kiáltozott és titokban bombát helyezett a japán vasút alá — és végül amikor Európa már befogta a fülét, hogy ne hallja az első ágyulövéseket, két mosolygó arcú ur aláirt egy adás-vételi szerződést és kiderült, hogy az alkudozáshoz kellett hatásos kísérőzenének a szovjethivatalnokok siElőfizetést árs évente 300, félévre 150, negyed* Szerkesztőség: Prága 11., Panská évre 76, havonta 26 Ki. külföldre évente 45a SzloVeUSzkÓÍ 6S rUSZÍnSzkÓi TnGLgUCirsásZ alt.ee 12, 1L emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • , ö Prága I!., Panská ulice 12, III. emelet. R képes melléklettel havonként 2.50 KC-val több. politikai nGDltapjO •• TELEFON; 30311. ®<* Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— Ki* SÜRGÖNYÖM HÍRLAP. P R fi H fi, Ma: Nagy rádió melléklet
