Prágai Magyar Hirlap, 1935. július (14. évfolyam, 149-173 / 3701-3725. szám)

1935-07-26 / 169. (3721.) szám

4

mi ItOg, U, '

TOsssíMAct^HnaisS’

A spalai jamboree utolsó élményeiből

j Spala, 1935 július áft,

Csütörtök ewfce íaod-ertűk meg tábortűzttakeU A stfoövean&skói magyar ceerkészek tábortüzén mintegy e&áz árvAlánytoa^as magyar

ccerkéez, tová/bbá eok lengyel barátunk jelent meg. Az idő véletlenül kedvezett, fatönkökön ültük körül a lobogd lángokat.

A magyar eeerkésztedwló elhangzása után P» Barthalos Engelbert gyönyörű beszédben emlékezett meg a lengyelek vendégszeretetéről, majd a lengyelek esaíbacteágáért folyó küzdelmeit, a lengyel hasas teretetet festette le magyar cserkészetek előtt. P. Engelbert ezivhez- ezóló beszédét pattogó magyar cserkésznóták követték, majd lengyel testvéreinknek eldalol- ttmk néhány régi magyar nótát. A lengyelek viszonzásul a lengyel légionáriusok indulóját, a „Legionitát“ énekelték el nekünk, amit már mi is megtanultunk előzőleg lengyelül, úgyhogy együtt daloltuk a lágy, szomorú meló- diágu indulót.

A tábortűznél résztvevő magyar cserkészek elhozták cigányzenekarukat is, sőt magyar népviseletbe öltözött verbunkos és toborzó táncosaikat is hozzánk. Elsőnek azonban Höltal Kató pozsonyi cserkészteány magyar ruhában táncolt a cigányzenekar muzsikájára. A pozsonyi leányeserkésztestvér táncát a lengyelek és a magyarok hatalmas Mvrivallgással fogadták, nagy meglepetés volt ez a szám azonban mindannyiunk számára. Katókát aztán körülvették a lengyelek és a magyarok. Különben ott voltak a szlovenszkóá magyar cserkészleányok is valamennyien tábortüzünknél.

Höltzl Kató pompás táncát toborzó követte, majd egy csoport magyar fiú népviseletben járta el a verbunkost. A spalai erdőben visszhangzott az „éljen11 és a „csuva.j“ a gyönyörű magyar táncok láttára.

A csehszlovák táborparancsnokság az idő előrehaladottsága miatt félbeszakította a programot. Egy-két kuruc nóta után be is fejeztük tábortüzünket, a végén még elénekeltük a tál bor tűz befejező akkordjait:

„Csend lett már mindenütt, éj borult a tájra,

Egyedül világit tábortüzünk lángja.

Cserkészek készülnek éji pihenőre,

Szivüket kitárják Istenük elébe.*

J..,- '

v Lengyel és magyar vendégetek’ kedves emlékkel hagyták el magyar tábortüzünket.

*

Pénteken reggel már háromkor volt ébresztő. Varsóba készülünk menni, ami innét 130 kilométernyire van. Háromkor még nem esett az eső, azonban a jamboree hű kisérője nem hagyott el bennünket. Négykor, amikor a spalai állomásra indultunk ki a táborból (kb. 2 km.), szakadó zápor fogadott bennünket. Az állomásig bőrig áztunk. A vonatban aztán valahogy megszáradtunk a háromórás ufc alatt.

Varsóban aztán megint a zápor volt a hü kísérőnk. A pályaudvar előtti térségen lengyel katonazenekar élén megjelentek az idegen cserkészek fogadására Varsó előkelőségei. Az idegen cserkészcsoportok élén a magyarok haladtak, majd a csehszlovák résztvevők, utánuk a magyar alosztály, majd a románok, angolok, franciák stb. A főútvonalak, de Varsó teljesen zászlódiszbe öltözötten fogadta az idegen cserkészekét. A nagy ziavatar ellenére is rengetegen álltak a járdákon és a cserkész éljenzésekre ugyancsak szaporán válaszoltak.

Teljesen bőrig ázva érkeztünk a Piisudskl- térre, az Ismeretlen Katona emlékművéhez. Itt minden résztvevő nemzet megkoszorúzta az Ismeretlen Katona sírját a lengyel, csehszlovák, magyar, román, francia és az angol himnusz hangjai mellett. A koszorúzás után difiiében vonultunk el az Ismeretlen Katona sírja előtt a lengyel katona zenekar indulóinak üteméire.

*

A zápor még mindig tart. Mindegyikünk igyekezett valahová száradni menni, Mrenna •Jóska bátyánk megjegyezte, hogy délre biztosan ki fog sütni a nap és igaza is lett. Varsót már teljes napsütésben láthattuk. A lengyel főváros tele volt idegen cserkészekkel. Mindenütt melegen ünnepeltek bennünket. A város megtekintése után délután négy órakor a varsói Teatr Wielki-ben díszelőadás volt az idegen cserkészek tiszteletére. A varsói Operahá* (Teatr Wlelki) balettkara, táncosai, énekesei léptek fel. Lengyel táncokat láttunk pompás viselőtökben, lengyel népdalokat és lengyel operák áriáit hallottuk kitűnő előadásban. A legszebb és legszínesebb táncok talán a kraiko- wiak és a Zakopanéi táncok voltaik. Gyönyörű világítás, a szlnprxmpás ruhák szinte elkápráztattak bennünket. %

Késő este indult visszu nz idegenek vonata

Uj vasútvonal Ny ugatás Középszlovenszhozott

Rövidesen megkezdődik 0zbág-Aranyosmarót között avasut ápitáse

Galgóc, július 25. (Saját tudósítónktól.) Értesülésünk szerint a vasutügyi minisztérium uj nagyfontosságu vasútvonal építését határozta d Nyugatszlovenszkón. A tervbevett vasútvonal Üzbég állomását fogja Aranyosma,róttál összekötni, ezáltal egyenes vasúti összeköttetés létesül Lipótvár—Üzbég—Ananycemarót—

Zólyom között. Uyformán Nyugat- ás Könépszlovenszkót uj vasútvonal fogja összekötni. A terep felmérési munkálatai már meg bt kezdődtek és valószínűleg hamarosan megindul a vasútvonal építkezése Is. A vasútépítés forgalmi hasznosságán kívül lényegesen enyhíteni fogja a munkanélküliséget la.

Beverték egy munkácsi gyár ablakait a sztrájkoló munkások

Uugvár, július 25. (Ruszinszkői szerkesztőségünktől.) Hivatalos jelentést adtak ki arról, hogy Munkácson a Kallus-féle ládagyár munkásai sztrájkba léptek. A sztrájkra az adott okot, hogy a gyár tizenhét munkása kévéséi te a munkabért, a gyártulajdonos ellenben hallani sem akart a Ibér felemeléséről és mikor a munkások sztrájkba léptek, helyettük újakat fogadott fel.

A sztrájkoló munkások annyira felteudultak ezen, hogy a -gyár elé vonultak és felszólították a sztrájktörő munkásokat, hogy hagyják

abba a munkát. A dolgozók nem tettek eleget a felszólításnak, ezért

a sztrájkollók megrohamozták a gyárat, a* épület összes ablakait kövekkel beverték és csak az idejében közbelépő rendőrség tudta megakadályozni, hogy a gyár berendezését szét ne rombolják.

Az eljárás megindult az erőszakoskodó sztrájkotok ellen.

Budapest lesz a nemzetközi

reumakutatás középpontja

A jövő esztendőben épül lel a Tabánban a Reumahutaló Intézet

Budapest, julius 25. (Budapesti szerkesztőségünktől.) (Z.) Lehet vagy négy hó* napja, hogy a Vigadó-tér egyik palotájában, finom ízléssel berendezett helyiségben, megkezdte működését a Budapesti Központi Gyógy- és Üdülőhelyi Bizottság, röviden J a Kurkomisszió. Ezt a bizottságot törvény keltette életre és feladatául azt tűzte ki, hogy a világon népszerűsítse és propagálja Budapest páratlanul álló gyógyfürdőit. Ehhez természetesen megfelelő anyagi eszközökre volt szükség, amelyeknek előteremtéséről ugyancsak a törvény intézkedett olyképpen, hogy Budapesten a szikvizekre, az ásványvizekre és a fürdőjegyekre filléres illetéket rótt ki, —- de kivette az illeték- fizetés kötelezettsége alól a népfürdőket és a sportcélok szolgálatában álló uszodákat. Ezekből a fillérekből olyan jelentős alapot teremtett magának a Gyógyhelyi Bizottság, amely képessé teszi arra, hogy hosszabb és állandó program megvalósítására vállalkozhatik.

Ennek a bizottságnak az igazgatójával, dr. Szviazsényi Zoltán miniszteri tanácsossal folytattunk eszmecserét a bizottság eddigi működéséről ét jövendő feladatairól.

Szviazsényi Zoltán szlovenszkói származású ember.

Besztercebányán született ét a Selmecbányái királyi katolikus gimnázium tanári állásából került Budapestre, ahol az államfordu- lat első idejében a kultuszminisztériumban jelentős munkaközi látott <1, amikor olt feladatát befejezte, — egy évtized óta — a budapesti fflrdőügy szolgálatára adta magát. Amikor azután a Kurkomisszió igazgatói állásának betöltésére került a sor, az illetékes tényezők választása Szviazsényi Zoltánra, mint a fürdőügy egyik legjelentősebb szakértőjére esett.

— Ez a bizottság — mondotta nekünk Szviazsényi — négyhónapos fennállása óta azzal foglalkozik, hogy a Budapesten lévő fürdőértékeket kiaknázza. Ebből a célból a külföld felé nagyobbszabásu orvospropagandát fejt ki és ennek az aránylag rövid munkának az eredménye az, hogy

idáig francia, német, olasz, jugoszláv, román és legutóbb angol orvosok jártak nálunk

és tanulmányozták fürdőinket. A bizottság

Sp&lába, néhányon azonban Gdyniába rándul*

tok ki az éjjeli vonattal.

*

Vasárnap mór kezdődött a táborboDtáe. Hétfőn ment ki nagyobb csoport táborozni a Gdy- nia és Danzlg közt fekvő Orlowóba. A magyar táb orpárancenokság vasárnap adott teát a csehszlovák táborparancsnokság tiszteletére.

Ez a tea is a barátkozás jegyében folyt le, a magyar és a csehszlovák cserkészvezetők a legnagyobb egyetértésben, kedélyesen elbeszélgettek a délután folyamán.

*

Végétért a lengyel nemzeti jamboree. Mi kisebbségi magyarok, kisebbségi cserkészek eok-eok tanulságot vonhatunk Le ebből a ceer- kéez Összejőve télből. Megismerhettük a lengyel telket, amely sok vonásban ugyan egyezik a miénkkel. Ezen a ceerkészösszejövetelen nemcsak a lengyelországi lengyel cserkészek, hanem a más országokban, kisebbségi soréban ólő lengyel cserkészeik is részt vetitek. így ott voltak mintegy ötíszázan Sziléziából, sokan Németországból, Litvániából, Budapestről, Olaszországból, Franciaországból, Belgiumból atfe.j sőt Amerikából és Ausztráliából is.

Ezek az idegen országbeli lengyelek mitsern vesztettek lengyel öntudatukból. Szivük-lelkűk tele van a lengyel nyelv, a nemzet iránti szeretettel, nem vesztették el lengyel telküket as idegenben, teljes mértékben lengyelek még ma Js. Nem csüggednek, nem panaszkodnak, hs* nőm idegenben is dolgoznak, hogy a lengyel

nemzetnek megbecsülést szerezzenek.

Ez az a vonás, ami minket, kisebbségi sorsban élő magyar cserkészeket leginkább megragadott. Szerettük volna, ha sokan jöttek volna el erre a jámboré éra, mert ha lengyel színezete is volt az egész ese»rkéezősszejövetelnek, mi sokat láttunk és tapasztaltunk. Magunkkal hozzuk haza a nyelvűnk iránti szere- tefcet, amit igazán csak a lengyelektől lehet megtanulni.

De még tanulhatunk a lengyel cserkészektől. Ha mást nem te, de fegyelmezettséget. Szagom rend, szigorú törvények kötik a lengyel cserkészt, amit mindegyik hűen be is tart. Végtelenül csodálkoztak, hogy mi dohányzuntk, sőt hogy alkoholt te szabad innunk. A lengyel cserkész nem iszik, nem dohányzik és ezt a törvényt szigorúan be te tartja. Szinte katonáé rend van a lengyel cserkészetben. Nem is csoda, hiszen a lengyel cserkészek már a háború alatt is bemutatták, hogy nemcsak táborozni, kivonulni, hanem harcolni is tudnak hazájukért. Pilsudski lobogója alatt sok-sok fiatal cserkész esett el a lengyel szabadságért, akiket most a lengyel nemzet a hasa hősednek tekint

Ezt a rengeteg tanulságot, tapasztalatot hoztuk magunkkal Lengyelországból. Azt hiszem, mtedinyAtuüknalk, akik részi vittünk a maiad összejövetelen, örök emléke lesz «s a cserkész- találkozó, amelyen nemcsak oserMsakedni, hanem nyelvűnket szeretni is megtanultuk.

Bea** I twlil

természetesen minden orvosi testületnek 8 legnagyobb készséggel áll rendelkezés éré éa lehetővé teszi, hogy mint a Gyógy- é« Üdülőhelyi Bizottság vendége végezze a tanulmányozás munkáját.

—* Különben is, Budapest fürdőit igazán érdemes tanulmányozni. Hiszen, hogy egye* bet ne említsek, csak maga a főváros az utolsó tíz esztendőben huszonöt millió pengőt meghaladó beruházást fektetett fürdőibe. Megépítette az Immár világhírű Hullámfürdőt, a nagyszabású Széchenyi-strandot, létesítette & pezsgőfürdőt, amelyhez hasonló alig van, átépítés alatt áll a török hódoltság idejéből ránkmaradt Rudasfürdő, amelynél jobb és radioaktívabb gyógy-gőzfürdő sehol a világon nem található és modernizálódott a Szent Margitsziget! kitűnő gyógyhatású fürdője is, amelynek épülete egymagában véve is kiváló művészi alkotás. Ezekhez járul még a Szent Lukácsfürdő iszaptavának teljes modernizálása és a fürdő mellett egy igazán nagyszerű reuma-dependence építése. Ennyi áldozat- készség és ennyi kincs jogosulttá teszi azt a törekvésünket, hogy

Budapest világviszonylatban is vezetőszerephez jusson a gyógyfürdők terén.

— Hogy ez a törekvésünk élő realitás, azt; ml sem bizonyltja jobban, mint hogy különösen

Angliából és az Amerikai Egyesült Államokból mind többen keresik fel fürdőinket,

hogy itt gyógyulást keressenek és találjanak. Emellett Budapestnek még megvan az az előnye is, hogy

ebben a városban télen-nyáron mindent megtalál az idegen, amit egy modern világváros a kulturembernek nyújtani képes.

— A Budapesti Gyógy- és Üdülőbizottság kezdeményezésére

épül meg itt a közeli jövőben a Nemzetközi Reumakutató Intézet.

Ennek a megvalósítása érdekében Járt nálunk nemrégen Van Breemen amszterdami professzor, a reumakutatás világszerte ismert és elismert tudósa és tanulmányozta fürdőinket. Itteni tapasztalatai alapján állapította meg, hogy

Budapest azért a legalkalmasabb a nemzetközi intézet felállítására, mert nemi egytípusú gyógyvíz felett rendelkezik, hanem vannak itt kaldumos, kénes, rádiumot és radioaktív hévvizek, amelyeknek szerencsés kiegészítéséül még a világhírű glaubersós kés erőforrásokat is a mieinknek mondhatjuk*

— Ennyi nagyszerű gyógyvizet, ennyi megmérhetetlen természeti kincset a világ egyetlen városa sem tud felmutatni!

A létesitendő intézet — fejezte bt Szviazsényi rendkívül érdekes nyilatkozatát — négyirányu működést fog kifejteni. Lesz egy általános hidroterápiái osztálya, lesz egy reumatológiai osztálya, felkarolja az ivókúra ügyét és anyagcsere-vizsgálattal fog foglalkozni. Az intézetet ott építjük fel, ahol Budapest székesfővárosa telket és vizet ad rendelkezésünkre.

Valószínűen a megépítendő Tabánban*

— Az intézet hivatásához tartozik majd az is. hogy külföldi tudósoknak alkalma nyíljék a reumával, ezzel a kínzó és gyötrelmei betegséggel kapcsolatos kérdések tanulmányozására.

Ha minden rendben és programszerűé® bonyolódik le, úgy a jövő esztendőben sor kerül az intézet felépítésére.

— Nagy előny. Hogy a pénzügyi fedezet megvan. Az intézetet kiegészíti majd a székesfőváros által építendő reuma-kórház.

Megkérdeztük Szviazsényit, hogy a bizottság létezése és működése nem befolyásolja-e a magyar főváros nagyarányú idegenforgalmi tevékenységét ?

— A Gyógyhelyi Bizottság szigorúan körülhatárolt téren : a fürdőügy fejlesztése é* propagálása terén működik.

Az idegenforgalom egyéb területére ré nem lépünk.

— Ezen a területen a székesfőváros a maga jól bevált szervezeteivel zavartalanul folytatja munkáját, amelyben mi csak szolgálatára és segítségére akarunk lenni és vagyunk is.

A zsíros záraién heverő összegek után illetéket szed a Csehszlovák Nemzeti Bank.) A bankionács elhatározta, hogy a Jegybank zsíróján lieverő összegek után a jövőben millió koronánként 1 korona illetéket számit naponta. A Jegyibank vezetősége azt bi#zi, hogy az illetékek összege évi 800.000 koronát tesz mastd W Hm jelentékeny Összeg kedvező határa! a pénzintézetek hitelpolitikájának alakuMéh r