Prágai Magyar Hirlap, 1935. július (14. évfolyam, 149-173 / 3701-3725. szám)

1935-07-21 / 165. (3717.) szám

1935 julius 211 vasárnap. t-MAGÍKR‘HTRMP Teljes gőzzel folynak Érsekújvár jubileumi ünnepségeinek előkészületei Egyre nagyobbszabásunak ígérkezik a törökök kiverésének 250-ik évforduló­jának ünnepe ■ Húszezer személy részvételére számítanak a körmeneten Érsekújvár, julius 20. (Saját tudósítónktól.) Kezdetben úgy látszott, hogy az augusztus 18-ára kitűzött érsekujvári jubileumi ünnepsé­gek sikerét kedvezőtlenül fogja befolyásolni a rendezőségnek adott idő rövidsége. Érsekújvár városnak azonban csaknem teljes apparátusa — a hatóságok támogatásával — olyan lendület­tel fogott hozzá a szervezés munkájához, hogy alig tiz nap alatt, egy hónappal a nagy nap előtt már teljes pompájában és nagyvonalúságában kezd kibontakozni a rendezőségi apparátus hatalmas munkája. Dr. Holota János nemzetgyűlési képviselő, Érsekújvár városbirája mindeddig nem vette ki szabadságát, amelyet julius 1-én szokott kivenni, s két hét óta olyan energiával vetette bele ma­gát a szervezés munkájába, hogy már ez a kö­rülmény is biztosítja augusztus 18-ika sikerét. A különféle bizottságok állandóan permanen- ciában vannak s megállapítható, hogy a jubileu­mi ünnepség nemcsak a nagyközönség, nemcsak a sajtó részéről, hanem z hatóságok, intézmények, múzeumok, gyűjte­mények messzemenő támogatásával találkozik, Dr. Holota különösen nagy súlyt helyez arra, hogy Érsekújvár történeti kiállítása minél nagy­szerűbb anyaggal rendelkezzék s ebben a tekin­tetben minden oldalról a legnagyobb előzékeny­séggel találkozik. A pozsonyi muzeum igazgató­sága már felajánlotta értékes érsekujvári anya­gát és biztosítottnak látszik az, hogy kiállításra kerülnek azok a győzelmi érmék, amelyeket Ér­sekújvár visszafoglalásának örömére a legkü­lönbözőbb külföldi államok verettek 1685-ben. Szakértők szerint ezekből az érmekből annak idején legfeljebb 23—24 darab készült s igy ezek rendkívüli ritkaság-számba mennek. Ér­sekújvár város tulajdonában mindössze két darab van ezekből az érmékből, a városbiró utánjárására azonban sikerült a kiállítás számára még 19 darabot kölcsönben megszerezni, úgyhogy az érsekujvári történeti kiállításon csaknem teljes számban kiállításra kerülnek ezek a nagyértékü ritkaságok. Az augusztus 18-iki ünnepség főrésze már tel­jes egészében ki van dolgozva, a program kész s ebben a pillanatban — a történeti felvonulás kivételével —- vak-mennyi programpont biztosí­tottnak látszik. A csehszlovák kormánynak már elment a vá­ros meghívója, dr. Holota János nemzetgyűlési képviselő, vá­rosbiró személyesen hívta meg Országh János országos elnököt. A hét közepén dr. Turchá- nyi Imre szenátor, a városi tanács tagja sze­mélyesen interveniált a prágai külügyminiszté­riumban, hogy a Vatikánnak s a különböző európai kor­mányoknak a meghívásával kapcsolatosan a szükséges diplomáciai lépéseket előkészíttesse. A város a Vatikánon kívül az osztrák, a fran­cia, az olasz, a magyar, a német és a lengyel kormányokat szeretné az ünnepségre meg­hívni. A díszközgyűlés részletes programját csak ké­sőbb állapítják meg, egyelőre csak a városbiró megnyitó beszéde, dr. Noszkay Ödön és dr. Nigrin Károly reálgimnáziumi tanárok magyar, illetve szolvák ünnepi beszéde tekinthetők bizto­sítottnak. A várostrom emlékére létesítendő emlékmű terveinek előkészítésével Berecz Gyula szobrász­művészt bizta meg a rendező bizottság. Berecz már pénteken délután bemutatta a technikai bi­zottságnak az emlékműről készített terveit. Dön­tés csak a legközelebbi napokban fog történni. A vasárnap este sorra kerülő gyertyás kör­menet előkészítését az egyházi körök vállalták s különösen a szt.-ferencrendi barátok fejtenek ki ebben az irányban lelkes munkát. Kétségte­lennek látszik, hogy úgy a szlovák, mint a magyar köségek katoli- k-dsai erre a körmenetre fizezerszámra Érsek­újvárra fognak tódulni s szakértők szerint leg­alább 20.000 személy részvételével minden idők legnagyobb arányú érsekujvári felvonu­lása lesz ez a körménél. Ebből az alkalomból a várost fényesen kivi­lágítják, Holota dr. városbiró már érintkezésbe lépett a Délszlovenszkói Villamos-müvek igaz­gatóságával s a vállalat támogatását kérte a nagyszabásúnak ígérkező átalakítási munkála­tokhoz. Az eddigi tervek szerint valamennyi főútvonal valamennyi 100-as vil­lanyégőjét 500-asokra cserélik ki s ezenkívül uj lámpák sorozatát szerelik fel, úgyhogy nappali fényességben fog a város eze­ken a napokon állni. A tündéri fényhatásokat fokozni fogja, hogy a tornyokat a Kálvária keresztjét reflekto­rokkal fogják megvilágítani. Elkészült már az építendő diadalkapu terve­zete is. Ezeket a diadalkapukat korszerű stílus­ban fogják megépíteni s az egyik az úgynevezett ,,bécsi kapu“ lesz. Ezeket a diadalkapukat a város színeivel, kék és pirossal fogják feldíszíteni s a város főútvonalait is hatalmas kékpiros vá­ros-zászlók fogják disziteni. A tulajdonképpen jubileumi ünnepségekre va­sárnap kerül sor .Azonban már szombaton is nagyobbszabásu ünnepségek lesznek. A város ünnepi kivilágítása már szombaton este kezdő­dik s ekkor úgy a csehszlovák, mint a magyar lakosság számára külön-külön művészi színvo­nalon álló előadások lesznek. A csehszlovák rendezőbizottság a Sokol-ház nagytermében em­lékestet rendez, amelyen a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház opera- együttese opera-előadást rendez, a legkivá­lóbb művészek fellépésével. A magyar lakosság szombat esti ünnepségének programja még nincsen eldöntve. Eredetileg ar­ról volt szó, hogy a zsigárdi gyermekmüvészek fogják a város főterén szabadtéri előadásban eljátszanni a János vitézt. Sajnos, ezt a vonzó' attrakciót le kellett mondani, mert a nyár fo­lyamán különféle nehézségek miatt nem lehetett összehozni a szereplőket. SzMKE érsekujvári szervezete most lázasan dolgozik egy megfelelő terv előkészítésén. Egy bizonyos, hogy a magyar kulturcsién résztvesz Balogh Ele­mér dr. ref. püspök, Érsekújvár történetének egyik kiváló ismerője s tudományos előadást fog tartani, A rendezőség igyekszik több, más vonzó számot is beállítani. Ha ezek a kísérletek sikerülnek, akkor az estet a martos! Gyöngybokrétával fog­ják kiegészíteni. Nincsen azonban az sem kizárva, hogy a szlo- venszkói magyar színészek közbejöttével — úgy az Iván-, mint a Földes-társulat szabadon levő müvésztagjaival szabadtéri előadást fognak a város főterén rendezni. Nemcsak Érsekújvárod, hanem a messze kör­nyéken is rendkívüli érdeklődés nyilvánul meg a gazdag eseményeket nyújtó ünnepélysorozat iránt. Érdekesnek tartjuk megemlíteni, hogy a po­zsonyi rádió igazgatósága már bekérte a rende­zőségtől az ünnepi napok pontos programját, hogy a közvetítés programját idejében össze­állíthassák. A szlovenszkói német evangélikusok ujbél követelik az önálló német pfispllssigsl Hitsds Isiítor világi felügyelő beszéde a tátraaljal német evangélikus egyházmegye közgyűlésén Tátralomnic, julius 20. A tátraaljai evangéli­kus egyházmegye Tátralomnicon tartotta meg ezévi konventjét. Az egyházmegyei Gusztáv Adolf-segély egylet Patonay Adolf felügyelő el­nökletével ülésezett, majd istentisztelet volt, amelyen dr. Mohr Gyula alesperes mondott nagyhatású prédikációt. Az egyházmegyei köz­gyűlést Niísch Andor nemzetgyűlési képviselő, egyházmegyei főfelügyelő jelentős beszéddel nyitotta meg, amelyben az egyházközségek autonómiájának megcsorbítására irányuló tö­rekvésekkel foglalkozott. Nitsch AudoT többek között a következőket mondotta: „Néhány bét előtt Prága a kereszt jegyében állott. A katolikus nap példás összetartásban folyt le és az ország összes katolikusainak ügye volt, amely nemzetiségi különbség nélkül egy- beforrasztotta a katolikusságot. Ez az össze­tartás az, amely előtt az állami tényezők is meghajtják fejüket és amelynek folyománya­ként a katolikus egyház követeléseit, az állam teljesítette. Ha visszagondolunk a prágai kato­likus napokra, akkor önkéntelenül is eszünkbe jut az az egyenetlenség, amely az evangélikus egyház­ban dúl és ez az oka annak, hogy az evangélikus egyház kívánalmainak telje­sítése elől az állami tényezők teljesen elzár­kóznak. Akkor, amikor mód és alkalom lett volna rá, hogy ezeknek a követeléseknek a teljesítését elérjük, sok evangélikus a sovinizmust és a na­cionalizmust fölébe helyezte az egyháznak, de még most is, amikor teljes egyetértésre volna szükség, mert hiszen életbevágó egyházi kér­dések várnak elintézésre, fölébe helyezik a túlzó nacionalizmust az egyháznak és az Evangéliumnak Ez megnyilvánul azokban a törekvésekben is, amelyek az egyházi alkotmány módosításának kérdésében mindjobban felülkerekednek. Az evangélikus egyház alapja mindig az egyház községek autonómiája volt. Mi erről a helyről kijelentjük, hogy nem engedjük az egyházközségek autonómiá­ját megcsorbitani, a mi egyházközségeink továbbra is maguk akarják választani papjaikat, tanítóikat és tisztikarukat, mi továbbra is apáink szellemé­ben, a mi tradícióinknak megfelelően és anya­nyelvűnkön akarjuk nevelni gyermekeinket, mi szembeszállunk minden olyan egyházi tö­rekvéssel, amely hierarchiát vagy diktatúrát akar az egyházban és követeljük a szloven­szkói német evangélikus püspökséget, mert ezáltal sok felesleges gyujtóanyagot és egyenetlenséget küszöbölnénk ki az egyetemes egyházból. És ellene vagyunk annak is, hogy a nacionalizmust é6 a népi — faji — gondola­tot fölébe helyezzék az egyháznak és az Evan­géliumnak. mert ez semmiképpen se felel meg az evangélikus hitvallás szellemének.11 Nitsch Andor megnyitó beszédét a. konvent — amelyen a tátraaljai egyházmegye szlevák köz­ségei is teljes számmal képviselve voltak. — ál­talános helyesléssel fogadta és melegen ünne­pelte az egyházfőfelügyelőt, amikor Hajts Bálint főesperes az egyházmegye örömének adott kife­jezést, hogy a szepességet újból Nitsch Andor képviseli a nemzetgyűlésen. Ezután a föesperes terjesztette elő évi jelentését, amelyben többek között foglalkozott a szlovenszkói és kárpátaljai német evangélikus szövetség feladataival, ame­lyek közé tartozók egy szlovenszkói német evan­gélikus nap megtartása is. Az évi jelentést, amely kiterjedt az egyházmegye életének minden moz­zanatára és teljes képet nyújtott az egyház éle­téről, a, konvent köszönettel vette tudomásul. Hajt6 főesperes indítványára jegyzőkönyvileg üd­vözölte a konvent Nitsch Andort újbóli megvá­lasztása- és Varga Imre szepesvárosi főesperest nehéz betegségéből való felgyógyulása alkal­mából. A 28 tárgyból álló napirend letárgyalása so­rán elhatározta a konvent. hogy iskolabizottságot létesít, amely az alesperes elnöklete alatt fog mű­ködni. A tárgysorozat elintézését közös ebéd kö­vetté. (nv.) wsmm Borzalma® bosszúi voíí felesége családién egy elvált wamsdorít férj Warnsdörf, julius 20. Hanswenzel János huszonhatéves elvált férfi tegnap délután Schön- bornban meglátogatta volt sógorát, Pilz Alfré­det. Sógora lakásán találkozott elvált feleségé­vel és Simonné jablonetzi asszonnyal. Hans­wenzel, mikor a lakásba lépett s meglátta az ott lévő társaságot, revolvert rántott s sógorát fejbelőtte. A megriadt nők menekülni akartak, de Hans­wenzel elállta útjukat s közvetlen közelről elvált feleségére lőtt. Az asszony véresen terült el a földön. Simonné kiugrott az ablakon s menekülni próbált, de a lövöldöző férfi utánavetette magát s az uccán őt is fejbelőtte. Sógora és Simonné pillanatok alatta kiszenvedett. Hanswenzel ezután vissza­tért a lakásba s azt hívén, hogy elvált felesége is halott, agyon­lőtte magát, Hanswenzelnét súlyosan sérült állapotban be­szállították a kórházba, azonban életbenmaradá- sához nincs remény. A csendőrség megindította a nyomozást a tömeggyilkosság okainak felderí­tésére. Egyesek szerint Hanswenzel ilymódon akarta magát megbosszulni feleségén azért, mert elvált tőle s a sógorát meg azért lőtte agyon, mert azt hitte, hogy a válást ő tanácsolta fele­ségének. A legtragikusabb azonban Simonné halála, aki csak a véletlen folytán volt Pilz Al­fréd lakásán s az egész dologhoz semmi köze sem volt. Sortüzzel és gázbombákicaS verték ie a newyorki munkanélküliek zendülését A gáz megmérgezett huszonegy hivatalnokot Newyork, julius 20. Tegnap délután fizették ki Newyorkban a munkanélküli segélyeket. A hi­vatalos óra csak négy ÓTáig tart s ekkor beszün­tették a segélyek kifizetését. A hivatal előtt ek­kor még nagyobb tömeg munkanélküli várako­zott segélyre. Mikor a hivatalnokok kijelentették, hogy a fizetést beszüntetik, mintegy hetven fő­nyi tömeg behatolt az épületbe s ott huszonegy hivatalnokot foglyul ejtett. A szorongatott hely­zetben lévő hivatalnokok segítségére rendőrosz­tagot vezényeltek ki. A munkanélküliek a közeledő rendőrökre sor- tüzet adtak le, amit ezek viszonoztak. A rend­őrök ezután erős könnyfakasztó bombákat do­báltak be a hivatalba. A lázongók egy hátsó kijáraton elmeneküld*. Jó ideig tartott, mig a rendi-őség be tudott ha­tolni az épületbe, mert a munkanélküliek az összes ajtókat bezárták és belülről eltorlaszolták. Végül sikerült feltörni az ajtókat. Ekkorára azonban a huszonegy bezárt hivatalnok súlyos gázmér­gezést szenvedett. A megmérgezett hivatalnokokat beszállították a kórházba, s csak hosszabb éles z t get és i kísérlet után sikerült őket eszméletre téríteni.

Next

/
Thumbnails
Contents