Prágai Magyar Hirlap, 1935. július (14. évfolyam, 149-173 / 3701-3725. szám)

1935-07-19 / 163. (3715.) szám

2 1935 juüus 19, péntek.. muxyTXT.M .wrm.sd ■. v ■ ■ ■ V ■ ■ . ".•■ " t ;> f ' '■?! ‘ A kassai muzeum előcsarnokából váratlanul eltűnt a megcsonkított honvédszobor Meglepő felfedezés a lövészkiállitás alkalmával komoly megfontolás tárgyává tenni. Ami pe­dig területi engedményeket illeti, csak egy módon képzelhető el, még pedig úgy, ha Abesszínia az átengedett területek helyett más terű eltek et kap kárpótlás fejében. Amennyiben Anglia változatlanul hajlandó a cejlai kikötőt Abesszíniának átengedni, Etiópia Olaszország javára kész bizonyos kompenzációra. A részletelvről természetesen egy formális ajánlat megtétele után leket tár­gyalni, Abesszínia semmi esetre sem hajlan­dó azonban valamelyik északi tartományáról lemondani. Legfeljebb Ogadának az Olasz— Szomáli földdel határos részéről lehetne szó, természetesen csak abban az esetben, arneny- nyiben Abesszínia Cejlát kárpótlás fejében megkapná. A kikötő miatt... A császár az újságíró előtt kijelentette, hogy európai utazása alkalmával sikerült úgy az angol, mint a francia kormányt meggyőz­nie arról, hogy Abesszíniának feltétlenül szüksége van kijáratra a Vörös-tenger felé. Éppen a kikötő hiánya volt az, amely Abesz- sziniát a civilizációtól elválasztotta. Ami pe­dig a rabszolgaság kérdését illeti, meg kell állapítani, hogy nem egyedül Abesszíniában foglalkoznak rabszo Igákereskedelemime 1, ha­nem az Olaszország által uralt afrikai terüle­teknek egyes részéin, igv például Tripolisz- ban és Eritreában is tűrik a rabszolgakereske- delnifit. A császár nyilatkozata végén kijelen­tette. hogy amennyiben Olaszország hadat üzen, vagy olasz csapatok átlépik Abesszínia határát, fel fogja venni a küzdelmet. Anglia mégis száilit Abesszíniának London, julius 18. A Reuter-iroda római tu­dósitójának jelentése szerint az olasz—abesz- sziniai kérdéssel kapcsolatban ma kihallgatá­son fogadta Mussolini az angol követet. A ta­nácskozás bizalmas jellegű volt. Ugyanekkor Londonban úgy tudják beavatott helyen, hogy az angol követ Addis Abebában felkereste a császárt és kormánya nevében tárgyalásokat folytatott vele az olasz—abesszin-konfliktus elsimítására vonatkozóan. Az a hír, hogy az angol követ a császárral az angol fegyverbevi­telre Vonatkozóan is tárgyalt volna, nem nyert megerősítést. Londonban mindenesetre hangoz­tatják, hogy Anglia nem rendelt el tilalmat az Abessziniába való fegyverszállításra és való­színű, hogy az abesszin kormány két fegyver­szállítás! kérelmét kedvezően intézik el. Egy­Kassa, julius 18. (Kassai szerkesztőségünk je­lentése.) A napokban nyílt meg a kassal mú­zeumban a Szlovenszkó területén régen fenn­álló lövészegyletek kiállítása. Kassa, Pozsony, Selmecbánya, Rozsnyó, Eperjes és a Szepesség városai lövészegyleteinek élete sorakozik fel a kiállított értékes anyagban a közönség előtt. A kiállítás nagy történelmi képet nyújt városaink polgárságának életéről. Történelemről lévén szó, Prága, julius 18. Mint már jelentettük, a cseh sajtó egy része a közelmúltban fölvetette az őszi kormányváltozás lehetőségének kérdését. Ezt a híresztelést a kormánykoalícióhoz közel­álló sajtó ugyan erélyesen visszautasította s azt bizonygatta, hogy a koalíciós berkekben a leg­teljesebb egyetértés uralkodik. Ezt a híradást alaposan megcáfolja a Lidové Noviny mai cikke, melyben a lap ismét a kormány nehézségeiről számol be. A minisztertanácskozások — írja — nap-nap szóval Anglia mégis hajlandó fegyvert szállí­tani Abesszíniának. Az abesszíniái császár éles támadása Mussoiini ellen Dzsibuti, julius 18 Haile Selassia császár parlamenti beszédót, amelyet eredetileg már a múlt hét végén kellett volna megtartania, de amelyet a közben megindult tanácskozásokra való tekintettel hétfőre halasztott, váratlanul elmondta. Ugylótszik az angol helyzetben be­állott változással áll ez is összefüggésben. A császár beszédében kijelentette, hogy annak ellenére, hogy kormánya tudatában van an­nak, hogy Olaszország negyven éve készül Abesszinia meghódítására, mindig igyekezett a a kiállítás látogatóinak kivétel nélkül feltűnt az a változás, amely a muzeum előcsarnokában fogadja a belépőket Itt állott, a zárt helyiség­ben szinte megnövekedett monumentalitásá­ban, a kassai honvédszobor. Az államfordu­latkor ledöntött szobor, amely a negyven- nyolcas honvédet és a kuruc vitézt ábrázoló két alakból állott, elkésett gondoskodás foly­tán ide, a muzeum előcsarnokába került. Most a csonkafejü honvéd és a múltját ábrá­mellett, több órahósszat tartanak, mégis a tár­gyalás anyagát képező kérdésekben mindmáig nem sikerült megállapodást létrehozni. A ga- bonamonopóliummal kapcsolatos kérdések te­kintetében az egyes pártok követeléseit még mindig nem tudták közös nevezőre hozni. Az agrárpárt nem tud belenyugodni abba, hogy nem terjesztették ki az állami garancia kereteit. Ezenfelül most ismét újabb követeléssel állott elő és minden törekvése odairányul, hogy a Gabonatársaság és az állam között kötendő béke utján járni és továbbra is azon járna, de Mussolni folytonos csapatszállitásokkal hábo­rús légkört teremtett Abesszínia határain. Mus­solini volt az, — állapította meg a császár — aki katonáit és népét olyan irányba befolyá­solta, hogy „az olasz nemzet történetébe uj fé­nyes győzelmekkel kell beírnia ennek a nem­zedéknek nevét" Abesszíniának nem szándéka egyetlen államot sem megtámadni, de ha meg­támadják, az utolsó emberig védeni fogja ma­gát. Olaszország hadserege ugyan el van látva a modern hadviselés összes eszközeivel, Abesz- szinla viszont gyengén van felszerelve, de a világ látni fogja, ha mérkőzésre kerül a sor, hogyan tud harcolni egy nép császára vezetése alatt, ha szabadságáról van szó. roló, őt támogató kuruc vitéz eltűnt a mú­zeumból is. A hatalmas tömegű szobor teljes csöndben eltávozott valahová, anélkül, hogy bárkinek is tudomása lett volna az eltávolítás szándékáról. Pedig elszállításához nagy appa­rátus kellett és állítólag még az előcsarnok falának a kibontására is szükség volt. Egyelőre senki sem tudja, hogy milyen okból és hová vitték a kassai honvédszobrot. szerződésbe kifejezetten vegyék bele azt, hogy az állam garantálja a gabonakészletek raktá­rozásával felmerülhető költségeket és az eset­leges veszteségeket. A másik oldalon a szocia­listák is elégedetlenkednek a szociálpolitikai javaslatok letárgyalásának elhalasztása miatt s igy a kormány a sokat hangoztatott összhang ellenére a pártérdekek összeegyeztethetetlen- sége miatt ma ismét nehéz helyzetben van, A miniszterelnök a folyamatban lévő tárgyalá­sok meggyorsítása mellett foglalt állást s azokat még e hét szombatjáig be akaja fejeztetni. Újabb hőhullám Romániában Bukarest, julius 18. Tegnap óta ismét hőhul­lám öntötte el Romániát s a hőség országszerte egyre emelkedik. Predeálon 32, Kisenevben 30, Bukarestben pedig -42 fok meleget mértek, ami az idei nyáron újabb hőrekordot jelent. — Hírek a prágai német egyetemről* A miniszterek személyi bizottsága most foglal­kozott a prágai német egyetem orvosi sza­kán megüresedett tanszékek betöltésének kérdésével. Értesülésünk szerint az Elschnig professzor nyugdíjaztatásával megüresedett szemészeti tanszékre dr. Jaroslav Kubikot, a nőgyógyászati klinika vezetőjéül pedig dr. Hermán Knaust nevezik ki. — Berlini hírek szerint San Nicolo professzort, a prágai német egyetemen a római jog taná­rát Münchenbe hívták meg Waenger ta­nár helyébe. A koalíciós sajtó is beismeri a kormánytárgyalások nagy nehézségeit A K0DKAIÁS3 ALEX GREEFF BUNÜSYi ÜISÉMYE 38 — Mint olvasóink előtt ismeretes, Lady Gra­ce október tizedikén ragyogó estélyt rendezett Cadogan-squaerei palotájában. Az estélyre hi­vatalosak voltak mindazok, akik szerepet visz­nek London felső köreinek társadalmi életében. Jelen volt a külföldi diplomácia több előkelő­sége is, tudósok, irók, művészek, politikusok és nagyon kínos, hogy ez a botrány éppen a Lady Grace palotájában játszódott le, mert en­nek a háznak előkelő tónusa idáig mentes volt minden szóbeszédtől és a Lady jótékonysága, vendégszeretete, egyéni bája, műveltsége, a kul­túra iránt tanúsított szeretete valóban nem ér­demelte meg, hogy a Cadogán-sqarei palota egy ilyen kínos affér központjába kerüljön. — Captain Róbert Bürke, az ismert sports- man, autóvezető és urlovas, a vakmerő és ret- tenhetetlen vadász, akinek érdekes kalandjai évek óta állanak az érdeklődés központjában és hihetetlen népszerűséget szereztek neki az egész angol közvélemény előtt, afrikai útját vá­ratlanul félbeszakította és október kilencedikén reggel az afrikai repülőgépen megérkezett Lon­donba. A kapitány egyenesen a Fokvárosból érkezett, mert ott érte gyermekkori barátjának és távoli rokonának, Lord Arthur SkelmertOn- nak esküvői meghívása. Az esküvő páratlan fénnyel október kilencedikén ment végbe a Westminster Abbey-ben és a kapitány a vőle­génynek egyik tanúja volt. — Érdekes, hogy ez Alkalommal milyen kü­lönös esetek fűződtek Captain Bürke rövid há­romnapos londoni időzéséhez. Nagyon különös, hogy barátja, az uj férj, a nászéjszaka hajnalán autóján Bürke lakására hajtatott. Nagyon szo­katlan, hogy egy fiatal férj a házasélet leg­szebb éjszakáján — ha csak rövid órára is — magára hagyja hitvesét és barátjánál tegyen lá­togatást, akivel úgy az esküvői szertartás al­kalmával, mint az azt követő esküvői lakomán alkalma volt behatóan beszélgetni. Sir Arthur hajnali látogatásának okáról kérdezősködtünk Lady Grace-nél is, de a Lady nem tudott egye­bet mondani, mint hogy Captain Bürke telefo­non sürgős ügyben kérette magához barátját. Négy óra tájban hangzott a telefónhivás, ne­gyedötkor Sir Arthur Hispano-Suiza kocsiján barátjához indult, ahová félötkor érkezett s már öt óra felé közeledett az idő, amikor Bürke kapitány kikisérie a vendégét. Barátságosan búcsút vettek azzal, hogy Sir Arthur otthonába tér. Reggel hat órakor az inspiciáló rendőrjárőr a város északnyugati részén, a middlessexi or­szágúton, Neasden felett, a Doll'is-domb tövé­ben autóroncsra bukkant s mellette egy súlyo­san megsebesült férfi teste hevert. A férfinál nem találtak semmit, sem pénztárcát, sem iga­zoló Írást. Lady Daisy és Captain Bürke azon­ban közben a Yardhoz fordultak és igy hamaro­san sikerült megállapítani, hogy a katasztrófa áldozata Sir Arthur Skelmerton. Súlyos agy­rázkódást és kopornyasérüléseket szenvedett. — Erről az ügyről már tegnap részletes cikk­ben számoltunk be és ismertettük azokat a vé­leményeket, amelyek részbén a baleset, részben a merénylet lehetőségét vitatják. Most csak ezért elevenítettük fel a tragikus esetet, hogy rámutassunk arra, milyen baljóslatú osillagzat alatt állott Captain Bürke rövid londoni tartóz­kodása. — Hogy visszatérjünk Lady Grace estélyére, amely a kínos botrány központjában állott, megtudtuk, hogy Captain Bürke nem volt az eredetileg meghívott vendégek között, hiszen Londonba való visszatérése teljesen váratlanul történt és a Lady nem is tudhatta, hogy unoka­öccse a fővárosban van. Október tizedikén dél­előtt Bürke kapitány telefonon kereste meg Lady Gracet és kieszközölte az estélyre váló meghívást. Olvasóink közül bizonyára többen csodálkozni fognak azon, hogy Bürke kapitány­nak azon az estén, amelynek hajnalán legjobb barátját életveszélyes baleset érte, kedve volt társaságba menni és mulatni. Mi azonban eb­ben a tekintetben nem vagyunk olyan rigorózu­sak, mert ismerjük a dél afrikai viszonyokat és tudjuk azt, hogy Captain Bürke hónapokat , töl­tött a Kalahari-sivatagban, a földgolyó legkiet­lenebb pontján, távol a civilizációtól, angol embernek való társaságtól, szórakozásoktól. Nem csoda tehát, hogy az élni vágyó fiatalem­ber Londonba váló visszatérése után azt a rö­vid időt, amelyet az angol fővárosban való időzésre szánt, lehetőleg jól akarta kihasználni. — Bürke kapitány az estélyen nagyon jól érezte magát. Találkozott ott Abdullah Khargi herceggel, a fővárosunkban élő indiai fejede­lemmel, a maharadzsák testületének egyik ki­váló és előkelő tagjával, aki nagy szerepet visz az angol társadalmi életben is. Bürke kapitány a herceggel mostani rövid tartózkodása idején ismerkedett meg, annyi azonban bizonyos, hogy az ismerkedés nem az estélyen történt, hanem röviddel annak előtte. Érdekes, hogy ennek a megismerkedésnek körülményeiről sem a her­ceg, sem Bürke kapitány nem kívántak nyilat­kozni a nyilvánosságnak és ez a körülmény sok mende-mondára, találgatásra ad alkalmat, sőt olyan véleményt is hallóttunk, hogy valószínű­leg ebben a különös körülmények között létre­jött ismeretségben kell keresnünk Bürke kapi­tány egyébként érthetetlen magaviseletének kulcsát. — Az estélyen történtekről a szemtanuktól szereztünk információkat, akik meglehetős egy­formasággal adták elő a részleteket. A herceg és a kapitány barátságosan beszélgettek, majd az egyik kártyaszobába léptek, ahol az ablak mellett álló üres asztalnál foglaltak helyet — a herceg szemben az ablakkal — és vadonatúj kártyacsomaggal, amelyet aznap reggel a Ken- nyson cég szállított a Ladynek, kezdtek a játsz­mába. A csomag sértetlen volt és azt egy alkal­mi inas bontotta fel az uraknak, akit a főlakáj erre az estére fogadott fel, akinek azonban nem tudtuk a személyi adatait felkutatni, pedig bizonyára sok érdekes dolgot mesélhetne el az izgalmas kártyacsatáról, amelynek szem- és fül- tanúja voL. Pókert játszottak és Bürke kapi­tány állandóan nyerésben volt. A nyeremény, összege mintegy ezer fontot tehetett ki. Az iz­galmas kártyacsata egy óra hosszat tarthatott. Éjfélkor különös incidens zavara meg a játékot, amelyről az egyik szemtanú, Lady Alice Cars- trais most is a legnagyobb borzadállyal emlék­szik meg. Azt mondja a Lady, akinek megbíz­hatóságához, szavahihetőségéhez szó sem fér­het, hogy pont abban a pillanatban, amikor az állóóra harangjátéka a tizenkettőt ütni kezdte, egy rettenetes, kissé kísérteties arc jelent meg a kártyaszoba ablakában, olyan borzalmas lát­vány, amely csaknem eszméletétől fosztotta meg a Ladyt. A Lady erősen állítja, hogy ezt az ar­cot nemcsak ő, hanem a herceg is látta, mert Abdullah Khargi herceg észrevehetőleg megren­dült, torkából hörgés tört fel. A herceg, akit ebben az ügyben megkérdeztünk, tagadja, hogy az arcot látta volna, nem hisz a szellemekben és az egészet egy túlfűtött asszonyi fantázia rémlátásának tartja. Bürke kapitány abban a pillanatban, amikor Lady Alice felsikoltott. az ablakhoz ugrott, felrántotta és kitekintett, de azt mondta, hogy semmit sem lát és bizonyára hallucinációról van szó, A herceg ekkor abba­hagyta a játékot. Akik megfigyelték őket, azt mondják, hogy néhány szót váltottak, nem volt semmi izgalom rajtuk látható a szóváltás alatt, csupán annyi tűnt fel különösnek, hogy a her- ceg egyszerre csak hátat fordít partnerének és kézfogás nélkül távozik. Bürke is nemsokára elhagyta az estélyt. Folytatása következik.

Next

/
Thumbnails
Contents