Prágai Magyar Hirlap, 1935. július (14. évfolyam, 149-173 / 3701-3725. szám)
1935-07-18 / 162. (3714.) szám
Kétszázötven öt kilométer (-nyci.) Prága, julius 17. A gabonamono- póliumról szóló uj rendelet megjelent és tartalmából megállapíthatjuk, hogy az érvényét vesztett rendelet legkirívóbb igazságtalansága, a prágai fuvarparitás ellen folytatott küzdelmünk nem volt eredménytelen. A gabonamonopólium életbelépte idején Szlovenszkón és Kárpátalján kínos meglepetést keltett, hogy a Gabonatársaság a paritásos árak kiindulópontjának a cseppet sem központi fekvésű Prágát tette. Annakidején a szlovenszkói és a kárpátaljai gazdák tiltakozva mutattak rá arra. hogy egész évi verejtékes munkájuk gyümölcséért jóval kevesebbet kapnak, mint a szerencsésebb planéta jegyében született ama gazda- ,társaik, akik termésüket a csehszlovák fővároshoz közel eső feladóállomáson adhatják át a Gabonatársaság bizományosának. Akciónknak s ennek nyomán Szlovenszkó és Kárpátalja általános fölzúdulásának meg volt az eredménye : a prágai fuvarparitás megbukott és a paritásos árak kiindulópontjává a tegnap ismertetett rendelet Brünnt .tette meg. A morva főváros kétszázötvenöt kilométernyire esik Prágától s ezzel a távolsággal csökken a szloyenszkói és kárpátaljai fel- adóállomások távolsága a fuvarparitás kiindulópontjától. A kormány ugyan nem tette magáévá a köztársaság keleti felében élő gazdák ama kívánságát, hogy a gabonamonopólium egységet biztosítson mindenkinek, miként a só, vagy a dohány ára is egységes, de Szlovenszkót és Kárpátalját mégis kétszázötvenöt kilométerrel közelebb hozta a történelmi országokhoz. Látszatra az eredmény nagy, de lényegében mégsem jelentős. Igen érdekes, hogy az árak Brünntől úgy kelet, mint nyugat felé egyaránt csökkennek s az eddig a prím szerepét játszó Prága ugyanarra a színvonalra csúszott, amelyre Kürt község került. A csehszlovák főváros és a délszlovenszkói község búzaára között eddig Prága javára tizenhét koronás eltérés volt. Az uj rendelet értelmében ebben a gazdasági esztendőben a kürti gazda ugyanannyit kap a búzájáért, mint az, aki Prágában adja át termését a bizományosnak. Hogy mennyi lesz a bevásárlási ár, azt ma még nem lehet tudni, állítólag a pénteki minisztertanács állapítja meg az uj alapárakat. Ha a régi rendelet alapárait tekintjük, akkor megállapíthatjuk, hogy a brünni paritás bevezetése folytán Pozsony a csehországi Chocen, Kassa, Zsolna és Ungvár körülbelül Csorba helyére kerül az árjegyzékben, értékben kifejezve azonban a különbözet nem túlságosan nagy, ami igen egyszerű számításból és a bevásárlási árak jegyzékébe való betekintésből könnyen megállapítható. Az egyszerűség kedvéért vegyük Kassát példának. Prágában százhatvannégy s Kassán száznegyvennégy korona volt a búza alapára. A különbözet húsz koronát tett ki. A brünni paritás alapján Kassa a régi árak szerint az idén száznegyvennyolc és fél koronát kapna. Ebből és a többi adatból kiszámítható, hogy az uj rendelet nem valósította meg azt az utóbbi időben ismételten elhangzott Ígéretet, hogy a prágai fuvar- paritásnak megfelelő különbözetet. a felére mérsékli a kormány. A fuvarparitás kiindulópontjának Szlovcnszkóhoz és Kárpátáljához kétszázötvenöt kilométerrel való A kisaiitanl haderejének békeállománya: 700 ezer ember 2000 repülőgép Csehszlovákia hadserege 192 ezer emberből áll * Hivatalos genfi kimutatás Prága, julius 17. A Venkov genfi jelentés alapján érdekes adatokat közöl a kisantaut- hadsereg békeállományáról. A lap jelentése szerint ugyanis a népszövetség titkársága a népszövetség tagjaitól információ céljából adatokat kért a különböző európai hadseregek békeállományára vonatkozóan. Többek között a kisantant kormányai is közölték a hivatalos adatokat, amelyeket az agrárpárt prágai lapja a következőképpen ismertet: Románia 88, Jugoszlávia 58 és Csehszlovákia 48 gyalogsági ezreddel rendelkezik,, Romániának 773 katonai a erő plánja van, ámely összesen 214.000 lóerőt | képvisel. Ezenkívül van 26 hidraplánja. Jugoszlávia 568, Csehszlovákia pedig 546 hadirepülőgép felett rendelkezik. A rendes hadsereg mellett mind a három államnak nagyon erős rendőrsége és határőrsége van. Ezenkívül Románia háború esetén bizonyosíajta zsoldoshad sereget is Csatasorba tud állítani. Jugoszlávia j nak az adriai partok védelmére hadiflottája van, Romániának pedig a Fekete tenger védelmére van hadiflottája. A csapatelosztás a következőképpen fest: Románia: 241.000 emberből álló szárazföldi hadsereg, 63.000 emberből álló pótformáció, 12.000 emberből álló repiilö- hadsereg, összesen 315.000 ember. Jugoszlávia: 184.000 emberből álló hadsereg, 11.000 emberből álló repülőhadsereg, összesen 195.000 ember. Csehszlovákia: 172.000 emberből álló hadsereg, 13.000 ember pótformáció, 7000 emberből álló repülőhadsereg, összesen 192.000 ember. Eszerint a felállítás szerint tehát a kisantant- nak 702.000 emberből álló békehadserege s 1913 repülőgépe van. Laval menti a frankot Közel tizenegyntiliiárdos takarékossági program - Fizetésleszállitísok és adóemelések A nyugdijakat és a fronlharfosok illetményeit is megharlitiák - NyugSalinkodik a halóiba! Páris, julius 17. A tegnapi nap folyamán, mint már jelentettük, a francia kormány a frank megszilárdításának problémájáról tanácskozott. Éjszaka az Elysée-palotában összeült a minisztertanács és hajnali két órakor készen volt a kormányrendelet, amely a frank megmentésére vonatkozó rendszabályokat felöleli. A minisztertanács után Laval miniszterelnök magához kérette az újságírókat és a következő nyilatkozatot tette előttük: — Amikor a kormány megalakult, kijelentettük, hogy legfontosabb feladatunknak a frankválság elhárítását tartjuk. Szavunkat megtartottuk, mert a kormánynak sikerült olyan intézkedéseket foganatosítani, amelyek a frank elértéktelenedését megakadályozzák. Beszéde folyamán kijelentette a francia miniszterelnök, hogy a két legfontosabb pénzügyi kérdésben sikerült komoly eredményt elérni a kormánynak, amennyiben a frank devalvációját megakadályozta és biztosította a költségvetés egyensúlyát. A nyilvánosságra hozott takarékossági rendelet szerint a kormány 10.960 millió frankkal szorította le a közkiadásokat. A takarékossági kormányrendelet két részből áll. Az első rész, amely hét és fél milliárd frankos megtakarításra vonatkozik, elsősoi’ban a különböző állami kiadások 10 százalékos általános redukcióját rendeli el. A takarékossági rendszabályok nem érintik a munkanélküli segélyeket és általában a szociális természetű kiadásokat. A kishivatalnokok fizetése érintetlenül marad. A közhivatalnokok és alkalmazottak fizetését 8000 frank jövedelem alatt 3 százalékkal, 8—40.000 frank jövedelemnél 5 százalékkal és 10.000 franknál magasabb jövedelmeknél 10 százalékkal szállítja le. Hasonlóképpen 10 százalékkal kurtították meg a nyugdijakat és a volt frontharcosok járulékait. Ha mind a két házastárs állami szolgálatban van, akkor csak az egyik jogosult drágasági pótlék felvételére. Az állami járadékokat is tiz százalékkal leszállították. A rendelet második része a bevételek fokozására vonatkozó rendszabályokat tartalmazza. A legnagyobb tételt a jelentékenyen megnövelt jövedelmi adó képviseli, amennyiben 80.000 franknál magasabb jövedelmek jövedelmi adóját 50 százalékkal emeli. Küzdelem a drágaság esten A kormány rendszabályokat fog alkalmazni az általános életnívó olcsóbbátételének érdekében is. A legfőbb cél mindenesetre az, hogy a polgári megélhetés nívóját megtartsák és az élelmicikkek és a közszükségleti cikkek túlságosan magas árait lefaragják. Az első roham a kenyér, a gáz és a szén és a lakások árának leszorítására irányul. Az általános redukció előreláthatólag 5 százalék lesz. Azok a hivatalnokok pedig, akiknek több mint három gyermekük van, külön családi pótlékot fognak kapni. A sajtó feltűnő nyugodtan fogadta a kormány nagyszabású takarékossági programját. A lapvélemények azonban ma már nem olyan kedvezőek, mint az első pillanatban voltak, amikor még csak kombinálni lehetett és nem feküdtek kétségbevonhatatlan adatok a nyilvánosság előtt a kormány szigorú takarékossági intézkedéseire vonatkozóan. A lapok nagyrésze megállapítja, hogy a takarékossági program egyes fejezetei túlságosan szigorúak és főleg a kis állami hivatalnokokat és nyugdíjasokat érintik nagyon érzékenyen. Annak ellenére, hogy nagyon széles közelebbvitele a régi fuvardijkülönbözetnek átlagosan mindössze 22’5 százalékkal történt csökkentését jelenti. Hogy a kormány nem tartotta meg a prágai fuvarparitást és nem ennek alapján, akár ötven, akár huszonöt százalékos mérsékléssel határozta meg az uj termés bevásárlási és eladási árát, megvan a maga oka. A brünni paritást ugyanis semmi más nem indokolja, mint a csehországi malomipar érdeke. A szlovenszkói malmok jó búzából és a jó búzához kellő talajon termett gabonából olyan finom minőségű lisztet készítenek, amelynek legjobb piaca az északcsehországi és a nyugatcsehországi iparvidék. A szlovenszkói malmok és a csehországi fogyasztók közötíi kapcsolat mindkét fél teljes megelégedésére áll fenn évek óta. Az utóbbi időben Prága környékén modernül berendezett malmok létesültek, tulajdonosaik nagy befolyással birnak a cseh agrárpártban és igy ezt a befolyásukat most sikerrel érvényesítették a szlovenszkói malmoknak a cseh piacról való kiszorítása érdekében. A brünni paritás ugyanis halálos csapást mér a szlovenszkói malmokra. Brünn a tilalomfa. Eddig jöhet a szlovenszkói liszt és nem tovább, mert Brünnön túl a gabona ára a távolsággal fordított arányban alakul. A pöstyéni malom helyben annyit fizet majd a búzáért, mint a prágai malom a harminchárom kilométernyi távolságban fekvő Cesky Brodban, de azzal a különbséggel, hogy a prágai malom Reichenbergtől való távolsága száznegyvenkét kilométer, mig a pöstyéni malom lisztjének ötszáz- harmincötkilométeres utat kellene Reichen- bergig megtennie. Ezt a hendikeppet nem bírja el egyetlen szlovenszkói és kárpátaljai malom sem, mert Brünntől nyugatra és északnyugatra is csökken a búza és a rozs ára, amig a fuvarköltség a brünni paritástól függetlenül a távolság arányában nő. Az uj rendeletből tehát első pillantásra megállapíthatjuk, hogy jóval többet vesz el Szlovenszkótól, mint amennyit Szlovenszkó- nak ad: a gazdák kétszázötvenöt kilométert kapnak s a sokezer embernek egzisztenciát adó szlovenszkói malomipar elveszti n csehországi piacot Ma: Képes melléklet 11 1 XIV. évf. 162 (3714) szám * Csütörtök • 1935 julius 18 TAMáaitHiiaaB Előfizetési ár; évente 300, félévre 150, negyed* % # Szerkesztőség; Prága 11., Panská évre 76, havonta 26 Ké., külföldre, évente 450, A szloVeUSzkÓÍ BS TUSZinSzkÓi magUCLrság * 1 i c« 12. IL emelet •Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • Jt . , Prága 11., Panská ulice 12, III emelet R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai nüDllapJO • • TELEFON; 30311 • • ■gyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.-Ki. ^ SŰRGÖNVCiM HIRIBP, PRflHfl
