Prágai Magyar Hirlap, 1935. július (14. évfolyam, 149-173 / 3701-3725. szám)

1935-07-14 / 159. (3711.) szám

1935 július 14, vasárnapi ^PRXGM-MagÍAR-HIWíAI? Ünnepélyes külsőségek között lofyl le a román-jugoszláv konferencia Hosszú éjszakai telefonbeszélgetés Sinaja és Benes között Tllulescu tájékoztatja a csehszlovák külügyminisztert - Pál herceg szombat éjjel visszautazott Eledbe Sinaja, julius 13. Péntek délben egy órakor Károly király ebédet adott Pál jugoszláv ré- gensherceg tiszteletére. Az ebéden résztvettek a román kormány tagjai, a bukaresti jugoszláv kö­vet, valamint az udvari méltóságok. Az ebéd egynegyednégy órakor fejeződött be s Pál her­ceg ekkor fogadta formális kihallgatáson Tata- rescu miniszterelnököt. A kihallgatás után Tata- rescu összehívta a minisztertanácsot, amelyen Titulescuval együtt közel ötödfélóra hosszat ta­nácskoztak. A minisztertanácson hír szerint bel­politikai kérdéseket beszéltek meg. A miniszter- tanácsról hivatalos közleményt még nem ad­tak ki. Este tíz órakor a spoisori kastélyban Pál herceg tiszteletére mozielőadást tartottak, ame­lyen Tatarescu és Titulescu is résztvett. A két miniszter továbbra is Sinajában maradt, mig a kormány többi tagja visszatért Budapestre. Elő­adás után éjjeli háromnegyed tizenkét órakor a magas vendégek a büfébe vonultak, majd Pál herceg kihallgatáson fogadta Titulescu külügy­minisztert Ezen a kihallgatáson Károly is je­len volt A külügyminiszter kihallgatása a késő éjjeli órákig tartott Hoare expozéja és Szinaia Titulescu kihallgatásával kapcsolatban a kül­ügyi kormányzathoz közel álló helyről kijelen­tették, hogy Sir Hoare angol külügyminiszter beszéde után az európai kérdésben való újabb állásfoglalásra nincsen szükség s igy Pál régens- herceg sinajai látogatása kifejezetten magánjel­legűnek tekinthető. Éjszakai kihallgatás Pál hercegnél A román külügyminiszter az éjszakai kihall­gatás után megjelent a sajtó képviselőinek tisz­teletére rendezett teáján, ahol barátságosan el­beszélgetett a sajtóosztály vezetőjével és a ro­mán sajtó vezető férfiaival. Az újságírók termé­szetesen megrohanták különféle kérdésekkel, de Titulescu minden konkrét kijelentés elől mere­ven elzárkózott. Csak annyit sikerült megtudni, hegy Titulescu még az éjszaka folyamán hosz- szabb telefonbeszélgetést folytatott Benes cseh­szlovák külügyminiszterrel. Titulescu a sajtó­teáról a Tabakovics-villába hajtatott, ahol Lu- pu és Madgearu várakozott reá, akiket a kül­ügyminiszter tájékoztatott az aktuális kérdé­sekről. A szombati program Pál régensherceg délelőtt 11 órakor Károly király jelenlétében ismét kihallgatáson fogadta Titulescut. A régensherceg Károly királlyal és Mihály nagyvajda társaságában ma délután gép­kocsin kirándulást tett Sinaja környékére. Udva­ri körökben kijelentették, hogy Pál herceg rend­kívül meg van elégedve a sinajai látogatás kö­rülményeivel és eddigi eredményeivel. Pál her­ceg ma éjjel tér vissza Bledbe. Titulescu fürdüköruija Titulescu külügyminiszter a sinajai tárgyalá­sok után Capmartínba utazik üdülésre, majd Badyasteint keresi fel. A román külügyminisz­ter hir szerint Badgasteinből fogja összehívni valószínűleg augusztus végen vagy szeptember elejére Bledbe a kisantant-államok konferen­ciáját. nafgar (HmnAziumot im$«ánüf A ruszinszkói magyar isbo'aügy szomorú helyzete - Korfáth képviselő kő'dött- ségileg kérte az iskolaügyi miniszteriül az ungvári magyar gimnázium felállítását Prága, julius 13. A kormánykoaliciós kö­rök sohasem mulasztják el az alkalmat, hogy ne hangoztassák ország-világ előtt, hogy itt a demokratikus egyenlőség elve alapján a kisebbségek kulturális érdekeit mindenkor figyelembe veszik s az ebbeli igényeket teljes mértékben kielégítik. A va­lóság azonban -— sajnos — nem fedi e nagyszerűen hangzó kijelentéseket, mert a magyar kisebbség kulturigényei -— elsősor­ban az iskoláztatás terén — nemcsak, hogy nem nyernek teljes mértékben kielégítést, de még a kulturális érdekeket sem veszik figyelembe. Régi panasza ez az itteni ma­gyarságnak, s a békeszerződésekben, a ki­sebbségi nemzetközi szerződésekben és a köztársaság alkotmánylevelében biztosított joga alapján mindenkor hangoztatja is az e téren tapasztalt megnemértést és súlyos hiányokat. Erre a kérdésre most ismét a ruszinszkói magyarság mozgalma irányította a figyel­met. Ruszinszkóban a magyarság iskola­ügye igen mostoha elbánásban részesül, amit a hivatalos statisztikai adatokba való betekintés a legszomorubban igazol. Ruszinszkóban a csehszlovák állampol­gárok száma az 1930. évi népszámlálás hi­vatalos adatai szerint 709.129 volt, amiből a magyarok száma 109.472, a csehszlová­koké 33.961, a zsidóké pedig 91.255. Az alkotmánylevélben lefektetett s a kormány által mindig hangoztatott demo­kratikus egyenlőség elve alapján az iskolák számának is a lakosság számának megfe­lelő, vagy ezt legalább is megközelítő arányszámban kellene megoszlania az egyes nemzetiségek között. A hivatalos statisztika azonban megint mást mutat. Az állami sta­tisztikai hivatal kiadványa szerint az 1933—34. iskolai évben a 109.472 lélekszámú magyarságnak 96 önálló és 14 parallel magyar elemi isko­lája volt, tehát összesen 110 elemije 17.150 tanulóval. Ellenben 2990 magyar gyermek iskola hiányában nem járt ma­gyar elemibe. Viszont a 33.961 lélek­számú csehszlovák lakosság elemi okta­tásáról 159 elemi iskola gondoskodik, ahova 19.450 tanuló jár, de ezek közül csak 5036 csehszlovák, mig 1486 magyar és 11.062 zsidó. Komensky elvének, hogy „minden nemzet saját anyanyelvén nyerjen elemi oktatást", súlyosan ellentmond a gyakorlati élet fenti statisztikája. Minél magasabb fokú oktatásról van szó, annál sivárabb a magyarság osztályrésze, önálló magyar polgári iskola egyáltalában nincs Ruszinszkóban, csak 25 parallel ma­gyar polgári osztály összesen 1000 tanuló­val, —’ de a statisztikai közlöny egyéb ada­taiból kitűnik, hogy 862 magyar gyermek idegen tannyelvű polgári iskolába jár. A csehszlovák önálló polgári iskolák száma 2, ahova 3181 tanuló járt, de ezek közül csak 1070 volt csehszlovák nemzetiségű, mig 373 magyar és 1578 zsidó. Ruszinszkóban 5 csehszlovák középis­kola van 894 tanulóval, mig a magyar­ságnak csak egyetlen középiskolája van 466 tanulóval: a beregszászi állami reál- gimnázium. Kőrösmezőtől Kassáig 350 kilométeres sá­von fel Uzsokig terjedő terület magyar gyermekei egyedül itt nyerhetnek középis­kolai kiképzést. De még ezt az egyetlen gimnáziumot sem adták teljesen a magyar­ságnak : ruszin gimnáziummal és interná­tussal van egybekapcsolva. Igazgatója, mii ieri£szetiezi Az U^EHLEI.VM*. Ösgyógyerö rejlik, Mesterséges pótlás Nen sikerült eddig. Akinek rendes széke nincs, Mit annak minden földi kincs ... Igyál „IGMÁNDI“-t és hidd el, Nem csérélsz Te Vanderbilttell Jól emésztek, jókedvem van, Nem Irigylem senki fiát: „IGMÁNDI“-nak köszönöm a Testi-lelki harmóniát! Vígan dudál a portugál, Ha „IGMÁNDI-val operál! Akinek ritkán kell, - vehet kis üveggel. Porrástul aj donoss SCHMIDTHAUER LAJOS, Komárom igazgatása ruszin. Az oktatás csak délelőtti és délutáni tanítással oldható meg, mert a közös épületben a ruszin és magyar osztá­lyok egyszerre nem férnek el. Ruszinszkó­ban másutt magyar középiskola nincsen : elvették a Drugethek-alapitotta 300 éves ungvári gimnáziumot, amely katolikus és magyar jellegű volt, s megszüntették a munkácsi állami magyar gimnáziumot is. Ruszinszkó magyarsága már régen moz­galmat indított egy Ungvárott felállítandó magyar tannyelvű gimnázium érdekében s a mozgalom vezetőinek fáradhatatlan munkája folytán valóban minden követ megmozgatott, hogy a magyarságnak ez a régi szerény óhaja teljesedjék is. Az ung­vári magyar szülők gimnáziumi bizottságá­nak megbízásából Wellmann Mihály, a Ruszinszkói Magyar Kulturegylet elnöke a magyar társadalom egyöntetű támogatásá­val 1932 óta csaknem állandóan ostromolja a tanügyi kormányzatot, s bár mindenütt elismerik a magyarság ebbeli igényének jo­gosságát, a gimnázium megnyitása egyre késik. Mindössze annyit sikerült eddig el­érni, hogy dr. Dérer iskolaügyi miniszter­sége idején az ungvári állami orosz polgári iskola magyar parallel osztályaiban a gim­náziumi tananyagot rendkívüli tantárgy­ként tanították. Ezzel azt a célt kivánták szolgálni, hogy ily módon a magyar gim­názium négy alsó osztálya minden teteme­sebb kiadás nélkül megnyilhassék és semmi akadálya ne legyen a gimnázium 5. osztá­lyába, illetve az ezt követő osztályokba való lépésnek. Minthogy azonban a bereg­szászi állami gimnázium magyar osztályai rendkívül zsúfoltak, a felvételt minden esetben azzal tagadja meg az intézet igaz­gatósága, hogy nincs hely az ungvári tanu­lók elhelyezésére. A ruszinszkói magyarságnak tehát fel­tétlen szüksége s elvitathatatlanul jogos igénye van a második magyar középis­kolára. Az ungvári magyar gimnázium felállítása érdekében inditott mozgalom újabb lendü­letet nyert azzal, hogy dr. Korláth Endre nemzetgyűlési képvi­selő Wellmann Mihállyal együtt most két napig járta a prágai minisztériumokat, hogy a tanügyi kormányzat illetékes té­nyezőit e tekintetben döntő elhatározásra birja. Tárgyaltak a középiskolai ügyosztály főnö­kével, dr. Spísek osztályfőnökkel, továbbá dr. Hrazdil osztálytanácsossal s végül dr. Krcmár iskolaügyi miniszterrel is, aki­nek a legteljesebb részletességgel elmon­dották a ruszinszkói magyarság egyöntetű kívánságát s hivatalos statisztikai adatok­kal mutattak rá az e téren eddig fennálló tarthatatlan állapotra. Az iskoláügyi miniszter biztató megér­téssel fogadta a küldöttség felvilágosítá­sait s elismerte a kívánság jogosságát. Remélhető, hogy ezek után az ungvári magyar gimnázium . ügye kedvezőbb stá­diumba kerül s a ruszinszkói magyarság másfélévtizedes követelése e kulturigényé-r nek kielégítésére megvalósulást nyer. FLOCH ISTVÁN. Ősszel kormányrekoiisig'ulclő! A szocialista cáfolatok ellenére topább szaporodnak a kormányváltás-kombinációk Prága, julius 13. Cseh lapok kombinációi alapján néhány nappal ezelőtt utaltunk az őszi kormányrekonstrukció lehetőségeire. Bár a kor­mányhoz közelálló sajtó ezeket a kombináció­kat erélyesen megcáfolta, mégis politikai kö­rökben ismételten felvetődött az őszi kormányrekonstrukció szükségességének kérdése. A kombinációkat hathatósan alátámasztják a kormánykoalíció berkeiben a gabonamonopólium és egyéb fon­tos kérdések tárgyalása során tapasztalt nézet- eltérések. A gabonamonopólium novelláját vé­gül is sikerült tető alá hozni, ez azonban ko­rántsem jelenti azt, hogy a koalícióban meg­van az összhang. Komoly helyről származó hí­rek szerint az agrárok állítólag már megbékél­tek a kormányrekonstrukció gondolatával. E kérdéssel kapcsolatban felmerült az önálló ipariigyi minisztérium szervezésének terve is. Ennek megvalósítása szintén az őszi kormány­rekonstrukció esetén válna esedékessé. Hírek szerint a mostani kereskedelmi miniszter meg­tartaná tárcáját s az uj minisztérium élére a nagyipar exponense kerülne. Felmerült Kramár pártjának kormánybalépési lehetősége is, mely esetben ez a párt egy miniszteri tárcát kapna. A Bohemia szerint politikai körökben még messzebbmenő kombinációkról van szó. Szerinte a belügyi, postaügyi és az iskolaügyi tárca vezetésében várható változás. A belügy­miniszter személyében történő esetleges váltó-, zással kapcsolatban a Bohemia azt Írja, hogy koalíciós körökben a belügyminisztert teszik fe­lelőssé a választási vereségért, ezenkívül a szo­cialisták és a cseh néppártiak ellene vannak an­nak, hogy a belügyminiszter állandóan agrár legyen. A Právo Lidu mai száma a kormányválto­zásról szóló hireket erélyesen visszautasítja. Szerinte ilyen sajtóhíreknek az a céljuk, hogy idegességet keltsenek és gyengítsék a koalícióba vetett bizalmat. A „Tvorba" cimü cseh lap azt írja, hogy mindenütt a nemzeti koncentrációról és az őszi kormányalakitásról beszélnek, amelynek során megerősítenék a koalíció jobboldali szárnyát s bevonnák a kormányba Henlein pártját is. A lap feltevése szerint bizonyos illetékes körök marxistaellenes koalíciót akarnak létrehozni. Belgium elismerte a isovjeet Brüsszel, julius 13. Hivatalos jelentés szerint szerint Potemkin párisi szovjetorosz nagykövet és báró d'Hestroy párisi belga nagykövet ki­cserélték azokat a leveleket, amelyek alapján Belgium elismeri Szovjetoroszországot és meg­kezdi a diplomáciai viszonyt az orosz biroda­lommal. A belga nagykövet levele leszögezi, hogy Belgium nagykövetet nevez ki Moszkvá­ba és Moszkva nagykövetet Brüsszelbe. Potem­kin válaszában elégtétellel veszi tudomásul a belga kormány elhatározását

Next

/
Thumbnails
Contents