Prágai Magyar Hirlap, 1935. július (14. évfolyam, 149-173 / 3701-3725. szám)
1935-07-12 / 157. (3709.) szám
2 1935 julius 12, péntek. Augusztus 18-án ünnepli Érsekújvár a törököktől való felszabadítása 250 éves jubileumát A Vatikánt és hét ország kormányát hívja meg a város a nemzetközi jelentőségű ünnepségre ■ Hatalmas apparátus dolgozik a nagyszabású esemény előkészítésén Érsekújvár, julius 11. (Saját tudósítónktól.) Emlékezetes az a nagyszabású ünnepség, amelyet két esztendővel ezelőtt rendezett —• az akkori katolikus hét keretében — Becs városában a katolikus egyház annak megünneplésére, hogy 250 esztendeje szabadították fel a keresztény seregek Bécs városát a török uralom alól. Annakidején, két évvel Bécs felszabadulása után egy még nagyobb esemény tartotta lázban egész Európa keresztény lakosságát : 1685 augusztus 18-án sikerült felszabadítani az egyesült keresztény haderőknek Érsekújvár híres várát a sokéves török rabság alól. Ennek a győzelemnek a hírére negyedezredévvel ezelőtt egész Európában öröm- tüzeket gyújtottak, mert — mint az események a lelkes várakozásokat igazolták — ezzel a győzelemmel végleg megrendült a szultán sokáig megdönthetetlennek hitt kö- zéoeurópai pozíciója s Érsekújvár eleste után egyre gyorsabban követték egymást az események, amelyek következtében a török szultán visszavonult egészen a Balkánra. Ezt a világtörténelmi eseményt s annak 250 éves jubileumát Érsekújvár városa is méltóképpen kívánja megünnepelni. Még hónapokkal ezelőtt megkezdődtek az előkészületek s dr. Holota János városbiró elnökletével tegnap az összes érsekujvári társadalmi egyesületek egybevonásával nagyszabású ankétot tartottak, amelyen elvben elhatározták, hogy augusztus 18-án rendezik meg ezt a nagyszabású emlékünnepet. Összeállították a különböző bizottságokat s most folyik a rendkívül nagyszabásúnak ígérkező ünnepség programjának végleges összeállítása. Jellemző az ünnepség nagystilüségére, hogy az előkészítő bizottság elhatározta, hogy a jubileumi ünnepre meghívják mindazon államok kormányait, amelyek fiai az érsekujvári vár megvívásánál vérüket ontották. Meghívást nyer igy a csehszlovák, az osztrák, a magyar, a német, az olasz, a spanyol és a lengyel kormány. Meghívást küld Érsekújvár városa természetesen a VaLéva, julius 11. (Saját tudósitónktól.) A barsi református egyházmegye kedden tartotta közgyűlését Léván Czeglédy Pál esperes és dr. Nagy Béla egyházmegyei gondnok elnökletével. Az elnöki megnyitó után dr. Agyagási Sándor egyházmegyei főjegyző terjesztette elő az esperesi jelentést. A jelentés örvendetes szavakkal számolt be az egyházközségek, iskolák és intézmények fejlődéséről. Kegyelettel emlékezett meg II. Rákóczi Ferenc halálának kétszázadik évfordulójáról. Elrendelte az egyházmegye, hogy mindegyik egyházközség a nagy fejedelem emlékéről egy-egy vallásos estély keretében emlékezzen meg. A református egyháznak egy másik nagy évfordulója : háromnegyed évszázaddal ezelőtt vonták vissza a Pátenst. A jelentős jubileumról mindegyik egyházközség ez év október utolsó vasárnapján templomi ürf- nepély keretében fog megemlékezni. A köztikánnak is s remény van rá, hogy a pápa is elküldi legátusát az érsekujvári jubileumi ünnepségekre. A nagyszabású program részleteit legközelebb ismertetni fogjak. gyűlés őszinte tisztelettel, ragaszkodással és szeretettel üdvözli Balogh Elemér püspököt lelkipásztori szolgálatának 40-ik évfordulója alkalmából. Aggodalommal látja az esperesi jelentés, hogy az évek óta megerősítésre váró egyházi törvények még mindig nincsenek megerősítve és sc>k függő kérdés vár még megoldásra a kongrua, adócsökkentés, államsegélyek és állampolgársági ügyek terén is. A jelentés örömmel emlékezik meg a losonci teológia tízéves, eredményekben gazdag munkájáról. A közgyűlés szeretettel köszönti a szeminárium igazgatóját, Sörös Béla lelkészt, aki nagy odaadással vezeti a teológia ügyeit. Sürgeti a szeminárium végleges kiépítését. Örömmel tesz jelentést az esperes az egyetemes református egyház másik nagy intézményének, a református tanítóképzőnek Komáromban ez év szeptember 1-én történő megnyitásáról. A közgyűlés elrendeli, hogy minden egyes egyház köteles szeptember 20-ig befizetni a tanítóképző céljaira a konvent által személyenként 50 fillérben megállapított járulékot. Elismeréssel emlékezik meg az esperes az egyházmegye tanítói karáról, amely hivatásának önfeláldozó lélekkel, elismerésre- méltón megfelel. Kiemeli, hogy az érsekujvári dalosünnepélyen az egyházmegye területéről az alsócsecsei, az ipolypásztói és a garamkissallói református énekkarok vettek részt szép sikerrel. Az egyházmegye első tanügyi kiállítása Léván értékes eredményt hozott. A közgyűlés köszönetét fejezte ki Pekarik Vilmos igazgató-tanítónak a kiállítás szakszerű megrendezéséért. A kiskoszmályi Béthel-árvaház örvendetesen fejlődik. Ez évben az árvaház Léván fiókárvaházat nyitott meg azon célból, hogy jó előmenetelt mutató árvákat Léván középiskolákba járathassák. Sebestyén Ferencné, volt garamlöki lelkész özvegye, férjének az árvaház céljaira tett 4500 koronás alapítványát 10.000 koronára egészítette ki. A közgyűlés köszönetét fejezte ki az alapítók nemeslelkü adományáért. A közgyűlés kimondja, hogy minden egyházközség köteles temetkezési rendtartást készíteni temetőjére vonatkozólag és a temetőben a felekezetnélküliek részére külön helyet kijelölni. Kegyelettel emlékeznek meg az egyházmegye múlt évi halottairól. Elismeréssel köszöntik Akucs Lajos volt nagypeszeki lelkészt nyugdijbavonulása alkalmából. Melegen üdvözlik Bacsa Lajos szódói lelkészt félszázéves lclkészi jubileuma alkalmával. A közgyűlés végül határozatjlag egyhangúan magáévé tette a lelkészegyesület és a lévai református egyháznak a reverzálisok ügyében tett felterjesztéseit. — Nagy tűz Lengyelországban. A Kattowitz környékén levő Oheron község egyik tanyájin tegnap katasztrofális tűzvész keletkezett. A szél következtében a lángok gyorsan terjedtek s huszonöt ház, valamint hetven gazdasági épület földig égett. Több személy súlyos égési sebeket szenvedett. — Fenséged yachtja 'készenlétben áll Ti'll- bury-ben, — szólalt meg Olaf Wemer. — Fejedelemségét rég nem látogatta meg fenséged... — Hogyne, hogy gyanút keltsünk Sir Alfrédben és igazoljuk Bürke szamár fecsegéseit. Aztán ne feledd, hogy az üzletet nem hanyagolhatjuk el. Be kell vámunk október végét, amikorra Dhagalavari beérkezik. Ne felejtsétek, félmillió font van ebben az üzletben! És az egész fejedelemségem nem éri meg a tizedét! A drágakövek már rég elfogytak, a Pandzsab földje pedig kietlen sivatag, olyan, mintha egy óriási porzótartóból hintette volna be Allah. Rég nem a fejedelemség jövedelméből élünk, hanem az alkalmi üzletekből, ugy-e Graham? Dávid Graham szó nélkül csak röviden bólintott. — Nem, nem barátaim, ezt az üzletet le kell bonyolítanunk, bármi következzék is. Elvégre nincsen üzlet kockázat nélkül. Azután, nem mondom, csinálhatunk egy kis kéjutazást a Ganges mellé... A társaság nem nagy lelkesedéssel, de azért tiszteletteljes, néma csöndben fogadta a herceg eln átárazását. — És gondoljuk jól végig a dolgot, — folytatta Vio szünet után a herceg. — Mi történt valami olyas, ami bennünket elhatározásunk meg- másitására bírhatna? Eltűnt egy öreg tengerész, Crawford Róbert, aki az én szolgálatomban állott. Egyetlén hozzátartozója van, a leány. Jelentést tesz, vagy már jelentést is tett a Scot- land Yardon. A Yard kiküldi a maga emberét, mi egybehangzóan elmondjuk. hogy igen, itt vólt vacsorán és tiz óra tájban távozott azzal, hogy szórakozni akar egy kicsikét. Maga dicsekedett vele, hogy jó tömött a pénztárcája és egyedül vág neki a ködös londoni éjszakának. Amelyben most újabban annyi a bűn és a rejtelem! A Kalkutta hotelben sem találják nyomukat, még ha tüzes vassal vallatnák is őket, a leány vallomását a Yard is tévedésnek fogja minősíteni. Más tanú pedig nincs, hogy ott szálltak volna, hiszen szigorúan megparancsoltam Crawfordnak, hogy senkivel se merészeljen érintkezésbe lépni, mielőtt engem meg nem látogat. tütytXém. következik. A KUDHA1ÁSZ ALEX GREEFF BŰNÜGYI REGÉNYE 32 Szair a pincébe rohant be és a titkos alagutat járta végig. Nem csalódott. A pincegádornak az üres telekre nyíló ajtaja nem volt bezárva. A leányrablók ezen az utón jutottak a palotába. Visszaszaladt urához és jelentette felfedezését. Abdullah herceg tájtékzott a dühtől. — Az az aljas Mond, biztosan újból sokat ivott és megfeledkezett a tilalmamról. Elárulta a folyosó titkát Burkának. Persze, együtt voltak Lady Grace estélyén s a kapitány megkörnyékezhette. Nos, majd gondom lesz rá holnap! Nem fog többé fecsegni . . . Mintha végszóra történt volna, megszólalt a telefon. Mond baronett jelentkezett Siránkozó hangon mondta el, hogy most jött el az estélyről és szörnyű felfedezést tett: betörők jártak nála, feltörték az íróasztal fiókját és kilopták belőle a palota tervrajzának másolatát. Azért telefonál, hogy visszaélés ne történhessen vele. Haragtól izzott a herceg hangja, amikor válaszolt: — Úgy? Ön megőrizte a palota tervrajzának másolatát és nekem említést sem tett, hogy ilyesmit otthonában őriz! Bizonyára emlékszik szerződésünk bizonyos pontjaira, amelyek az évjáradék megszüntetésére vonatkoznak? Ne tartsa meglepőnek, ha jogaimat érvényesíteni fogom. — De fenség, — könyörgött a szerencsétlen ember, — ne tegyen tönkre késő öregségemre. Az az átkozott Bürke! Az csalta ki belőlem a dolgot, de hát nem gondoltam semmi rosszra ... — Olyasmire, hogy a barátja, az előkelő angol gentleman rabló és betörő, nem gondolt, ugy-e? r fogy az estélyen való távollétemet arra fogja felhasználni, hog-^ cinkostársaival betör hozzám, erre igazán nem gondolhatott... Kissé megenyhült • hangja, mert hirtelen «H az ötlete támadt, hogy ezt az embert talán fel is használhatja Bürke elleni hadjáratában. Még csak homályos körvonalakban fogamzott meg benne ez az ötlet, de már mosolygott, amikor a telefonbeszélgetést befejezte cs nyugodt volt a hangja: — Majd reggel még beszélünk erről a dologról, baronett. Elvégre Angliában élünk, ahol törvény védi az otthont és nem lehet a sivatag erkölcseit meghonosítani. Reggel majd jelentkezzék újból, baronett és akkor majd meglátjuk, mit kell tennünk a dologbán. — Rendelkezzék velem, fenség, — viszonozta boldogan és megnyugodva Mond baronett, mert most már érezte, hogy a viharfelhők szétoszlót- tak feje felől. A társaság már újból együtt volt a herceg körül. Szair székeket tolt az asztal köré, majd néhány pillanat múlva előkerültek a különböző italok is és Fatime teletöltötte a poharakat. A hangulat nyugodtabbá vált, mintha röviddel ezelőtt nem rémitete volna valamennyiöket halálra egyetlen elszánt, ember eszeveszett vakmerősége —- Parancsolja fenséged, hogy végezzünk vele? — szólalt meg Dávid Graham, akit a City úgy ismert, mint Abdulalh Khargi maklerjét. A herceg balkezével leintette őt. — Bürke kapitánnyal nem lehet csak úgy egyszerűen végezni, ahogy te gondolod. Méltó ellenfél, de nem lennék Abdullah Khargi, ha kitérnék előle ... Te arra gondolsz, hogy csak úgy egyszerűen eltenni láb alól? Kockázatos vállalkozás volna és nem tudom, hogy eflőbb nem ő küldene valamennyiötöket a pokolba. Nem, fiacskám, ez túlságosan egyszerű megoldás, de éppen ezért semmit sem érünk vele. Különben is sok szövetségese és cinkosa van, aztta meg ualtagotikg fellArtaáxfe mái n este* Yardot. Ha valami baja történik, a nyomok most már hozzánk vezetnének. Atkozott baleset, hogy éppen abban a pillanatban kellett ide betolakodnia, amikor Crawford Róberttel végeztünk! Haragjában megint ökölbe húzódtak az ujjal. Rácsapott az asztalra, hogy csak úgy táncoltak a poharak. — Az az átkozott Szair az oka! Nyitva hagyja az ajtót! Megkorbácsollak, kutya! Alázatos vinnyogás volt az indus hangjában: — Fenség, ne büntessen meg. Belátom, hogy hibás vagyok, nem csuktam be a leány után az ajtót. Annyi izgalom volt azon az éjszakán. És ott hagytam őrizet nélkül a bejáratot. De az a rettenetes üvöltés, Highness! Féltem, hogy ki- hallik az uccára és felrohantam, hogy gyorsan végezzenek vele. Amikor az idegen betolakodott, mondtam, hogy tegyük el őt is láb alól. Senki sem kereste volna nálunk és megszabadultunk volna a sok kellemetlenségtől... — Most bölcsek, okosak és bátrak vagytok mindannyian, — mondta a herceg és maró gúny volt a hangjában. — De akkor mindnyájan meglapultatok és annyi felé szaladtatok, ahá- nyan voltatok. Gyáva nyulak vagytok, nem férfiak! — Bocsássort még, fenség! —r MóSt már megtörtént a baj és nem Is haragszom már rád, Szair, mert ma este te mutattál egyedül bátorságot. A többi mind úgy emelté magasba a karját egyetlen revolver csöve előtt, mintha dróton rángatták vólna fel. Te legalább neki ugrottái és ha azok az átkozott rendőrök nem jönnek ... George Pyke szólalt meg, egy elzüllött, alkoholista medikus, a'ki a herceg háziorvosa, amellett méregszakértője volt: — Fenség, ha nem végzünk Burkával, ő fogja kitekerni a nyakunkat... A herceg arca újból kivörösödött. — Szamár, mondtam már, hogy nem tudnánk vele végezni. Azt hiszed, nem vigyáz minden lépésére7 Hogyan akarsz most már közelébe férkőzni? — De hiszen akkor veszélyben vagyunk, fenség, — siránkozott a doktor. — Leleplez és akasztófára juttat mindnyájunkat! Ncaa k ktai kit A barsi református egyház szomorú megállapítása: Az egyházi törvények még mindig nincsenek megerősítve Az egyházmegyei közgyűlés melegen ünnepelte Balogh Elemér püspököt ■ ■ ■ A hívek áldozatkészsége a tanítóképzőért
