Prágai Magyar Hirlap, 1935. július (14. évfolyam, 149-173 / 3701-3725. szám)

1935-07-02 / 149. (3701.) szám

^| ^ ■370^) szóm • k*44 •1935 í,inus 2 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* Szerkesztőség; Prága II., Panská éwe 76, havonta 26 Ke. külföldre; évente 45a j\ szlovenszkói és ruszmszkói magyarság Ü1!**1,?' d ““íí * Kla1ló„lvat“*.: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • t t ö Prága U* Panská ulice 12, líl emelet, fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-va! több. DOlltikcU napilapja • • TELEFOHi 3 6 3 1 1. • • Cgyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.~ Ki. SŰRQÖNYCIM H ! R l R P, PRflHPl VERDIER KEDDEN Befejeződött a prágai katolikus kongresszus A Vencel-téri euharísztikus ünnep - Nagymise a strachovi stadionban - 350.090 idegen Prágában A magyar katolikusok munkája Roosevelt válaszúton Amerikában most vívja döntő csatáját a demokrácia a liberalizmussal. S ennek a csatának kimenetele nem lehet egészen kö- zömbös az európai szemlélőre sem. A libe­ralizmusról el kell ismerni, hogy korán húz­ták meg felette a lélekharangot, mert ha régi vitalitása ki is csorbult, annyi erő még volt benne, hogy halálos csapást mérjen a tervgazdálkodási teóriákra, egyáltalán min­denre, ami felsőbb beavatkozással akarja megoldani a gazdasági élet akut nyavalyáit. Roosevelt távolról sem kanyarodott el any- nyira a gazdasági liberalizmus parancsai­tól, mint néhány európai hatalom, különö­sen. Oroszország, ahol szőröstől-bőröstől felfalta a bolsevista tervgazdálkodás a libe­ralizmust. igaz, könnyű volt Oroszország­ban lenyelni a liberalizmust, mely fényko­rában se ért köldökéig az amerikai, úgyne­vezett hochkapitalizmusnak, —> de voltak országok, például Oroszország, ahol a gaz­dasági liberalizmusnak mély történelmi gyö­kerei voltak és néhány fényes eredménye, amikor jóval az általános gazdasági káosz előtt, az államhatalom parancsoló kézzel nyúlt bele a gazdasági élet gépezetébe és néha drákói rendszabályokkal szorította megszabott keretek közé a túlságosan sze­szélyes vállalkozói kedvet. Németország most van útban, hogy utolsó fellegvárait is lebontsa egy olyan gazdasági rendszernek, amelynek a birodalom felemelkedésében elsőrangú szerep jutott. Bismarckról csak nem lehet elmondani, hogy rajongó hive lett volna a liberalizmusnak, akármilyen téren jelentkezett is ez a ,,bonapartista mákony“, s általában inkább volt hive annak, hogy a kereskedelmet és ipart megrendszabályoz- zák, mint hogy szabadjára engedjék néhány élelmes börziáner csapongó üzleti képzelő­erejét az értékek és árak világában — mégis kénytelen volt meghátrálni a korszellem előtt, amely a gazdasági lehetőségek elől minden korlátot el akart távolítani. Kor­látlan lehetőség — ez volt a liberalizmus jelszava, és nem korlátlan szabadság. Aki gazdasági liberalizmusról beszél, soha nem gondol szabadságra, hanem mindig csak a lehetőségekre. Ezért is nevezték el, egy- időben azzal, hogy a newyorki kikötőben felállították a szabadság szobrát, a földet, melyet e fárosznak be kellett volna világí­tania — a korlátlan lehetőségek földjének. A korlátlan lehetőségek rendszeréből sa­játságos módon egyre jobban kiszorult min­den árnyalat, amely még a liberalizmus ős­korára és ősjelentésére emlékeztetett. He­lyét egy olyan kíméletlen és gyötrelmes materializmus foglalta el, hogy hova­tovább a legtisztább lélek legíenköltebb ré­gióiban sem maradt hely, ahol a pénz ha­talma elől akármiféle eszményiség megbúj­hatott volna. Láttuk, hogy ennek a világ­nak lelkiségét hogyan pörkölte össze a gaz­dasági krízis, hogy ez a dollár-fetisizmus- ban élő ember hova zuhant a defláció évei­ben. amikor a korlátlan lehetőségek varázs­ereje olyan kjs körre zsugorodott, hogy Amerika népmillióinak kilencvennyolc szá­zaléka csak nyálátcsurgató néző lehetett a liberalizmusnak ebben a nagyszabású juta­lomjátékában. Tudjuk, hogy elsősorban en­nek a lelkiségnek átalakulása, egy mindent felforgató magáracszmélés emelte hatalom­ba Rooseveltet, aki megigérte, hogy szakí­tani fog a liberalizmussal, megszervezi a kölcsönös segítséget, felállítja a szükséges Prága, fuEus L. A prágai katolikus kon­gresszus ünnepségei szombaton ég vasárnap érték el a tetőpontot. A szombat esti Veneel- téri eucharisztikus ünnepen körülbelül 150.000 ember vett részt, s sztrahovi stadion­ban vasárnap reggel megtartott szentmisén 250.000- en. Ezzel a két ünneppel véget ért a katolikusok kongresszusa. A vasutigazgató- ság közlése szerint a Prágába belntó külön- vomatok összesen 341b 18 embert hoztak Prá­gába a kongresszusra, azaz azoknak a száma, akik ebből az alkalomból Prágába jöttek 350.000- et is jóval felülmúlja, mert a külön- vomatokon kívül a rendes vonatokkal és au­tókkal is rengeteg ember érkezett a cseh­szlovák fővárosba. A Vencel-téri ünnep A kongresszus lég ünnepélyesebb aktusai közé tartozott a szomíbat este 20 óraikor meg­tartott eucharisztikus ünnep. A Vencel-teret már 18 ómkor elzárták a forgalomtól. A nép- tömegek íölvoMilása öt órakor megkezdődött és a tér alsó része fél hétkor mér tömve volt. A felső részt a kongresszus résztvevői számára tartották fönn s ezen a helyen kü­lön gyülekeztek a csehek, a szlovákok, a magyarok, a németek a ruszinok és lengye­lek küldöttségei. A tömeg a környékező uecákat is ellepte. Este húsz órakor megszólalt Prága valameny- nyi harangja és a Nemzeti-utról bekanyaro­dott a térre az egyházi személyiségek menete. Ekkor érkezett a Venccl-térre a hatfogatu „arany“ hintó, amelyben a pápai legátus ült és a prágai és olmützi érsekek négy- fogatu hintái. Az egyházfejedelmek kocsija előtt lovas szá­zad haladt. Vendier fogata megállt a Szent Vencel-szofoörnál és a pápai legátus helyet foglalt az érseki palotáiból idehozott pompás trón széken. 20 óra 30 perckor megérkezett a korlátokat, egészségesebb vagyonelosztást fog kikényszeríteni és megtöri a Wall-street hatalmát. Roosevelt két éve szakadatlanul harcol, hogy programját valóraváltsa — és noha az ut, amelyen jár, meglehetősen cik-cak- kos, a célt — ugylátszik — soha nem té­veszti szem elöl és ha sűrűn cseréli is mun­katársait és tanácsadóit, sőt nem egyszer alkalmazza pontosan az ellenkezőjét a mód­szernek, amelyhez lekötötte magát, mindig a pillanatnyi helyzethez alkalmazkodik és soha nem megy visszafelé azon az utón, amelyre uralomrajutásának pillanatában rá­lépett. Roosevelt forradalmi átalakuláson akarja keresztülvezetni ezt a hatalmas biro­dalmat, anélkül, hogy a forradalom megpró­báltatásainak kitenné népét. A vállalkozás térire a szoansBédos templomokból jött hatal­mas professzió is, többek között a kétezer egyházi omátusban lévő pap. A papok mind­egyike égő gyertyát tartott kezében. A menet közepén vitték az antik drága­kövekkel díszített pompás szentségtartót, a Szénit Tamás templom tulajdonát A azeutségtartóí Pácba königgrátzi püspök vitte, akit két apát kiéért. A menet két oáda- lán kívxmt karddal a katolikus tornászok ha­hadtak Piába püspök az oltárrá helyezte el a U’.rtóí. A tér ebbeu a pillanatban megragadó és színes képet mutatott. Az ivlámpák lágyul­tak, számos reflektor lépett működésbe, ezer és ezer gyertyaláng hullámzott a térén, a kereszt és az oltár ragyogó fényben gyűlt ki, a nép sokféle visele#te festőién érvénye­tette a sztrahovi stadionban. Vasárnap haj­nali négy és öt óra között már gyülekeztek a kongresszus résztvevői különböző központ­jaikon. Az óriási stadion valamennyi tribünje kilenc óráig megtelt. A hozzávetőleges becs­lés szerint 250.000 ember vett részt ezen az ünnepségen. A lépesős tribünön a papság, a csehszlovák püspöki kar gyűlt össze élén Preesan olmützi és Kaspar prágai érsekkel. A tribün fölé hatalmas orgonát szereitek föl, mig az orgona fölött három pápai és három állami zászló lobogott A tribün előtt volt a presbitérium, a bíboros legátus trónjával. Az otár fölé diadalívet emeltek, amelynek tete­jén hatalmas arany gömb volt a kereszttel. A karmeliták jelvényéhez hasonló gömb és kereszt azit akarta kifejezni, hogy a kereszt diadalmaskodik a felzavarí földgolyón. A má­ra crész, mint ahogy minden vállalkozás me­rész, amely nagy nyereséget akar elérni minden rizikó nélkül, — tudniillik az ilyen vállalkozásoknál gyakran megesik, hogy éppen a nyereség marad el, a kockázatot pedig nem lehet kikerülni. Nagy kérdés, hogy Roosevelt a szélső-jobb és a szélső-bal ostroma alatt meg tudja-e tartani program­jának egyenes vonalát és nem kényszerül-e akár az egyik, akár a másik irányból fel­lépő radikális követelések javára koncesz- sziókat tenni. Ha ez bekövetkezik, ha akár a vagyonfelosztó baloldal, akár pedig a minden szociális korlátnak azonnali és ma­radéktalan eltakarítását sürgető Wall- street befolyáshoz jut Roosevelt további programjának alakításában, elkövetkezik a debacL, aminek nem lehet látni szörnyű, sült a királyi keretben s meglátó kép volt amikor az Olíáriszentség kitételekor ar óriási embertömeg térd roborált. Az előkelőséget számára fönntartott emel­vényen a csehszlovák kormány tagjai, a diplo­máciai testület, a díszvendégek és a magás egyházi előkelőségek helyezkedtek eL A be­vezető ceremóniák lezajlása után a tömeg hát nyelven hitvallást tett. Csehül, szlovákul, németül, magyarul, ru­szinul és lengyelül hangzott el a fogadalom. Az oueharisztikus ünnepet ugyanod yen ünne­pélyességgel zárták be, mint megnyitották. Az egyházi fejedelmek kilenc óra után ugyan­olyan magasztos menetben elhagyták az oltár környékét, mint ahogy érkeztek. Tizenegy óráig tartott, amíg a utolsó résztvevők is el­hagyták a Venoel-teret. és a különböző előkelőségek foglaltak helyet, A nagymise elején megszólalt Prága vala­mennyi templomának harangja. Fél tízkor megérkezett a pápai legátus arany bintója. Az üdvözlések után a bíboros az ember- tömegek szűnni nem akaró lelkesedése köz­ben a katonáik, a légió nárusok és a katolikus korporációk sorfala között a presbitériumba vonult, ansl meghajlott az ott felállított bronz Krisztus-szobor előtt. Az oltár mellett lévő trónus köré csoportosult a bíboros hatalmas kísérete. Vendier mellett Panico, a prágai nnneiatura vezetője ült, mig az oltárral szem­ben a Szent György rend lavaggai helyezked­tek el pompás egyenruháikban, a másik ol­dalon a Szent Sir lovagjai. A misemhák fölöltése után a pápai legátus az oltárhoz FOLYTATÁS A 2. OLDAL II. HASÁBJÁN, végét, de hogy szörnyű lesz, nem lehet kétséges. Az a tény, hogy a legfelsőbb amerikai bí­róság törvénytelennek találta Roosevelt szociális codjait, amellett szól. hogy a ha­talmas bürokrácia Roosevelt ellen fordult. Már most vagy deferál az elnök, vagy hadba ereszkedik a régi amerikái szellemi­ség utolsó gárdájával, a bürokráciával. Ez a bürokrácia igen erős alapokon áll és szá­mításba kell venni, hogy a legfelsőbb bíró­ság elnöke majdnem magasabb méltóság az Egyesült Államokban, mint a „Fehér hás ura“. A legfelsőbb bíróság elnöke as egyetlen hivatalnok az Unióban, akit élet­fogytiglan választanak és akit csak fe­gyelmi utón lehet eltávolítani, —- de egy ilyen fegyelmi eljárás szinte kikerülhetctlc­250.000 emhsr misét hallgat A kongresszus második nagy eseményét Verdicr bibornok pápai legátus miséje jelen­sik oldalon a páholyokban a kormány tagjai a

Next

/
Thumbnails
Contents