Prágai Magyar Hirlap, 1935. június (14. évfolyam, 126-148 / 3678-3700. szám)

1935-06-06 / 130. (3682.) szám

1935 fontos 6, csütörtök. 9 _____________ <BKS3CTrA^A<jiteRHTIILSP I ■MIIIMMII—BMJ—I I........... 111'II ■ !■——■■■III I Sz mHÁZ-Kdl7W>Kai>TURA A szlovenszkói magyar könyv diadala a magyar könyvnapon J6zsef főherceg, Sipőcz Jenő főpolgármester, Tahy László állam- tHJkár, Ugrón Gábor és Vaszary Piri látogatása a Kazinczy-sátornál Budapest, fcmlne fi. (Budapest? ezerkeaztfleé- gteiktöL) A magyar könyv Ünnepén a ezlovon- ezkői magyar könyv teljes mértékben „befu­tott*. Az első nap nagy sikere után a második egyre fokozódó érdeklődést, sikert hozott. A ragyogó esép júniusi napon egyre többen és többen keresik fel a szlovén- szói írók sátrait fe: a Kecskéméti-uccán a Stádium könyvkerekedése előtt felállított bódét, amelyben erdélyi és jugoszláviai ma­gyar írók mellett előkelő helyet kaptak a po­zsonyi Toldy Kör és a Magyar Minerva cimü folyóirat köröl csoportosult Íróink s a Petőfi Sándor-uccán nagy figyelmet keltő Kazinczy könyvsátrat, amelynek artisztikus külseje a legnagyobb érdeklődést keltette úgy a kö­zönségben, mint a sajtóban. Mind a két sátor és általában a szlovenszkói magyar könyv igen elismerő szavakat kapott a budapesti sajtóban, amely könyvnapi beszá­molóiban hosszasabban foglalkozik Íróinkkal, a sátrakkal s a körülöttük lezajlott esemé­nyekkel. A pozsonyiak köziül dr. Re mer János, a Ma­gyar Minerva főszerkesztője, Tamás Lajos és Páll Miklós vannak itt és árusítják nagy siker­rel az első nap délutánjától Jankó vich Marcell, Tamás Lajos, Darkó István, Páll Miklóö, Wim- berger Anna, Jaczkó Olga, Marék Antal mü­veit, a Magyar Minerva diszes évfolyamait és a dr. Alapy Gyula szerkesztésében megjelenő Nemzeti Kultúra cimü tudományos folyóirat értékes számait. Sokan látogatják ezt a sátrat, amelynek első budapesti bemutatkozása kitűnőnek mond­ható. A Kazinczy-sátor meglátogatása után felkereste dr. Kobr Miios csehszlovák követ is Sztraka Antal sajtófőnök kíséretében, csak hogy akkor még a pozsonyi szerzők nem voltak Pesten és így nem volt alkalmuk sze­mélyesen fogadni a követet. Hétfőn a késő délutáni órákban Tahy László magyar miniszterelnökségi államtitkár látoga­tott el a Kazinczy-6átouhoz és vásárolt köny­veket. A keddi második nap hatalmas forgalommal kezdődött. Sem az árusitó hölgyek buzgÓ6ága nem ernyedt, 6em pedig az érdeklődők vásár­lási kedve. Megható volt a kezdet. Egy egyszerű asszony, az egyik belvárosi kávéház sziovenszkóá származású takarító­nője kereste fel a Kazinczy-sátrat és vásá­rolt összekuporgatott fillérein sziovenszkóá magyar könyvet, mert hogy ő mindig oda gondol és az otthoni Íróktól, meg az otthoni dolgokról szeretne va­lamit olvasni. A kora délelőtti órákban látogatta meg a könyvsátort József főherceg é6 mintegy húsz könyvet vásárolt. Különös ér­deklődéssel forgatta dr. Haiczl Kálmán Érsek­újvárról és a Kistapolcsányiakról irt történeti munkáit, megvásárolta Sáfáry és Kossányi versesköteteit, Zerdahelyi novelláit és meg­vette Darvas Hegy ország hangja cirnü szlovák versantológiáját és Farkas szlovák prózai an­tológiáját is. Se szeri, se száma a kedves látogatóknak, akiket részben a múlt, részben a rokoni kap­csolatok fűznek Szlovenszkóboz. Nagy vásár­lást eszközöd Szinnyey-Merse Piri. Majd Ugrón Gábor, a Magyar írók Gazda­sági Egyesületének elnöke tiszteli meg a Kazinczy könyvsátrat látogatásával és Zerdahelyi novelláit, meg Szabó Pál Föld­anya című regényét, a szövetkezet könyvnapi újdonságait vásárolja meg. Putnoky Mórné is nagyobb vásárlást eszközöl. Kedves látogatónk Vaszary Piroska, a bu­dapesti Nemzeti Színház művésznője, aki fi­vérével, Gáborral keresi fel sátrunkat és hosszabb ideig tartózkodik ott. Különben két önkéntes kisegítő is akad: Dudits Andorné, a koszorús magyar festőművész felesége és dr. Mágócsy-Dietz Sándorné segítenek ezen a dél- előttön nagy buzgalommal a munkában. A déli órákban dr. Sipőcz Jenő, Budapest székesfőváros főpolgármestere jelenik meg a Kazinczy-sátor előtt titkárának, dr. Csanády Gusztáv főjegyzőnek a kíséretében. A főpolgármesternek bemutatják az árusitó hölgyeket ée a sátorban összegyűlt írókat és ő szeretetre méltó módon érdeklődik a sziovenszkóá magyar irodalom viszonyairól. Az autogrammot kérők ostroma is heveseb­ben zajlott ezen a napon. Kitűnt, hogy egészen apró gyermekek milyen jól tájékozottak már a szlovenszkói viszonyokról. Nem érik be a je­lenlevőkké lekeresik Mécs László bácsit, az egyik meg Tamás Mihály iránt érdeklődik, mert hogy apukája nagyon dicsérte a Miráku.lum című re­gényét. Felemelő hangulatban folyik a szloven­szkói magyar könyv árusítása ezekben a pil­lanatokban, amikor gyors beszámolónkat pa­pírra vetjük. Azt hisszük, hogy a három nap­ról megírandó mérlegünk a múlt esztendeinél Bús Fekete László: Születésnap Bemutató a prágai Német Színházban. Prága, juindiu® 5. Bús Fekete László kétsógüiávül ama színpada Tutim Léik közé tartozik, akákuek a viig és groteszk' jelentetek a«ért sük-erülnek fel­tétjein biztonsággal, mert már etetve lemiotnidanak ■a swindarab komolyabb szellemi fajauiyáróL Ked­ves, habár nem uj ötlet egy embert hat születés­napján bemutatni: tizenötév>es, miikor róla vau szó, de nem lép a színpadra, és hatvanöt éives, amikor már nincs róla szó, de tele van vele a színpad. Osztrák Oavaleade, amely még Korda Sándor VJU. Henrikjétől is köttosöűkér egy ötle­tet: mikor a hatvanöt éves nagyapa utolsó sze­relmi randevújára akar indulná, elalszik egy ka- ross’zékbm. A csinos francia demoiseUe, az uno­kák önzője, lábujjhegyen hozz ál ép és ahelyett, hogy megbeszélés szerint Uránjaiba zárná, csende­sen Letakarja az öregurat egy takaróval. Eb a szerencse fi, akinek miniden sikerült és aki csupa női tragikum között könnyen veszi az életet, pontosan olyan, manf egy kispolgári Vili. Henrik és káderül, hogy király és kispolgár közt nincs különbség, ha elérték a hatvanötödik életévüket. A darab 1884-ben indul és 1934-ig tart. A rende­zőnek tehát eofc alkalma van bermutahm tudását és korhű ötleteit. A Német Szinház együttese ezúttal kiváló aiakifcást nyújtott. Amióta dr. Eger a szinház igazgatója, újra fővárosi nívóban gyö­nyörködhetünk. A főszerepet Hans Götz játszotta fölényes tudással és a világ iránti ahszoiliut nem­törődömséggel. A múlt seázadlbedá nagyapát VoJker viccesen és szimpatikusam alakirtotta: nyiitazini tapsot kapott a századuinkbeJi nagy­apáktól. Élabeth Waimholz a francia kisasszony szerepében mint csábító Putifár és mint nyolcvan éves démon igen kedves volk Dolores Moooaisi ennek a szerepének is tudott szint kölcsönözni, ámbár nehéz küzdelme volt a székely tartalom­mal. Sohmierzerareich, Külbne, Oampeetier, Dudék jól illeszkedtek bele az együttesbe. Liebdl ren­dezése mindent kihozott a darabból', amint a szerző beleképzelt. A bemutatónak telt ház előtt nagy sikere volt. n. p. (*) A Losonci Magyar Dalegytet 75 éves jubileumát pünkösd vasárnapján és hétfőjén ünnepli. A gazdasági viszonyokra és az érsek- újvári országos dallosünnepre való tekintettel ezt a ritka jubileumot csak házi keretek kö­zött üli meg a nagy múltú Dal egy let é6 ezért az amúgy is eléggé elfoglalt társegyesülete­ket nem is hívja meg hivatalosan. Az ünnepség műsora: 9-én este fél 9-kor jubileumi hangver­seny a városháza nagytermében, amelynek mű­sorából egy részt H. Rákóczi Ferenc emléké­nek szentelnek; 10-én <L e. 11 órakor díszköz­gyűlés lesz ugyancsak a városiháza dísztermé­ben a következő tárgysorozattal: 1. Megnyitó, tartja dr. Giller János elnök; 2. Az egyesület 75 éves múltjáról megemlékezik Kövy Árpád igazgató; 3. Üdvözlések; 4. Ünnepi beszédet mond Sörös Béla ref. lelkész, teológiai igaz­gató; 5. dr. Giller Jánosné zászlóanya szal- laggal diezíti fel az egyesület régi zászlaját; 6. Jubileumi emlékérmek kiosztása; 7. A dísz­közgyűlés berekesztése. A KASSAI CAPITOL-MOZGó MŰSORA: Monté Christo grófnő. Főszerepekben Brigitte Helm és Rudolf Forster. A KASSAI TTVOLLMOZGÓ MŰSORA: A fekete fátyolos hölgy. Olga Csehova és Johannes Rieman detektiv- drámája. jóval nagyobb, jelentősebb sikerről számol­hat be. A magyar kultuszminiszter a szlovenszkói könyvsátorokban Budapest, junius 5. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Dr. Hóman Bá­lint kultuszminiszter Tasnády Nagy András ál­lamtitkár kíséretében ma délben végiglátogatta a könyvsátrakat A miniszter megjelent az er­délyi, szlovenszkói és pozsonyi sátraknál Is, mindenütt kedvesen elbeszélgetett az ottlé- vőkkel és mind a három sátorban számos köny­vet vásárolt (*) Csütörtökön délután lesz a kassai városi zeneiskola második vizsgahangversenye. Kas­sáról jelentik: A kassai városi zeneiskola máso­dik évzáró vizsgbangversenyét a felső és ki- müvelési növendékek szereplésével junius 6-án, csütörtök délután 345 órai kezdetted tartják meg a Sdhalkház nagytermében. Jegyek Vitéz A. könyvkereskedésében válthatók. Pénztár- nyitás a Schalkházban a hangverseny napján délután 4 órakor. (*) A „Magyar Tanító* junius 1-i száma 36 oldalon, változatos tartalommal jelent meg. Vezető cikkében a magyar tanítóság tiszta és erŐ6 egyesületi szellemét méltatja. A pedagó­giai rovat Forgács Mihály cikkét közli a ne­velés és az elemi iskola viszonyáról, Mónus Gyula műhely-titkokat árul el az aleófoku számtan és írás köréből. A Fórum-rovatban hűen példázza a tanítói sorsot Gáspár János „Az öreg iskolamester* cimü írása, Bátori & „Közvélemény és tanító* eimmel irt cikket. Az egyesületi rovat közli a fölépült Magyar Ta­nítók Házálba való fölvétel föltételeit, egyesü­leti meghívókat és beszámolókat közöl Szepe­si Gyula krónikája a (pályaválasztás és a nem­zeti kultúra kérdéseiről értekezik, a Szemlében Adler Ernő közli gyermektanulmányi közle­ményét. Folyóiratszemle és terjedelmes tan­ügyi hírrovat teszi teljessé a lapot. (*) Hubay Jenő „Horthy-indulót* kom­ponált. Budapesti szerkesztőségünk telefonon jelenti: Hubay Jenő, a kiváló magyar zene­szerző Horthy Miklós kormányzónak ajánl­va indulót komponált. A lelkesítő erejű, pattogó, indulószerü ütemű Horthy-induló hasonló az olasz Giovinezzához, amely tud­valevőleg Mussolini személyét ünnepli. Az indulót Szigethy-Fichtner Sándor törzs­karmester átírta katonai zenekarra s bemu­tatta a kormányzónak, aki az indulót elfo­gadta s megengedte, hogy a nevét viselje a mü. Az induló szövegét Farkas Imre irta. (*) Nagy sikerrel zajlott le a bajtai katolikus nap. Tudósi tónk jeleníti: ötezer ember vonult fel. a bajltad katolikus napra, ott voltak a határmenti magyar falvak mind. A magyar parasztok népdialo- kat énekeltek és mindiemkit, aki hallotta őket, meg­lepték balilatlae készségükkel és .rátermettségük­kel A népdalok mellett egyházi dalok vonultak fel egymásután, a leiéül a kiskeszi, a helembai, a garamkövesdi, a kdosdnidii bucsusok dalai Az ipoly- menti palócié árnyak szánpompás és elragadó népvi­seletben vonultak fel a tábori misére, amelyet a környék egész papságának eegódUetével Kégly György hetemlbai esperes-plébános celebrált. A tá­bori mise alatt először az ipolyszalkai dalegylet és leánykor tagjai énekeltek, majd a bajtai Legény­egylet Schubert másené&zeket adott elő. A Sacjc- tust, majd az Agnus Deit énekelték és a másé vé­gén a pápai himnuszt. Zi'liich Ernő karnagy ve­zetésével a bajtai^, felédii, szálkái és küskeszi teljes énekkarok szerepeltek pompásan. Az énekkarok körül Pehőoz Kálmán, Forgács József, Grünwald József kántontami tők és Senye Ferenc esperes-plé­bános fáradoztak. Benye Ferenc bajtai esperes-plé­bános szentibeszédet is mondott, amely nagy hatást váltott fci. Délután a fogyasztási szövetkezetek ud­varán szabadtéri színpadon, a Kégly György espe­res-plébános vezetése alatt álló miüfcedvelőgárda előadta Paul Anthelme ,,Abbé“ című drámáját. A gárdia pompás összjátékából Kovács Pál magaslott ki, aki az abbé szerepét játszotta, továbbá Tóth Péter, Kókay Jenő és Kókay Jemőné, valamint Tóth Lajos, Kégly Erzsébet, Rom aszik Hona. A mükedvelőgá rdiá nak osztatlan nagy sikere volt. Az előadás alatt s utána a dalosok magyar dalokkal szórakoztatták a közönséget. A minden várako­zást felülmúló produkció a magyar falvak kato­likus Lakosságának nagy ünnepe volt. LEVÉL- és VÉRTETÜT, FÖLDI BQLKÁT, HERNYÓT és minden egyéb rovart olcsón ás biztosan K BI R T, a különben méregmentes már 1/2 °/0-os oldatban. 1 Itter AGRI-TOX 90 K8 1 Jfter kfesz oldat tt»k 45 fillér Psospektost ingyen küld a m-iox m, u vezérképviselete : PRAHA IL, KBmentská 7. (*) Németh Mária Kassán. Kassai szerkesztő­ségünk jelenti: A pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház operatársulata szombaton e6te kezdte el egyhónapos szezonját Kassán és két vendég­szereplésre szerződtette Németh Máriát, a vi­lághírű magyar operaénekesnőt is. Németh Má­ria hétfőn este Halévy operájában, a Zsidónő­ben, szerdán este pedig Puccini Toscájában énekelt nagy sikerrel A kassai közönség mind­két alkalommal meleg ünneplésben részesítette a világhírű magyar énekesnőt. (*) Friss filmhirek. Jannings az idei velencei nemzetközi filmkiállitáson három filmmel sze­repel. —< Az angol repülőket a hadügyminiszté­rium rendeletére filmiskolákban tanítják és az elméleti rész legfontosabb tárgyait vászonra ve­títik. Lassított felvételeket készítenek a hadit©* pülés minden mozzanatáról és ezeket mutatják be a jelölteknek a tanórákon. — Lilian Harvey befejezte hollywoodi felvételeit, visszaérkezett Európába és az Ufához szerződött, de egyelőre Párásban fog filmezni és pedig német és fran­cia változatokban. — Saljapin egyetlen filmé, a Don Quijote 13 millió frankba került, tehát a legdrágább Európában készült film. Saljapin, aki hatmillió dollárt énekelt össze, vagyonának egy nagy részét orosz emigránsok segítségére fordította és egy másik részét élete nagy szen­vedélyébe. a Don Quijote-fílmbe ölte bele. — „Az akarat győzelme*4 cimü hatalmas német fil­met, amely az 1934. évi nürnbergi birodalmi pártnapot mutatja be és amelyet Németország­ban államdijjal tüntettek ki, most engedélyez­ték Csehszlovákiában. — „Húsz év történelem* a dmc annak a filmnek, amelyet most fognak forgatni Prágában és amely a köztársaság httsz évének legfontosabb mozzanatait mutatja be. Pályázat az ugocsai nép ősi szokásainak, foglalkozásának, művészi megnyilatkozásainak ismertetésére, fel­tárására. Lakodalmi, fonóbeli, farsangi, húsvéti népszokások, ezekkel kapcsolatos rigmusok, da­lok, táncok. Eredeti népmesék, szólás-mondások, szavak. Népviselet, népélet, vagy ezekkel össze­függő kérdések felkutatása. Eredeti kézimunkák. Szőttesek, varrottasok, faragások, szerszámok­ban, mindennapi használati eszközökben megnyi­latkozó díszítések. A bíráló bizottság által elfogadott munka dija 1000 (egyezer) korona. Határidő a jeligés pályázatok beküldésére 1935. december 31. Szőllős, 1935. május 31. HOKKY KÁROLY. Hfllll'HllllHí I iiMIlUlüHIIIW iT|| Magyarország egyetlen kéményseprőnője — aki a napokban letette a mesteri vizsgát.

Next

/
Thumbnails
Contents