Prágai Magyar Hirlap, 1935. június (14. évfolyam, 126-148 / 3678-3700. szám)
1935-06-30 / 148. (3700.) szám
Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ké„ külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki« vasárnap 2.— KI. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská dlice 12, 1L emelet 0 Kiadóhivatal* Prága II., Panská ulice 12, IIL emelet; 0 @ TELEFONI 3 0 3 *1 1. • • SŰRGÖNYC1M HÍRLAP, PRAHA, A MAGYAR DAL Irta: JAROSS Egy valószinütlenül karcsú templomtorony sziluettje, szélesen, megnyugtató síkban épült város házerdeje és sok-sok magyar fa t akácfa zöldje lesznek az első benyomásai annak a sok ezer vendégnek, kiket két napra magához ölel ez a nagy faluváros : Érsekújvár. Akik pedig az első benyomásokon túl meg fogják tudni hallani ennek a városnak az érverését és lelkületét, azok a városias utak és falusi portás gazda- uccák keresztmetszetén át érezni fogják, hogy magyar dalosünnepre alkalmasabb várost bajos lett volna találni. Az egységes magyar lelkiség kifejezésére nincs alkalmasabb eszköz a magyar dalnál. Hol gyenge a prózai szó, vagy az Írott betű sztatikái szerepe, mikor az érzelem, a lelkiség erői dinamikát kívánnak, akkor születik a dal. A hang a fizika szerint levegő- rezgés, a dal ennél több: lélekrezgés. Mennél több ember érzelmét tudja kifejezni, annál nagyobb összefogó erőt képvisel. A magyar dal összefogó ereje mindig nagy volt és nem egy külföldi magyart, vagy külföldet járó magyart ütött szivén egy-egy akkord valahol egy nagy város sikátorában, vagy tükörfényes kávéházában. Ma pedig nálunk a magyar dal uj mes- gyék ösvényén uj erőkomponensek forrása lett. A belső lélekmüvelés kitűnő eszköze vésziesség olyan mint a neon-fény, csak éjjel kápráztat s villanyáram nélkül elhal. Mikor a falu dalosai lépnek a színpadra nálunk, a született őserő és az okos városi műveltség már együtt hatnak. Dalaik már csiszolt gyémánt, melyeket hivatott müvész- leikek öntöttek formába és tettek mindenki részére élvezhetővé. A falu átvette a város dalkulturáját, melynek alapmotívumait valamikor ő teremtette meg s odaáll szivvel- lélekkel a csiszoltabb, a kifinomultabb testvér : a városi dalkultura mellé. Kisebbségi magyar szempontból itt látom a nagy értéket: a dalkultura, a dalos szervezkedés terén kifejlődő magyar lelkiség szintézisét. A magyar dal, mely eddig is részben tudatosan, de legtöbbször tudattalanul, a mi lelkiségünk gyönyörű megnyilatkozása volt, mindinkább acélosodó öntudattal teremt uj kapcsolatot magyar és magyar között. A magyar dal eddig is jelentette sokszor a bennünket egybeforrasztó közös történelmi események gyászát, vagy örömét, az ákáclombos falut, a pusztát, a déli** bábot, a ménest, a gulyát, a magyar lány és legény szerelmét és a temető siri csendjét ; ma ennél többet jelent, mint ahogy gyönyörűen fogalmazta meg valaki a dalosünnep meghívójában : „A dal szelíddé tesz, a dal tettre késztet, a dal kacagni tud, a dal bánatot okoz, a dal kiirtja a bűnt és erényre nevel, a dal magyarrá tesz és Istenhez emel 1“ Érsekújvár ünnepében osztozkodni kíván az egész csehszlovákiai magyarság. Azok, akik tényleg ott lehetnek és azok, akik lélekben lesznek együtt Veletek: újvári magyarok. Verdier bíboros a magyar osztály megnyitásával kezdte meg munkáját 150.000 zarándok a városban -- A pipái feilli felolvasása A magyar, a ruszin, a szlovák, a cselt is a úti csoport megnyitó ünnepe - Hlond lengyel bíboros Laibacbba utazott Bemes: „Az Egyház és a demokrácia a nemzeti lett a dalos szervezkedés s amit a legutóbbi évtizedekben különösen a germán népek teremteni tudtak, alkalmas példa volt nekünk is arra, hogy a nemzeti lelkiség és műveltség bástyáit: a dalárdákat fokozatosan életre hívjuk. Először a magyar városi polgárság alakította meg a maga dalos egyesületeit s az elért külső siker és belső megerősödés szelleme nem állt meg a városok vámsorompóinál; a magyar falvak népe: \ magyar parasztság csodálatos készséggel is veleszületett őstehetséggel fedezte fel ezen a téren is az ő hivatását. Egymás után alakultak meg a falvakban a „csizmás" dalárdák egy-egy buzgó kántor, vagy pap kezdeményezésére, de akadt nem egy helyen olyan dalárda is, melyet kizárólag földműves-emberek hívtak életre és vezetnek ma is. Az érsekujvári dalosünnep műsora a dalos-szervezkedés fokozatos haladásának igen szép példáját adja; amig eddig a dalosünnepeken a városok régi, bevált és nem egyszer nemzetközi sikert is felmutatni tudó dalárdái voltak a műsor legnagyobb részének szereplői, addig ma Érsekujvárott 17 régi kultúrájú városi dalárda mellett 15 falusi jellegű dalárda fog bemutatkozni. Igen örvendetes, hogy ezek a falusi dalárdák is tekintélyes számú taggal lépnek fel és az 1200 tagú vegyeskarban 547 taggal vesznek részt a magyar falu immár kiművelt dalosai. A fejlődés helyes irányban halad és a magyar falusi nép haladni-vágyása — különösen a fiatalabb nemzedéknél — biztosítéka a dalos-szervezkedés szinte alig mérhető lehetőségeinek. Azok, akik a magyar művészet őserői és ősforrásai után kutatnak, a magyar faluban vetettek horgonyt. Itt akadtak rá a magyar müvészlélek olyan ősi, csiszolatlan értékeire, melyek felhasználásával az elernyedt, elhasznált teremtő erőt uj elindulások vonalába tudták állítani. Nem régen fedezték fel, hogy a primitívség sokszor klasszikus erő, időt álló gyémánt, mig a kifinomult müPrága, junius 28. A csehszlovák főváros uccáin tetőpontra hágott a mozgalmasság. Hozzávetőleges becslések szerint az ország minden részéről több mint százötvenezer látogató jött a katolikus kongresszusra. Rengeteg papot és apácát látni s élénk feltűnést keltenek a különböző népviseletek, amelyek ily nagy számban és ennyi eredetiséggel még soha sem vonultak föl a fővárosban. Az uccákon száz és száz uccai árus vallásos emlékeket és fényképeket árul s föltűnt, hogy mindenfelé garmadával árusítják Hlinka András fényképeit Prága főuccáin. Általában a főváros lakossága a legnagyobb érdeklődéssel a Szlovenszkóról jött zarándokokat fogadja. A Graben, a Ven- cel-tér és a belvárosi uccák tele vannak a hegyvidéki parasztok viseletéivel. A szlovákok főhadiszállásán, a szláv szigeten, élénk mozgalmasság uralkodik egész nap, ezen a vidéken csak szlovák föliratokat s szlovák címereket látni. A magyarok gyülekező helyén, a Jung- mann-íéren lévő Szent Ferenc-zárda környékén ugyancsak élénk tevékenység uralkodik. A kongresszus munkáját, mindenütt megkezdték, s a város nagyobb termeire elosztva, külön tartják megbeszéléseiket a különböző nemzetiségű osztályok, a magyarok, a németek, a ruszinok, a lengyelek, a csehek és a szlovákok. A magyarok a francia Denis-Intézet termeiben hallgatják meg a különféle előadásokat és vallásos tárgyú elmélkedéseket. A németek az uj német szinházban és a Stromovka kertjében gyűlnek össze, a ruszinok a Jungmann-téri Be- sedában. Verdier pápai legátusnak ma rengeteg dolga volt. Egymásután nyitotta meg a különböző osztályok plenáris üléseit. Mint már tegnap jelentettük, elsőnek délelőtt tízkor a magyar osztály megnyitásán jelent meg és mondott beszédet. Erről az ünnepségről külön tudósításban emlékezünk meg. Pénteken délben 13 órakor a nunciaturán de- zsöné volt, amelyen részt vett nagyszámú előkelőség kíséretében Verdier pápai legátus is. A Nemzeti körútnak azt a részét, amelyből a nundaturához vezető ucca nyílik, már tizenkét órakor rendőrök szállották meg, Egymásután érkeztek a fehér-sárga pápai zászlóval díszített autók. Itt is rengeteg érdeklődő nézte végig a pápai legátus felvonulását. Délután 4 órakor Verdier a bibomokok és a püspöki kar élén a Szláv szigeten a szlovák plenáris ülést nyitotta meg. A cseh és a német szekció összejövetele mellett kétségtelenül a szlovák osztály a leghatalmasabb. A szláv sziget környékét a kora délutáni óráktól kezdve ellepte a nép. Egymásután vonultak föl a helységnevet jelző táblák alatt a szlovenszkói vendégek, a festői viseletű parasztok, papjaik vezetése alatt. Verdier egy óra hosszat maradt a Szláv szigeten, majd autóba ült és kirobogott a város másik végén lévő Slávia sportpályára, ahol a cseh osztály plenáris ülését nyitotta meg. Este nyolc órakor a Német szinházban a német osztály megnyitásán vett részt a pápai legátus, majd végignézte a Reprezentációs házban Förster oratóriumának a „Szent Vencelének előadását. Az előadás szünete alatt Verdier rádió utján üdvözölte a francia katolikusokat és Rückl pápai kamarás is rádióbeszédet intézett hozzájuk. A pápai buiia Mint tegnapi számunljban jelentettük, a prágai katolikus kongresszust csütörtök délután hat órakor a Hradzsinban lévő Szent Vifcus templomban nyitotta meg a pápai legátus. A vallási ceremónia után a pápai bulla fölolvasására került a sor, majr Verdier néhány üdvözlő szót mondott a hívőkhöz. A pápai bullát XI. Pius „Szeretett fiához, Verdier Jánoshoz" intézte és fölszólítja őt, hogy képviselje a Szent Atyát Prágában „Csehszlovákia híres fővárosában", A bulla vázolja az első prágai katolikus kongresszus létrejöttének körülményeit és helyesli a csehszlovákiai püspöki kar kívánságát, amely a kongresszust sürgette. A bulla elmondja, hogy azért bízták Verdierre a legáíusi tisztséget, mert „rendkívüli okossága és alapossága mellett belső szeretet fűzi Csehszlovákia népéhez". A pápa ezután Prága katolikus tradícióiról emlékezik meg, a cseh szentekről, igy Szent Vencelről, Szent Adalbertról és nepomuki Szent Jánosról. Verdier missziója az, hegy előmozdítsa a csehszlovákiai hívők megegyezését „még pedig nemcsak az egyház javára, hanem a polgári együttműködés felvirágoztatása érdekében is". A bulla ezután „Szent Vencel gyönyörű és hatalmas terének" eucharisztikus ünnepével foglalkozik és teljhatalmat ad a pápai legátusnak, hogy a pápai áldást kioszthassa a népnek. Külön apostoli áldást oszt a pápa Verdieniek, az oímützi és a prágai érseknek, a püspököknek és a csehszlovákiai állami hatóságoknak. A bulla junius 20-ról van keltezve. A pápai legátus BdvBzIö beszéde A bulla felolvasása után Verdier néhány szót intézett a hívőkhöz. Megköszönte „a nagy csehszlovák nemzet kormányának" a fogadtatást s egyúttal tolmácsolta a francia katolikusok üdvözletét a csehszlovák katolikusokhoz. Megálla* pitotta, hogy a csehszlovák nép kimagasló sze-* repet játszik a világ népei között. A katolikus ^9 _ Mai számunk a Képes léttel és fgáiómetlékHl lettet 36 oldal - Au 2- K. 148. (3700) szám • Vasárnap • 1935 junius 30 MM pompával folyik Pillában a katolikus itniresszus
