Prágai Magyar Hirlap, 1935. június (14. évfolyam, 126-148 / 3678-3700. szám)

1935-06-28 / 147. (3699.) szám

'3F ■ ’ . ... : ■ • . </v, Ma: Gyermekmelléklet —II ■n,llfa—— n—,wrT. ^ évf. 147. (3699) szám ® PéWtete • 1935 junius 28 Előfizetés) ér; évente 300, félévre 150, negyed évre 76, havonta 26 K&, külföldre; évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K£. • H képes melléklettel havonként 2.50 K£-vaI több. ■gyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— K& A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség; Prága II., Panské jlicel2, IL emelet 0 Kiadóhivatal: Prága 11., Panská uliee 12, IIL emelet 0 0 TELEFON; 303*11. ® 0 8ÜRGÖNYCIM HÍRLAP, PRAHA. REKORDMELEG (sp) Prága, junius 27, Bocsássák meg. ha ebben a melegben nem tudok másról írni, mint a melegről. Olva­sóink nagy része, azok, akik a Kárpátok hűvös völgyeiben, a hőtörő bércek közelsé­gében laknak, hűsítő fáóriások, zöld pázsit és csörgedező patakok mellett, vagy azok, akiket a szabad sík lehűtő légáramlásai ér­nek, a boldog vidék kiegyensúlyozott nyári kiimájának lakói, talán nem tudják, mit je­lent a' házak kőbarrikádjai közé zárt meg- áporodott forróságban élni. Pozsony talán már tudja, de a Duna hullámai, a liget, a bimbóházak lankás vidéke itt is hűsítőén hat. Kassa sem érzi teljességgel a hőséget, Komárom, Losonc, Ungvár, Rimaszombat, Munkács, Beregszász sem. Az átok csak a világvárosok népét éri. Prága például leir- hatatlanul forró. A csehszlovák főváros a Moldva katlanában fekszik, mélyebben, mint a környék minden oldala, s ha ide egyszer bevette magát a meleg; semmi ki nem zavarja biztos menedékéből. A mé- lyenfekvő lyukban nincs légáramlás, nincs szél, s ami a legborzasztóbb, nincsen esti lehűlés. E júniusban jött koraszülött káni­kula legrémesebb jelensége különben is az, hogy az éjszakák valahogy nem hűlnek le, s a tegnapi statisztikái jelentés szerint. Prá­gában „éjjel háromkor tiz éve nem mértek a maihoz hasonló magas hőmérsékletet". Bágyadtan vesszük tudomásul a hőmérő magásbászökési uj rekordteljesitményét, de a rekordnak valóban nem tudunk örülni. A helyi lapok kénytelenek mindenfélét kita­lálni, hogy megvigasztalják a kétségbeesés hatáfán imbolygó izzadókat. A pacifista baloldali orgánumok erkölcsi missziójuk tel­jes tudatában fölhasználják az alkalmat, hogy a hőséget beállítsák háboruellenes pro­pagandájukba és rámutassanak az abesszi- niai helyzet szörnyűségeire: ime, ilyen hő­ségben, sőt még sokkal nagyobban és egész­ségtelenebben, akarnak az olaszok háborút viselni a nyégus birodalmának szikkadt mezőin és forró, csupasz kövein a bennszü­löttek ellen. Az izzadókat valóban á hideg rázza erre a gondolatra és egy pillanatra tényleg őszinte szívből elitélik az afrikai há­ború gondolatát. A vigasztalók között a vezető-szerepet a gyarmati Hári Jánosok játszák, akik el­mondják : ez a melég semmi, Indokínában kétszer ilyen meleg van, harminckét fok helyett ötvenkettő árnyékban, s nedves me­leg, amely ragad, öl, maláriát cipel. Vigasz­talódjunk, amit ők átéltek a trópusokon, kü­lönb és borzalmasabb volt, mint a mi barát­ságos kánikulánk. Szomorú vigasz, olyan, mintha valaki ma odaül a forró kályha köz­vetlen közelébe, s amikor már majdnem mégég, kirohan a nyári uccára, s felkiált: hü, de kellemesen hűvös van itt! — Van­nak helyek, ahol a meleg egyéb kalamitá- sokat okoz, mint éppen Prágában az ivó- és fürdővízzel váló ellátás terén. Közismert tény, hogy Prágának van a legrosszabb izü vize az európai nagyvárosok között (szűrt Moldvaviz) s ezenkívül kevés is van be­lőle. H0.000 köbmétert termelnek a vízmü­vek és 150.000 fogyott tegnapelőtt. A víz­müvek igazgatósága máris felszólította a lakosságot, hogy takarékoskodjék, lehető­leg ne fürödjék otthon... ebben a hőség­ben. Könnyű mondani, de a Moldvába sem szívesen jár fürödni a döglött patkányokat nem éopen kedvelő igényesebb ember, hí Verdier bíboros Masarf knái Csütörtökön délután a S megnyitották a prágai katolikus kongresszust La na, junius 27. Verdier bíboros, pápai legátus csütörtökön délelőtt ünnepélyes audiencián jelent meg Lanában Masaryk köztársasági elnöknél. Az audiencián részt vett Benes külügyminiszter, Samal kancel­lár, Strimpl követ és Jan Masaryk követ. A pápai legátus délelőtt 10 órakor különvona- ton utazott Lanába és kíséretével ugyanígy érkezett vissza a déli órákban Prágába. Dél­után négy órakor Verdier az érseki palotá­ban fogadta a külföldi újságírókat, majd délután 6 órakor a Szent Vitus-székesegy- házban megtörtént a kongresszus ünnepé­lyes megnyitása. A pápai legátus az érseki palotából az aranyozott érseki hintón ment a templomba, ahól megjelentek a köztársa­sági elnök képviseltje, a kormány tagjai, a nemzetgyűlés tagjai és a diplomáciai testü­ket tagjai. Este nyolc órakor ünnepélyes előadás volt a Cseh Nemzeti Színházban és a Német Színházban. Verdier mindkét he­lyen 15—15 percig nézte az előadást. Masaryk elnök is Verdier találkozása Prága, junius 27. Verdier pápai legátus lanái audienciájáról a következő részleteket jelentik: Csütörtök délelőtt 9 óra 55 perckor indult az úgynevezett „elnöki vonat" a bubnai állomásról Lányba. Az állami elmertél díszített sötétzöld vasúti kocsik messze ragyogtak a napfényben és sok érdeklődőt vonzottak a pályaudvar kör­nyékére. Verdier bíboros az érseki palotából autón érkezett a pályaudvarra és kíséretével azonnal vonatra szállt. A különvonat 48 perc alatt tette meg az utat Lányba, ahol a pályaud­varon Masaryk János és a helyi klérus tagjai fogadták az előkelő vendéget. Fehér lovaktól vont nyílt kocsin tette meg az utat a bíboros a pályaudvartól a kastélyig, amelynek kapujában a francia, olasz és orosz légionáriusokból álló őrség tisztelegve fogadta. A kastély halijában Strimpl követ és dr. Masaryk Alice üdvözölték az egyházfejedelmet, majd Samal kancellár és Strimpl követ az elnök dolgozószobájába vezették, ahol Masaryk elnök Benes külügyminiszter és Masaryk János társa­ságában már várt reá. Verdier megköszönte az ünnepélyes fogadta­tást és kifejezte csodálatát a Prágában látott szépségek fölött. Ugyanakkor átadta XI, Pius pápa üdvözletét a köztársasági elnöknek, majd a vidék szépségeiről beszélt, amit Égertől Prá­gáig a gyorsvonat ablakából látott. A köztársasági elnök megköszönte a pápai legátus látogatását s csakhamar élénk beszélge­tés fejlődött ki a jelenlévők között. Az általános gazdasági és politikai kérdésekről csevegtek a vendégek s az eszmecserében élénken résztvett Benes külügyminiszter is. A francia nyelven Moldva Prágánál, ahol sekély és mestersé­gesen duzzasztott állóviz, Európa egyik legpiszkosább folyója. Mindezek a keservek nem igen érdeklik a szlovenszkói olvasóinkat, ők nem laknak ará­nyos Prágában, ahol megrekedt a forróság, mint a vitorláshajó a szélcsendes tengeren. Cso­dáljuk a prágai katolikus kongresszus résztve­vőit, akik valóban szent lelkesedéssel dacolnak az időjárással és végigizzadják a dús programot. Csodáljuk a képviselőket, akik a hőség ellenére frissen, temperamentumosán és szorgalmasan résztvettek az uj képviselőház szokatlanul élénk megnyitási vitáján. Csodáljuk mindazokat, akik ebben a melegben kötelességteljesitően a poszt­jukon maradnak, dolgoznak, kitartanak, mert az ő érdemük, hogy a rothasztó atmoszférában nem áll meg minden, s nem bomlik föl a társa­átka mái h vM imám dobog taariibb való beszélgetés javában folyt, amikor Strimpl követ félbeszakította és jelentette, hogy a külön­vonat indulásra készen áll. A bíboros szívélye­sen elbúcsúzott az elnöktől és nyilt kocsin a pályaudvarra hajtatott. Útközben örömmel álla­pította meg, hogy Masaryk elnököt jó egészség­ben találta. Délben egy órakor a pápai legátus visszaérkezett Prágába, A zsidó híífcöiség üdvözlése Prága, junius 27. A prágai zsidó hitközség főrabbinátusa üdvözlő iratot intézett a katolikus kongresszus elnökségéhez. Az üdvözlésben a rabbinátus rámutat a világ jelenlegi erkölcsi el- vadulására és kifejezi, hogy mily fontos erkölcsi impulzust adnak a fejlődésnek a vallási kong­resszusok. A prágai izraelita hitközség főrabbi­nátusa tiszteletteljesen és hódolatteljesen üdvöz­li a kongresszust. A levelet dr. Deutsch irta alá. Ünnepélyes megnyitás a Szent Vifns-iemplembm Prága, junius 27. Dr. Innitzer bíboros, bécsi érsek csütörtökön délben 1 óra 43 perckor a bécsi gyorsvonattal Prágába érkezett. A Wil- son-pályaudvaron Kaspar érsek és a püspöki kar fogadta* Mint ismeretes, Innitzer szudéta- német származású és igy közvetlen oka van, hogy részt vegyen a prágai kongresszuson. Szombaton reggel 8 órákor a Stromovka-park- han ünnepi szentmisét celebrál a kongresszus német résztvevői számára. A csehszlovák főváros egyre ünnepélyesebb külsőt ölt a katolikus kongresszus közeledtével. Csütörtökön az uccákon a délutáni érákban nagy mozgalom uralkodott. Egymásután vonul­nak fel a Várba a pápai zászlókkal diszitett autók, amelyek az előkelőségeket hozták a dél­után 6 órakor tartott Vitus-dómi istentiszteletre, amely a kongresszus hivatalos megnyitását je­lenti. A diplomaták díszruhában érkeznek, az egyházfejedelmek gazdag ornátusban. A Vár­ban lévő dóm környékét elzárták s az ünnepé­lyes megnyitásra csak szigorú igazoltatással le­het eljutni. A környéken az óriási meleg ellenére rengeteg ember gyűlt össze, hogy legalább mesz- sziről lássa a Prágában szokatlan fénnyel és ün­nepélyességgel megtartott aktust. Megkezdődött a törvényhozás szeptember végéig tárté nyári szabadsága Prága, junius 27. A képviselőház és szenátus tagjai tegnap még bizonytalanságban utaztak haza, hogy júliusban összejönnek-e még vagy sem. A szenátusi elnökséghez ugyanis a minisz­terelnökség átirt, hogy számolni lehet júliusi ülésekkel is. Viszont a képviselőházban inkább megszokott utján, nagy dolgok nem történnek ugyan, — Isten ments, ne is történjenek. Talán a korán jött rekordmeleg elejét veszi a nyári nagy eseményeknek, amelyek fittyet hányva az újságírás tapasztalati szabályainak az elmúlt években valahogy éppen a máskor uborkasze- zónos kánikula kellős közepén jelentek meg és ejtették rémületbe a kontinenst. Tavaly például junius 30-án zajlott le a németországi Röhm- forradalom, amelynek fejleményei két hétig iz­gatták a kontinenst. S alig ocsúdott föl belőlük az olvosó: julius 25-én kitört a bécsi nemzeti szocialista forradalom, amely csaknem háborút idézett elő és egész augusztusiban riasztó frisses­séggel idegesítette Európát. Azután meghalt Hindenburg, jött a német népszavazás, szenzá­cióból szenzációba zuhantunk. Két óv előtt a nyár közepén kirobbant Pribina-affér rontotta el oly hírek voltak többségben, hogy júliusban a törvényhozás már nem ül össze. A képviselőházi személyzet egy része julius 1-én megkezdi sza­badságát s ez a legbiztosabb jele annak, hogy júliusban parlamenti Égéseket már nem tartanak. A nemzetgyűlés mindkét házának nyári sza­badsága szeptember közepéig tart. Nem tudunk hinni többé az uborkaszezonok­ban. Amióta az utolsó békebeli uborkaszezont pontosan a nyár derekán, 1914 júliusának és augusztusának fordulóján kettészakította a leg­borzalmasabb szenzáció, amit Európa évszáza­dok óta ismert, a nyarak betegek, az uborka­szezonok kivesznek, mint a bölények. Ebben a nagy melegben, ami ma van, csak egyet óhaj­tunk, vajha a korán jött tikkasztás elvenné a kedvet a szenzációktól, apatikussá tenné az em­bereket. Akkor igazolva volna a hőség és gém bánnók a 35 fokot az árnyékban. De miközben e sorokat írom és kezem odara­gad az asztalhoz, felhők tornyosulnak az égen, vihar közeledik. Talán eljön. Talán lehűt, Vágy- juk, óhajtjuk. Ilyen az ember: alig süt ránk me­legen, egyenletesen a békés nap, már kívánjuk a kavargó .vihart.

Next

/
Thumbnails
Contents