Prágai Magyar Hirlap, 1935. június (14. évfolyam, 126-148 / 3678-3700. szám)
1935-06-27 / 146. (3698.) szám
1935 junlus 27, cs&tftrtftk. ü köszoényről Irta: Dr. ARANY GYÖRGY, karlsbacH fQrdöorvos. A köszvény egy nagyon gyakran ©löCoridinló anyagcseremegbetegiedés, amely különös előszeretettel támad meg bizonyos Ízületeket. Néha alattomosan kezdődik, nagy fájdalmaikkal. Lényege azon alapszik, hogy a szervezetben keringő hugy- savas sók lerakódnak az ízületek perorészeibe és az ezt körülvevő izmokba. Helytelen azon állítás, kegy a köszvény csak gazdag emberek betegsége^ Mindenesetre a jólét szintén kiváltó oka lehet a köszvénynek oly értelemben, hogy mértéktelen táplálkozás és egyoldalúan sok hús élvezete kiváltja ezen tüneteket, különösen ott, alhol kevés testi mozgás lomlhává teszi az anyagcserét. A köszvény inkább az élet második leiében üt ki, férfiaknál gyakoribb, mint nőknél, gyakran öröklődik is a hajlam. A köszvénynek kétféle alakja van: akut és krónikus köszvény. A hevenyköszvény Ihirtelenül kezdődik’, heves szúró fájdalom egy ízületben, nagyon gyakran a láb nagy ujjábán. Az Ízület feldagad, kékesvörösen elszineződik, tüzes, fénylő és feszül. A göTCSSzerü fájdalmak rövid időközökben ismétlődnek, majd eltompulnak. Gyakran láz és emésztési zavarok is kísérik e tüneteket. A beteg vérében a hugysavérték ilyenkor nagyobb, ezért hívjuk a betegséget latinul, a tudományok nyelvén: bugysavas díatlhézísnák. A krónikus idült köszvény vagy követi ezen hevenytüneteket, vagy magától évek folyamán fejlődik ki lassan. Különösen tavasszal és ősszel jönnek a panaszok és heteken és hónapokon át tartanak’. A kéz és láb apró Ízületedben, a kar és lábszár izomzatá- ban, a deréfcben bizsergő érzések, hangvamászás, viszketés. Gyakran helyét változtatja, cikázik a fájdalom. Később kisebb megvastagodott részek, az úgynevezett köszvényes csomók keletkeznek, amelyek az ízületekben ropogásokat váltanak ki. A köszvényt okozó bugysavas sók lerakódnak s mint az epebajnál, úgy itt is a bugysavas sók csomókká képződnek. Mivel ezek a normális szervezetben is kisebb fokban képzőiévé, a veséken át a vizelet utján hagyják el a szervezetet, az ösezesürüsödött bugysavas só a vesében megakad, homokká, majd kővé fejlődik. így keletkezik a vesekőmegbetegedés. Ha egy ilyen vesekő, amelyik beágyazódik a veseszövetbe, onnan elszabadul, a vesevezetékbe jut. aJhol a hegyes éle az amúgy is érzékeny vesenyálkahártyát megsérti, vérzést vált ki, ami véres vize lést okoz. Az elinduló kő a vese és a vesevezeték izomzatút összehúzódásokra inged! ami vesegörcsöt okoz, A vesegörcs, valamint az epegörcs oly rettenetes fájdalmat okoz, hogy azonnali orvosi beavatkozást igényel és csak morfinmfecskendő alkalmazása nyújt enyhülést. A köszvényes csomók ‘ "a bőrben és bőralatti kötőszövetben bőrgyulladást is okozhatnak. Néha el is gennyed egy ilyen köszvényes csomó és bőrfekély keletkezik. Ezen fekély váladékában a bugysavas csomók kimutathatók. Mielőtt a köszvény kezeléséről és az ellenie való védekezésről beszélnénk, fontosnak tartom annak a kiemelését, hogy elsősorban meg kell győződnünk arról, vájjon tényleges köszvényről, avagy sok izületi c&uzTÓl (Polyarfihritis dbniinica) van-e szó, mert utóbbi bajnak néha hasonló tünetei egészen más kezelésben részesülnek. A leghelyesebb, ha orvos állapítja meg a diagnózist. A sokizületi csuz legtöbbnyire fiatal korban, hevenytüínefek- kel, lázzal fellépő megbetegedés, baktériumok okozzák, hetekre ágyba dönti a beteget és kizárólag az Ízületekre lokalizálódik. Kezelése ágy nyugalom, a megtámadott Ízületek kímélete, borogatások é6 bizonyos gyógyszerek ('salicylkészitmé- nyek) alkalmazása, mindenkor orvosi felügyelet mellett, mert gyakran a szívre is megy és komoly, veszélyes szívbajokat, izom- és billentyü- gyulladásokat okoz. Ezzel ellentétben a köszvény anyagcseremegbetegedés, ahol a megbeszélendő egyéb eljárások mellett a diétás beállításra helyezendő a fő&uly. Mii a teendő a heveny köszvényes attaknál? A megbetegedett ízület nyugalomba helyezendő. A lábat, ha — mint legtöbbnyire — a nagyujjban keletkezik a köszvény, fel kell polcolni és gyakori, óránkénti melegvizes borogatásokkal (még jobb a hígított ólomecet, Burow-oldat) a gyulladást csökkenteni kell. Tanácsos előbb a megtámadott Ízületet olajjal avagy zsírral bekenni, lucskos vattával borogatni és fölé meleget tartó flanellt helyezni. Ugyanakkor fájdalomo&illapitó gyógyszereket is adunk (salicyl- és atophanké- szitmények). A megfelelő diéta alkalmazása, mint már említettük, a föfeltétele a heveny és idült köszvény befolyásolásának. A diéta alapelve orvosi nyelven az úgynevezett purin- é.' nitrogén- szegény étrend.. Meg kell szorítanunk a busfajtá- kat, beleértve a vad szárnyas- és halféléket is. Szigorúan kerülendők a zsigerek, mirigy, máj, vese, velő, húslevesek, pecsenyemártások. A főzelékek közül magasabb purimtartalmuk miatt kerüljük a parajt, sóskát, spárgát. Borsó, bab, lencse, kalarábé, gomba csak ritkábban fogyasztandó. Mellőzzük az alkoholt épp úgy, mint az erős teát, feketekávét és tiszta csokoládét. Az élesztőnek is magas a purintartalma. Élesztős tészták helyett tehát könnyű sült tésztákat adjunk és kevés kenyeret, péksüteményt. Tej, tejtermék , sajt, tojás, főzelékek, gyümölcs, képezi a diéta lényegét. Célszerű ellenben a bő f olyad ék bevitel. 1—2 liter folyadékot adunk, sőt még többet, ha a nemes szervek (szív, véredények, vese) épek, Aköszvény alapját képező togy savat oldani és hajtani keik E cólbói ásványvizeket halnátok. Oeebazoyálkiár A BAYREUTHI ESET Kezdetben Marikának hívták. Ez a kezdet tizenhat röpke évet jelentett, vagyis azt az időt, amelyet Marika egy dunántnli városkában töltött özvegy édesapja házában német és francia nevelőnők óit-alma alatt. Akkoriban sokszor láttam öt és ón is éppen ngy szerelmes voltam bele, mint a városka minden ifjú gavallérja. Azóta nem láttam, de sokat hallottam életének csodálatos gazdagságáról és regényességéről. Tehát tizenhat esztendős koráig Marikának hívták. Akkor történt, hogy Marikát megfosztotta a sors az apai ház édes, meleg, biztos védelmétől. Apja egy bécsi nevelőintézetben helyezte el, ahol őt már nem Marikának, hanem Micinek hívták. A bécsi intézetben Mici egyebeken kívül énekelni is tanult és tüneményes jövőt jósoltak nek. Mici énekesnő akart lenni és azt kérte az apjától, hogy írassa be a bécsi konzervatóriumba. Az öregur erről hallani sem akart, Mici tehát megszökött az intézetből. Becsben élt egy öreg rokonuk, aki az egyik minisztériumban hiivatalnokoskodott, felesége pedig az udvari opera nyugalmazott altistája volt. Mici ezeknél vett ki egy kis udvari szobát. Nyolc nap múlva a miniszteri számvevő táviratot kapott Marika apjától: „Ha Marika még ma este vonatra nem ül és holnap reggel nem keres fel engem Pesten, az Angol királynőben, akkor soha többé nem akarom látni.“ Mici vonatra ült és másnap az Angol királynőben édesapja előtt megismételte, hogy énekesnő akar lenni. Azóta nem is látták egymást. Pedig Mici igazi nagy tehetség volt. Két óv múlva már fellépett Münchenben — de a szín- lapra nem merte ráíratni a családi nevét... Mici — ez sem tetszett neki. Münchenben, aztán Drezdában, majd két évi szakadatlan tanulás és sok nagy siker után végre Becsben már Marietta néven becézték az uj drámai szopránt. Marietta ekkor mennyasszonya lett egy osztrák mágnásnak. Marietta? Nem. Az ura, gróf Salnberg Hugó követeégi attasé, Marynak hívta őt, mivel a szőke, magas, hideg szemű asz- szony olyan volt, mint az az angol lady, aki Salnberg gróf miatt Londonban morfiummal meg mérgezte magát. 1 /-ud ■ Mary négy évig élt boldog házasságban. Ez, alatt minden karácsonykor könyörgő levelet irt az apjának, hogy engedje magáihoz és minden levél felbontatlanul jött vissza hozzá. Az ötödik esztendőben már Mary sem irt. Az ura elhagyta, elvált tőle, mert megismerkedett egy szász bárónővel, aki még jobban hasonlított az öngyilkossá lett ladyhez. Mary, — nem, okkor már Máriának becézgette őt egy nagyon magasrangu ut, aki komor és áhitatos lelkű ember létére szerette a bibliai egyszerűséget. Mária nem lépett föl többé a színpadon. Csak hangversenyeken énekelt, jótékony és hazafias célra. Vagyonáról legendákat beszeltek, hatalma nagyobb volt, mint a hadügyminiszteré, de most már Mária nem mert Levelet irai az édes- atyjának. Most már maga is érezte, hogy a vidéki nemes urnák, a kis Marika apjának, annak a szomorú, szegény, gőgös és szenvedő özvegyembernek joga van haragudni rá. A nagyur, aki őt gazdaggá és hatalmassá tette,- meghalt, végkielégítést hagyott rá és ő újra a színpadra lépett. Londonban kapott szerződést, ott egy angol ur, a City egyik bankházának tulajdonosa, Marjorienak kereszban a karlsbadii, bilini, Salvabor-vizek oldják legjobban a hiugyea/vas sókat. Ott., ahol ezeknek beszerzése költséges, avagy egyéb nehézségeikbe ütközik, a közönséges viz is megteszi a hatást, különösem akkor, ha szabályos időközökben bizonyos litbiuimot tartalmazó ásványi sókat teszünk a vízbe gyógyszerek alakjában. Az idült köszvény gyógyításában nagy szerepet játszanak a hő- gyógyeljárások’. Langyos fürdők otthon, hőszekrény, forró lég, villanyhőezekTémy épp olyan fontos és hasznos, mint az iszap- (mór-) fürdők és borogatások (pakkolások) használata. Újabban szép eredményeket látunk a rádiummal való kezelésnél, amit fürdiök, borogatások, besugárzások alakjában használunk. Idült fájdalom esetén az ízület óvatos masszázsa, enyhe géptoima (Zander) javait. Mivel a köszvényes ízület forszirozottabb mozgatása ajánlatos, egyes sportok, mint járás, lovaglás, teniszezés, evezés és úszás tanácsos. Mi a teendő népegészségügyi szempontból? Hogyan védekezzünk a köszvény nagyfokú terjedése ellen? A köszvény, mint minden egyes anyag- cseremegbetegediés, úgy kerülhető el leginkább, ha a valamennyiünkben szunnyadó köszvényes hajlamot elnyomjuk olykepen, hogy még a baj kifejlődése előtt úgy osztjuk be táplálkozásunkat és arra neveljük gyermekeinket, hogy kevés hús melleit főleg növényi táplálékot és teiteronéikieket eszünk. fDIgynevieeett lactovegeta/WJIfi Irta: Surányi Miklós telte Őt. A szerelem nem tartott sokáig. Marjo- rie visszajött Becsbe és ott egy kis palotában tárgyalt az irnpr essz áriókkal, akik a new- yorki Metropolitainhoz akarták édesgetni. De Marjorie habozott, mert megismerkedett egy fiatal magyar huszártiszttel, aki hetyke dunántúli modorában egy este Mariskának szólította őt. Mariska felesége lett a fiatal huszártisztnek. Ennek most éppen két esztendeje. De csak néhány hónapig volt boldog. Az ura egy díjugratásnál kitörte a nyakát és Mariska azóta nem változtatta meg a keresztnevét. Pontosan kilenc órakor megjelentem a találkozón. Amikor a herthelyiség kapuján beléptem, már nem tudtam magamnak számot adni arról, vájjon miért is kell nekem éppen itt és éppen vek vacsoráznom? Izgatottan és félszegen léptem be a kert- helyiségbe. Körülnéztem, felfedeztem a kert közepén egy lugast, amely négy vagy öt páholyra osztva, kellemes buvóhelyecskéket nyújtott- a magamfajta szemérmes vacsorázóknak. Talán félóráig üldögéltem ott egyedül, enyhén bosszankodva, furcsa kis lelkiismereti furdalá- 6ok között, unatkozva az izgalomtól, minden pillanatban összerezzenve, valahányszor látr tam, hogy körülöttem jobbról-balról ellenszenves és feltűnő párok lepik el az asztalokat. Unalmamban alaposan 6zemügyre vettem a kertet, amely hosszú és keskeny volt és a hátam mögött valami terraszban folytatódott, rózsalugasokkal és vadszőllővel befuttatott boxokkal a domboldal felé. Hallottam, hogy a hátam mögött már vacsoráznak. Néhány szó átszürödött a filagorietta rácsos deszkafalán, halottam, ahogy a pezsgős üvegekből kidurran a dugó, tányércsörömpölés, koccintás és vidám kacagás csilingelését is hallottam és utálatosnak találtam az egész helyzetet. Marika sem tetszett, ahogy fölényes öntudatossággal kissé színpadias méltósággal belépett a kertbe és fesztelenül helyet fogalt mellettem egy ezalmiafoteuiliben. Nehezen indult meg a beszélgetés, helyesebben szólván, azt sem tudtuk, hogy mit mondjunk egymásnak. Semmi flört, még csak célzás Sem olyasmire, amiért megfájdulhatna a szive a feleségemnek. A hátam mögött levő boxban egyszerre megszólalt valaki, akinek a hangja nagyon ismerős volt. összerezzentem. A férfi hangja. Ejnye, micsoda hang ez? Elsápadtam. Marika is észrevette. — Ismeri ezt a hangot? — Igen. — Erről jut eszembe valami — kacagott Marika. — Bayreuthban történt, a legutóbbi Wagner- ünnepségen. A Tristan és Isolda után egy egész kicsi, félreeső, ódon vendéglőben együtt vacsorázott a höstenor a hangversenymester feleségével. Szép kis amerikai szőke asszony, alig több húszévesnél. Hát egyszerre ceaik betoppan a vendéglőibe a hangversenymester, a hőstenor feleségével. A többit képzelheti. így fecsegett Marika. Ebben a pillanatban a hátam mögött elfojtott, ijedt, halk asszo- nyi sikoltást hallottam. Hát ez kinek a hangja? Marika tovább fecsegett, de én egy szót sem értettem abból, amit mond. Sokkal jobban érdekelt az a halkan sikolgató, kissé fátyolos althang, amely a hátam mögött fel-felcsuk- lott a rózsalugasban. Érdekes, hogy ez a hang mennyire hasonlít Lenke hangjához! Lenke, Lenke, édes, hiszékeny, ostoba kis ostoba asz- szonyom, te most éppen a Tristan és Isoldát hallgatod az operában és ezalatt... — Ha az igazat akarja hallani, maga elég unalmas és hasznavehetetlen udvarló — nevetett az énekesnő és a vállamra ütött. — Pedig kedves fiú volt valamikor — tette hozzá kacéran. — Vagy talán bántja valami? Olyan izgatottnak látszik. Valószínűen erre sem feleltem semmit. Folyton a fülembe csengett az a kiesé rekedtes ei- kongó hang, amelyikről azt hittem, hogy csak egyetlen egy van a világon. Rettentő*kiváncsi kezdtem lenni arra, ki lehet az a hölgy? A férfi, az kétségtelen, hogy az egyik tisztviselőm. Holnap meg is kérdezem tőle. Marika koccintgatni kezdett. Én hirtelenében felhörpintettem egymásután kél pohár hogy jobb kedvre hangoljam magamat Éreztem, hogy bárgyú és esetién vagyok. Néhány percig el is csevegtünk, nem tudom miicsoda semmiségekről. Aztán hirtelen eszembe jutott, hogy vájjon vége van-e már az Operának? A hátam mögött megkondult az a rekedt kis althangocska: — Nem, nem, nekem sietnem kell A férfihamg marasztalta. — Hiszen még nincs vége az előadásnak. Hppp, az illető hölgy azt mondta a férjének, hogy színházba megy. Színházba? Talán éppen az operába? Valami furcsa, fájó érzés nyilait át a szivemen. Eszembe jutott a bayreuthi eset, amelyet az előbb mondott el a barátnőm. A Férj és feleség... Nem tudtam uralkodni magamon. Felugrottam. — Bocsásson meg, azt hiszem, hogy itt a hátunk mögött egy nagyon derék, de nagyon szerencsétlen barátom vacsorázik a szeretőjével, — füllentettem égbekiáltó bambasággal — bocsásson meg, meg kell néznem, hogy nem csalód tam-e? Marika csodálkozó szemmel meredt rám és én elszégyeltem magamat. Körülnéztem, hogyan lehetne bekukkantani a hátam mögögtt levő lugasba? Elpirultam. Nem, ezt mégsem tehet. Elrohantam a telefonfülkéhez. Felhívtam az Operaházat. Ott azt mondták, hogy tiz perc múlva vége az előadásnak. Negyedóra múlva felhívtam Kerekeséket, ahová Lenke édesanyjával teára ígérkezett. Onnan azt a választ kaptam, hogy Lenke még nincs otthon. Úristen, mit tegyek? Legrosszabb esetben ki- böjtölöm a szomszédaimat. Előttünk kell, hogy elmenjenek. Félóránál tovább nem bírtam ki azt az elkényszeredett, kétségbeesett, lélekfá- rasztó, gyötrelmes fecsegest, amelyet mi ketten, Marika és én, véghezvittünk. Rettenetes erőfeszítés volt. Közben mindig azon törtem a fejem, vájjon Kerekeséket felhivjam-e még- ogyszer, vagy inkább hazatelefonáljak, vagy ne tegyek semmit, vagy várjam meg, amíg a szomszédon a hölgyét kikiséri? Otrombának, becstelennek és aljásnak képzeltem magamat. És olyan izgatott voltam, hogy nem tudtam titkolni. Marika indítványozta, hogy menjünk haza. Vagy menjünk máshová. Menjünk kocsi- kázni vagy menjünk ki a Margitszigetre. És közben úgy éreztem, mintha a pokolban volnék. A hátam mögött ülők uj pezsgős üveget bontottak. A mennykőbe is, ennek a dőzsölés- fiek sohase mlesz vége? öntudatlanul fölugrottam, megint elrohantam a telefonfülkéhez. Felhívtam Kerekeseket. Mással beszél. Visszamentem Marikához. — Ugye furcsa, hogy nekem mennyit kell telefonálnom? — mondtam hetykén és világfias szere tetteméi tÓ6ággal. Aztán nevetni próbáltam. — Hogyan is volt az a bayreuthi dolog? — kérdeztem erőltetett hahotával, mintha c&ak most érteném meg az eset komikumát. — De innen aztán valami jobb helyre megyünk. Ez a pezsgő ihatatlan, — folytattam, de magam te megdöbbentem attól a hangtól, amely a torkomon kijött. Észrevettem, hogy hörögve beszélek és elcsuklik a szavam. Nem bírtam tovább. Megfogtam a barátnőm kezét. — Hallgasson ide. Rosszul vagyok. Meg kell vallanom az igazat. Azt hiszem, hogy a hátam mögött a feleségem ül egy ismerősével. Kimondhatatlanul szenvedek. Marika elkomolyodott. — Mit akar tenni? — Megnézem őket. — Azt ne. Abból tragédia lesz Hűl kellene lenni most a feleségénók? — Kerekeseknél. — Hát telefonáljon oda. Rohantam a telefonfülkébe. Lenke ott volt. Kedvesen tudaikozódott, hogy hol vagyok és milyen társaságban? Ha nem volna kedvem ellenére, Kerekesékkel együtt ő is utánam jönne. Szeretne lumpolni egy kicsit. Akkor éreztem miagam először életemben gazembernek. Azt mondtam, hogy rosszul érzem magam és hazakivánkozom. Mire Marikáahoi visszajutottam, olyan voltara, mint agg cwgjg* 6
