Prágai Magyar Hirlap, 1935. június (14. évfolyam, 126-148 / 3678-3700. szám)
1935-06-23 / 143. (3695.) szám
1935 Jnrtfna 23, vasárnap. n Kómái (mák nmwtMm a Dog wbmhn>... Mii hereseit Constans legátus 585 légionistájával Csák Máié várának környékén? ■■ A titokzatos Laugaritio ■■ Hogyan fejti meg a tudomány egyetlen szóból évezredes sziklafetiratok jelentőségéi ? ,,'Ümdé^lö a második légióhoz" Trenesénteplíc, Janhis közepén. Trencs énteplicein, a Grand Hotellel szemben egy borozó nyilt meg. Virágos tenraszon székek tarkállanak, magas pódiumon esténfcint a kurmuziik játszik, lenit, a szikláiba vágott pincében. pedig öreg hordókban a borok arisztokratái várják a vendégeket. Fura neve van ennek a terraszos vendéglőnek. Aimig másutt a borozókat a makk hetesről és a vén diófáról nevezik él, addig itt azt hirdeti a cégér: „Vendéglő a második légióhozu Ebihez az elnevezéshez Trencsémteplienek Jussa is van: a még ma is kemény téglák, amikre a hegy oldalába vájt pincében akadtak a munkások, a második légió bélyegéit viselik magukon... ... Az Ur 176-ik esztendejéből... Abból az időiből, amikor Constand legátus, a második légió 585 katonájával győzelmet aratott a dákok fölött, a titokzatos Laugaritio városában. . Hol volt ez a Laugaritio? Ez a kérdés régóta izgatja « történelem homályba vesző esztendőinek tudós kutatóit. A titokzatos Laugaritio — a mai Trencsén A múlt század ötvenes éveiben Starek Lajos trenosémi apátplébános római leletre bukkant egyikén azoknak a szikláiknak, amelyeken ma Csák 'Máté büszke várának omladékai dacolnak az enyészettel. Hat méternyire a földtől sziklába vésve hirdették a közel íkét- ezer esztendős betűk, hogy: lekére 179-ben emelte Constans legátus, a második kisegitő parancsnoka. Amiben a világhírű tudós tévedett >—t Momimsen megfejtette a feliratot, de adós maradt azzal a kérdéssel, hogy hol feküdt a titokzatos Laugaritio, ahol Cons tans legátus csapatai tanyáztak. Azt állította, hogy Laugaritio. helyét megállapítani nem lehet. Akadtak tudósok, akik Laugaritio helyét valahol Komárom tájékán keresték. Ezzel szemben én azt áll ltom, hogy Laugaritio a mai Trencsén neve volt. Ott, ahol ma Csók Máté várának romjai emlékeztetnek régen múlt időkre, feküdt a római Laugaritioi. A magyarázatom kézenfekvő: — A kvádokrói tudjuk, hogy ex egy germán néptörzs volt, amely a szlávok bejövetele előtt az első évszázadiban a mai Morvaország területén áll Keleti szomszédaik voltak a mar- komtmanok. Velem együtt sokam azt állítjuk, hogy a két elnevezés voltaiképpen ugyanazt a néptörzset jelölte meg. A kvádok állandóan nyugtalanították a római provinciákat és részt vettek 166-ban Aquileja ostromálban is. A Vág völgyéiben áHandóam találunk a kvá- dok nyomaira. Ahol most Trencsén áll, ott is éltek kvédők. A római 'légiók erre jöttek. A római légiók ott, ahol fÉkakroas helyet találtak erődítések építésére, ezt sohasem mulasztották el. Bizonyos, hogy a trencséni hegyen is emeltek fossa-kat és vallnm-okat, árkot és sáncot és nem fér kétség hozzá, hogy Tren- esémt már csak tenmtószetadta előnyei miatt is állandó tartózkodási helynek tekintették. — Fel vetődik azonban egy másik kérdés is. Tudjuk jól, hogy a régi rómaiak is ott emeltek emléktáblákat, ahol aa események, amiket miegöröfciitettek, tényleg lejátszódtak. Mi szükségük is lett volna arra, hogy távolabbi helyen véssék eseményeiket a sziklákba? A trencséni sziklán lévő felírás alapos munka. Legalább két hétig tartott el annak elkészítése. Tehát: csak olyan helyen íkészitet- ték el a táblát, ahol állandóan tartózkodtak. Nem fér kétség hozizá, hogy: a mai Trencsén volt Marcns Aurelius életének utolsó esztendejében az a Laugaritio, amelyről a tábla beszélt Római téglák a trencsénteplici hegyoldalban .És hogyan kerülitek a római téglák a tren- csénteplirá hegyoldalba? Erre a kérdésre is könnyű a felelet. A rómaiak erősen űzték a fürdés kultuszát. Szívesen emeltek ott telepeket, ahol a földből csodálatos hatású források fakadnak. Szakasztott olyan tégláikat, amiket az állandóan folyó intenzív trenosónteipilici építkezéseik alatt találnak a hegyoldalban a munkások, találtak a Bécs melletti Badenben, valamint az óbudai Aquinkumban. Ezeknek a tégláknak néha még a betűi is aizonosok. A régi rómaiaknak már valóságos luxuskivitel! fürdőik voltak odahaza —- elég e tekintetben Poimpei és Herculanum fürdőire utalnunk — kézenfekvő tehát, hogy azok a római katonák, akik Trencsén helyén megalapították Laugaritiot, alaposan kiélvezték a trencsén tepliöi fürdőket is. Az a borozó, amelyet most építettek Tren- csénitepllleen, közvetlenül a Teplicska patak mellett van, pár lépésnyire a világhírű Szima- forrástól. A pincére ngy akadtak rá, hogy a fündőtelep legmodernebb palotáját megvásárolta a csehszlovák postaigazgatóság. Ilit rendezik most be a köztársaság egyik legszebb póstta- és távirdahivatalát. Az átalakítási munkák során a hegyoldalán lebontották a fürdő- telep legöregebb épületét, az 1620-ban épült Úgynevezett Republika épületcsoportot és ennek az épületnek a pincéjét találták részben római téglákkal kirakva. Nincsen kizárva, hogy ez a pince már kétezer évvel ezelőtt is azt a célt szolgálta, amit ma: bort raktároztak el benne. ... ... Kár, hogy Constans legátus nem hagyott itt néhány hordóval kétségtelenül gazdag borkészletéből ... Mert: a római légiók nem igen vetették meg a hegy levét... PAÁL JŐB. Scdwt^mkél magyac (íaécdalc a teamem ujját* A kassai Váczy Péter irta meg a Magyar Szemle egyetemes történetében a középkorról szóló második kötetet A harmincéves tudóst a pécsi egyetem történelmi katedráidra kiirt pályázaton a harmadik helyre jelölték ■ Történelembu vár kodás a szellemtörténet jegyében VICTORIAE AUGUSTORUM EXERTITUS C VI LAV GARITIONE SEDIT MIL L II DCCCLV TANS LÉG II CUR F. Tudományos körök hosszú ideig nem foglalkoztak az érdekes lelettel és akadtak olyanok 'is, akik azrt tartották róla, hogy hamisítvány. A feliratot végül Mommsen Tivadar, a világhírű német tudós fejtette meg, aki énről a trencséni leletről könyvet is int Ámde bizonyos vonatkozásban Mommsen is tévedett.... A laikus számára mindenesetre felette érdekes megtudni azt: hogyan is fejtenek meg ilyen öreg római felírásokat. Erről a kérdésről beszélgettem el Bra- nyeczky Józseffel, a trencséni piarista gimnázium tudós igazgatójával, aki a következőket mondotta: — Azt, hogy a titokzatos Laugaritio a mai Trencsén, Momimsen nem tudta még. Ezt én állapítottam meg. De erről majd később nyilatkozom. — Mamiimén a felirat jelentőségét voltaképpen abból a szóból fejtette meg, hogy „AUGUSTORUM". Ez szószerinti fordításában azt jelenti: „császárok". Ez a szó adta meg a kulcsot. Felmerült a kérdés: mikor uralkodtak Rómában császárok, vagyis több császár. A felelet rá: Marcus Aurelius császár idején. És ha ezt a feleletet megtaláltuk: máris megfejtettük a felirat rejtélyét. — Marcus Aurelius még életében császárrá koronázta fiát, Coamnodusl Az az esemény — „a császárok győzelme" — tehát Marcus Aurelius és Commodus idején történt. De mikor? Marcus Aurelius és fia Krisztus után 176-tól 180-ig uralkodtak együtt. Marcus Aurelius Krisztus után 180-ban Vimdobonában, a mai Becsben meghalt. Tudjuk a történelemből, hogy a császárok légiói hadjáratot vezettek a kvádok ellen 179-ben győzelmet is arattak. Tehát nyilvánvaló a magyarázat; a tren- eséni emléktáblát ennek a győzelemnek emBudapest, junius 22. (Budapesti szerkesztőségünktől.) A tudós életéről nagyon keveset tud a nagy nyilvánosság. A kutató, búvárkodó ember meghúzódik laboratóriumban vagy könyvtárak ócska fóliánsai között, •levéltárakban búvárkodik, vagy künn a természetben figyeli meg a jelenségeket s a közönség rendszerint csak a kész eredményeket veszi tudomásul, de nem lát bele a műhelytitkokba, munkában töltött fáradságos napokba és átvirrasztott éjszakákba. A tudós a magánéletben is zárkózott, visszavonult ember, így él képzeletünkben Arany János verse óta. Mi érdekes lehet az életében? 'Pedig egy-egy •tudós életfutása, munkájának részletes ismerete, a megtett ut, mig tudományos eredményéhez eljutott, gyakran igen érdekes részle tekben bővelkedik. írók, muzsikusok, költők, a színpad hősei, festők, szobrászok a hősei annak a cikksorozatnak, amelyben szlovenszkói magyar fiatalok óletutjáról számolunk be a Prágai Magyar Hírlap olvasóinak. Lehet-e érdekesebb téma annál, megismerni azoknak a gyermekembereknek életkörülményeit mostani viszonyaik között, akiikre mint fiatal, iskolába járó gyermekekre emlékezünk vissza, akik még nemrégiben is ott éltek miközöttünk? A kul- turmiunkásoknak ebben a díszes galériájában azonban előkelő helyet foglal el a tudós js. Tudós! Mi is ennek a fogalomnak a meghatározása? Talán úgy definiálhatnánk legmegfelelőbben, hogy olyan tudománnyal foglalkozó ember, aki önálló kutatást folytat és önálló eredményre jut. Ha egy gondolattal is gyarapította az emberiség szellemi kincsestárának állományát, mert értékes munkát végzett. Ebben az értelemben jogosan mondhatjuk tudósnak a Kassáról elkerült Váczy Pétert, akit ma a magyar történetirás egyik legkiválóbb művelőjének ismernek. Amíg a történelem iránti érdeklődés feltámad... Váczy Péter Ruttkán született, ahol édesapja KSÓD-mérnök és főfelügyelő volt. A KSOD-tiisztviselők gyakran változtatták állomáshelyüket a hosszú vonal mentén és igy a Váczy-család 1910-ben Eperjesre, 1913-ban pedig Kassára került, s végleg itt is telepedett meg. Váczy Péter édesatyja az állam- fordulat után hamarosan meghalt, fiútestvérei közül azonban még most is többen élnek Kassán. Váczy Péter Kassán végezte középiskoláit, még pedig a Pósta-uccai főreálba járt, amelyet az uj viszonyok között az iskolaügyi kormány csehszlovák tannyelvű intézetté alakított át oly módon, hogy a magyar osztályokat fokozatosan beszüntette. Váczy Péter 1920-ban tette le a főreálban ax érettségit, de miért kedve és hajlama nem a mérnöki, vagy egyéb gyakorlatias pálya felé vonzotta, hanem különösképpen a filozófia érdekelte, a reálgimnáziumban különbözeti érettségit tett. Az érettségi után a budapesti egyetem filozófiai fakultására iratkozott be, de nem tanárnak, hanem filozófusnak készült. Filozófiát hallgatott az egyetemen nagy buzgalommal és a történelem iránt nem sok érdeklődést mutatott. Pusztáin gyakorlati szempontból vette fel indexére a magyar és történelem tárgyait, de tanári vizsgálatot nem tett. A második év végén azonban már historikus volt. És ebben, amint elmondja, kizárólag mestereinek van része. Hómon és Domanovszky szárnya alatt — Engem az ember érdekelti, — mondja az útkeresés időszakáról. — Ax embert láttam mindenben, a fejlődésben, mozgásban, kialakulásban s a filozófiában is ezek a kérdések érdekeltek. Honnan Bálint adta elő akkor a magyar középkor történetét és az őstörténetet, Domanovszky Sándor pedig a magyar művelődéstörténetét. Mindkét professzorom lenyűgöző hatással volt rám. Hóman szerette, ha kiválasztott tanítványai nem fogadják el készpénznek történelmi tételeit, vitatkoznak vele és szemináriuma ilyen módon nagyszerű iskola volt. ő honosította meg a budapesti katedráról a szeltemtorténeta módszert, amely egyszerre közönségsikert aratott. A közönség kapott rajta, mint minden uj dolgon és ahogy egyidőbem a szalonokban divatos volt a relativitás elvéről beszélni, úgy a pesti társaságokban is állandóan a szellem- történet forgott a szájon. Persze sok tévhit kerekedett a fogalmak körül, de az érdeklődés kétségtelenül nagy volt. Ankétot is rendeztek, amelyet Babits Mihály hozzászólása vezetett be. Az egész mozgalomnak nagy értéke volt a történelemtudomány népszerűsítése terén. A modern szellemben irt magyar történelmi munkák, a Szekfü—Hóman- féle magyar történelem, Eckhardt Ferenc magyar történelme, Asztalos—Pető miunkája a legnépszerűbb olvasmányok voltak és igen nagy könyvsikerük volt. Magyarországon most olyan korszakot élünk, amikor a közönség széles rétegeiben nagy a történelem iránti érdeklődés és ebben a Hóman— Szekfü-féle szellemtörténeti módszernek elvitathatatlan érdeme és jelentősége van. — Domanovszky Sándor is nagy hatással volt rám. Az a professzor volt, akinek igen jó a szeme és meglátja tanítványaiban, ki alkalmas a történelemtudomány művelésére. Engem is kiszemelt, engem pedig határozottan megrémített a gondolat, menekülni akartam és már arra gondoltam, hogy külföldre megyek. De aztán maradtam. Külföldi tanulmányok — 1927 szeptemberében ösztönd ijjal küldöttek ki Becsbe, a történelmi intézetbe és ott két évig tartózkodtam. Becsben főleg Alfons Dotsoh előadásait hallgattam gazdasági és társadalmi kérdésekről. 1928-ban tettem le a budapesti tudományegyetemen a doktorátust. Bécsi tanulmányaim befejezése után, 1929- ben nyomban munkakört kaptam. A budapesti Nemzeti múzeumhoz osztottak be és azóta is ott vagyak, ott dolgozom a Muzeum levéltári osztályában. 1932-iben egy félévet töltöttöm Rómában, az ottani Collég ium Hungaricuimiban. Ekkor már nős voltain és feleségemmel együtt éltünk Rómában.
