Prágai Magyar Hirlap, 1935. június (14. évfolyam, 126-148 / 3678-3700. szám)

1935-06-23 / 143. (3695.) szám

1935 Jnrtfna 23, vasárnap. n Kómái (mák nmwtMm a Dog wbmhn>... Mii hereseit Constans legátus 585 légionistájával Csák Máié várának környékén? ■■ A titokzatos Laugaritio ■■ Hogyan fejti meg a tudomány egyetlen szóból évezredes sziklafetiratok jelentőségéi ? ,,'Ümdé^lö a második légióhoz" Trenesénteplíc, Janhis közepén. Trencs énteplicein, a Grand Hotellel szem­ben egy borozó nyilt meg. Virágos tenraszon székek tarkállanak, ma­gas pódiumon esténfcint a kurmuziik játszik, lenit, a szikláiba vágott pincében. pedig öreg hordókban a borok arisztokratái várják a vendégeket. Fura neve van ennek a terraszos vendéglőnek. Aimig másutt a borozókat a makk hetesről és a vén diófáról nevezik él, addig itt azt hirdeti a cégér: „Vendéglő a második légióhozu Ebihez az elnevezéshez Trencsémteplienek Jussa is van: a még ma is kemény téglák, amikre a hegy oldalába vájt pincében akad­tak a munkások, a második légió bélyegéit viselik magukon... ... Az Ur 176-ik esztendejéből... Abból az időiből, amikor Constand legátus, a második légió 585 katonájával győzelmet aratott a dákok fölött, a titokzatos Laugaritio városában. . Hol volt ez a Laugaritio? Ez a kérdés régóta izgatja « történelem homályba vesző esztendőinek tudós kutatóit. A titokzatos Laugaritio — a mai Trencsén A múlt század ötvenes éveiben Starek La­jos trenosémi apátplébános római leletre buk­kant egyikén azoknak a szikláiknak, amelye­ken ma Csák 'Máté büszke várának omladékai dacolnak az enyészettel. Hat méternyire a földtől sziklába vésve hirdették a közel íkét- ezer esztendős betűk, hogy: lekére 179-ben emelte Constans legátus, a második kisegitő parancsnoka. Amiben a világhírű tudós tévedett >—t Momimsen megfejtette a feliratot, de adós maradt azzal a kérdéssel, hogy hol fe­küdt a titokzatos Laugaritio, ahol Cons tans le­gátus csapatai tanyáztak. Azt állította, hogy Laugaritio. helyét megállapítani nem lehet. Akadtak tudósok, akik Laugaritio helyét va­lahol Komárom tájékán keresték. Ezzel szem­ben én azt áll ltom, hogy Laugaritio a mai Trencsén neve volt. Ott, ahol ma Csók Máté várának romjai emlékeztetnek régen múlt időkre, feküdt a római Laugaritioi. A magya­rázatom kézenfekvő: — A kvádokrói tudjuk, hogy ex egy germán néptörzs volt, amely a szlávok bejövetele előtt az első évszázadiban a mai Morvaország terü­letén áll Keleti szomszédaik voltak a mar- komtmanok. Velem együtt sokam azt állítjuk, hogy a két elnevezés voltaiképpen ugyanazt a néptörzset jelölte meg. A kvádok állandóan nyugtalanították a római provinciákat és részt vettek 166-ban Aquileja ostromálban is. A Vág völgyéiben áHandóam találunk a kvá- dok nyomaira. Ahol most Trencsén áll, ott is éltek kvédők. A római 'légiók erre jöttek. A római légiók ott, ahol fÉkakroas helyet talál­tak erődítések építésére, ezt sohasem mulasz­tották el. Bizonyos, hogy a trencséni hegyen is emeltek fossa-kat és vallnm-okat, árkot és sáncot és nem fér kétség hozzá, hogy Tren- esémt már csak tenmtószetadta előnyei miatt is állandó tartózkodási helynek tekintették. — Fel vetődik azonban egy másik kérdés is. Tudjuk jól, hogy a régi rómaiak is ott emeltek emléktáblákat, ahol aa események, amiket miegöröfciitettek, tényleg lejátszódtak. Mi szükségük is lett volna arra, hogy távolab­bi helyen véssék eseményeiket a sziklákba? A trencséni sziklán lévő felírás alapos mun­ka. Legalább két hétig tartott el annak el­készítése. Tehát: csak olyan helyen íkészitet- ték el a táblát, ahol állandóan tartózkodtak. Nem fér kétség hozizá, hogy: a mai Trencsén volt Marcns Aurelius életének utolsó eszten­dejében az a Laugaritio, amelyről a tábla beszélt Római téglák a trencsénteplici hegyoldalban .És hogyan kerülitek a római téglák a tren- csénteplirá hegyoldalba? Erre a kérdésre is könnyű a felelet. A rómaiak erősen űzték a fürdés kultuszát. Szívesen emeltek ott telepeket, ahol a földből csodálatos hatású források fakadnak. Szakasz­tott olyan tégláikat, amiket az állandóan folyó intenzív trenosónteipilici építkezéseik alatt ta­lálnak a hegyoldalban a munkások, találtak a Bécs melletti Badenben, valamint az óbudai Aquinkumban. Ezeknek a tégláknak néha még a betűi is aizonosok. A régi rómaiaknak már valóságos luxuskivitel! fürdőik voltak odahaza —- elég e tekintetben Poimpei és Herculanum fürdőire utalnunk — kézenfekvő tehát, hogy azok a római katonák, akik Tren­csén helyén megalapították Laugaritiot, ala­posan kiélvezték a trencsén tepliöi fürdőket is. Az a borozó, amelyet most építettek Tren- csénitepllleen, közvetlenül a Teplicska patak mellett van, pár lépésnyire a világhírű Szima- forrástól. A pincére ngy akadtak rá, hogy a fündőtelep legmodernebb palotáját megvásá­rolta a csehszlovák postaigazgatóság. Ilit ren­dezik most be a köztársaság egyik legszebb póstta- és távirdahivatalát. Az átalakítási mun­kák során a hegyoldalán lebontották a fürdő- telep legöregebb épületét, az 1620-ban épült Úgynevezett Republika épületcsoportot és en­nek az épületnek a pincéjét találták részben római téglákkal kirakva. Nincsen kizárva, hogy ez a pince már kétezer évvel ezelőtt is azt a célt szolgálta, amit ma: bort raktároztak el benne. ... ... Kár, hogy Constans legátus nem hagyott itt néhány hordóval kétségtelenül gazdag bor­készletéből ... Mert: a római légiók nem igen vetették meg a hegy levét... PAÁL JŐB. Scdwt^mkél magyac (íaécdalc a teamem ujját* A kassai Váczy Péter irta meg a Magyar Szemle egyetemes történetében a középkorról szóló második kötetet A harmincéves tudóst a pécsi egyetem történelmi katedráidra kiirt pályázaton a harmadik helyre jelölték ■ Történelembu vár kodás a szellemtörténet jegyében VICTORIAE AUGUSTORUM EXERTITUS C VI LAV GARITIONE SEDIT MIL L II DCCCLV TANS LÉG II CUR F. Tudományos körök hosszú ideig nem fog­lalkoztak az érdekes lelettel és akadtak olya­nok 'is, akik azrt tartották róla, hogy hamisít­vány. A feliratot végül Mommsen Tivadar, a világhírű német tudós fejtette meg, aki énről a trencséni leletről könyvet is int Ámde bi­zonyos vonatkozásban Mommsen is tévedett.... A laikus számára mindenesetre felette ér­dekes megtudni azt: hogyan is fejtenek meg ilyen öreg római felírásokat. Erről a kérdésről beszélgettem el Bra- nyeczky Józseffel, a trencséni piarista gimná­zium tudós igazgatójával, aki a következőket mondotta: — Azt, hogy a titokzatos Laugaritio a mai Trencsén, Momimsen nem tudta még. Ezt én állapítottam meg. De erről majd később nyi­latkozom. — Mamiimén a felirat jelentőségét volta­képpen abból a szóból fejtette meg, hogy „AUGUSTORUM". Ez szószerinti fordításá­ban azt jelenti: „császárok". Ez a szó adta meg a kulcsot. Felmerült a kérdés: mikor uralkodtak Rómában császárok, vagyis több császár. A felelet rá: Marcus Aurelius császár idején. És ha ezt a feleletet megtaláltuk: máris megfejtettük a felirat rejtélyét. — Marcus Aurelius még életében császárrá koronázta fiát, Coamnodusl Az az esemény — „a császárok győzelme" — tehát Marcus Au­relius és Commodus idején történt. De mi­kor? Marcus Aurelius és fia Krisztus után 176-tól 180-ig uralkodtak együtt. Marcus Au­relius Krisztus után 180-ban Vimdobonában, a mai Becsben meghalt. Tudjuk a történelem­ből, hogy a császárok légiói hadjáratot vezet­tek a kvádok ellen 179-ben győzelmet is arat­tak. Tehát nyilvánvaló a magyarázat; a tren- eséni emléktáblát ennek a győzelemnek em­Budapest, junius 22. (Budapesti szer­kesztőségünktől.) A tudós életéről nagyon ke­veset tud a nagy nyilvánosság. A kutató, búvárkodó ember meghúzódik laboratórium­ban vagy könyvtárak ócska fóliánsai között, •levéltárakban búvárkodik, vagy künn a ter­mészetben figyeli meg a jelenségeket s a kö­zönség rendszerint csak a kész eredményeket veszi tudomásul, de nem lát bele a műhely­titkokba, munkában töltött fáradságos napok­ba és átvirrasztott éjszakákba. A tudós a ma­gánéletben is zárkózott, visszavonult ember, így él képzeletünkben Arany János verse óta. Mi érdekes lehet az életében? 'Pedig egy-egy •tudós életfutása, munkájának részletes isme­rete, a megtett ut, mig tudományos eredmé­nyéhez eljutott, gyakran igen érdekes rész­le tekben bővelkedik. írók, muzsikusok, költők, a színpad hősei, festők, szobrászok a hősei annak a cikksoro­zatnak, amelyben szlovenszkói magyar fiata­lok óletutjáról számolunk be a Prágai Ma­gyar Hírlap olvasóinak. Lehet-e érdekesebb téma annál, megismerni azoknak a gyermek­embereknek életkörülményeit mostani viszo­nyaik között, akiikre mint fiatal, iskolába járó gyermekekre emlékezünk vissza, akik még nemrégiben is ott éltek miközöttünk? A kul- turmiunkásoknak ebben a díszes galériájában azonban előkelő helyet foglal el a tudós js. Tudós! Mi is ennek a fogalomnak a meg­határozása? Talán úgy definiálhatnánk leg­megfelelőbben, hogy olyan tudománnyal fog­lalkozó ember, aki önálló kutatást folytat és önálló eredményre jut. Ha egy gondolattal is gyarapította az emberiség szellemi kincsestá­rának állományát, mert értékes munkát vég­zett. Ebben az értelemben jogosan mondhat­juk tudósnak a Kassáról elkerült Váczy Pétert, akit ma a magyar történetirás egyik legkiválóbb művelőjének ismernek. Amíg a történelem iránti érdeklődés feltámad... Váczy Péter Ruttkán született, ahol édes­apja KSÓD-mérnök és főfelügyelő volt. A KSOD-tiisztviselők gyakran változtatták állo­máshelyüket a hosszú vonal mentén és igy a Váczy-család 1910-ben Eperjesre, 1913-ban pedig Kassára került, s végleg itt is telepe­dett meg. Váczy Péter édesatyja az állam- fordulat után hamarosan meghalt, fiútestvérei közül azonban még most is többen élnek Kassán. Váczy Péter Kassán végezte középiskoláit, még pedig a Pósta-uccai főreálba járt, amelyet az uj viszonyok között az iskolaügyi kormány csehszlovák tannyelvű intézetté alakított át oly módon, hogy a magyar osztályokat foko­zatosan beszüntette. Váczy Péter 1920-ban tette le a főreálban ax érettségit, de miért kedve és hajlama nem a mérnöki, vagy egyéb gyakorlatias pálya felé vonzotta, hanem különösképpen a filozófia érdekelte, a reálgimnáziumban különbözeti érettségit tett. Az érettségi után a budapesti egyetem filozófiai fakultására iratkozott be, de nem tanárnak, hanem filozófusnak készült. Filozó­fiát hallgatott az egyetemen nagy buzgalom­mal és a történelem iránt nem sok érdeklő­dést mutatott. Pusztáin gyakorlati szempont­ból vette fel indexére a magyar és történelem tárgyait, de tanári vizsgálatot nem tett. A második év végén azonban már historikus volt. És ebben, amint elmondja, kizárólag mestereinek van része. Hómon és Domanovszky szárnya alatt — Engem az ember érdekelti, — mondja az útkeresés időszakáról. — Ax embert láttam mindenben, a fejlődésben, mozgásban, ki­alakulásban s a filozófiában is ezek a kérdé­sek érdekeltek. Honnan Bálint adta elő akkor a magyar középkor történetét és az őstörténetet, Domanovszky Sándor pedig a magyar mű­velődéstörténetét. Mindkét professzorom lenyűgöző hatással volt rám. Hóman szerette, ha kiválasztott tanítványai nem fogadják el készpénznek történelmi téte­leit, vitatkoznak vele és szemináriuma ilyen módon nagyszerű iskola volt. ő honosította meg a budapesti katedráról a szeltemtorténeta módszert, amely egyszerre közönségsikert aratott. A közönség kapott rajta, mint minden uj dolgon és ahogy egyidőbem a szalonokban divatos volt a relativitás elvéről beszélni, úgy a pesti társaságokban is állandóan a szellem- történet forgott a szájon. Persze sok tévhit kerekedett a fogalmak körül, de az érdeklő­dés kétségtelenül nagy volt. Ankétot is ren­deztek, amelyet Babits Mihály hozzászólása vezetett be. Az egész mozgalomnak nagy értéke volt a történelemtudomány népszerű­sítése terén. A modern szellemben irt ma­gyar történelmi munkák, a Szekfü—Hóman- féle magyar történelem, Eckhardt Ferenc magyar történelme, Asztalos—Pető miunkája a legnépszerűbb olvasmányok voltak és igen nagy könyvsikerük volt. Magyarországon most olyan korszakot élünk, amikor a közönség széles rétegeiben nagy a törté­nelem iránti érdeklődés és ebben a Hó­man— Szekfü-féle szellemtörténeti módszer­nek elvitathatatlan érdeme és jelentősége van. — Domanovszky Sándor is nagy hatással volt rám. Az a professzor volt, akinek igen jó a szeme és meglátja tanítványaiban, ki alkal­mas a történelemtudomány művelésére. En­gem is kiszemelt, engem pedig határozottan megrémített a gondolat, menekülni akartam és már arra gondoltam, hogy külföldre megyek. De aztán maradtam. Külföldi tanulmányok — 1927 szeptemberében ösztönd ijjal kül­döttek ki Becsbe, a történelmi intézetbe és ott két évig tartózkodtam. Becsben főleg Alfons Dotsoh előadásait hallgattam gazdasági és társadalmi kérdésekről. 1928-ban tettem le a budapesti tudományegyetemen a doktorátust. Bécsi tanulmányaim befejezése után, 1929- ben nyomban munkakört kaptam. A buda­pesti Nemzeti múzeumhoz osztottak be és azóta is ott vagyak, ott dolgozom a Muzeum levéltári osztályában. 1932-iben egy félévet töltöttöm Rómában, az ottani Collég ium Hungaricuimiban. Ekkor már nős voltain és feleségemmel együtt éltünk Rómában.

Next

/
Thumbnails
Contents