Prágai Magyar Hirlap, 1935. június (14. évfolyam, 126-148 / 3678-3700. szám)

1935-06-23 / 143. (3695.) szám

TITKOS KÖZPONTOK ! rohamosztasoEiat szerveztek Ausztriában Újra megindul a nemzeti szocialista propaganda? Eltörlik az 1000 márkás határátlépési illetéket? Prága bizalmát megszerezni és az egyház­megyék kérdését a kormány belátása és engedékenysége segítségével végleg ren­dezni, talán az Egyház és az állam kibéki- tése miatt kell az indokolatlan sovinizmus, de tagadhatatlan, hogy a magyar hívek szomorodott szívvel érzik egyházbeli hely­zetük rosszabbodását. A modus vivendi nem gondoskodott a magyar hívekről. Önálló magyar egyház­megye nincsen (a németeknek van : a leitmeritzi), a magyar esperességek kíván­ságait nem méltatták figyelemre s a leg­több helyen választ sem adtak rá. Az egy­házi hatóságok nyelvi téren gyakran rigoró- zusabbak, mint a világiak (mig például ma­gyar vidékeken a világi hatóságok pe­csétéi kétnyelvűéit, ugyanezeken a helye­ken az egyházi pecsétek gyakran csak egy nyelvet ismernek: az államnyelvet). A kas­sai egyházmegyében az utóbbi években 19 helyen szűnt meg indokolatlanul a ma­gyar istentisztelet. A szinmagyar pre­montrei rendet elszlovákositják. A magyar papnevelés sorsa mostoha : 9000 magyarra jut egy-egy papnövendék, mig 6000 más nemzetiségűre ugyancsak egy. A nyelvjogo­kat, amelyek a húsz százalékos kisebbség jelenlétének alapján állnak, szigorúan be­tartják, annak ellenére, hogy a húsz száza­lék alatti magyar kisebbségek sok helyütt tisztára katolikusok, mig a más nemzeti­ségűek háromnegyedrésze ugyanott más- vallásu. A magyar lelkipásztorok kiküldé­sére, az önálló magyar egyházi, ifjúsági, sajtó-szervezkedésre vonatkozó kéréseket sem teljesitik, annak ellenére, hogy a ma­gyar esperességek a hivek megtartása ér­dekében tiszteletteljesen kérik azokat. Nem csoda, ha a magyar katolikusok nem tudnak túlzottan lelkesedni a prágai katolikus kongresszusért. Mégis, az Egy­ház iránti fiúi engedelmesség értelmében lojálisán részt vesznek benne, hogy meg­mutassák lelkűk nemes kvalitásait, fegyel­mezettségüket, vallásosságukat, jó szándé­kukat. Csak az ellen tiltakoznának a szlo- venszkói magyar katolikus hivek. ha jelen­létüket politikailag kihasználnák, s úgy állí­tanák be, mintha lojális együttműködésük nem lelkűk engedelmes vallási érzéséből fa­kadna, hanem politikai megelégedettségük­ből s mintegy annak elismerésére szolgálna, hogy helyeslik a velük szemben alkalma­zott egyházi, népi és nyelvi politikát. Erről ott, ahol a hivek elnemzetlenitése egyház­közigazgatási rendszerré kezd válni és sok egyházmegyei rendelet a politikai soviniz­must szolgálja, sajnos, szó sem lehet. Becs, jumius 22. Az osztrák hatóságok a legujabb időben ismét nagyarányú akciót fej­tenek ki a földalatti nemzeti szocialista agitá­ció ellen. A legújabban leleplezett hitlerista propagandairoda anyagának föliilvlzsgálásá- nál kitűnt, hogy az osztrák nemzeti szocia­listák újból megkezdték az SA és az SS szer­vezését Becsben és Alsóausztriában. A ter­vekkel Leopoíd tartományi tanácsos és dr. Neubacher, a Gesiba volt vezérigazgatója állt összeköttetésben s a két nemzeti szocialistát tegnap letartóztatták. Leopoíd kremsi lakásán házkutatás volt s a rendőrök megtalálták a titkos osztrák nemzeti szocialista párt reorga­nizációs tervét. Ma reggel újból tizennégy személyt helyeztek őrizetbe, de a legnagyobb Prága, junius 22. A Poledni List jelentése szerint a szlovák néppárt beterjesztette a kor­mányhoz feltételeit, melyek teljesítése esetén ősszel hajlandó volna a kormányba lépni. A lap e kérdésről a következőket Írja: — A kormány mai összetételének ideiglenes­ségéről szóló hírek nem felelnek meg a valóság­nak. ősszel legfeljebb a mai kormánynak a szlo­vák néppárttal való kiegészítéséről lehet szó s egynémely személyi változásról. De lehet, hogy erre sem kerül sor. A szlovák néppárt mintegy 13 pontba foglalta össze követeléseit s ezek között nincs olyan, részük alacsonyabbrendü funkcionárius, Írno­kok, hirhordók és kerékpárosok, akik a nem­zeti szocialista párt rendelkezésére állottak. A hivatalos Wiener Zeitung közli, hogy Hitler O'bersalzbergben fogadta HaMchtot. A tanácskozásnak kétféle magyarázatot adnak. Egyesek szerint a Fiihrer a küszöbönálló nem­zetközi tárgyalásokra való tekintettel lefújta az osztrák agitációt, mások szerint a nemzeti szocialista agitáció a nyár folyamán újra föl fog élénkülni Ausztriában. A Wiener Zeitung az utóbbit tartja valószínűnek s meg ál lapítja, hogy az ősz elején a nemzeti szocializmus meg fogja kísérelni, hegy végleges győzelmet arasson Ausztriában. B é c s, jundus 22. Hir szerint Papén bécsi amely az alkotmányt örvénnyel ellenkeznék. Az önálló szlovák iskolatanács létesítését kormány­körök is természetesnek tartják, mert a németek­nek is van külön iskolatanácsuk Csehországban, az egyházi vagyon kérdése is megoldottnak te­kinthető a modus vivendi intézkedéseivel és az országos elnök hatáskörének kiterjesztéséről is lehet tárgyalni. Minden esetre számolni lehet te­hát azzal, hogy a szlovák néppárt ősszel komo­lyan fogja mérlegelni a kormánybalépést. De az is tagadhatatlan, hogy a gazdasági helyzet ősz­szel aligha lesz csábitó és nincs kizárva, hogy a szlovák néppárt is megfontolja a kormánybalé­pést. A Poledni List végül megállapítja, hogy a cseh nemzeti egyesülés nem kapott felszólítást, hogy a kormánybalépésről tárgyaljon, de külön­német követ és az illetékes osztrák körök kö­zött tárgyalások folynak az ezer márkás né­met határátlépési illeték megszüntetésére. A tárgyalásokat eddig a német propaganda- in misztérium gáncsolta el, mert kifogásolta, hogy a német turisták Ausztriában nem hord­hatják a német birodalom jelvényeit, igy a Icampóskeresztet. A tárgyalások állítólag ked­vező mederben haladnak elő, amit az is iga­zol, hogy egyre több német turista érkezik Ausztriába. E turisták útlevelében azon a he­lyen, ahol eddig az állt, hogy megfizetették a határátlépési illetéket, most az áll, hogy az illetéket elengedték. A döntést az illeték kérdésében a küszöbönálló utazási szeaónra való tekintettel hamarosan meghozzák. ben sem volna értelme, hogy a párt a kormány- többségben való kibice léssel veszélyeztesse a mozgalom egységét. A szlovák néppárt fiataljai az ellenzéki politika mellett Ami a szlovák néppárt magatartását illeti, ah­hoz a Lidové Noviny pozsonyi szerkesztője lap­ja mai számában a következő érdekes adalékkal szolgál: — A fiatal szlovák néppártiaknak a tizen- négynaponkint megjelenő Nástup körül csopor­tosuló radikális szárnya a néppárt hivatalos ve­zetőségétől nem kapott nemzetgyűlési képvise­letet, ennek ellenére ismeretes, hogy a fiatal ra­dikális néppártiak a szlovák néppárt politikájá­ban nem egy tervet és tettet kezdeményeztek. Ezért érdemes megismerni a legfiatalabb nép­ősszel esetleg a kormányba lépnek. E kérdéssel foglalkozik a Nástup legújabb számában megje­lent egyik cikk is, amely Tiso volt miniszter eredménytelen tárgyalásaihoz fűzi gondolatait. A cikk felveti azt a kérdést, hogy a szlovén- szkói autonóm ista blokkba nem volnának-e beiktathatok a szlovenszkói magyarok te, — Unka ősszel lelép § ksmáayba? A szlsvák néppárt radikális szárnya az anioné- mista mozgalom kiSKáiesitése végeit a magya­rokkal és Henleinnai va!6 kapcsolatot keresi 191 I Arra riadt fel, hogy a telefon kitartóan csön­get. Még szinte félálomban nyúlt a kagylóért, de a következő pillanatban egyszerre magához tért és riadtan hallgatta a kétségbeesett női han­got. — Az Istenért, Bobby, mi történt Arthurral? Négy órakor távozott hazultól a maga hívásá­ra és még mindig nincs itthon. Bürkét mintha fejbe kólintották volna. — Nincs otthon? Hihetetlen! Nálam alig egy félórát töltött, aztán beszállt kocsijába, azzal, hogy hazatér. Kétségbeesett sikoltás hangzott a kagylóban. — Éreztem, sejtettem, hogy baja lesz, — zo­kogta az asszony, akinek a legboldogabb éjsza­kája ilyen kegyetlen reggelbe torkollott. — Mi történhetett vele? Segítsen, Bobby, magának se­gítenie kell! — Nyomban indulok, — mondta izgatottan Bürke, — azonnal nyakamba veszem a várost és előkeritem Arthurt. Nyugodjon meg, Daisy, hamarosan hirt kap tőlem. Nekem telefonált elő­ször? — Igen. Most hét óra van és már nem bírtam a kínos várakozást. Első pillanatban arra gon­doltam, hogy a Scotland Yardot is felhívom . . . — Azt én majd elintézem. Félórán belül tele­fonálok és remélem, hogy jó hírem lesz. — Siessen, Bobby. Rettenetes lelkiállapotban vagyok. Majd megőrülök az aggodalomtól. Bürke azonnal a Scotland Yardot hivta. Az inspekciós felügyelőt azonnal kapcsolták. — Itt Captain Bürke beszél. Felügyelő ur, nem érkezett jelentés valami autószerencsétlen­ségről, amely öt és hét óra között történt vol­na London rendőri körzetében % — Nem tudok semmiről, de mindjárt érdeklő­döm a baleset-osztálynál. Kiről volna szó? — Sir Arthur Skelmerton ma hajnalban nálam volt látogatóban és öt óra tájban indult haza. Hispano-Suiza kocsija volt, a rendszámát nem tudom... — Nem is fontos, azonnal megállapítható ... — Azzal ment el, hogy egyenesen hazatér. Tíz percen belül otthon kellett volna lennie, még ha kényelmesen hajt is. Ebben a pillanatban te­lefonált a felesége, hogy nem tért haza. Az asz- szony a legnagyobb aggodalomban van és én is nagyon aggódom ... — Egy pillanatra várakozzon a telefonnál, Captain . .. Ez a pillanat valóban örökkévalóságnak tűnt fel Bürke előtt. Keze idegesen remegett, mig a kagylót tartotta, homlokán ver ej t éke söppek gyöngyöztek, halántékán az erek megpattanásig feszültek. Ha Arthurt tényleg szerencsétlenség érte, ha a derék fiú életét vesztette volna, soha­sem szabadulna meg a mardosó önvádtól. Végül felhangzott a felügyelő hangja: — Reggel hat órakor jelentették a Yardnak... — Mit jelentettek az Istenért. . . Annyit mondjon, felügyelő, él-e még? — Életben van, bár meglehetősen súlyos az állapota . . . — A kilburni kórházba vitték. Nem tudtuk, hogy Sir Arthurt érte a baleset, különben már értesítettük volna a családját. — Nem tudták a személyazonosságát meg­állapítani? — Nem volt még erre idő. Az autó teljesen összetört, a szakértő a roncsokból megállapítot­ta, hogy Hispano-Suiza kocsi volt. — Merénylet? ^ "* ——— II Ilii — Valószínű. Annál is inkább, mert semmi­féle iratot, tárcát nem találtak az áldozatnál. — Kilnburbe vitték? Tehát a merénylet vala­hol a Westenden történt? — Még azon is túl. Neasden felett, a Dollis- domb tövében. Az autó leszaladt az útról és ne- kirohant a domboldalnak. Sir Arthur már nem volt ura a kocsinak. — Köszönöm felügyelő ... Bürke nyomban felhívta a kilburni kórházat. A sebészeti osztállyal kapcsoltatta magát. — Ma reggel a kilburni kórházba vitték be barátomat, Sir Arthur Skelmertont, aki autóbal­esetet szenvedett Neasdennél ... — Egy negyedórája operálta Lewin profesz- szor... — És . .. és ... — sürgette izgatott kíváncsi­sággal Bürke. — A műtét sikerült. Mély sóhajtás szakadt fel Bürke melléből. — Orvos ur, tehát remélhetünk? — A beteg állapota súlyos, de ha semmi kom­plikáció nem jön közbe, megél. Három-négy hé­tig azonban kórházi, vagy szanatóriumi ápolás­ra szorul és utána is hosszabb utókurára van szükség. Ez a legjobb eset. . . — Hála Istennek, hála Istennek, csakhogy nincs nagyobb baj. — Sir Arthur Skelmerton az áldozat? — kí­váncsiskodót a segédorvos. — Igen, Sir Arthur, akinek tegnap volt az esküvője... — Olvastam róla a lapokban, Sir. Szegény fiatal asszony, ugyancsak kegyetlenül kezdőd­nek a mézeshetei... Bürke nem sok gondot fordított az öltözkö­désre. Éppen csakhogy ledörzsölte hidegvizes kendővel az arcát, gyorsan felöltözött, kocsijá­ba ugrott. Most nem Pimlico és Prompton út­vesztőjét választotta, hanem a Hyde Park tövé­ben hajtott végig a széles Kensington row-on, amelyen ezekben a korai órákban még aránylag kicsi volt a fogalom. Csakhamar ott volt a Skel­merton palota előtt. Rohanvást szaladt a kapu­bejáratához. A portás messziről felismerte és sietve nyitott kaput. Aggódó arccal fordult a rohanó kapitány felé: — Van valami újság az urunkról, Sir? — Igen, Sir Arthurt baleset érte, de szeren­csére nem súlyos. Az előcsarnokban nagy volt a zűrzavar. A fejvesztett cselédség ott szaladgált fel s alá. Amikor Bürkét meglátták, egy pillanatra szét­rebbentek. Kivált közülük a hűséges John Hodggs hajlottvállu alakja, aki Burkához lépett és remegő hangon kérdezte: — Nincs valami nagy baj, Sir? — Reméljük a legjobbakat, John. Kérem, je­lentsen be a Myladynek. — Mylady már szivszakadva várja az értesí­tést, Sir. Pár pillanat múlva Bürke ott állott a fiatal asszonyka előtt. Igyekezett nyugalmat erőltetni az arcára. A szegény zokogó teremtés nem is tudott megszólalni, csak esdőu nézett rá. Végül kinyögte: — Él-e, vagy meghalt? — Él, Daisy és most azért jöttem, hogy magát elvigyem hozzá ... — Mi történt vele? Beszéljen gyorsan ... — Karambol. Egy könnyebbfajta agyrázkó­dás. De már túl van a bajon. Egyelőre a kilbur­ni kórházban ápolják. — Kimegyek hozzá azonnal! Ugy-e, kime­gyünk? — Azért jöttem, hogy kivigyem, Daisy. Egy órán belül ott vagyunk. — Rögtön elkészülök. Amig a fiatal asszony az útra előkészült, Bür­ke három telefonálást intézett el. Először a Fo- reign Office egyik számát hivta fel és Sanford Montague-val beszélt. Abban állapodtak meg, hogy Bürke tizenegy óra tájban hivatalában ke­resi fel, az indiai osztályon. Azután Lady Gra- cet hivta fel, aki távoli rokonságban volt Bürke családjával. Lady Grace nagyon megörült Bur- kénak. —- Csakhogy itt vagy Londonban, hónapok óta nem hallottunk rólad. Mi van veled? 1 (Folytatása következik.)1 Bk KODHA1ÁSZ A1IX ARIIM BŰNÜGYI REGÉNYE

Next

/
Thumbnails
Contents