Prágai Magyar Hirlap, 1935. június (14. évfolyam, 126-148 / 3678-3700. szám)
1935-06-19 / 140. (3692.) szám
1935 június 19, szerda. TPR*:^T-MaG%SRHTR1iAP , KöZOAZDA^ÁCr1 ■ Életlehetőséget kiván a kereskedelem és a kisipar A kereskedelmi kamarák gazdasági terve Prága, junius 18. A brünni kamara ülésén Petr Henrik kamarai elnök a kereskedelmi kamarák: gazdasági tervéről rendkívül érdekes nyilatkozatot tett, melyben a többi között a következőket mondta: — A kereskedelmi kamarák központja emlék' iratot készített az időszerű gazdasági kérdések tárgyában. Ez az emlékirat a kamarák gazdasági tervezete. Lényege abból áll, hogy a kamarák a kis- és a középvállalatok védelmét kérik a kormánytól. Ehhez a követeléshez a kamarák akkor is ragaszkodnak, ha emiatt úgy a fogyasztók, mint a gyáripar képviselői részéről támadásoknak lesznek kitéve. . . A kamarák tiltakoznak ama nézet ellen, mely szerint a kis- és a középvállalatok kihalásra vannak ítélve s helytelennek tartják, hogy az állítólag kihalásra ítélt vállalatokat terhelik meg a legsúlyosabban. A kamarák helytelennek tartják, hogy uj intézmények számára és a középosztály terhére egy- íe több engedményt és kedvezményt adjanak. — Nem ragaszkodunk a céhrendszerhez,— mondta a kamarai elnök, — de követeljük, hogy a mai súlyos helyzetben ne tegyék tönkre a kereskedelmet és a kisipart. A kereskedelem és az ipar ellen irányuló politikai irányzat ártalmára van az egyetemleges gazdasági érdekeknek és útját állja a gazdasági és szociális fejlődés folyamatának. A kamarák emlékiratukban azt kívánják, hogy a kormány uj jogi alapokra helyezze a kamarákat, uj kamarai törvényt terjesszen a nemzetgyűlés elé és írja ki a kamarai választásokat. A kamarai elnök után dr. Mayer Henrik ismertette a gazdasági helyzetet s abbeli véleményének adott kifejezést, hogy Csehszlovákia helyzete nemzetközi viszonylatban nem nevezhető előnyösnek. Különböző nehézségek észlelhetők s e nehézségek egyrészt abból származnak, hogy Csehszlovákia egyes államokba túlsókat exportál, s keveset importál onnan, másrészt abból adódnak, hogy a kivitelt külföldi államok korlátozó intézkedései akadályozzák. A nemzetközi viszonylatban észlelhető nehézségek a legjobban a né-, (Kamarai tiltakozás a szövetkezeti rendelet ellen.) A troppaui kereskedelmi kamara határozati javaslatot fogadott el a szövetkezetek tevékenységéről széló 116/35. számú kormányrendelet tárgyában. A határozat arra utasítja a kamara elnökségét, hogy haladéktalanul tegye meg a kellé lépéseket aziránt, hogy a kérdéses kormányrendelet következtében a kereskedőket és az iparosokat kár ne érje. A kamara ezen kívül egyes testületeknek azzal a mozgalmával foglalkozott, melynek célja a ráadás tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek enyhítése. A kamara ebben a kérdésben úgy -határozott, hogy a ráadás tilalmáról szóié törvény rendelkezéseinek enyhítése érdekében megindult mozgalmat nem támogatja. (Witkowitz kapta a szovjetkormány első megrendelését.) Az orosza—csehszlovák hitel- tárgyalások sikeres befejezése után az orosz kormány rövidesein nagyobb megrendeléseket eszközöl Csehszlovákiában. Az első megrendelést, harminc millió korona értékben, a witkowitzi vasművek kapták, melyek 6000 Jend'itőkereket, 2000 tonna kerékabroncsot és 6000 tonna fémcsövet szállítanak Oroszországba. Az oroszok további 30 millió koronás értékben opciót adtak Witkowitz számára s valószínű, hogy összesen 60 millió koronás értékben rendelnek árut a witkowitzi vas- müvektől. (Gyönge a devizapiac.) A mai prágai devizapiacon London 0.40, Kópén Liga 1.50, Oslo 1, Stockholm 2.50, továbbá Berlin 2.50, Brüsszel 1.75, Buenos Aires 1, Heleingfore 0.10, Milánó 0.75, Newyork 0.02, Pária 0.05, Tallin 1 és Varsó 1 koronával gyengült. (Szlovenszkói vállalatok mérlegei.) A Szenei Mümalom rt. 19,34. évi mérlege 82.449 korona tiszta nyereséget tartalmaz. A vállalat alaptőkéje 6 millió korona. — A Szeredi Műtrágyagyár rt. multévi mérlege az előző évi veszteség átvitelével együtt 553.333 korona veszteséget mutat ki. (Magyarország májusi gazdaságstatisztikai adatai). Budapestről jelentik: A nagykereskedelmi árak indexszáma 86-ról 88-ra emelkedett egyec agrártermékek árának szilárdulása követkéz lében. A létfenntartási költségek indexe lakbérrel együtt számítva 89.3-ról 89.4-re, a lakbér nélkül számított index 90.2-ről 90.4-re emelkedett, tehát alig változott. A budapesti 12 legnagyobb pénzintézetnél éa a postatakarékpénztárnál elhelyezett takarékbetétek álladéka május folyamán 602.7 millió pengőről 604.5 millió pengőre, vagyis 1.8 millió pengővel emelkedett, a folyószámlabe tétek álladéka elleniben 060.4 millió pengőről 650.4 millió pengőre, azaz 1.0 millió pengővel esett vissza. A budapesti tőzsdén jegyzett részvények árfolyamindexe az előző havi 112.3-ról 103.3-ra csökkent s így a szilárduló irányzat májusban megakadt. Az uj fizetésképtelenségek száma májusiban 74 volt, az előző havi 47- tel szemben, a passzívák összege pedig 1.0 millió pengőről 2.5 millió pengőre emelkedett. A postatakarékpénztár központja és közvetítői május folyamán 4.8 millió uj zálogkölcsönt folyósítottak, a kiváltások összege pedig 4.4 millió pengő volt. így a zálogkölcsönálladék a hó végén 25.1 millió pengőre emelkedett. A járásbíróságoknál s a közjegyzőknél május folyamán 3423 váltó került óvatolás- ra, 1.8 millió pengő értékben. Az előző hóhoz képest az óvatolási esetek száma 119-el, értékük pedig 0.1 millió pengővel csökkent. (Vámmentes benzin Magyarországon.) Buda pesti szerkesztőségünk telefonon jelenti: A kereskedelmi minisztérium közzétette rendeletét, amely a benzinvám felfüggesztéséről szól. A rendelet értelmében nagymennyiségű vámmentes benzin behozatalára fognak engedélyt adni. (Amerika is szembeszáll a nemzetközi pénzrontással.) Párisiből jelentik: Az Agence Economique et Financiére értesülése szerint az Egyesült Államok szövetségi tartalékbankjai azt ajánlották a pénzintézeteknek, hogy ne nyújtsanak segédkezet az aranyalpon álló valuták ellen folyó üzérkedés számára. A lap emlékeztet arra, hogy az Angol Bank nemrégen hasonló intézkedést hozott. A pénzpiacon oz rendkívül naigyfowtosságu esemény, ez az első eset, hogy a pénznemek megrögzítésére irányuló angol francia-amerikai együttműködésnek valódi jelei mutatkoznak. met-csehszlovák és az osztrák-csehszlovák kereskedelmi tárgyalásokból tűnnek ki. Ilyen viszonyok közepette nagy eredménynek tekinthető a magyar-csehszlovák és az orosz-csehszlovák kereskedelmi szerződés létrehozatala, A csehszlovák kereskedelmi politika sikertelenségének oka egyrészt belpolitikai természetű, amennyiben a kormánynak még mindig j nem sikerűit kiegyenlítenie a mezőgazdaság és a gyáripar érdekellentéteit, másrészt pedig j olyan külföldi okok idézték elő a kereskedelmi politika kudarcát, melyek kiküszöbölése nem Csehszlovákián múlik. A gyáripar ragaszkodik a kivitel támogatásához. E rendkívül problematikus kérdés rendezése a csehszlovák korona értékcsökkentése következtében halasztást szenvedett, a devalválás pedig csak ideiglenes és időben korlátozott eredményt hozott, s most időszerű lett a kivitel támogatásának ügye. Ismét hallhatók azok az állítások, melyek szerint a kivitel közvetlen támogatás nélkül elképzelhetetlen. A gyáripar adókedvezményt kér s követeli a vasúti tarifa leszállítását, a nyersanyagok árának csökkentését, a villanyáram árának mérséklését és egyéb általános jelentőségű kedvezményekhez ragaszkodik. De olyan követelések is hallhatók, hogy a kormány kiviteli jutalmakkal segítse elő az exportot. A kamarák véleménye ebben a kérdésben abból áll, hogy nem szabad túlbecsülni a kivitel közvetlen támogatásának jelentőségét, mint ahogyan nem szabad túlbecsülni a kiviteli intézet jelentőségét sem. A kiviteli intézet 100 tisztviselővel és évi 3 millió koronás költségvetéssel dolgozik, de eddigi tevékenysége alapján le kell szögezni, hogy tevékenységének értékét nem a belföldi irodáinak száma, hanem az elért eredmények adják meg. A kamarák nézete szerint helyesebb lenne, ha a kivitellel és a behozatallal összefüggő ügykört a kormány a már régen indítványozott külkereskedelmi hivatalban egységesítené. Nem csökken a látható gabonakészletek mennyisége Prága, junius 18. A Gabona!ársaság most tette közé junius 5-i keltezésű kimutatását. A kimutatásiból kitűnik, hogy a Gabona társaság edidig összesen 174.824 vagon gabonát vásárolt és az 1084 december 31 előtt beérkezett megvételi ajánlatok alapján még további 4026 vagont köteles a gazdáktól átvenni. Az első átvevő számára a monopólium jogával főiruházott társaság fennállása óta 112.064 vagon gabonát adott el, tehát látható gabonakészleteinek mennyisége 59.780 vagonra rúg a május 29-i kimutatásban közölt 60.148 vagon gabonával szemben. A Gabonatársaság kimutatása vagonos tételekben a következő adatokat tartalmazza: megvett eladott készlet mennyiség búza 70.140 38.265 31.434 rozs 36.945 22.671 18.450 árpa 41.453 35.025 6,217 zab -21.256 11.(306 8.105 tengeri 6.078 4.495 582 A .Hanza* Szövetkezeti firuközponf jubiláns közgyűlése Galánta, junius 18. (Saját tudósi tónktól.) Június 15-én impozáns keretek között iolyt le a „Hanza*1 központ tizedik jubiláris közgyűlése. 1924 októberében alakult, a legszerényebb anyagi keretek között, de annál nagyobb lelkesedéssel és akarattal a Hanza. A tíz év megmutatta, .hogy miiyen eredményeket lehet az összetartó,, becsületes és szorgalmas munkával elérni. A közgyűlésen a tagszövetkezeteknek mintegy 620 képviselője vett részt, ott volt a magyar vidék falvainak lelkes vezető tábora. A közgyűlést dr. Kuthy Géza, a központ elnöke nyitotta meg, meleg szavakkal tekintett vissza az elmúlt munkára és további kitartásra buzdította a jelenlevőket. Nagy Ferenc, központi igazgató részletes jelentésben adott számot a központ multévi működéséről és az elmúlt tiz óv fejlődésének egyes szakaszairól. Jelentéséből kitűnik, hogy a központ fennállása óta a köteléki szövetkezetek 40 százalékkal 56 millióra emelték forgalmukat. A tagszövetkezetek 95 százalékban fedezik a központnál beszerezhető áruszükségletüket, ami világviszonylatban is kiemelkedő példa. Az elmúlt év végén 182 szövetkezet tartozott a központ kötelékébe, ebből 25 szövetkezet a központ fennállása óta alakult. A múlt esztendőben öt uj fogyasztási szövetkezet alakult (Felső- és AJ eógellér, Lak, Ipolyság, Királyi és Béke). A jelentés különös elismeréssel emlékezik meg a két Geltér szövetkezeti munkájáról, amennyiben rög tön a megalakulás után a két község gazdái tér ülésüknek egy százalékát az építendő kulturház- ra ajánlották fel. A Hanza multévi forgalma 40,834.977.84 korona volt. Az elmúlt tiz év alatt 276 millió korona értékű árut szállított szövetkezeteinek. A múlt évi áruforgalom 1813 vagon volt az 1933. évi 1533 vagon áruval szemben. A forgalomemelkedés pénzértékben kifejezve több, mint ötmillió. A központ áruosztályán kívül jelentékeny működést fejtett ki a mezőgazdasági osztály, a malom, a géposztály és az asztalosmühely is. A központnak písz esen 102 alkalmazottja van, akik közül 28 tisztviselő, a többi kereskedelmi alkalmazott, szakmunkás és egyéb munkás. A központ a kereskedelmi működésen kívül nevelő és propaganda munkát is végez, amennyiben kéthetenként jelenteti meg jelenleg 5600 példányiban a Hanza Szövetkezeti Újságot és eddig 70 községben 72.000 ember előtt pergette le szövetkezeti és gazdasági oktató filmjeit. A múlt évben 23.000 példányban jelent meg első ízben a Szövetkezeti Naptár, amely szintén nevelő munkát végez falvainkon. A központ autói a múlt évben 420 ezer km.-t futottak le. A Hanza Szövetkezeti Áruközpont közgyűlése után a Hanza Hitelszövetkezet tartotta közgyűlését. Az öt év óta fennálló hitelszövetkezet szintén nagy eredményekről adott számot. Délután a Magyar Tanitők Szövetkezeti Könyvesboltja tartotta második évi rendes közgyűlését, amely szintén nagyszámú hallgatóság előtt folyt le. Galánta ezen a napon a „szövetkezeti város1* képét mutatta, itt volt a magyar falvak és néhány szlovák község vezetőinek szine-java, hogy részt- vegyen ezen a nagy eredményekről beszámoló szövetkezeti közgyélésen. Mit kapunk a valutákért9 Prága, junius 18. (Románia nem tudja tartani a búza árát.) A „Neue Freie Presse11 bukaresti tudósítójának értesülése szerint a romániai buzahelyzet rendkívül nehéz. Az idei termést 300.000 vagonra becsülik, ami 100.000 vagon kiviteli felesleget fog jelenteni. Ez a mennyiség sokkal nagyobb, mint az elmúlt két .év kiviteli feleslege. Az értékesítés igen nagy gondot okoz. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy a (felesleget a belföldi árszintnek a világpiaci árak kétszeresén való megtartása nem kívánt nagy áldozatokat, mert a külföldön értékesítendő mennyiség tavaly például csak 13.000 vagon volt. Az uj külkereskedelmi rendszer 40 százalékos kiviteli prémiumot ad a búza után, Ez azonban csak 28.000 lejes vagononkinti árat tud biztosítani, holott eddig 40.000 lej volt a két éve megállapított Kg 100 pengőért ....... 463.50 100 schillingért .......................... 464.50 10 0 zlotyért ............................... 449.50 10 0 lejért .................................... 14.60 10 0 márkáért............. 803.— 10 0 dinárért ....... 53.175 100 svájci frankért ..... 778.50 100 francia frankért . . . * 157.825 100 belga frankért ..... 409.— 100 líráért ................................ 192.40 100 holland forintért ...» 1919.50 1 amerikai dollárért .... 23.60 1 angol fontért......... 117.50 Mit fizetünk a valutákért? Prága, junius 18. K6 100 pengőért ....... 466.50 100 schillingért ...... 467.50 10Ö zlotyért ....... 452.50 100 lejért ............................... 14.90 10 0 márkáért ....... 807.— 100 dinárért ....... 53.575 100 svájci frankért , . , » , 785.50 100 francia frankért ..... 158.425 100 belga frankért ..... 411.— 100 líráért ................................ 193.60 100 holland forintért ..... 1625.50 1 amerikai dollárért .... 23.80 1 angol fontért ...... 118.50 minimális ár. A nagy különbözet kiegyenlítésére az a terv merült fel, hogy a -búzaliszt fogyasztási adóját megnégyszerezik, vagyis 25 bániról 1 lejre emelik fel kilogrammonkint s ebből a kivitt búza után vagononkint további 7000 lejt fizet az állam. A fogyasztásnak ettől a megterhelésétől a kereskedelmi körűk nem várnak nagy eredményt, mert a romániai malmok nehezen ellenőrizhetők és az 1928-ban bevezetett hasonló rendszerű pálinkaadó eredménye sem felelt meg a várakozásnak. (Leszállítják a zsirvámot?) A Necas miniszterhez közelálló Právo Lidii értesülése szerint a népjóléti minisztérium a sertészsír vámjának leszállítását fogja indítványozni. A minisztérium elsősorban ama zsir vámjának leszállítását kívánja, amelyet a müz&irgyártás szabályozásáról szóló törvény értelmében 5%-os mennyiségen kell a gyártás során fölhasználni. A zsirvám leszállítását a szociáldemokrata sajtó elkerülhetetlennek tartja, mert a január 1-től érvényben levő magas vám következtében az árak annyira megdrágultak, hogy a fogyasztás és ezzel együtt a sertészsír behozatala erősen visszament. A fogyasztók nem képesek a drága árakat megfizetni és sertészsír helyett inkább müzsirt vásárolnak, de könnyen bekövetkezhetik az a helyzet is, hogy a magas zsirárak kihatnak a rnüzsir árára is s a fogyasztók még a mü- zsirvásárlást is kénytelenek lesznek korlátozni. (A gabona és a* őrlemények külkereskedelmi forgalma.) A statisztikai hivatal adatai szerint májusban 25.571 (tavaly májusban 274) q búzát, 454 (726) q rozsot, 71.823 (204.823) q takarmánytengerit, 4340 (10.761) q egyéb tengerit és 2870 (14.869) q tengerivetőimagot importáltak Csehszlovákiába'. A gabonaimport és a temgeribehozataO teljes mennyisége az elmúlt hónapban 79.133 (230.453) métermázsára rúgott. Ezzel egyidejűén 202 (1063) q búzalisztet, 99 (115) q rozslisztet, 4 (7) q egyéb lisztet, 450 (1352) q tésztaáru gyártására szolgáló úgynevezett szemolint és 180 (299) q egyéb őrleményt hoztak be. Az őrlemények behozatalának teljes mennyisége 935 (2836) q-t tett ki. A májusban importált búza oroszlánrésze (25.410 q) Jugoszláviából került Csehszlovákiába. Tengerit Jugoszláviából (76.301 q), Romániából (1859 q), Magyar- országból (220 q) és Délafrikából (350 q) importáltak Csehszlovákiába. Ez év első öt hónapja során összesen 267.555 q búzát és 2496 q rozsot hoztak be a tavalyi év azonos szakában importált 15C6 q búzával és 3814 q rozzsal szemben. A vámtarifa 33. pontjában meghatározott őrlemények közül januármájus hónapokban az előző év azonos szakában im- poitált 9634 q-val szemben 8516 q-t hoztak be. A búza- és rozekorpa behozatalának mennyisége májusban 83 q-t tett ki. A tavalyi év májusában 156 q búza- és rozskorpát importáltak Csehszlovákiába. Ez év első öt hónapja során a búza- és rozskorpa behozatalának mennyisége 388 q-t tett ki a tavalyi óv azonos szakában importált q-s mennyiséggel szemben. Májusban 86 (tavaly májusban 62) q búzát és 146 (171) q rozsot exportáltak külföldre. Január-május hónapokban a búzákivitel mennyisége 417 (464) q-ra és a rozskiviteló 661 (976) q-ra rúgott. A vámtarifa 33. pontjában meghatározott őrlemények köziül májusiban 32.568 (54.936) és január-május hónapokban 141.501 (283.357) q szállítottak külföldre. A búza- és rozskorpa exportjának mennyisége májusban 152 (258) q és január-május hónapokban 791 (1174) q volt. 9
