Prágai Magyar Hirlap, 1935. június (14. évfolyam, 126-148 / 3678-3700. szám)
1935-06-02 / 127. (3679.) szám
8 Vonások egy igaz ember * A jégbarlang története az ö vezetése alatt egy darab kultúrtörténet 6 egy darab világ- : krónika. Színes és fehér vendégek tömege evett ! az ö asztalainál. Királyokat es szegényeket szolgált ki. öregeket és — ami talán legnehezebb: elkényeztetett gyermekeket tudott megetetni azzal az étellel, amit ő helyesnek tartott. Művész volt a vendéglátás tudományában. A nagy tragika: Jászai Mari, hallani sem akart arról, hogy öt más szolgálja ki, mint ,,Endre", az akkor még fiatal Fejér Endre. (Tizenöt éves korában már ételhordó pincér volt. amit mindig büszkén emlegetett.) Ferdí- nánd bolgár cár. Vilmos császár trónörökös fia, Herriot, Lyon polgármestere voltak egykor vendégei, Jókai, a nagy mesemondó is élvezte arcképéhez jaj, sejtjei. Alkalmazottaihoz való szeretető nyilvánult meg egy különös, szinte misztikus esetben is, mellyel mintha előre divinálta volna a reá váró végzetet. A jégbarlang! konyhában évtizedek óta függ egy nagy fekete tábla, Erre szokták felírni az éttereimbe kivitt ételek árát, mennyiségét, stb. Erre a táblára most nem ir senki és még sokáig nem is fognak. Mert rajta pihennek a néhai szeretett főnök jellegzetes betűi, utolsó sorai, melyeket múlt ősszel, a barlangi vendéglő lezárásakor irt reá krétával. Ezt irta: — „Isten áldja meg minden jóval és egészséggel minden alkalmazottamat. Tartsanak meg jó emlékezetükben. Fejér/4... Lehetetlen meg nem döbbeni ezen a sejtelmes megérzésen, mely egy félévvel előre buceusorok írására késztette az örökké szorgos kezet. A különös megérzés abban is nyilvánult, hogy Fejér Endre ez évi március 18-án megírta végrendeletét. pedig akkor még semmi baja nem volt s halála előtt egy héttel is még maga szolgálta ki a számára legfontosabbat: a vendégeket, És éppen egy hónappal a végrendelet kelte után: április 18-án temették! Fejér Endre asztalmüvészet-et. Herriot % jégharNYÍRESI-TICHY KÁLMÁN. SZENES ERZSI: ÜZENET DAVOSBOL Rozsnyó, junius 1. (A PMH. munkatársától.) Áprilisban megemlékeztünk a. dobsinai jégbarlang nagyhírűévé bérlőjének: Fejér Endrének elhunytáról. Nehéz lett volna közvetlenül a halálesetet követő napokban a gyászbaborult hozzátartozókat olyan adatokért zaklatnunk, melyek a PMH olvasói előtt teljesebben megvilágítják ennek a kiváló szakembernek arcképét. Az elhunyt fia s teljes nevének is örököse, (ifjabb) Fejér Endre volt szives most rendelkezésünkre bocsátani azokat a- megható, kedves és érdekes apróságokat, melyek a világhír szárnyalásán túl a szív meleg fényével ragyogják be a földi létből erőkre eltűnt rokonszenves arcot, * Az egyik, talán legszebb vonása: a nemes, jó szive. Erre talán misem jellemzőbb, mint egy pár óv előtti eset. Akkor egy mindenese, aki már 8 éve állott szo'gálatá'ban, mintegy 3-000 koronával megszökött A csendőrség elfogta és a rimaszombati fogházba szállította. A bírósági tárgyaláson, — mivel Fejér Endre visszavonta a tolvaj ellen tett feljelentést, — a tettest felmentették s a fegyőr a tárgyalóteremből egyelőre még cellájába kísérte vissza a magáról megfeledkezett embert. Fejér Endre ott a folyosón találkozott hűtlen szolgájával s a fegyőrrel. Odament, hozzájuk s kalapját megemelve megkérdezte a fegyőrtöl: — Ugyan mondja, kérem, találtak valami pénzt ennél a szerencsétlennél, mikor elfogták? — Nem. semmit, — volt a felelet. — Hát akkor kérem, legyen szives ezt az ötven koronát majd a Ferenc (igy hívták a tettest) kezeihez juttatni, ha kibocsátják, hadd legyen legalább mit ennie, első szabad napjaiban. A megbocsátó, emberséges szeretetnek aligha, lehet szebb példája, mint ez a kis történet '‘‘Fejér Endre éleiéből. ♦ Másik vonás: páratlan emberismerete. Erre a jégbarlangnál s a. dobsinai vendéglő fehér asztalai, között töltött hosszú évtizedek alatt tett szert- de nyilván különleges adottsága is volt hozzá. Egy Ízben, rövid vitatkozás után fogadtak Hanvai Ede. volt dobsinai ipariskolai igazgatóval, hogy Fejér Endre minden üzletébe lépő vendéget azon a nyelven fog köszöntem, amely az illető anyanyelve. Ped;g ez a fogadás a jégbarlangnál elég kockázatos volt, mert ott a világ minden tájának nemzetségei megfordulnak. De állt a fogadás és bár Hanvai direktor maga ellenőrizte, kellő eréüyel, inkább magának óhajtván a tétet: a pezsgőt, de bizony elveszítette. Fejér Endre minden vendégét habozás é6 tévedés nélkül anya nyelvén ‘szólította, hiába jöttek németek, szlovákok, csehek, franciák. magyarok, angolok, Fejér Endre szeme nem tévedett. Csak egy, egyetlen esetben jött kissé zavarba, egy j apán vendégnél, akit megszólítani mégis tulnehéz egy magyar vendéglősnek. de a nemzetiség helyes megítélésében itt sem tévedett. * Kedves adatot jegyezhetünk fel bámulatos fürgeségéről, fiatalos testmozgásáról, mellyel 75 éves korát, meghazudtolta. Egy idős tiszte - letes. aki egy négy év előtti papi és tani tói gyűlés bankettjén vett részt Dobsinán, azzal a meglepő kérdéssel fordult a, vendégei körül szorgoskodó Fejér Endréhez: — Mondja csak, kérem, Fejér ur, él-e még az öreg Fejér? Mire a megszólitott kedves mosollyal odahajolt a kérdezőhöz s ezt súgta a fülébe: — Én vagyok az az „öreg“ Fejér, Tiszteletes uram. csak kérem, ne mondja, meg senkinek sem! És azzal fürgén tovább sietett. *Alkalmazottait úgy szerette, valami atyáskodó. gondoskodó szeretettel, mintha vérei lettek volna. Kis allegóriával azok is voltaik: az í> szeretett üzemének élő, mozgó, dolgozó tagNem Iái nekem . •» Nem fáj nekem a narancsvirág-koszorú [a lányok homlokán, megdobálom őket mazsolával mint a templomban menyegző előtt [a vőlegényeket, őseim hite szerint. Nem fáj nekem, hogy más asszony most [a múzsák kegyeltje s megfagytak az én ajkaim, s a dalos madarak, a versek, ott gunnyasztanak a szivemben, mint télidőn a verebek az eresz alatt. Úgy állok én már mindenek felett, [túl az időkön, s úgy hajlok önmagam fölé, mintha meghaltam volna régen cs egy hamwedret tartó márványkő- [angyal lennék a saját síromon. Látogatók Most gyakran eljönnek hozzám ők, kik régen porladnak, a holtak, mert a szivemben cinek. Zongoratanárnőm Handay-Tóth Jolánka, ki biztosan ott van a menyországban s ott is olyan, mint egy szelíd kedves kis apáca, mellette két itthagyott fiacskája helyett két fehér liliom áll, s édesanyja helyett egy könny-harmatos fekete rozsa, s ha az angyalok énekelnek, ö kiséri őket zongorán. — Es a kedves drága Doktor ur tfl* láng látogatása után, — ahol pompáé tokajit Ízlelt, s abból száz üveggel küldetett maga után, — köszönő sorokat irt Fejér Endrének, mert nem utánvéttel, hanem „nyitva44 küldte el számára a remek italt. Péter jugoszláv király, ma.jd Bénes és Titulescu külügyminiszterek rangrejtve jártak a jégbarlangnál, utóbbiak a nevezetes csorbái találkozás után. A háború előtti években a tátrai fürdőkben üdülő magyar arisztokrácia tagjai sokszor rándultak le a jégbarlanghoz, — akkor még kocsin, ami pedig öt órai utat jelentett! Nem a barlang miatt, jöttek, — azt eleget látták már, — de messze- földön nagy híre volt a ,. pisztráng á Ja j é g b a r 1 a n g4 4-nak ... Az Almássy, Pálffy, Andrássy grófok néha. négyszer-ötször is eljöttek igy egy nyáron... Tavaly az összes Lapok regisztráltaik a hírt, hogy a sziámi király is meglátogatta a. jégbarlangot s élvezte Fejér Endre vendéglátását. A szezonvégi szokásos statisztikákból minden újságolvasó tudja,, hogy a világ minden tájáról, mind az öt földrészből, minden nemzetségből valók a jégbarlang látogatói s ezek mind, mind magúikkal vitték egy szeretetreméltó, mindig készséges, mindig fáradhatatlan vendéglátó gazda emlékét. 1891-től 1935-ig számlálhatatlan ezreket tesz ki ezeknek a látogatóknak tömege. S akik majd időnként visszatérnek, mind keresni fogják a régi, mosolygós, kedves arcot és nem találják többé... * t Fejér Endre halálakor a prágai vendéglősök es nagyszállósok testületileg kondoleáltak a gyászoló családnak. Soraikban a szakipar pótolhatatlan veszteségének mondták Fejér Endre elhunytál. A híres budapesti Gundel részvétlevelében a vendéglősök egyik Legnagyobb- jának elvesztését gyászolja. Most látjuk igazán. mikor már nincs többé közöttünk, hogy ez a kistermetű, örökké fürge, nyájas ember milyen nagygyá nőtt. mennyire túlnőtte a mi kicsinyes vidéki kereteinket, beleszárnyalt a világhírnév egészen magas régióiba e mindezt csendes, szorgos munkával, szerénységgel, nagy-nagy odaadással, hivatásszeretettel és emberséges, nemes szivével érte e:L Nagyon nehéz, de nagyon szép feladat most örökébe lépő fia számára, hogy a ragyogó példát méltón kövesse. Hanem az édesatya vezérlő szelleme bizonnyal még odaátról is szorgos szeretettel fogja támogatni s akkor a siker nem maradhat el. ki mindenre tudott balzsamot s a rózsákat szerette és a könyveket — Meg a szegény öreg mosónő, ki annyi hajnalon ott görnyedett a lugszagu teknő felett a konyhában, míg én aludtam. — Egyszerre mentek el ők mind a hárman egy tavaszon s azóta mintha a gyerekkorom is, ki vitték volna a temetőbe. Gyógyulás Ki szivemnek kedves volt, mind ott maradt odalenn a völgyben, csak én fekszem itt egyedül a nap alatt, de a sötét hegyek már nem oly félelmesek, — s eltűnt a Rém, ki hónapokig ott állt az ajtóm előtt, hogy elvigyen abba az országba, mitől mindenki fél. Odalenn a völgyben pompáznak már a kertek s a lepkék részegen kerengnek a virágok felett, de itt még a fü sem serked a jég alatt, alattam halotti lepel a hó és semmi más nem él, csak az égen a nap. De ime felettem észrevétlen kinyílt egy [aranykert, itt lebeg a légben aranyból valók benne a virágok, a lepkék, a madarak, az árvácskák, a rózsák, a nefelejtsek, s magam is lepke lebegek e kertben a virágok felélt ISKOLAI HÍREK Pozsonyi magyar szülők figyelmébe Közeledik az iskolai beiratások ideje. A mai viszonyok között kétszeres felelősség terheli a magyar szülök lelkét, amikor arról döntenek, hogy milyen iskolába küldjék gyermekeiket Magyar gyermek magyar iskolába való — ez a szózat csengjen a magyar szülők fülébe. Ezt követeli a magyarság jövője, de ezt követeli a magyar iskolák fennmaradása is, mert szomorn volna, ha a pozsonyi magyarság közömbössége folytán nem jelentkezne kellő számú gyermek az itteni magyar iskolákba. A statisztika adatai szerint a pozsonyi magyar szülőknek jóval több, mint egyharmada nem magyarul iskoláztatja a gyermekeit. Ezt a mulasztást jóvá kell tenni, hiszen! tapasztalatok bizonyítják, hogy kellő szorgalommal könnyen elsajátíthatja a gyermek az állam nyelvét a magyar tannyelvű iskolában is és később csak hasznára válik, ha több nyelven beszél. Magyar elemi iskolák Pozsonyban: 1. Római katolikus népiskola. Széna-tér. 2. Római katolikus ! népiskola, Rózsa-ucca. 3. Evangélikus nép skola, Tolstoj-ucca. 4. Orsolyarend iskolája, Hummel- ucca. 5. Mi Asszonyunk rendiskolája, Vadász-sor. 6. Mélyuti árvaház iskolája, Mélyut. 7. Állami népiskola, Kárpát-ucca. 8. Községi elemi iskola, Di- namitgyár. Magyar polgári iskolák Pozsonyban. 1. Városi leánypolgári, Május 1-tér. 2. Mi Asszonyunk rend leánypolgárija, Rózsa-ucca. 3. Orsolya-rend leánypolgárija és továbbképző intézete, Hummel- i ucca. 4. Állami fiúpolgári, Zoch-ucca. I Magyar közép- és szakiskolák Pozsony- i bán. 1. Állami magyar reálgimnázium, Kuzmány- ucca. 2. Négyéves kereskedelmi akadémia, Apácapálya. 3. Kétéves kereskedelmi iskola, Apácapálya. 4. Orsolya-rendi tanitónőképző, Hummel- ucca. 5. Állami tanítóképző, Zoch-ucca. Felvilágosítást készséggel ad az iskolák igazgatósága és az országos keresztényszocialista párt központja (Ventur-ucca 9.) Az országos keresztényszocialista párt központja. 4* ! Felvétel a rozsnyói római katolikus papneve* | lobé. A rozsnyói teológiára acoik az ifjak jelentt- I kezíbetoék, akik valamelyik belföldi gimnázium-' ' ham érettségiztek. Szükséges a következő bfctmá- ! oyok ' f<eibniuta,tá'Sa: kieresztve vél. érettségi -bilzo- ; nyit vány, a fáttanár és azon plébános ajánüióle- i vele, aibol a jelentkező szülei lakinak. A teofógu- • sok az ellátásént nem fizetnek. — A pályázóknak legkésőbb jnmius 20-ig kell írásban jelentkezniük és egyidejűleg be kell .kMdeníifük.; J. a jkemeszt- teveiet; 2. az utolsó, félévi biizonyitrványt vagy eredeti iben vagy legalább a plébániai hivatal által hitelesített másolatiban'; 3. Lehetőleg sasomnál meg kell adniuk hdttanármkmak és annak a plébánosnak pontos címét, ahol az illetőknek szülei laknak. — A pályázóknak személyesen jiuliitus 2-án reggel 8 órakor kell jelentkezniük. Ha valakinek már megelőző este kellene érkeznie, akkor azt előre közölje a szeminártörni elöljárósággal, hogy éjjeli szállásiról idejében gondoskodihaessék. Újszerű zajmértékskála A föntá zajimérce a legkisebb érzékelhető zajtól a legnagyobb robajig (egy momárágyu elsüléséig), 130 egységre, úgy nevezet t „p>h.on“- ra van beosztva. Eszerint a bennünket körülvevő hangvilág sokfajta zaját 1-—'130 pilonig mérhetjük meg. — Képeink a következő hangerősségeket ábrázolják: Erdei csönd (10 phon), — könyvtári olvasóterem (30 pihon). s/inházi szünet (50 phon), élénk társalgás (60 phon), nagy forgalmi ucca (80 phon), — motorkerékpár (100 phon), repülő yépmotor 1 (120 phon), — mozisárágyu elsütése (130 phon). — Emlékezés Fejér Endrére 1935 ftnrirn 2, vasárnap.
