Prágai Magyar Hirlap, 1935. június (14. évfolyam, 126-148 / 3678-3700. szám)
1935-06-19 / 140. (3692.) szám
TOtAKAfr v tAtaLaú*HlI&A£> i&io jvaim 19* ozerda. A szlovenszkói magyar katolikusok országos ünnepévé szélesedett a komáromi Legényegylet jubileuma Hatezer ember vonult fel a manifesztációs menetben • A magyar katolicizmus egyházpolitikai, kulturális és szociális problémáit vitatták meg a hatalmas arányú nagygyűlésen Komárom, junius 18. (Saját _ tudósítónktól.) Méreteiben impozáns, felemelő és lelkes katolikus magyar ünnepnapot ült Komárom vasár- nap. Abból az alkalomból, hogy a komáromi Katolikus Legényegylet fennállásának negyvenesztendős jubileumát tartotta, messzi vidékről is százával zarándokoltak el Komáromba a katolikus magyarok, hogy kifejezést adjanak együttérzésüknek. szeretetüknek s mindezt igen népes gyűlésekkel s felvonulásokkal, az ünnepségekben való részvétellel dokumentálják. A komáromi Katolikus Legényegylet Erdély mai ősz püspökének, Majláth Gusztáv grófnak volt alapítása, 1895-ben, amikor Majláth gróf komáromi plébános volt. Az egyesület negyven éve gazdag sikerek jegyében folyt le, úgy kulturális, mint társadalmi és hitéleti szempontból. Komárom vezető kulturális egyesületeinek egyike, amely sikeresen olvasztotta magába a kisiparos, munkás és intellektuális réteget s a komáromi kulturszezón- ban mindig fontos szerepet vitt úgy tudományos előadásaival, mint szinigárdájával. A Legényegylet, amelynek mindig voltak lelkes és áldozatkész vezetői, akik az egyesület előrehaladását életük egyik fontos céljául tűzték ki, az államfordulat után a délszlovenszkói kisebbségi magyar kulturélet egyik fontos bástyája lett. Ünnepélyes szentmise vezette be a jubileumi napot a Szent András- templomban. A szentmisét dr. Majer Imre pre- látus-apátplébános szolgáltatta, a nagyhatású ünnepi beszédet Bartha Béla, a kassai Legény- egylet igazgatója mondotta. A díszközgyűlés a Legényegylet nagytermében folyt le, nagyszámú közönség jelenlétében. Messze vidék katolikus magyarságának, egyesületeinek küldöttei jöttek el, hogy a jubiláló egyesületet köszöntsék. A megjelentek között láttuk Esterházy János nemzetgyűlési képviselőt, Tost Barna pápai prelátust, kassai plébánost, dr. Alapy Gyula tartománygyülési képviselőt, dr. Aixinger Lászlót, dr. Majer Imre komáromi apátplébánost, dr. Kuthy Gézát. dr. Szeiff Gézát, dr. Szijj Ferencet, Fülöp Zsigmond igazgatót, Gidró Bonifác főgimnáziumi igazgatót, Bartha Bélát stb. a környéki s a távolabbi katolikus egyházközségek vezetőit, lelkészeit, a helyi s a vidéki egyesületek nagyszámú képviselőjét s a küldöttségeket. A díszközgyűlést a Legényegylet jeligéjének eléneklése vezette be: Tóth Géza karnagy vezényletével. Majd dr. Lestár István mondott igen tartalmas, nagyhatású megnyitóbeszédet. Köszöntötte a megjelenteket s ismertette a negyvenedik évét ünneplő egyesület életének főbb állomásait, megalapításától kezdve, kegyelettel emlékezvén meg az alapitó Majláth Gusztávról, majd a jelen idők munkásságáról és munkásairól szólott. Tost Barna kassai prelátus-plébános Kassa s az összes szlovenszkói legényegyletek nevében mondott ezután mélyenszántó, lelkes ünnepi beszédet. A legényegyletek megalapítójának, Kol- ping Adolfnak életutjáról emlékezett meg. Kilencvenéves a legényegyleti mozgalom; célja a fiatalság kulturális és szociális helyzetének javítása, — mondotta, — a komáromi legényegylet méltó tagja ennek a mozgalomnak. Majd tolmácsolta Jantausch püspök üdvözletét. A nagy lelkesedéssel és tetszéssel fogadott ünnepi beszéd után dr. Alapy Gyula a komáromi katolikus egyházközség és a Katolikus Akdó nevében üdvözölte a jubiláló egyesületet. A gyűlés elhatározta, hogy Majláth püspököt táviratilag üdvözli. Majd tizennyolc egyesület szallagoa lobogója tisztelgett a jubiláló egyesület zászlaja előtt a szépen dekorált emelvényen, virágok és örökzöldek között. A Legényegylet „szallagot cserélt" a többi zászlókkal. A következő egyesületek küldöttségei jelentek meg a zászló előtt: a kassai, Ipolysági, pozsonyi, beregszászi, duna- szerdahelyi, somorjai legényegyletek, a Jókai Egyesület, a Komáromi Dalegyesület, Komáromi Ipartársulat, Iparoskor, Kereskedelmi Grémium, a Komáromi Football Club, a Református Ifjúsági egyesület, a Prohászka Körök, az Arany János-cserkészcsapat és Iparostanonciskola, gutái és szögyéni iparoskor, a Mária- kongregáció, Római Katolikus Egyházi Énekkar, a keresztényszocialista munkásszervezetek, a párkányi és galántal legényegyletek, a kőműves- és ácstársulat, a munkácsi Katolikus Kör, a Jókai Karitász Egylet, az ógyallai legényegylet, a komáromi katolikus női egyesületek és leánykörök, a tüzoltótestület. Rövid üdvözlő beszédek hangzottak el. Az énekkar a Kolping- indulót énekelte precízen, végül Nemesik Valter másodelnök befejező szavai zárták be a kitünően sikerült ülést. „Nem azért ünnepiünk, hogy a múltat sirassuk, hanem, hogy a múltból biztatást merítsünk'', — mondotta. A Legény- egylet nevében hálás szívvel mondott köszönetét a megjelenteknek. Krisztusért s a magyar kultúráért fog dolgozni ezentúl is az egyesület, — tett fogadalmat a másodelnök. Ünnepi ebéd A Centrál-szálló éttermében százötventerité- kes társasebéd volt ezután. Az első szónoklatot dr. Majer Imre mondotta. Több értékes beszéd hangzott el ebéd közben. Diszfelvonulás: többezer résztvevővel Délután félháromkor diszfelvonulásra gyülekeztek a komáromi katolikus nap résztvevői. Soha nem látott hatalmas tömeg gyűlt össze, mintegy hatezer ember. Többezren jöttek a délelőtt folyamán a közeli s a távoli vidékről Komáromba, nagyrészt külöavonatokon, hogy résztvegyenek a hatalmas, manifesztációs menetben, A menet a Fő-uccán át a Klapka-íéren keresztül a gimnázium udvarára tért vissza, mindvégig példás rendben, méltóságteljes nyugalommal. A rendezőség derekas munkát végzett a menet ösz- szeállitásával s kitűnő megszervezésével. A komáromi egyházi egyesületek, a vidéki küldöttek, népviseletbe öltözött falusiak, zenekarral, zászlók alatt, énekszóval hömpölyögtek végeláthatatlan sorokban, fegyelmezetten. Cserkészek nyitották meg a sort, maid Udvard, Komárom, Kassa, Pozsony, Somorja, Dunaszcrdahdy, Párkány, Szőgyén, Guta, Naszvad, Imsly, Izsa, Ekel, Nagymegyer, Ekecs, Csicsó, Kolozsnéma, Ógyalla, Keszegfalu, Kurták eszi, Komáromszcntpéter, a komáromi ifjúsági egyesületek, hiíbuzgalmi egyesületek, szerzetesrendek, énekkarok, munkásszervezetek, az ács-, kőműves-, kertész- és csizmadia-céhek, a cserkészcsapatok következtek egymás után, zárt sorokban. A katolikus nagygyűlés délután négy órakor kezdődött a gimnázium udvarán, többezerfőnyi hallgatóság előtt. A gyűlést dr. Majer Imre nyitotta meg, lelkes és szárnyaló szavakkal. „Az élet iránytűje a hit; ember és Isten között, a vallás az a kapocs, amely nélkül lenni nem lehet!" — mondotta. Majd kitért az istenes és az istentelen sajtó közötti különbség vázolására; az igazi, jó sajtó az örök békét keresi. A nagy tetszéssel fogadott megnyitó beszéd felsőbíróság felmentette a kémkedés vádja alól a nagy- bodaki községi birót és társait Csupán rémhírterjesztésért ítélték el a fő vádlottat Valamennyi vádlottat szabadlábra helyezték ■■ Pozsony, junius 18. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelentése.) A felsőbíróság ma ítélkezett Soós István nagybodaki községi biró és társai kémkedési ügyében, akiket — mint annak idején közöltük — a kerületi bíróság súlyosan elitéit. Soós Istvánt háromévi fegyházra Ítélte az alsófoku bíróság, Vajas Péter és Vajas Ferenc vádlottársai pedig öthónapi fogházat kaptak. A felsőbiróság mai tárgyalásán megváltoztatta az ítéletet és Soós Istvánt felmentette a kémkedés vádja alól. Csupán rémhírterjesztésben mondották ki bűnösnek és emiatt öthónapi fogházra ítélték, amely büntetés a vizsgálati fogsággal kitellett. Vajas Pétert és Vajas Ferencet felmentették a vád alól, ugyancsak felmentették Zsigray Istvánt is, akit már az alsófoku biróság sem minősített bűnösnek. Valamennyi vádlottat azonnal szabadlábra helyezték. A védő, dr. Bugár Milos pozsonyi ügyvéd, megnyugodott az ítéletben, az ügyész háromnapi gondolkodási időt kért. A budapesti városligetben el akarták lopni a „láthatatlanná tevő" készüléket Budapest, juniue 18. (Budapesti szerkesztőségünk tclefonjelentéee.) Prybir István magyar feltaláló a nrnít évben bemutatta egy érdekes uj találmányát, amely akkoriban nagy feltűnést keltett Pryibir különleges sugarak segítségével láthatatlanná tud tenni bármilyen tárgyat. A kis modellel végrehajtott kísérlet akkoriban teljes mértékben sikerült és a különböző tárgyak, állatok, sőt emberi kezek is láthatatlanokká váltak a sugarak kévéjében. A feltaláló azóta elkészítette találmányának megnagyobbított mását és azt egy városligeti megszűnt moziban helyezte el. Az elmúlt éjjel a ligeti vurstli éjjeliőre egy férfire lett figyelmes, aki beosont a mozikelyiséigbe a találmányt összecsomagolta és már éppen távozni akart, amikor az éjjeli őr elétoppant. Az ismeretlen ledobta az összecsomagolt készüléket, ráugrott az éjjeliőrre, néhány ököiksa- pással elkábitotta és elfutott. Az éjjeliőr revolveréből utána lőtt, mire az idegen egy fa mögé rejtőzve viszonozta a tüzelést, majd nyomtalanul eltűnt. A rendőrség nyomozást indított a titokzatos tolvaj kézrekeritésére. Tiszta arcbőr 14 nap alatt a valódi CORALL CRÉMTŐL (száraz vagy zsíros). Már harmadik nap után járul az ardbőr észrevétlenül és az összes hiba, u. m. szeplő, pattanás, mitesszer, májfolt, nagy pórus, ráncos bőr, öreges kinézés teljesen megszűnik. Biztos eredmény. Ara K« 1L— VÖRÖSRÁK GYÓGYSZERTÁR Bratislava^, Mihály-ucca 20. után Király József csicsói plébános mondott nagyszerű szónoki készséggel programrészedét, öszefogást hirdetve, a család, a község, az egyén és az állam boldogságáról beszélt s kijelentette, hogy a magyar katolicizmus kulturális végváraihoz mindig ragaszkodni fog. Letocha József galántai plébános, a Szent Ágoston Társulat országos igazgatója a Szent Ágoston Társulat célkitűzéseiről s munkásságáról beszélt, szintén méltatva a nyomtatott betű óriási jelentőségét. A Társulat célja: megvédeni a hitet írásban s megvédeni anyanyelvűnket s kultúránkat. Czvank László, a Prohászka Körök elnöke a szociális kérdésekkel való törődést hangoztatta, munkát követelt a munkanélkülieknek, békét a nemzetek között s az emberek egymással való jó megértését. Az van s az lesz, amit mi munkánkkal kiharcolunk. Fél millió magyar katolikus kér szót Szlovenszkón, — mondotta. — Mindenki egyénileg felelős hitéért s a magyarságáért. Múljon el a pártoskodás. Fekete Kálmán a gutái ifjúság üdvözletét tolmácsolta. Dr. Alapy Gyula történelmi visszapillantást nyújtott Komáromról s méltatta a bencés rend nagy jelentőségét, valamint szólott a komáromi Maria- num s a Legényegylet munkásságáról. Nem véletlen, — mondotta, — hogy egy városiban eny- nyi katolikus magyar intézet van. Szólott a modus vivendiről, amelynek keletében intézményeinket meg kell őrizni. Javaslatára a gyűlés egy bizottságot küldött ki, amely felkeresi Jantausch püspököt, hogy nála a modus vivendi felől érdeklődjék. Gregorovits Lipót szentszék! tanácsos a közönség részéről mondott köszönetét az impozáns ünnepségért. Az ünnepség a pápai himnusz elének- lésével és dr. Lestár István zárószavaival ért véget. Szórakoztató műsor következett ezután dr. Borka Géza vezetésével. A tiz müsorszámból álló szórakoztató rész nagy tetszésére szolgált a megjelenteknek. Az izsai egyházi énekkar, a komáromszentpéteriek négyféle tánca, a gutái énekkar, a keszegfalusiak énekkara, a kurtakeszi műkedvelők színdarabja, az ekeli énekkar, a dunaszerdahelyi lányok táncszáma, Kaszás Ferenc élőszóval előadott humoros novellája, a komáromi Legényegylet zenekara adott elő zeneszámot, táncszámot, énekdarabokat s színpadi jeleneteket, mindegyiket gondos előkészítés után, talpraesetten, a közönség állandó tetszésétől kisérve. A műsor után cserkészek által vont kordon között táncraper- dültek a falusiak. Este a Legényegylet helyiségeiben rendezett kitűnő táncmulatság fejezte be a dús programú napot. A legényegyletek kongresszusa Hétfőn délelőtt -a szlovenszkói katolikus legényegyletek tartották második országos kongresszusukat Tost Barna prelátus, szövetségi elnök elnöklete alatt. A kongresszus foglalkozott a legényegyleteket érintő általános és részletes kérdésekkel, az elnök ismertette a szövetség megalakulásának részleteit s előadta, milyen stádiumban vannak az alapszabályok, valamint felolvasta Jantausch püspök üdvözlő levelét. Elhatározta a kongresszus, hogy jelvényt készíttet s a legényegyleti mozgalom fellendítése céljából kongresszusokat tart különböző vidékeken, ahol kurzusokat is tartanak. A legközelebbi kongresszus jövő évben Somorján lesz: a somorjai legényegylet ekkor jubilál. Egyébként pontos adatokat kér be az egyesületektől, a megfelelő regisztrálás céljából. A katolikus nap rendezése mindvégig mintaszerű, fegyelmezett volt. Elsősorban Nemesik Valter bencés tanár és dr. Lestár István szemináriumi igazgató érdeme ez, akiknek nagy segitőgárda állott rendelkezésére: Balogh Miklós, Vaskó Imre, Jakab István, dr. Borka Géza, Balogh Kálmán, Frítz Rezső, Risz- dorfer László, Windisch Károly, Kreschka József, Szántó Béla, Sotter József, Makky Lajos, valamint a rendezőség többi tagjai lelkesen és önzetlenül végezték a rábízott feladatot s igy sikerre vihették a kitűzött célt.
