Prágai Magyar Hirlap, 1935. június (14. évfolyam, 126-148 / 3678-3700. szám)

1935-06-19 / 140. (3692.) szám

^i^gaiMaxAsrhtrmB' 1935 jontas 19, szerda. igyekszik betölteni hivatalát s hogy mindig a jog szellemében fog eljárni. Zápotocky (kommunista) közbeszól: Ha mint házelnök teljesíteni akarja kötelességét, akkor először arról gondoskodjék, hogy a képviselő­ket ne tartsák letartóztatásban. Bradác elnök ezen kivül hangsúlyozta, hogy az uj parlamentnek a nehéz gazdasági válság idején elsősorban gazdasági problémákkal kell majd foglalkoznia. Ama meggyőződésének ad kifejezést, hogy az állam lakosainak üdve és jó­léte legjobban úgy biztosítható, ha valamennyi törvényhozó megteszi kötelességét s ha mind­nyájan ügyelni fognak az állam köztársasági, demokratikus alapjainak megőrzésére. (Sze­rény taps a koalíciós pártok oldalán.) Az uj házelnök végül ama kívánságát tolmácsolta, hogy Masaryk köztársasági elnök még soká dolgozzék a köztársaság érdekében. (Zajos taps a koalíciós pártok oldalán.) Az uj házelnSkség A képviselőház ezután megválasztotta az alelnököket és pedig dr. Markovié szociál­demokrata, Taub német szociáldemokrata, Langr nemzeti szocialista, Mlcoch cseh iparos- párti, Koéek cseh néppárti és Onderco szlo­vák néppárti képviselő személyében. A megválasztottak a választást elfogadták s le­tették az alelnökök számára előirt fogadalmat. Bradác házelnök ezután félbeszakította a na­pirend tárgyalását s bejelentette, hogy az elnök­ség határozata szerint a képviselőház délután 16 órakor tart ülést, amelyen megválasztják a kép­viselőházi jegyzőket « a redezőket. Bradác elnök bejelentette, hogy Stribmy képviselő írásbeli bejelentéssel le­mondott mandátumáról. A kormány folytatni fogja az előző kormá­nyok erőfeszítéseit, hogy biztosítsa főleg gazdasági alapon Száovenszkó és Ruszinszkó fejlődését az egységes államkereteken belül. Többek között a tarifakérdés rendezése is ezt a célt fogja szolgálni, mert segítségével el fogjuk érni, hogy a köztársaság távoli terü­leteit gazdaságilag összekössük a központok­kal. A törvények egységesítése ugyancsak föltétlenül szükséges a fejlődés biztosítására. Ezt a munkát a lehetőség szerint meggyorsít­juk. A kormány szándéka az, hogy a közel­jövőben a törvényhozó testületeknek bemu­tatja a polgári törvénykönyv tervezetét, to­vábbá egy uj törvényt a vasutakrój és az utakról. A kormány konzekvensen kitart az állami és a nemzeti egység eddig politikája mellett, de azért az érvényben lévő törvények keretén belül folytatni fogja a közigazgatás decentralizálását a gyakorlati követelmé­nyeknek megfelelően és ügyelni fog arra, 2 hogy az autonómia törvényes kompetenciá­ját sehol ne sértsék meg. így különösen Szlo- venszkón is kiépítik a tartományi közigaz­gatást, a tartományi iskolatanács, a tartomá­nyi kulturtanác8 és iparostanács segélyszer­vezeteit ugyanolyan alapokon, mint a köz­társaság többi országában már megvan, vagy meg lesz. A kormány a ruszinazkói kérdésekben az alkotmánylevél megfelelő rendelkezéseinek szellemében akar eljárni az ottani nép nemzeti és gazdasági érdekeinek szemelőttartásával. — A kormány a köztársaság egész területén a belső béke, a belső nyugalom és rend, vala­mint a lakosság minden rétegének kölcsönös együttműködése elérésére fog törekedni, mert ez a köztársaság fejlődésének egyetlen biztos garanciája. A szenátus alakuló ülése A külpolitika iránya: a régi Prága, junius 18. A szenátus alakuló ülését Malypetr miniszterelnök délután félnégy óra­kor nyitotta meg. A szenátorok az elnöklő miniszterelnök kezébe letették a fogadalmat. Kínos feltűnést keltett, hogy a fogadalom ma­gyar szövegét egy a magyar nyelvben járat­lan parlamenti hivatalnok olvasta föl. A szenátus kilencvenhat szavazattal Sou- kúp szociáldemokrata szenátort választotta el­nökéül. Az uj elnök székfoglalójában a mun­káért, a kenyérért és a békéért folytatandó munkát jelölte meg az uj parlament legfonto­sabb feladatául. Szenátusi alelnökökké Donét (agrár), Hru' bán (cseh néppárti), Buday (szlovák nép­párti), Klofác (cseh nemzeti szocialista), Bass (cseh iparos) és Heller (német szociál­demokrata) szenátorokat választották. Rende­zők Novák, Marusák, Janovszky és MüUer szenátorok lettek. Jegyzőkké Sehnal, Kriz, Pichl, Pázmány és Kianicka szenátorokat vá­lasztották. A szenátus elhatározta, hogy 20—20 tagú költségvetési, mentelmi, kezdeményező, kultu­rális, nemzetgazdasági, népjóléti, műszaki, külügyi és kereskedelmi bizottságot választ. Az alakuló ülést félöt órakor berekesztet­ték s a félhat órakor tartott újabb ülésen meg­ejtették a bizottsági választásokat. A szenátus délután 6 órakor megnyitott második ülésén Malypetr miniszterelnök fölolvasta kormánynyilatkozatát. A szená­tus szerdán fél tízkor kezdi meg a kormány- nyilatkozat megvitatását. Malypetr kormánynyilatkozata A képviselőház délután fél ötkor kezdődő ülésén Malypetr miniszterelnök megtartotta nagy érdeklődéssel várt kormánynyilatko­zatát. Az expozét a Ház nyugodtan hall­gatta végig. , A miniszterelnök a kormánynyilatkozat fölolvasását azzal a megállapítással kezdi, hogy a képviselőházi és a szenátusi válasz­tások nyugodt lefolyása újabb bizonyítékot- jelent a köztársaság demokratikus alapjai­nak megingathatatlansága mellett. A gazda­sági szükség és a nemzetközi viszonyok zavarossága ellenére a köztársaság népe fegyelmezetten kifejezte akaratát amellett, hogy kitart a különféle gazdasági, szociá­lis, kulturális és nemzeti csoportok együtt­működésére alapozott rendszer mellett. A választások eredménye — Büszkén utalhatunk arra — mondotta a miniszterelnök, — hogy az eredményt a teljes polgári szabadságjogok megőrzése mellett értük el. Elvárhatjuk tehát, hogy azok a polgárok, akiknek megadtuk a teljes polgári sza­badságot, teljesíteni fogják kötelességü­ket az állammal és a demokráciával szemben. Az ellenzékiség meg van en­gedve, de az oppozició soha sem lehet államellenes. Aki másképp értelmezi e tényt, az ne csodálkozzék, ha szigorúan bánnak vele. —A választások lényeges változásokat csak a német politikai pártok között hoz­tak, ami által a hajdani kormánytöbbség 17 szavazattal csőikként. A csehszlovák pártoknál a veszteség mindössze 9 szava­zat volt. Ilyen körülmények között joggal utalhatunk arra, hogy a csehszlovák nép túlnyomó többsége a mai koalíciós rendszer mellett foglalt ál­lást. A koalíciós pártok már a választások ki­írásánál határozottan kijelentették, hogy a i jövőben a törvényhozásnál és az állam köz- igazgatásánál mindenkivel együtt akarnak működni, aki lojálisán csatlakozik hozzá. A csehszlovák iparospárt kormánybalépésé- vel megtörtént az első lépés e cél eléré­sére és reméljük, hogy ez nem az utolsó lépés volt. A szudétanémet kérdés és a szlovenszkói helyzet A német szociáldemokrata párt és a német agrárpárt megmaradása a kormányban annak a jele, hogy e két párt becsületesen törődik népe érdekével és a jövőben is törődni akar vele. Senki nem vádolhatja őket azzal, hogy nem képviselik a német nép többségét, mert hiszen a múltban sem volt igy. Azt sem vetheti a szemükre senki, hogy nemzetük érdekét elhanya­golják, mert törvényeink a köztársaság egész lakosságá­nak egyformán biztosítják a nacionális jogo­kat. A csehszlovák nemzetet az igazságosság és a jog érzése vezette, azonkívül a régmúlt keserű tapasztalatai és különösen Szlovenszkó régi viszonyai, ahol az uralkodó rendszer már csak alig néhány évre taksálta a szlovákok nemzeti életét, amikor minden elszenvedett régi jogtalanság ellenére az állam területén élő polgároknak teljes polgári egyenjogúságot adott abban a reményben, hogy e polgárok az államtól nemcsak a jogokat fogják köve­telni, hanem kötelességeiket is teljesitik, A kormánynak természetes kötelessége, hogy a törvények betartásáról ebben a szellemben gondoskodjék. — A viszonyok fejlődése bizonyos fokig iga­zolta várakozásainkat és a jövőben bizonyára még jobban igazolni fogja. A súlyos gazdasági helyzet azonban alkalmat adott ara, hogy a fej­lődés az elégedetlenség rendszeres elterjesztésé­vel és a helyzetért való felelősségnek a kor- mányraháritásával megakadjon. így például a köztársaság határkerületeiben a munkanélküli­séget arra használták föl, hogy a teljes nemzeti egységet állítsák be annak az egyetlen eszköz­nek, amellyel a nem világosan megfogalmazott és az állam demokratikus alapelveivel nyilván ellentétben álló eszméket és célokat el lehet érni. A csehszlovák nemzetben, különösen annak cseh ágában ugyanilyen kísérlet történt, mig Szlovenszkón az autonómia tetszetős jelmonda­tával igyekeztek egyesek elidegeníteni a népet a csehszlovák nemzeti egység gondolatától. — Belpolitikai életünknek e jelenségeit gon­dosan vizsgálat tárgyává kell tenni és arra kell törekedni, hogy rendszeresen megjavítsuk azo­kat a viszonyokat, amelyek a teljes politikai szabadság mellett kihasználhatók az államellenes eszmék elterjesztésére. — Gondolkozni kell arról is, vájjon a nemzeti jellem a centripetálls vagy a centrifugális oldal­ra hajlik-e és a történelmi összefüggésekből le kell levonni a konzekvenciákat a jövőre. Mit kap Szlovenszkó és Ruszinszkó? — A történelmi fejlődés és a jelenlegi eziik- fcégszcrüjség az egységet parancsolja, de évszá­zados egymástól elii^ö nemzeti, kulturális, gaz­dasági és politikai fejlődés után lehetetlen né­hány év alatt annyira egységessé válni, hogy bizonyos zavarok ne lépjenek föl. Az egység elérésére idő, türelem és rendszeres nevelő­munka szükséges. — Külpolitikai téren a kormány kitart poli­tikájának eddigi alapelvei mellett. A népszö­vetségi paktumra alapozott politika, a nemzet­közi szerződések tiszteletbentartása, a jó szom­szédi és a barátságos viszonyok megtartása, vagy további kiépítése, az európai és a világ­béke megerősítése olyan alapelvek, amelyre külpolitikánk egész épülete épül. Ugyanebben a szellemben marad meg szövetségi viszonyunk Franciaországgal és a kis antant többi államá­val, mert ezek az országok hosszú évek óta alappillérei a béke épületének. Szövetségeink rendületlenül megmaradnak a jövőben is. Az utóbbi években ez a külpolitikád szövetségi rendszer gyarapodott a balkánállamokkal, to­vábbá a szovjetorosz közeledéssel. A csehszlo­vák külpolitika Franciaországgal, a kisantant- tal, de Angliával, Olaszországgal és Szovjet- oro szórsz ággal együtt is az utóbbi években a keleteurópaá és a középeurópai paktumok meg­valósítására törekedett. Ha ezek a paktumok erdeti formájukban nem is valósulnak meg, mégis arra fogunk törekedni,- hogy minél- töb­bet realizáljunk belőlük. Reméljük, hogy igy végérvényesen barátságos viszonyba kerülünk Lengyelországgal, továbbá tartós, békés álla­potot és tartós együttműködést teremtünk leg­nagyobb szomszédunkkal, Németországgal. A középeurópai tárgyalások keretén belül azt is reméljük, hogy tényleg barátságos és tartó­san békés viszonyt építünk ki az osztrák köz­társasággal. Arra törekszünk, hogy. Magyar- országgal is jó viszonyba kerüljünk. Magyar- országgal éppen a napokban kötöttünk gazda­sági megegyezést. A modus vivendit pápai buifa hajtja végre — A külpolitikai kérdések közül kiemeljük a modus vivendi éppen most lezárt tárgyalásait. Az erre vonatkozó utolsó aktusokat a közeli napokban végzik el. A modus vivendi keresztülvitelét a közel­jövőben megjelenő pápai bulla vezeti be, amely bulla szabályozna egyházmegyéink uj határait és hozzáídomitja őket az állami ha­tárokhoz, úgyhogy a külföldi egyházi juris- dikció végérvényesen megszűnik. A honvédelem kérdései z— Külföldi kereskedelmi viszonyainkat gondosan ápoljuk és arra törekszünk, hogy kibővítsük gazdasági megállapodásainkat és szerződéseinket. A mai általános gazda­sági nehézségek között ez nehéz munka és nem mindig oly eredményes, mint kívánatos volna. Tudatában vagyunk a nemzetközi helyzet nehézségeinek és mindent el fogunk j követni, hogy a békét továbbra is megőriz­zük. Senkitől semmit nem akarunk elvenni, de a magunkét védeni fogjuk. Jogainkat és J érdekeinket méltóságteljesen és határozot­tan mindig védeni fogjuk. Politikánk a béke politikája és az is marad. Tudjuk azt is, hogy békepolitikánk mellett az esetleges s rossz időkre is elkészüljünk és megvédhes­sek államunkat. A csehszlovák kormány a ; külpolitikával összefüggően a jövőben is ' rendszeresen gondoskodni fog az állam vé­delmének kiépítéséről. Defenzív hadsereget sem lehet néhány hónap alatt teremteni.» Folytatni fogjuk azt a munkát, amit ezen o a téren a kormány és a törvényhozó testű- I *• let a múltban már megkezdett és amennyi­ben a munka folytatására uj törvények szükségesek, kellő időben előterjesztjük £ azokat. Bízunk az európai béke megőrzésé­ben, de nem szabad lekicsinyelni az állami n biztonság védelmét sem, mert ez az alapja a köztársaság egészséges és zavartalan fej­lődésének. Az uj kormány gazdasági programja —- Hogy mennyire nagy a nemzetközi nyugtalanság, azt a világ a legérzékenyebb idegén, a gazdasági életen érzi. A világgaz­dasági krízisnek talán nem ez a bizonyta­lanság volt az alapvető oka, mégis bizo­nyos, hogy a nemzetközi bizonytalanság meghosz- szabbitja a krízist. Éppen ezért a nemzetközi nyugalom bizto­sítása hathatós lépés lesz a gazdasági és a politikai bizalmatlanság leépítésére, mert ki­zárólag ez az utóbbi tette csaknem teljesen kaotikussá az előző évek világgazdasági kooperációját. A helyzet helyes megítélése érdekében tudatosítanunk kell, hogy mi a viszony a csehszlovák gazdasági élet és a világ fejlődése között. Rövid áttekintést kell tehát adni az utóbbi évek gazdasági depressziójában történt változásokról. — Nem lehet kétséges, hogy az általános krízis főoka az az áresés volt, amely néhány év előtt az egész világon be­következett. Elsősorban a mezőgazdasági termékek és a nyerstermékek árai zuhan­tak. Azokban az államokban, amelyeket az áresés a legjobban sújtott, nemcsak a gaz­dasági nivó sülyedt, hanem a fizetési egyen­legek egyensúlyi helyzete is megdőlt, ami­nek következtében ezekben az államokban szigorú rendelkezéseket hoztak a külföldi fizetések korlátozására. Ezzel csökkentet­ték a behozatalt, aminek következtében más államokban csökkent a kivitel. Ez a helyzet a nemzetközi árucsere folytonos csökkenését eredményezte. Csakhamar a devizakorlátozások is hozzájárultak a zavar növeléséhez. Az autarkiára való törekvés mindenütt erősödött és sok államban önálló. iparok létesítésére vezetett, aminek következtében a kivitelre berendezett államok piaclehetőségei ismét megfogyatkoztak. Uj piacokat keres az export i Ilyenformán valamennyi állam törekszik arra,' hogy kivitelét támogassa, a behozatalt pedig csökkentse. Ebből eddig sohasem látott nehéz­ségek támadnak az egész világon, különösen, ha a kivitelt valutadömpinggel és különféle palás­tolt kiviteli pótlékokkal támogatják. A kivitel Csehszlovákia számára életbevágó jelentőségű. A világválságnak a csehszlovák kivitelre gya­korolt nyomása a behozatal és kivitel irányá­nak eltolódásában is mutatkozik. Nyersanyagbehozatalunk túlnyomó részben olyan a szabod piacot jelentő külföldről jön, ahol a nyersanyagért készpénzzel fizetünk, j ; készáru kivitelünk pedig jelentékeny rész­ben oly területre irányul, ahol követeléseink a mai devizanehézségek mellett befagynak. Ezért kivitelünk ezekbe az országokba kénysze- rüleg csökkent, kénytelenek vagyunk olyan pia-! sr cokat keresni, amelyek gyakorlatilag megköze­líthetők és szabadok. Csehszlovákia exportja állandóan nagyobb arányban a távoli, gyakorlatilag elérhető és likvid piacok felé orientálódik. A tavaly februárban végrehajtott devalváció Csehszlovákiának számos nehézségét elhárította az útból, melyek a csehszlovák exportőrt kül­földi konkurenseivel szemben terhelték, neve­zetesen a csehszlovák koronának belföldi és külföldi vásárlóereje közötti diszparitás. A cseh­szlovák exportőr 1934-ben a világverseny nívó­jára jutott és a fokozottan emelkedő kiviteli ne­hézségek dacára is 1935-ben sikerült a kivitelt fokozni. Amellett tekintetbe veendő, hogy Cseh­szlovákia a devalvációs beavatkozással nem adott alkalmat dömping-exportra, mert a bel­2

Next

/
Thumbnails
Contents