Prágai Magyar Hirlap, 1935. június (14. évfolyam, 126-148 / 3678-3700. szám)

1935-06-16 / 138. (3690.) szám

tyjj jtumt* íQf

kázva, falairól lehullott a vakolat 6 amikor az egyik résen benézünk, a félhomályból kegyetlen pusztulás sir felénk, A régi tűzhely helyén egy rakás korom* fekete tégla,

a nagy vizipörölyt félig megette a rozsda,

az üllőnek pedig már se híre, se hamva, A tulajdonosa talán el is adta már. $s fölfelé haladva a völgyön, egyre ismétlődik a kép.

Üres, néma hámorok sorjében, s mögöttük a duzzasztók vizét is ellepte a zöld nyál, benőtte a sás, eléktejenitette a munkátlanság.

A völgy közepefelé az egyik hámorból végre tompa pörölycsapások hallatszanak, Benyitunk. Három kovács egy ócskavas- tömbből vékonyabb rudakat csinál, ebből a rúdból készülnek azután a kapák. A vízi- kerék fölött lévő tartályból erős sugárban ömlik a viz a kerékre, amely a másfél- íjiázsás pörölyt hajtja- A nehéz szerszám szaporán zuhog a fehérre hevített vasíömbre, amely a szemünk láttára vékonyodik. Az egyik ko- vács az izzó tömböt igazítja hallatlan, szinte már a vérében lévő ügyességgel a pöröly alatt, a másik a pöröly gyorsaságát szabályozza, a harmadik a tűzhelyet kezeli. A kellően Jevékonyiíott vagtömböt azután pontos szemmértékkel vágják egy-egy kapának megfelelő darabokra

s két'három további hevítés után a vasdarab a pörölycsapások alatt perceken belül változik át kapává.

De úgy, hogy mindegyiknek a súlya szinte grammra, a nagysága és a vastagsága pedig szinte milliméterre egyezik. Mikor elragadtatásunknak adunk kifejezést a precíz munka felett, sz ©gyík hámortulajdono* természetes hangon felelj t

—' A vérünkben van ez már, kérem. Itt a gyerek arra születik, hogy kapákat csináljon s kiskora óta egyebet sem lát, cgak ezt. Hétszáz éve csináljuk, volt időnk megtanulni bőven . ..

Hétszáz esztendős tehát a mecenzéfl kapaipar: a mánták híres mestersége.

És megérdemelné, hogy még legalább hétszáz évig éljen.

Mert még most is annyira piac- ég versenyképes, hogy a gyárilag előállított kapák a nyomába sem léphetnek, mert az előállítási költsége egészen csekély, mert dók gos, józan, becsületes nép ez a mecenzéfi," amely úgy érti a mesterségét, mint talán senki a világon. És mégis,,. Mégis egyre némább, csöndesebb lesz ez az egyébként is gyönyörű Súgó-völgy, melynek pusztuló hámorai egyre hangosabban kiáltanak az állam támogató segítsége után ..,

KELEMBERI SÁNDOR*

Földközelben a Mars sivatagjai, oázisai és csatornái

Növényzet és állatok borzalmas forgószélben Van-e élet a Mars bolygón?

A vörös bolygó mostanában esténk int ott látható ( a déli égbolton körülbelül 80 millió kilométernyi távolságban, — csillagászatilag szólva tehát most szomszédságunkban lebeg az űrben.

Ebben a kedvező állásban 700-szQr§Sá!U nagyító távcsőn át nézve a teltholdénál Ötször nagyobb átmérőjű, vörösessárgán világitó korongnak látszik. Földünikihöz hasonlóan légkör övezi, melyein keresztül kell néznünk, ha felületi világát vizsgáj- v jiuk. A felületet a változó felhőzet többé-kevésbé rrr elmosódottá teszi vagy eltakarja, azonban 'immár évtizedek óta folyó megfigyelések rajta izá- mos, nagyjából változatlan részletet állapítottak meg, úgy hogy ma már meglehetősen részletes Mars-térképpel rendelkezünk, A Mars-felület — körülbelül százmillió négyzetkilométer _ nagyobbrészt vörösessárgának látszik és minden okunk megvan annak a feltételezésére, hogy ezek a részek sivatagok sivatagi klimával. Ennek valószínűleg a Mars-1 égkör ritkasága és főképen az ezzel összefüggő vizpáraezegénysége m oka. A Mara ugyanis kisebb szülahplygóniknál, átmérőjében a fele, tömőgében csak egy küepoede a Földnek, ezért felületén a nehézségi er-q csak egy harmada a Földön lévőnek és nem képe§ olyan güfü légkört fogva tartani, mint amilyen a Földdé. Mindamellett a gondosam lefolytatott ezimiképelemzési vizsgálatok oxigént is, vízgőzt is kimutattak a Mars-atmeszférában. De nem esaik sivatagok vannak ott. Mindenekelőtt szembetűnnek a bolygó északi és déli sarkán a fehér sarki sapkái, melyek kétségkívül hóból és jégből állanak és évszakos változásaik; kiterjedésüknek csökkenései és nagyobbodásai már kis távcső vökben is eaőpen követhetők. Természetesen nem a mi évszakainkról van szó, hanem a Marson lévőkről. A Mars egy napja majdnem egy földi nappal azonos, mert a bolygó 24 óra 37 perc alatt fordul meg tengelye kőiül — a Mars és a Föld nap-éj — ritmusának ez az egyenlősége a két világon uralkodó életfeltételek hasonlóságának ©gyík igen lényeges tényezője. A Maretev viszont majdnem kétszer hosszabb a földi évnél, mert a bolygó 687 földi nap alatt kerüli meg a Napot, évszakai ezért megfelelően has szakba k és ellentéteik, a hideg és meleg hosszabb ideig tartó uralma alatt megfelelően szélsőségesebbek. Bár tengelyének a nap körüli pályához való hajl&sa ugyancsak majdnem egyforma a Földével, maga ez a pálya azqp- ban a földpályánál sokkal nyujtpttabb, ami ismét egy okkal több a Mars-év szak ok hőmérsékleti éfi időiárásbeli e 11 en t é tsz é le ős égé iné k fokozására.

Nemcsak sivatagok mondottuk — vannak ott, a sötétebb szürkéskék faltok minden vaióvrtnüaóg szerint tengerek és pedig alighanem sokélytenge- rek, mert gyakran kiterjedt és változó éradási területekkel szoktak bővülmi. A bolygó egyéb Sötétebb részei az ottani tavaszban valósággal zöldeknek tüpnek fel és ősszel elszlnte'.ednek, — ezek a tájak nem igen értelmezhetők másképen, mint dusmövényíetü vidékeknek,

Képzeljük osak el a távcsőbeli látványt: a vörösessárga k©r<xng, mint valami áldási teli- hold, benne a szürkéskék tengerek, A4 egyik félgömb kékeszöld tavaszi- vagy nyári vidékei a vjlág-osfehér sarki sapkával, a másik félgömb elszintelonedett őszi- vagy téli tájai, a mélyen belenyúló téliesen — kiterjedt fehér sarki terű. lettel — gyakorlott megfigyelő sokféle saladr- nralatot lát meg mindent fofc«*a » mflyfekete égháttér, az egész fölött meg hófehér felhőalakulatok lebegnek finom csikók s por gyanánt, fehér himpor színes virágon a báraopyfuke- te égboltozatban. A kép ilyen tökélyéhez azon* bán a levegő különleges tisztaságának igea ritka alkalma kell, aminőben csak nagyon magas hegyeken épült csillagdáknak szokott része lenni, = meg modern tükörtávesö,

És a.híres Mars-csatornák?. Nagy feLtünési keltett, amikor Sdhiaiparelli, az olasz csillagász azokat felfedezte. Aidán csak kévéé megfigyelőnek sikerült megipiUaötWBi ért a najátszerü hálózatát a finom, gőtét vonalaknak, melyek sokszor egyenesvonalban és sokszor a kilométerek ezrein keresőül szelik a vörösessárga sivatagokat és kötik össze a kékes- szürke területeket, a vizeket egymással. Az a felfogás uralkodik erről, hogy egészen nagy távcsövek a csatornákból azért nem mulatnak semmit sem, mert pofiitokká és foltokká bontják fel őket, erős nagyitólencséhez hasonlat osan, melyen keresztül finom raszterpapiresen kéeaült képrepre- fluíkotót nézünk. Valamint szerepet játszik az a körülmény is, hogy a távepőbeli kép létrejöttében a távcső előtti levegőréteg is hívatlan és igen zavaró mádon működik köara Mennél nagyobb, azonban a táegő nyilasa s fényereje, annál felesebb ez a jégréteg is és egyben anűá' savaróbbak a legcsekélyebb légnyomás- és hölngadezások okozta torzítások és elmo^ódottságok is, melyek alatt természetszerűleg leginkább a finom részletek ezen- vedoek, úgyhogy ériástávesövekben ilygnkey aa egész kép valósággal göaölőg. Annyi tehát bizonyosnak látszik, hogy a Marson =. bár nincsenek meg- gzakitattea e mi®doniütt saáz mag száz kjiméter- nyi széles csatornák, 4© viazont vonal- és égik, szerüon esoportoauld pontok és foltok vannak. Hogy esek a kékótsaUrke mgy kékeszöld foltocskák óé pettyek vájjon növényzettel borított tájékok, sőt •talán civilizációs területek-e — például öntözött oázisok a Mars-sivatagokban — vagy pedig csak ló- és moesáraarok ,ezt ma még nem tudjuk,

A legközvetlenebb bizonyítékait anmak, hogy a Marion tüfhotöek az életfeltételek, a Mars egyes vidékein uralkodó hőmérsékleteknek a megmérése szolgáltatta, Esek a mérések a négy távoaövek i-árgyiqnegéjépek vagy tükrének gyújtópontjába beépített rendkivülii érsékenységü termoelemek ab

kaim ázásává] váltak lehetővé. A táveső segélyével megszázezerszerezett érzékenységet modern rádió- lámpás erősítő utján mégegyszer megtizezersBerez- ték, összesen tehát m©gmllliArd0*©ro*ták.

E mérések tanulsága szerint a Mara egyenlítői vidékein nappal s felhőtlen égboltozat alkalmával a hőmérséklet 20—iSO Celduö fok, ez a mj mérsékelt öveink nyarának és annak felel meg, hogy a Mar? másfélezer plyap messze van a Naptól, mint Földünk. Éjszaka azonban a hőmérséklet még az egyenlítőnél jp rendszerint zérusra száll alá,

amint ért * Mám árnyéWhstárAo eszközölt mérések mutálják, sőt ©rvnyfcro » hőfok ott már akkor i* eülyed, h* felhő vomd el a Nap előtt Ennók főoka ai ottani légkör rlttoieága s különösen a vízgőzben való «wgénységi vii^onyok, Aminők nálunk csak az <*gés*en magos hegyeken 6006—9600 méter magasban — uralkodnak. A gyér* hőingadozásek kétségkívül hatalmas légáramlásokat okoznak, úgyhogy alighanem állandóan heves és fagyos totgésaalek, meg viharok tombolnak, melyek a levegő SfAraesAga folytán paf* «• htuuMQfffttaőtlMt h«4t»oak «Mf«k

JCerMítrejtciny

13, szám. Megfejtési határidő: június 25.

Beküldendő a nyilas sorok megfejtése.

Június 2-iki számunkban közölt 11. számú ke-í resztrejtvény helyes megfejtése: Vizezintes 1.

Könyörögj érettünk, — 77. Asztali teniszezés, — Függőleges 1. Kifogástalan munka, — 14. Készpénzkifizetés.

★ ★

Vízszintes: 1. Horatius szatíráinak első könyvéből gasármmél szállóige (Oredat Judaens Apella.) Vak betűk: I, G, G, E, L. 5. A faluban mondják a tanyai emberre. 13. Társaságok egyesülése. 14. Férfinév, 15, A esaládfa egy ága 6 ínár. 16. Esőben á.11 (-ik) 17. Baka mondja a Marisnak, vagy Juilcsának (Vakbelük: G, E). 10. Ez egy semda nyelv. 30. Fotont lemázol. 22. A széknek egy ige® fontos rÓM©. 24. Ez meg an embernek „egy igen fontos része*25. Krajeár rövidítése. 27. Fen- to« szó a tlzkoronás papírpénzen, 39. Ne engedj megl 31, Ugyancsak. 33. Külföldi utazáshoz meg- kívántatik, 35, Angol gyarmat Dél-Afrikiban, 38, Elegénél. 39. Habo6kávé, feketekávé, malátakávé, 40. Híres görög filozófiai iskola volt Itt. 43. Vörös *— angolul (.., Star lnne egy hajóevállalat.) 44. Leszek —= latinul. 46. Papa. 47, Pehból lettél,

.,.,, le-szeöz. 49. Német női név. 51. Pl&utus Per- ga 0, vigjátékából származó szállóigp (Sápiént-i sat,) Vakbetük: M, E, B, G, E, 53, Bnlla Elma szerepe Mellet Mm A vallomás e. darabjában. 5-4, Hírneves angol eletekt;vregényíró (Qonaji, f), 55, L, M. 57. Körülbástyázott társadalmi osztály. 59. Voltaire egy müve. 62. Hárfa. 64. A zsebkés egyLk pengéje, 66. Mitológia/! gigász. 68. Tráoia nemzetsége. 70. A konkurreneia. 71, Súlyos károkat okozott májua elején a mizőgazdagágban, 72. S*i- Rezet, 74, ... uaoka, 75. A király == franeiául, 76. Nem olyan nagy összeg volt annakiidojéu, Függőleges: 1. Hírneves német matematikus,

pét-gryárl egyetemi tanár volt, később Berlinben dolgozott (Lponhard, 1707-1783.) 2. Osodakapus volt anno dazumal. 9. Törtrész. 4. Január. 5. Kis udvar. 6. Ezen az oldalon, ezen a parton. 7. Egy kősómért közmondás. 8, Lő — egy dialektus kiejtésével. 9. Radír márka. 10

........Musztafa. 11.

Se

m ruem mezőgasdasági, pem nem kereskedelmi. 1§. Egy messzi-messzi félsziget neve, magas hegyekkel, sok vulkánnal. 13, lömért idézet Arany Jáne# A walesi bárdok c„ balladájából. 18. A lég- nagyobb jogi egység, 21. Pedagógus az iskolában, a szülő odahaza- 33. Lovaíiroham. 27, Ma,eldtt. A Mars sarkvidékei állandóan ha vannak fagyva, — Bérus alatti 30—50 fokos a hőmérsékletük,

Dr, K&blenti 1930-as évi megfigyeléssorozata al- ikftliméval, melyet a Mars akkori kedvező földkö- SOlállásában a? amerikai Lowejl-eslllagda óriástdv- csövével végzett, a bolygó déli sarkán éppen nyár volt, de a hőanórséklet ott sem emelkedett a zérus fölé, Mégl© — még e félgömb mér sók élt övében ás IdÖRiként 15-20 Celsiua-fokoa hőmérsékletek fordultak néhanapján elő, de felhők értődé (©/él 0 hőfok azonnal erő#on aüly-adt.

Különösen érdekoe US a megfigyelés, hogy a IJÖ- vényaettel ihoritoUnak tartott területeken melegebb hőmérsékleteket állapiitottok meg, mint a bolygó világosabb Tészelm fs bár sötét tpateh egyforma köraltmények mellett általában erősebb höraktározök, mégis e megfigyelések egyeznek a fötldi növényzet- takaróknál észlelhető tapasztalatokkal, összefoglalva: A Mars-kilm© hőfokai alacsonyabbak ugyan sőt rend szer int sokkal alacsonyabbak a föld leknél éa a Mara .légkörének rtt* kaaága « vUgő»b»n voió BzegépyBége, meg a* db*

11. számú keresztrejtvényiiniaí 91-en fejtették meg helyesen. A megejtett sorsolás alapját) e heti könyvjutalmunkat: Móra Ferenc „Négy apának

egy leánya'* elmü regényét dlszköfésben H e k e J e Ferencné (Oimütz VII„ Safafikova 11.) nyerte.

★

gyarorazág berpegprimása volt. 28. Sikerül valakire rásózni, 30, Egyéni tulajdon, 32- Elegy. 34. S50 —- franciául. 36, Lovon ül5. 37. Legelő. 40. Az egyenruha yállrojtjának francia neve. 41. Német vezényszó (főnét) 4£. Exótlkus pálínkaféle. 44. Á tzer«lme« saakáeauő „ténykedése“. 45. Tur- gon.yóv orosz író..... szül«té*ü. 48. Áthelyez t másik oldalra. 49, Lélek régi magyar msórak 50, Ai 5. függőleges — névelővel. 52, Elzokogja babánatát. 56. Nem érteni a hangját 58. A tenni ige egy nem a leggyakoribb alakja. 60. Hegység Németországban a Rajna balpartján. Hasonlatos a neve.... 61, Vagyok olyan legény, mint te!

.......olyan rendet, mint te! 63, Kis emberangyal

ka. -65. Csomagolnak belé. 67. A szabadság- téri emlékezetes gengsztertámadás egyik hőse. 69, Csász. és kir, — de németül. 73. így —- németül. 75. Betű,

A PRÁGÁI MAGYAR HÍRLAP keresifrejtvéoysrelvénye

A 13 számú rejtvényt megfejtette:

Inév és pontos cím):

bői folyó gyokori é§ hirtelen hőingiadoíáaok állao- dó fagyos forgószelek és orkánok nem nagyon hivő- j gatóak földi ember számára. Mégis — az ember nem képez mérteket az élet birodalmában- Hiszen ebben a birodalomban már szülőbőlyigcnkrn ; lg őséről, elpi'sztlrha tat lanságot, rengeteg változa- | toeságot és fökópen végtelen atkatmezkodóképes- séget látunk. Elóg, ha a halakra gendolomk, iné- / lyeknók életelem©, ami a hőimérséliletet 6© „légkört'* illeti, a miénktől trtje«en elütő. De még ha a légkörben i# maradiunk, — a fások 5 különösen a kondiormadarak magassági rógiókibnn élnek, melyeknek felére ősökként légnyomása és hidegei már a Marson való viszonyokra emlékeztetnek.

Láttuk, hogy- növényzetet illetően a Marson nemcsak az életfeltételek vannak meg, hanem annak közvetlenül látható jelei U. Már pedig, ahol növényiét, ott Állatvilág is van, — mégha róluk ma még nem is tudunk közelebbit.

A Term«és*»t teremtő ereje keverithotetlen, ennek n kim 1"rilhetetl8n«égnok pedig a Kozmoazbau sem kezdete, sora vége nem lehat.

NEUJBAUER FRIGYES mérnök.