Prágai Magyar Hirlap, 1935. június (14. évfolyam, 126-148 / 3678-3700. szám)
1935-06-16 / 138. (3690.) szám
IS35 jumu6 íó, vasárnap. v km.vk itAji* K I AAIJlAW. Erik a buzakalftsz Irta: Ternyei László Prága, junius 15. A gabonamonopólium elsf gazdasági esztendeje a vége felé közeledik s ma már nyilvánvaló, amit különben komoly szakemberek előre láttak és mi Is többizben hangoztattunk, hogy a termelés szabályozása nélkül nem lehet az árakat szabályozni. Az árak felemelése tulajdonképpen nem más, mint a kereslet fokozása és a kereslet nagyobbodása maga után vonja a kínálat növekedését is, ami ebben az esetben a gabonatermelés fokozását jelenik Hosszú hónapokkal ezelőtt megírtuk, hogy a gabonamonopólium mai alakjában csak félmunkát jelent s fölhívtuk az illetékesek figyelmét arra, hogy mielőbb foganatosítsanak olyan rendelkezéseket, amelyek a termelés szabályozását jelentik és megakadályozzák az előrelátható túltermelést. A termelés szabályozása azonban elmaradt s a gazdák nagyrésze erősen fokozta annak a gabonafajtának termelését, amelyért a Gabonatársaság a legmagasabb árakat fizeti. így következhetik be az a különös helyzet, hogy Csehszlovákia, amely eddig buzabehozatalra szorult, az idén a búzát exportáló államok sorába léphet, mert tekintélyes fölöslege lesz ebben a cikkben. A hűvös és jótékony esőben dús májust napsugaras, forró junius váltotta föl, a buzakalász már érik, két-három hét lepergése után megpendül a kasza, learatják a termést, amely a becslésjelen- tések szerint legalább 90.000 vagonnal nagyobbnak Ígérkezik annál a mennyiségnél, amelyet a belföldi piac fölvesz. Csehszlovákia évi búzaszükséglete mintegy 130.00 vagonra rúg, a várható búzatermést pedig 220.000 vagonra becsülik. A helyzetet az a körülmény is erősen komplikálja, hogy a Gabonatársaság tudvalévőén legalább 40.000 vagon búzát lesz kénytelen az uj gazdasági esztendőre átvinni. Ezzel együtt a termés mennyisége meghaladja a belföldi piac fogyasztóképességének kétszeresét. A gabonamonopólium külföldi államokban nem vált be s Csehszlovákiában való bevezetése idején sokan kifejezték abbeli aggodalmukat, hogy nálunk is kudarcba fullad. Még nem állítható, hogy a gabonamonopólium megbukott volna, de annyi bizonyos, hogy ez a kérdés rövid Időn belül eldől, mivel a Gabonatársaságnak most kell kiállnia a tüzpróbát és most kell megmutatnia, hogy százmilliós veszteségétől hogyan szabadul meg anélkül, hogy a veszteségét átruházná a fogyasztóra, aki legalább a gazdasági év elején szeretne olcsó áron jutni gabonához, liszthez és kenyérhez és anélkül, hogy veszteségét átruházná a gazdára, aki joggal elvárja, hogy a Gabonatársaság továbbra Is rentábilis árat fizet néki. A Gabonatársaságot súlyos veszteség érhet!, ha a múlt évi termésből eredő gabonáját kénytelen lesz az uj gazdasági esztendőre átvinni s annak elején a mainál olcsóbb áron eladni. A monopólium jogával fölruházott társaság olyképen vél kiutat találni ebből a fatális helyzetből, hogy a júniusi eladási árakat mindaddig érvényben hagyja, amíg készletei megvannak s a malmoknak nem engedi meg, hogy uj gabonát őröljenek. A malomipar viszont joggal mondja erre, hogy köszöni, de nem kér a régi gabonából, mert a gabonamonopólium első évében 500 millió koronát veszített a gabonakereskedelem monopoüzá- lásának jóvoltából és semmi kedve sincsen a további kockázatos üzletekhez. A gazda ma csak annyit tud, hogy a gabonamonopóliumról szóló rendelet értelmében joga és kötelessége a termést megvételre fölajánlani s a Gabonatársaság köteles a fölkínált árut megvenni. A szállítás megegyezés dolga, de az egészen kis mennyiségeket a Gabonatársaság azonnal köteles átvenni s a nagyobb mennyiségek tulajdonosainak is köteles bizonyos előleget adni. A Gabonatársaság hatvanmillióé alaptőkéjével csak olyképen bonyolíthatta le a gabonabevásárlás milliárdos forgalmát, hogy bizományosainak anyagi eszközeit vette igénybe. A bizományos adott pénzt az árura, a bizományos adta el az árut s a Gabonatársaság kapta az őt megillető haszonrészt. A Gabonatársaság az uj gazdasági év első két hónapjában csak régi gabonát kíván eladni és azt is maximális áron, de valószínűen kötelezni fogja bizományosait arra, hogy az uj termésből eredő árut részben megvegyék és részben leelőlegezzék. Mi lesz, ha erre meg a bizományosok jelentik ki, hogy köszönik, ők sem kérnek ebből az üzletből, amely aránylag csekély haszonrészesedés ellenében hónapokra leköti azt a tőkéjüket, amelyet gyorsan szeretnének megforgatni? Lehet, hogy a bizományosokat kötelezni fogják a gabonabevásárlás lebonyolítására, mint ahogyan az is lehet, hogy a malmokra rátukmálják a drága árut, ehez azonban uj rendelet vagy törvény kell, mert a ma érvényben levő rendelet Ilyen messzemenő joggal nem ruházza fel a Gabonatársaságot. Ha ezt a két problémát megoldja a Gabonatársaság, akkor megoldatlan probléma marad a fogyasztás kérdése, mert azt törvénnyel és büntető szankcióval nem lehet elérni, hogy két karaj kenyeret egyék az, akinek egyre sexn telik. A Gabonatársaság árai jóval felülmúlják a világparitást és az a tragikus ebben, hogy még ezek a felemelt árak sem elegendők ahoz, hogy a gazdák megszabaduljanak gondjaiktól. A mező- gazdasági válság olyan mély sebeket ejtett a gazdatársadalmon, hogy a gabonatermelés rentábilissá való tétele egymagában még nem hozhat és nem eredményezhet tartós javulást, azonkívül nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a körülményt sem, hogy a mezőgazdasági termelés önköltségi tételei is jóval felette vannak a világparitásnak és a gazdákat a defláció éveiben számszerűleg és értékben felszaporodott adósságaik, valamint a közterhek és adók súlyosan nyomják. Méltánytalan lenne a mai árak csökkentése és az illetékeseknek meg kell találniok a módot, hogy a gazdának továbbra is jó ár jusson és a fogyasztó mégis elviselhető áron jusson hozzá legfontosabb élelmiszeréhez. A gabonamonopóliumnak nem szabad megbuknia, a Gabonatársaságnak pedig gondolnia sem szabad arra, hogy az árak biztosítása érdekében a termés egy részét állami támogatással külföldön beszerzési áron alul értékesítse, mint ahogyan gondolkodás nélkül kell visszautasítania azt a tervet, hogy a brazíliai kávé megsemmisítésének mintájára nálunk is elpusztítsák a fölöslegeket, hanem inkább olyan megoldást kell találnia, amely esetleg államsegéllyel teszi lehetővé, hogy ebben az esztendőben a szegény ember filléres búzaliszthez jusson és minden éhező buzakenyérrel lakjék jóL Készül a gabonamonopóliumról szóló rendelet uj kiadása Prága, junius 15. A gabonamonopóliumról szóló kormányrendelet módosításának előkészületei már hosszú ideje folyamatban vannak s a kérdés néhány napon belül a miniszterközi tanácskozások napirendjére kerül E tanácskozások során a régi gabonakészletek likvidálásáról lesz elsősorban szó. A rozs- és az árpakészletek egyrészét, hir szerint, részben szeszgyártásra és részben takarmányozásra használják fel. Az uj rendelet az eddig nyilvánosságra került hirek szerint jelentős módosításokat tartalmaz, ameny- nyiben mentesiti a Gabonatársaságot attól a kötelezettségétől, hogy a gazdák részéről felajánlott gabonát teljes egészében megvásárolja. A rendkívül nagy készletekre és a bőségesnek ígérkező termésre való tekintettel a Gabonatársaság a megvételre fölajnáloít árunak csak bizonyos részét lesz köteles megvenni. A bevásárNragatszlovenszkófl sem javul a helyzet A pozsonyi kamara közgyűlése Pozsony, junius 15. A pozsonyi kereskedelmi és iparkamara most tartotta idei rendes közgyűlését. Stodola Kornél kamarai elnök beszámolójában a gazdasági helyzetet ismertette. A vasipar forgalma a tavalyi évhez viszonyítva csökkent. A kedvezőtlen hitelviszonyok következtében az építési tevékenység lanyhult A cementgyárak forgalma április végéig mérsékelten megélénkült, amíg a téglaelhelyezés az előző év adataihoz viszonyítva 50 százalékkal esett. A cellulozegyárak helyzete nem változott. A papíráruk forgalma csökkenő irányzatra vall. A szövőipar kedvezőtlen helyzete nem javult A tavalyi év adataihoz viszonyítva a belföldi elhelyezés 31 százalékkal és a külföldre irányuló kivitel 23 százalékkal ment vissza. A malomipar helyzete az év első harmadában rosszabbodott. Nullás lisztet veszteséges áron sem lehet elhelyezni. A malmok egy vagon búzánál igen gyakran 2000 koronáig terjedő veszteséget szenvednek. A kisipar helyzete nem javult. Az árak nem rentábilisak és az iparosok gyakran veszteséggel dolgoznak. Az árszabályozás kérdésében az utóbbi időben komoly konfliktusok keletkeztek az iparosok és a hatóságok között. A kamarai efaök a szlovenszkói kereskedelem kívánságait a következőkben szögezte le: A szlovenszkói kereskedelem érdekében egységesíteni kell a kereskedelmi törvényt és a kereskedelmi szokványokat. A régi adótartozásokat és a behajthatatlan adóköveteléseket le kell Írni. Az aránytalanul magas késedelmi kamatokat törölni kell. A zárórakérdést és a vasárnapi munkaszünet kérdését egységesen kell rendezni és a rendezés során tekintettel kell lenni egyes határanenti városokra amelyeket előnyös elbírálásban kell részesíteni. A tulmagas szociális terheket enyhíteni kell és meg kell teremteni az önálló kereskedők és iparosok betegbiztosításának és nyugdíjbiztosításának a lehetőségét. Szlovenszkón és Kárpátalján ugyan olyan kereskedelmi bíróságokat kell létesíteni, amilyenek a történelmi országokban vannak. A szlo- venszkói kereskedők végül követelik, hogy a hatóságok 120X00 lakosnál kisebb lakosságú városokban ne engedjék meg egységáru üzletek létesítését. (Háromszáznegyvenkétmillióra csökkent Magyarország bankjegyforgalma.) Budapestről jelentik: A Magyar Nemzeti Bank bankjegyforgalma a junius 7-i kimutatás szerint a május 31-i forgalommal szemben 17.1 millió pengővel 342.1 millióra csökkent. A csökkenést váltóvisszaváltások és girobefizetések idézték elő. A váltótárcaállomány 9.7 millió pengővel 511.5 millióra apadt. Az állami giroszámlákra 8.7 millió pengő, egyéb számlákra pedig 0.8 millió pengő befizetés történt, úgyhogy a girokövete- lések állománya összesen 9.5 millió pengővel 107.6 millióra emelkedett. Az érckészlet 1.8 millió pengővel 113.8 millióra növekedett. Az állami adósság törlesztésére a rendes havi ösz- szeg folyt be. Úgy az „Egyéb követelések", mint az „Egyéb tartozások" lényegtelen változást mutatnak. lási árak minden bizonnyal alacsonyabbak lesznek az idei gazdasági év árainál, az uj bevásárlási tarifát azonban csak akkor állítják össze, amikor már ismeretesek lesznek a terméseredmények, illetve mikor már nagy eltérés nem lehet a becslés és a tényleges termés adatai között. A módosítás egyik további fontos pontja abból áll, hogy állítólag a lisztkereskedelemre is kiterjesztik a monopóliumot. A gabonamonopóliumról szóló rendelet módosítása még nem befejezett tény s az utolsó pillanatban is adódhatnak változások, ha azonban a kormány valóban olyképpen változtatná meg a rendeletet, hogy a Gabonatársaságot mentesítené a neki fölajánlott áru teljes megvételének kötelezettsége alól, akkor ez nem jelentene egyebet, mint a monopólium elvének föladását s a szabadkereskedelmi forgalomnak részbeni helyreállítását. A magyar—csehszlovák gazdasági egyezmény újabb részletei Budapest, junius 16. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) IsmeTetee, hogy a magyar—csehszlovák kereskedelmi megállapodást tegnap Írták alá Budapesten. Az Est mai száma a megállapodás részleteiről a következőket Írja; Az egyezmény alapelve az árucsere: akkora értéket vihet ki Magyarország Csehszlovákiába, amennyit behoz. Azonban nem a magán- gazdaság állapítja meg, hogy milyen áru mehet ki és jöhet be az országba, ezt már a szerződés állapítja meg és határozza meg, egyúttal a mennyiségeket is. így például megállapítja a szerződés, hogy a mezőgazdasági cikkekből melyeket lehet Csehszlovákiába szállítani és kimondja, hogy a kivitel értékének összege ezekből a cikkekből legfeljebb 19 millió korona lehet. Meghatározza ugyanakkor a szerződés azokat az árucikkeket is, amelyeket cseréibe Csehszlovákiából Magyarországra szállíthatnak, mégpedig palackokat, gombüveget, diszáiveget, téglát, cserepeket, úgynevezett triplex és duplex üveget, tükörüveget és finom porcellánárut is. Magyarország Csehszlovákiába 23.000 darab sertést szállíthat, továbbá baromfit, zsírt, szalonnát, fokhagymát és babot, aminek ellenértékeként Csehszlovákia viszont fát, kokszot és magaskalóriáju 6zenet vihet be Magyarországra. Magyarországról szállíthatnak még almát, szilvát, görögdinnyét, meggyet, aminek ellenértékét a befagyott csehszlovák követelések egyrészének törlesztésére fordítják. Szakkörökben vegyes érzelmekkel fogadják az uj egyezményt, írja a továbbiakban Az Est, mert természetesen nem elégít ki minden értéket és részben eddigi jogokat is sért. Általában azonban mégis biztató kezdetnek tekintik, hogy az eddigi szerződés- nélküli állapot helyébe végre egyezmény került s azt hiszik, hogy majd a kölcsönös tapasztalatok alapján a jövőben kijavíthatják az egyezmény hibáit és hátrányait. (A búza világpiacáról.) Pünkösd hetében a nyugati gabonapiacokon általában gyenge volt az irányzat. Csikágóban a búza buéhelénk int egy centtel olcsóbbodott. Az elmúlt hét csütörtökjén jegyzett 83.75 centes ár csaknem 13 centtel alacsonyabb az egy hónap előttinél. Londonban is lanyha volt az irányzat. Az áresést az okozta, hogy az Egyesült Államokban a NRA ellen meghozott legfelsőbb bírósági ítélet óta a kínálat erősen fokozódik és a .vetéshelyzet különösen a lágy őszi búzát termelő területeken nagyon javult. Hozzájárult a. világpiac lanyhaságáboz az is, hogy Kanada terméséről egyre kedvezőbb hírek érkeznek. HAMBURG-AMERIKA LINIE Rendszeres személyszállítási szolgálat Észak-Amerikába, Kanadába, KiSaép- Amerlkába, Huoáöa, Mexikóba im Dét-Amerika nyugati partjaira modem hajókon, kényelmes szép berendezéssel és löliílmulhalatlan kiszolgálással. Személyszállítási körvetités Brazíliába. Urugoayba, Paraguayba és « . Argentínába. Tengeri üdülési átázások • Földközi tengeren,Észak honába, az Atlanti szige- tekre.karácsonyi és szilveszteri társasutazások, íöld- körtili utak, utak Nyugat-Indiába, Afrika körül, valamint olcsó tannlmányulak a tengerentúlra. A HAMU U KG-A 51 EK I HA I/INIE lH.nl hajóin előnyös az niazás Információk és jelentkezések a csehszlovákiai vezérk épvisel étnél PR AH A L, Na Pííkopé 37 valamint az összes utazási irodáknál. Az individuális gazdasági rendszer fenntartását kívánja a gyáripar és a kereskedelem Prága, junius 15. Schmolik Alfréd kamarai elnök a troppaui kamara közgyűlésén általános érdeklődésre számot tartó beszédében ismertette a gazdasági helyzetet, a gyáripar, valamint a kereskedelem és a kisipar kívánságait. A helyzet jellemzésére fölhozta, hogy ugyanazok a gazdasági tényezők, akik tavaly, a korona értékszabályozása idején nagy reményekkel tekintették a jövő elé, az idén gondterhes tekintettel figyelik a helyzet változását. A nemzetközi politikai helyzet terén mutatkozó bizonytalanság és nyugtalanság egyedül a hadfelszerelési ipar számára kedvező, viszont a többi iparág fejlődési folyamatát hátrányosan befolyásolja. A nemzetközi viszonylatban észlelhető valutáiig bizonytalanság ugyancsak káros következményeket idéz elő. A csehszlovákiai exportipar fokozatosan elveszti mindazokat az előnyöket, amelyeket számára a korona devalválása biztosított. A gazdasági helyzet javulásának egyik legfőbb kelléke, hogy valutáris téren helyreálljon a nyugalom és nemzetközi viszonylatban biztosítsák a fizetési eszközök értékállandóságát. Igen fontos érdek a szabadkereskedelmi forgalomnak nemzetközi viszonylatban való helyreállítása és a Duna medencéjében élő kis államok gazdasági közeledése* a megváltozott viszonyok ellenére sem veszti el időszerűségét. Csehszlovákia legégetőbb problémája a munkanélküliség kérdése s ezzel kapcsolatban a kivitel Csehszlovákia számára életkérdést jelent. A kivitel föllendi- ; tése csak céltudatos kereskedelmi politika révén érhető el s ezen a téren mielőbb meg kell teremteni a gazdasági élet két főtényezőjéniek, a gyáriparnak és a mezőgazdaságnak a közeledését. A gazdasági élet alapja továbbra is csak a magánvállalkozás rendszere lehet. Tudatában vagyunk annak — folytatta a ■a troppaui kamara elnöke —, hogy a válság idején az állami beavatkozás elkerülhetetlen, de ennek a beavatkozásnak csak szórványosan és nem rendszeresen s csak ott szalbad megtörténnie, ahol ez a beavatkozás segítséget jelent. A gazdasági föllendülés érdekében a kormánynak elviselhető adópolitikát kell gyakorolnia s gondoskodnia kell arról, hogy a közigazgatási aparátus gyors munkával támogassa a föllendülés érdekében falyc ■munkát. (Tökéf emel a prágai mimtavásár.) A prágai minta vásár rt. igazgatósága indítványt terjeszt a minta vásár közgyűlése elé a vállalat részvénytőkéjének 10 millióról 5 millió koronára való leszállításáról és uj részvények kibocsátása révén 15 millió koronára való fölemeléséről. A prágai miintavásár anyagi helyzete az elmúlt esztendő folyamán javult. (Szlovenszkói vállalatok mérlegei.) A Graber Miksa és Fia Rt. (Pozsony) multévi mérlege 183.003 korona tiszta nyereséget mutat ki. A vállalat alaptőkéje 3 millió korona. — Az £r- sekujvári Kender- és Lenipari Rt. az elmúlt üzletévet 1508 korona veszteséggel zárta. — A ligetfalusi Fémtömlőgyár rt. 1934. évi mérlege 60.577 korona tiszta nyereséget tartalmaz.
