Prágai Magyar Hirlap, 1935. június (14. évfolyam, 126-148 / 3678-3700. szám)

1935-06-14 / 136. (3688.) szám

Í935' jtmins M, péntek. ^IWaAlAVAGtoVRHlPIiAIÍ idd Az elmúlt éjszaka kiderült az egész köztársa­ságban. Az időjárás tartósan szép és a hőmér­séklet Is emelkedik. — Időjóslat: A kedvező időjárás tovább tart, lassú fölmelegedés- Csu­pán északnyugaton időnként sűrűsödő felhőzet. — Szerencsétlenséget okozott a tülkölő mo­torkerékpár. Somorjai tudósítónk jelenti: Tej falu és Bácsfa között Németül Péter tárnoki gazda megrakott kocsival haladt az országúton, mikor mögötte egy motorbiciklista tülkölt. A gazda ki­tért szekerével, de a motorkerékpáros, mikor el­robogott mellette, közvetlenül a ló fülébe tül­költ, mitől az úgy megijedt, hogy elragadta a kocsit. Árlkon-bokron át vitte a megrakott sze­keret és gazdáját és végül is Királyfia község méllett egy árokba borult a kocsi. A gazda a szekér alá került és súlyos belső sérüléseket s bordatörést szenvedett. Súlyos állapotban szállí­tották be a pozsonyi kórházba. xx Pihik Matyi cigányprímás a Flóra-borozó­ban játszik, Praha-Vinohrady, Fochova 121. — Gyanús tűz Késmárkon az árverés előtt. Tudósitónk jelenti: Dunajszky János késmárki gazda, háza, amelyre junius 12-re árverés volt kitűzve, a megelőző éjjelen kigyulladt és pilla­natok alatt lángba, borult a szomszédos Bro- zsek János gazda háza is. A kivonuló tűzoltó­ság nagy munkával megakadályozta a 'tűz to­vábbterjedését. A hatóság valószínűnek tartja, hogy gyújtogatás történt, ezért a vizsgálat le­folytatásáig Dunajszkyt őrizetbe vették, — Halálos villámcsapás a késmárki ország­úton, Tudósítóink jelenti: Az elmúlt napokban Galgon Mihály 44 éves körkuti gazda, kerék­páron a Késmárk melletti Busóé község felé ha­ladt. Útközben utolérte a zivatar, hirtelen vil­lám csapott le, amely agyonsujtotta a sebesen hajtó gazdát. Galgon Mihály azonnal meghalt. — A tiszai fürdés első áldozata. Nagyszőllősi tudósítónk jelenti: A hirtelen beállott hőségben a fürdőzők nagy tömege lepte el a Tiszát. Teg­nap délután Márta Sándor vasúti őr 12 éves gyermeke is fürödni ment, de az úszni alig tudó gyermek csakhamar alábukott a mély vízben. A vele fürdőző társai csak későn vették észre a gyermek eltűntét. Holttestét, mindeddig nem .sikerült megtalálni. A vasúti őr szerencsét­lensége annál nagyobb, mert másik gyermeke halálos betegen fekszik. Kérdezze meg orvosát! Feltétlenül ajánlani fogja a „Contratussinu't Bayer Budapest hörghurut és szamárköhögés esetén. Kapható a gyógyszertárakban, vagy megrendelhető a csehszlovákiai vezérképviseletnél: Or. Ferenczy gyógyszertár, Hukatevo. —■ Mulatság közben ellopták a vendéglős mo­torkerékpárját. Somorjai tudósítónk jelenti: A pünkösdi ünnepek alatt Klochán Dezső éberhar- di vendéglősnél mulatság volt s mig a vendéglős a vendégekkel volt elfoglalva, addig valaki be­surrant a kamrába és ellopta onnan a vendéglős motorbicildijét, A csendőrség megindította a nyomozást. — Súlyos szerencsétlenséget okoztak a meg­bokrosodott lovak. Nagyimi'hályl tudósítónk je­lenti; Kirnák János 50 éves vásárhelyi gazdál­kodó szekerén ha jtott be a nagynnihályi vásár­ba- A városban lovai megbokrosodtak és oly szerencsétlenül rántották le szekeréről a gaz­dát, hogy' az életveszélyes sérülésekkel eszmé- lenlenül terült el a kövezeten. A szerencsét!e-n gazdát súlyos állapotban szállították be a nagy- miíhályi kórházba. — Lopott uborkát adtak el a pozsonyi piacon. Somorjai tudósítónk jelenti: A pünkösdi ünnepek alatt Uszor községben néhány tolvaj belopózott Neradál Ferenc kertészetébe és mintegy négy métermázsa érett uborkát loptak el A lopott árut kocsin szállították be Pozsonyba és az ot­tani piacon árusították. A csendőrség jelentése alapján a pozsonyi rendőrség kinyomozta a tol­vajok egyrészét. őrizetbe vették őket. — A halálos lövésért felmentő ítélet, a nem ha­lálos lövésért háromhavi fogház. Nyitrai munka­társunk jelenti: A mralt óv októberében Dragon Pál adva,maki legény a szőlőhegyen összeveszett Brigié Gáborral, lekapta válláról fegyverét és ellenfelére sütötte. Brigi® súlyos sebbel összero­gyott és ségé 1 ykiáttáeaira odasietett Jarolim ne­vű fivére. Ekkor már Drágán Pál nem volt ott, csupán fivére, Dragun István maradt, a helyszí­nen, Brigis Jarolim azt hitte, hogy Dragun István lőtte le öccsét, ezért, fegyverét rásütötte 3, legényre és az pillanatok alatt fciszenvediett, .Brigis Gábor felgyógyult, A kerületi bíróság szerdán Ítélkezett mindkét lövöldöző legény fe­lett. Brigis azzal védekezett,. 'hogy öccse védel­mében lőtte agyon Dragun Istvánt abban a. hit­ben, hogy ő volt a támadó. A bíróság Brigist dr. Juredky védőbeszéde után felmentette, Dragun Pált pedig, akinek lövése nem volt 'halálos, az enyhítő körülmények figyelembevételével há- mmharví fogháasa JkáÖJRj , SíinnÁxKöY^Kohimuk j—sa—wwwaa—M—HBWMBmwtHWiaritwiMi■wrirrm ■■■■■nini 'Jhju# A falu és a város testvéri találkozója volt a kárpátaljai országos daíosü A diadalmas magyar dal Kárpátalja magyarságának szine-javát felvonultatta pünkösdkor a munkácsi sportpályára Munkács, junius 13. (A P. M. PL munkatár­sától.) A kárpátaljai Magyar Dalosszövetség pünkösd másodnapján rendezte Munkácson harmadik országos dalosiinnepélyét, .Valami olyan lélekemelő és magasztos volt ennek a Rákóczi-jubileum jegyében tartott, hatalmas ün­nepélynek hatása, hogy azt papíron érzékeltetni nem is lehet, mert azt látni és hallani kellett. Tizennégy kárpátaljai magyar dalárda .volt szereplője a dalosünnepélynek és a legkevesebb­re becsülve 5000 munkácsi, Munkács-yidéki, kárpátaljai magyar hallgatója és élvezője. Nem kritikát akarok imi a dalosünnepély ze­nei értékéről, az egyes dalárdák szerepléséről és képességéről. Mert a dalárdák, azok vezetői és tagjai csak dicséretet érdemelnek, olyan di­cséretet, melyben nem lehet kritikának helye. Ékkel Lajos, a megbecsült és kedves emlékű beregszászi római katolikus főesperes, a magyar dal rajongó szerelmese, volt a kárpátaljai ma­gyar dalosszövetség eszméjének felvetője, Ta­kács Gyula huszti református igazgató-tanitó pedig megszervezője. Ennek a két embernek ne­mes lelkét, Takács Gyula fáradhatatlan munkásságát és kiválóságát dicséri a magyar dalosszövetség és annak ezreket egybefogó* ezreket nemesitő munkája* melynek ügyvezető munkáját ma Pásztor Fe­renc beregszászi római katolikus főesperes el­nöklete alatt Nyitray Béla bátyúi református lelkész vezeti. Hogy milyen nagy és milyen értékes az a munka, melyet az említettek, továbbá a dalár­dák vezetői s tagjai végeznek, azt csak az tudja, aki arról is tudomással bir, hogy a dalárdák ve­zetői — talán egyet-kettőt kivéve —; nem külön képzett karnagyok, hanem csak dalszerető lel­készek s tanítók, hogy a dalárdák tagjai túl­nyomó többségben kottát sem ismerő, mindén ének- s zenei előképzettség nélküli1 egyszerű, kérges tenyerű, napbarnított arcú földművelők, kiknek lelkessége, tanulni vágyása, dalszeretete, fegyelemnek alávetettsége határtalan, MEGÉRKEZNEK A DALÁRDÁK Pünkösd másodnapjának koradélutánján Kár­pátalja minden részéről 700 magyar dalos vo­nult be Munkácsra. Szekeren, autóbuszon, vo­naton érkeztek. Sok messziről. így a két viski Székelési zavarok, vastagbélhurut, puffadtság, félelemérzés, bódultság, migrén és általános rosszullét esetén a rendkívül enyhén ható természetes „Ferenc József* keserüviz a gyomor és a bélcsatorna tartalmát gyorsan kiüríti, a bélmirigyek működését élén* kiti, a vérkeringést előmozdítja s tar­tós megkönnyebbül ést szerez. Gyomor- és bélspecialisták a Ferenc József vizet, úgy férfiaknál, mint nőknél és gyermekeknél teljes eredménnyel aln kalmazzák. A Ferenc József k©^ serüviz gyógyszertárakban, drogériák­ban és füszerüzletekben kapható. dalárda, a legmesszebbről, kétezerötszáz koro­nás útiköltséggel, melyet fillérekből raktak ösz- sze, s melynek egy-egy részét csak ezután fog­ják tudni összeszedni. Elsőnek a nagypaládl dalárda érkezett, élén fiatal lelkész-karnagyával, Zsurky Józseffel. Ráncos fehér gatyák, aranyzsinóros piros mel­lények, árvalányhajas fekete kalapok. Azután Dercen, Füsthy László vezetése alatt; szintén magyar gatya, zsínóros fekete mellény, árva­lányhajas pörgekalap 46 magyarom A vasútál­lomás felől vidám induló zeng: Szettrye érke­zik. Csizmás fekete ruha, fekete kalap zöld bú­zák alásszal. Kicsordul a szemekből a könny, olyan büszke, dacos, öntudatos ez a kis csapat Balogh Sándorral az élén. Utána a fornosi kis­csapat. Búzavirág, tölgyfalevél a gomblyuk­ban. Korláth Gyula református lelkész, a sáros­pataki híres főiskola volt énekvezére vezeti őkek Majd Jönnek a tétíbáek esxwis®É$p* Nyitray Béla, Halábor Orosz Imre, Nagybereg Fóri József, a két viski dalárda Csajkovics Bé­la és Csík István, Beregszász Várady Barna, a híres ungvári dalárda Zádor Jenő s végül Huszt a .vezér, Takács Gyula vezetése alatt, A mun­kácsi Magyar Dal egyesület fogadja őket Wald Leó elnökkel és Knapp István karnaggyal az élen. Hatalmas négyszögben helyezkednek el Munkács főuccájának középső részén. Szinte égetően süt a nap. De állnak feszesen, büszkén a dalosok, hiszen kedves ismerősként csókolgat­ja őket a napsugár, mely ismeri Őket a mezőről, rétről, a végtelen rónáról vagy a hegyoldalak szőlőiből. A FOGADTATÁS Összeölelkezik a falu és a város. Munkács el- éneklí jeligéjét s ezzel megkezdődik az ünnepélyes fogadtatás. Hatalmas közönség veszi körül a dalosok óriás négyszögét. Popovics Jenő városi tanácsos Mun­kács város és kormánybiztosa nevében köszönti a dalosünnepélyt s annak résztvevőit, Isten ál­dását kérve nemes-lelkes munkásságukra. Dr. Tárczy Károly a munkácsi magyar dalárda és Munkács város magyar közönsége nevében üd­vözli nagyhatású, igaz magyar érzéssel és sza­vakkal a dalosokat.-' Pásztor Ferenc főesperes, a dalosszövetség elnöke köszöni meg a fogadta­tást, Munkács közönségének meleg szeretetét és szives-látását, hangsúlyozva, hogy Munkács nagy történelmi tradícióihoz híven viselkedik akkor* amikor a mindenünnen ösz- szesereglő magyar dalosokat ilyen szeretettel fogadja. Takács Gyula országos karnagy meleg, közvet­len szavakkal tolmácsolja a dalárdák s azok tagjai köszöntését s köszönését Munkácsnak és a dalosünnepélyt rendező munkácsi dalárdának. Pásztor Jenő főesperes, Hokky Károly szená­tor, Egry Ferenc, a magyar pártszövetség el­nöke, R. Vozáry Aladár tartománygyülési kép viselő, Popovics Jenő városi tanácsos, dr. Tár­czy Károly és Wald Leó elsétálnak az egyes dalárdák előtt, külön-külön is üdvözlik azokat. A dalárdák az üdvözlésre jeligéjük el-éneklésé­vel válaszolnak. „Zendüljön a magyar nóta**, mondja Szár­nyé, — „Magyar nóta magyar szívből fakad­jon, bátorságot s nótás kedvet a magyarnak ez adjon", mondja a másik, — „Egyetértés: diadal, váltakozik árny a fénnyel, de ki mint vet, úgy arat", — „Csak az a nép erős, szabad, hol mun­ka mellett dal fakad", zengi Nagypalád, „Szálljon a dal,, a magyar dal a csillagos égig, hallja meg azt, aki boldog vagy a szive vérzik", harsogja Dercen, — „Fel a fejjel, dalosok, ma­gyar nótát zúgjatok", hallatszik a bátyuiaktőL, — „Harsány dalunktól zengjen át Bereg", mond­ja Beregszász, :— „Nyelvében él a nemzet, ha a sző dalra kel, — a dal gyógyít, vigasztal, minden kinccsel felér", hallgatja Takács Gyula huszti dalárdájának csodaszép jeligéjét a közön­ség,. — Fomos Vörösmarty „Vén cigányának" első strófáját énekli jeligéül, — Ungvár „Egy a százért, száz az egyért" jeligéjével fejeződik be a fogadtatás. Ezután a Munkácsi Iparoskor kerfhelyiségé- ben közös vacsora van. Wald Leöné vezetése alatt száz munkácsi asszony és leány fáradha­tatlanul, meleg szeretettel látja el a dalosok megvendégelését és kiszolgálását. KURUC DALOK A LATORCA PARTJÁN Este fél 8-kor hatalmas sorban vonulnak fel a dalosok az MSE Latorca-parti, évszázados fákkal övezett pompás sporttelepére. Az egész város gyönyörködik a menetben. Ömlik a közönség a dalosünnepre. Megérkezik Hrabár Konstantin kormányzó feleségével, ö a dalosünnep egyik védnöke és mindenki szívesen látja a kormányzó udva­rias figyelmét. Bertók Béla református püspök fogadja a kormányzót. Kigyulnak a zöld lombok között a hatalmas- fényű villamylámpák. A Latorca vizének, csobo­gása, az évszázados jegenyék és rezgőnyárfák szinte alig hallható susogása, a gyönyörű tájék pompás keretet ad az ünnepségnek. A hatalmas pódium körül elhelyezkedik a 700 dalos. Nyitray Béla ügyvezető üdvözli a dalosünnep közönségét és résztvevőit. Nem véletlen az, hogy ez évben Munkács a dalosünnep színhelye — moodjpi — IL Ráfoáczi FeeeMc Máia 20Qé&gs fordulójának esztendejében Munkács méltó ar­ra. hogy a kárpátaljai magyar dalosok benne szólaljanak meg. A magyar dalnak élő, ható, vonzó a nemesítő ereje van. Az hozta össze ezt a nagy találko­zást és ölelkezést. Nem verseny ez a dalosünnep, hogy ki tud job­bat, ki tud szebben, hanem nemes versengés abban, hogy a falvak s városok magyarjai mi­ként szeretik, mennyire ápolják a magyar dalt. Ha a falvakban téli este egy-egy házban pislog a lámpa, abban- a házban a magyar dalosok van­nak együtt, a magyar dalosok tanulnak, a ma­gyar dalt és magukat művelik. Az egész közönség éljerrzi Nyitray Béla nagy­hatású szavait. Ezután az egyes dalárdák vonulnak fel egymásután szép rendben a nagypódiumra s jeligéjük el- éneklése után három számmal mutatják be tu­dásukat* fegyelmezettségüket* lelkességüket Nem sorolom én fel, hogy melyik dalárda mit és hogyan énekelt, hogy melyik tudott többet melyik volt kedvesebb, melyik volt szí­vesebb. Nem is lehet megállapítani, hogy me­lyik volt az első, melyik a második és sorrend­ben tovább a többi. Mert mind dicséretet érde­mel, mert mind egyforma buzgalommal s nemes hevülettel mutatta be tudását mert mind na­gyon szép volt. Ritkán idézhető jogosabban: csak elismerés illeti meg Őket s nem bírálat. Pontosan fél 10 órakor a. munkácsi dalárda vonul fel a pódiumra. Knapp István vezénylete alatt Petőfi Csatában című versét éneklik el s ezt már az egész világ hallhatja, mert a kassai rádió mikrofonja a munkácsi Latorca-partról felszálló hangokat elviszi a világ minden részé­be. Ezután ■ az egész 700 tagú összkar felvonul az emel­vényre s Takács Sándor országos karnagy ve­zénylete alatt kuruc dalcsokrot énekelnek. „Győzhetetlen én kőszálam, védelmezőm s kő­váram y .** — zeng a kuruc dalok hosszú sora, Rákóczi és Zrínyi Ilona egykori városából a világ minden tája felé száll a kuruc nóta. Ba­logh Sándor tárogató-játéka vezeti be és kíséri. Tapsorkán riad fel. Már elzárják a mikrofont, de ez a taps egyrészével még messzeszáll a vi­lágba. Ezután tovább folyik a műsor. Fél 12-kpr végződik a műsor, melynek során a közönség nem győzte eléggé ünnepelni a magyar dalt s annak nemes művelőit. A Latorca völgye magyar dallal telt meg. Ma­gasztos magyar ünnep színhelye volt Munkács pünkösd hétfőjén. - . n a kassai városi zeneiskola évzáró hang­versenye. Kassáról jelentik: Á 'kassai városi' ze­neiskola. junius 19-én, szerdán este 8 órai kez­dettel tartja nagy évzáró hangversenyét a Schalk- báz nagytermében. A hangversenyen az iskola legjobb növendékei, a kassai „Foensteri‘-dalárda és a 32. gyalogezred zenekara működnek köz-re Tömés kapitány-karnagy vezényletével. Jegyek elővételben 8, 6 és 2 koronás ágban Vitéznél. (*) A losonci Magyar Dalegylet jubileum! ünnepségeiről 'közölt tegnapi beszámolónk kiegé­szítéséül közöljük még* hogy a díszközgyűlés jubileumi éremmel tüntette ki azokat a működő tagokat, akik már a háború előtt is tevékenyked­tek (ezüst éremmel) és azokat is, akik 1920 óta megszakítás nélküli tagjai a működő karnak. Ezüst érmet kaptak: Ríszner Ede karnagy, Győ- ry Endre, Haász Lajos, Banéth József, Titkay Andor aligazgató, Mizsur József, Mazár Sándor. Bronzérmet kaptak: Dittel Rózsi, Hermáim An­na, Gottreicíh Sándor, Ghrist Vilmos, Reknan János, Lakatos Lajos, Kövi Árpád igazgató* Henmann Ernő, Hortolányl Károly, Szurdvsz Jenő, Gyurcsányi Ernő, Hudák Mihály, Kimer Márton és Medgyesi János. —Dr. Gíller János tartománygyülési képviselő, a Dalegylet elnöke megnyitó beszédében kegyelettel emlékezett meg az alapítókról és azokról, akik a 75 éves műit alatt sok nehézségen keresztül is hozzásegítették az egyletet, hogy mostani háromnegyed százados jubileumát ünnepelhesse. Ebben nagyrésze volt Losonc magyar közönségének is. Védeni kell a magyar dalt minden idegen befolyástól, divattól, — mondotta többek között dr. Gallér mély ha­tású beszédében, — mért, mint Eötvös mondta, a kor divatja a korral együtt elmúlik és nevet­ségessé válik, azonban az igazi magyar dal min­den kornak változatlan értéke marad. {*) Ramon Novarro filmet irt. Ramon No- varro a közeljövőben újra Európáiba jön, must, azonban nem mint operaénekes fog bemutat­kozni. A közönség újabb oldalról ismerheti meg, mert Parisban egy általa irt film fő­szerepét fogja eljátszani. Eddig színész és énekes volt és most mutatkozik be első rabén mint irő. (*) Hatvanezer dollár költséggel készül egy afrikai film. A newyorki Carnegie Corpora- Hon 60.000 dollár irányzott elő esry Afrikában készülő filmre. Ennek a produkciónak az lesz a különleges érdekessége, hogy kizárólag négerek fognak szerepelni benne és fehér­bőrű színész nem játszik a filmen. A felvéte­liek laözípiowtja TaaigaffiQfc mejlett less. í

Next

/
Thumbnails
Contents