Prágai Magyar Hirlap, 1935. június (14. évfolyam, 126-148 / 3678-3700. szám)

1935-06-12 / 134. (3686.) szám

11 1935 Janin* 12, szerda. ^JWGStAA^C&ARMIRLAB' Halálfiai Babits Mihály regénye uj kiadásban- Közgáz, da ,<ágT , Budapest, junius eleje. A Halálfiai n«m uj regény. Néhány évvel ezelőtt jelent meg. El is fogyott első kiadásának minden példánya. Ée most úgy kerül a réginél szebb ée színesebb köntösben a közönség elé, mint azok a müvek, amelyeknek csak használ az idő. A regényeknek is van kora. Pár év kell hoz­zá ée kiüt rajtuk a belső betegség valami fur­csa penész alakjában. Az ilyen „beteg könyv“ maga sem akar élni. Mintha ezégyelné magát, szinte önként tűnik el pillanatnyi léte után a pincék sötétségében. De a jó könyv, a nemes könyv nem múlik el azzal, hogy elfogyott. Folyton újjászületik uj papíron, más betűkkel és fri66 kötésben. Ez a legértékesebb kereske­delmi 6iker. A szellemi maradandóságot mutat­ja. Még pedig annál nagyobb erővel, minél mesz- szibbröl, minél távolabbról kelt életre az érdek­lődés valamely müvet. Az ilyen halni nem akaró, szinte már éle­tükben klasszikussá váló könyvek sorába tar­tozik a Halálfiai is. A tartalmát ismertetni vagy olyan kritikát irni róla, amilyen az újonnan megjelenő müveket fogadja, nem időszerű. Ezen túljutott Babits Mihály regénye. Az ember inkább azt szeretné keresni, hogy mo6t, csaknem tíz év után hová tegye a lelké­ben, milyen más munkák közé ossza a köny­vet? És ez igyekezetben rá kell jönni, hogy a „Halálifiai“ társtalan mű. Utódai nem támad­tak, nincsen belőle második leöntés. Körülötte egészen más a regények lenge rónék színe. így ma nem divat írni, mert nem gazdaságos. Ki­nek van ma kedve e nehéz, fényűző szövetet előállítani? Höl van az az iró, akinek ehhez ideje és idege van? És hol van az az iró, aki­ben annyi optimizmus élne, hogy ilyen mélysé­get és sűrűséget követelő igényt merne föl­tenni olvasóiról? A Halálfiai-ban benne van az a nemes büsz­keség, amely nem törődik semmi külső öesze- függéssel. Gyönyörben és kínban született ön- életet éJ. Éppen ezért ér tehát annyit annak, aki „jól tudja olvasni“. És éppen ezért kelt, ha iró kezébe kerül, valami sóvárgó érzést a jobb ée ezebb jövő felől, amelyben az írásnak ilyen modora és előkelő akarata természetes. Görögország és latinság, a klasszikus géniusz fénye világit e mü minden sora mögött. És mé­gis a Halálfiai jövőbelátóan modem és oly sa­játosan magyar, mint ahogyan például a For- syte Saga angol. Nem is próza ez, szinte vére, olyan tömör, olyan gondos, olyan numerusa van a monda­tainak. Nincsenek benne elhanyagolt oldalak. De van benne sok rész, amely zeng, mint az operazene. Egyáltalában valami szép, komoly meleg, de szoanorufényü operára hasonlít az egész regény. Föl van emelve a földről, a por­ból, csaknem életföilötti. Hősies és nagyszerű módon vannak benne leírva egészen szimpla dolgok. A Csörgető, amely fölött a bámulato­san festett vihar előtt a Walkürök ege gomo- lyog, vagy akár a görcsös bot, amellyel Cenci néni járja a szőlőhegyet. A regény végére érve sajátságos érzés fogott el. Nemcsak a müvet szerettem meg, hanem mindazt, ami mögötte van. Az akaratot, amely­ből született. A költőjét és költőjének világát, amely ugyanolyan büszkén emelkedik a kor fölé, mint a munkája. Az ember általában úgy van vele, hogy sze­reti, ha sikere van a műnek, amely kedves ne­ki magának is. Itt ezt az érzést valami furcsa gyöngédség és aggodalom egészíti ki. Nem esne jól, ha ezt a könyvet 6ilány ember kezé­ben látnám meg valahol véletlenül. HUNYADY SÁNDOR. Herczeg, Móricz, Molnár, Ziíahy és Hatói szerzők a budapesti Nemzeti Színház jövőévi műsorában Dr. Németh Antal, a Magyar Nemzeti Színház aj igazgatója nyilatkozik az átszervezési programról Budapest, junius 11. (A PMH budapesti szor- kesztőségétől.) Dr. Németh Antal, a Magyar Nemzeti Színház uj igazgatója jövőévi pro­gramját először a Budapesti Hírlap utján kö­zölte a nyilvánossággal. A végleges műsor csak junius végén fog elkészülni, de dr. Németh már most egészíti ki az eddig elmondottakat, ami az uj szellemű Magyar Nemzeti Színházat illeti és a következőket mondja: UJ SZELLEMŰ DRÁMAIRODALOM — A Nemzeti Szinház igazgatójának inspira- tiv szerepet kell betöltenie a magyar Írókkal szemben. Fel kell hívni a figyelmüket bizonyos szempontokra és megírandó témákra. Egyes írókat, akik darabirással esetleg még nem is próbálkoztak, sugalmazni kell, hogy a tehetségüket a színpad irányában is kifejt­sék és segítségükre kell lenni, hogy ilyenirá­nyú munkásságukat betölthessék. Az első fel­adat az uj szellemű drámairodalom megte­remtése. Nemcsak a darabok előadását kell magyar szellemmel megtölteni, hanem oda kell hatni, hogy a drámairodalom is a magyar szellem jegyében szülje termékeit. Hiszen a leggyakrabban játszott magyar szerzők köz­ismert törekvése, hogy darabjuk exportképes legyen, annak ellenére, hogy éppen az a da­rab kell a külföldnek, amely nemzeti jelleg­zetességet képvisel. Minél jobban hangsúlyozzuk saját kultúránkat, annál nagyobbak vagyunk. TRADÍCIÓ és fiatalság — Ebből a szempontból szándékozok tárgya­lásokat kezdeni és ezeket legnagyobb Íróinkkal és ismert drámai szerzőinkkel fogom lefoly­tatni. A magyarság számára mindig eszmei tartal­mat jelentett a szinház, de az utóbbi időben mindjobban kivész és ezért szeretném uj élet­re hívni. Szeretném munkára birnl régóta hallgató képviselőit ennek az iránynak. Her­czeg Ferenc hosszú idő óta nem irt uj dara­bot, Móricz Zsigmond az elmúlt évadban nem szerepelt egyik színházunk műsorán sem, Zilahy Lajost és Molnár Ferencet is meg kell emlitepem azok sorában, akiknek régebbi vagy uj munkáját a jövő évadban a Nemzeti Szinház műsorába szeretném illeszteni. Az eddig elfogadott darabok közül is át fogom venni azokat, amelyek izig-vérig magyarok és öntudatosak. A Nemzeti Színháznak a tra­díció a talaja. Ebbe a talajba kell beleágyaz- ni azokat a síneket, amelyeken színházi kul­túránk vonata a jövő felé roboghat, a hajtó­energiát meg a mindenkori fiatalság képvi­seli. Ha a szinház a mai közönségnek játszik: mai szinház. Mai szinház kell hogy legyen és a korszerű színháztól csak azok félnek, akik nem érzik a belső kapcsolatot a kor és a kö­zönség szellemével. A fiatalság érzi az idők parancsát, de fiatalság alatt nem életkort gondolok, mert nem a kor, hanem a szellem, az életérzés a lényeges. Akinek a lelkében ez a fiatalság él, annak akár színész, akár dráma­iró, nyitva áll az útja az uj szellemű Nemzeti Színház felé. AZ IVÁN-TÁRSULAT MŰSORA RIMASZOMBATBAN: Kedd és szerda: Az orvos. Szinmüujdonság. AZ UNGVÁRI MOZGÓK HETI MŰSORA: Városi: Kedden-szerdán-csütörtökön, junius 11.—13-án: A kis szélhámosnő. Péntek-szombat-vasárnap, junius 14.—16-án: Egy asszony nem felejt. Bio Rádió: Kedd-szerda-csü törtök, 11.—13.: A hős Korkorán kapitány. Vlasta Burian legjobb alakítása. A KASSAI CAPITOL-MOZGó MŰSORA: Folyik a tánc, folyik a vér. Grandiózus amerikai nagyoperett. A KASSAI TIVOLI-MOZGÓ MŰSORA: Egy eszeveszett éjszaka. Zilahy Irén és Halmay Tibor operettslágere. (*) A film uj fajtája: a versesfilm. Megírta a P. M. H., hogy Korda Sándor legközelebbii filmje Rost and híres drámája, a „Cyrainio de Bergerac“ után készül. A címszerepet Charles Lawglhton fogja játszani. Ami most már a párbeszédeket •illeti, ez a,z uj film a hangosfilm gyakorlatában forradalmat jelent: a színészek ugyanis a filmben is versben fognak beszélni. Ha ez a kísérlet si­kerül és a közönség az anüikizáló formát elfo­gadja, akkor Korda egy Shakespeare-drámát is mint verses drámát fog film verzióban kihozni. Az uj magyar-csehszlovák egyezmény jelentősége A kompenzáció számadatai - A két ország egyenlő mennyiségű iparakket exportál egymásnak Prága, jtmSus 11. Jelentette a P. M. H., hogy az uj magyar-csehszlovák kompenzációs egyez­mény értelmében körülbelül 80 millió koronás forgalom oszlik meg az egyes iparágak között. Az egyezmény végleges megszövegezése után a következő adatok állnak, mint irányelvek, a csehszlovák-magyar kompenzációs forgalom le­bonyolításának rendelkezésére: A 80 millió koronából csehszlovák fára 19 millió korona esik, amelynek nagyrészét a kelet- szlovenszkóí és kárpátaljai erdőkből fogják szál­lítani Magyarországnak. Ennek ellenértékekép­pen Magyarország 23.000 sertést és agrártermé­ket szállít Csehszlovákiának. A teljes kompenzá­ciós összegből továbbá körülbelül 14 millió koro­na esik Csehszlovákiából szállítandó szénre és kokszra, amely mennyiség ellenében Magyaror­szág zsírt és agrártermékeket szállít. 21.5 millió esik csehszlovák ipari termékekre, amelyeket ma­gyar ipari termékekkel cserélnek. Ez utóbbiakra 17.5 millió van előirányozva és ezenfelül 4 mil­lió korona magyar agrártermékekre. Magyarország az ott befagyott csehszlovák követelésekből összesen 8.2 millió koronát ismert el és ebből az összegből Magyarország 3.2 millió koronát törleszt friss főzelékek szállításával. A kölcsönös fürdőforgalmat is csak most sza­bályozták véglegesen, éspedig olymódon, ahogy Magyarország 5 millió koronás árukompenzációt bocsát a fürdőforgalom rendelkezésére, amiből 1.5 millió korona esik Szlovenszkón terjeszthető magyar könyvekre és friss főzelékekre, mig 2 milliót a Magyar Nemzeti Bank készpénz for­májában bocsát a fürdőforgalom rendelkezésére, mig további 3 milliót fürdővendégenként bonyo­lítanak le azok között, akik a Balatonon, illetve csehszlovákiai fürdőhelyeken akarják tölteni a nyarat. A fürdővendégeknek eme forgalmát azonban még nem határozták még közelebbről és még egyelőre hiányoznak a technikai részletek. Ez azonban a pengő-csekkforgalmat egyelőre nem érinti. Külön pontot képezett a Rima-megegyezés, amely a 3000 munkás ellátása szempontjából 16.1 millió korona értékű behozatalt engedélyez Ma­gyarországról. Ebből az összegből 10 millió ko­rona esik zsírra, 3 millió ipari termékekre és 3 millió agrártermékekre. A legtöbb előnyt biztosító záradék értelmében Magyarország magyar árukra ugyanazokat a vámokat engedélyezi, amelyeket Csehszlovákia más országokból való bevitelnél ir elő. A bor­behozatal kérdése szintén szabályozást nyert. Az uj kompenzációs egyezmény árulistája nagyjából megfelel az előző egyezmények áru­listájának. A tárgyaló felek tekintettel voltak a legfontosabb csehszlovákiai iparcikkekre, tex­tilárukra, papírra, üvegre, cellulózéra, .vegyi cik­kekre stb. , Jelentős és érdekes, hogy Magyarország meny- nyiség szerint ugyanannyi iparcikket fog Cseh­szlovákiába exportálni, mint amennyit Cseh­szlovákia Magyarországra exportál, de a megegyezés arra is tekintettel van, hogy a két ország gazdasági csoportjának konstrukció­ja különbözik egymástól. A szerződést három- havonként felül fogják vizsgálni, elsőizben tehát szeptemberben, mert az a szándék áll fenn, hogy a hiányzó részeket pótolják és a kereteket eset­leg kiépítsék. ; ! Dr. Hantos Elemér volt államtitkár a meg­kötött kompenzációs egyezményről a következő­ket mondotta: Ez az egyezmény úgy van meg­szövegezve, hogy Középeurópa gazdasági életé­nek egyik legkellemetlenebb fejezetét zárja le. öt érvig tartott, amig a két szomszédország meg tudta oldani és szabályozni a legtöbb kedvez­ményt biztosító záradékot. Csehszlovákia és Magyarország között nem elégséges egy olyan szezödés, amely az eddigi egyszerű, legtöbb kedvezményt biztositó' záradékot magában foglal­ja, mert a komoly és hathatós árucserénél más alapokra van szükség. Szükség lenne elsősorban erősebb kölcsönhatásra és hatásosabb megköté­sekre, amelyek egy regionális záradék beveze­tésével vehetnék kezdetüket a dunai államok között. | (A kereskedelmi forgalom a vasúti kimutatás tükrében.) Május folyamán a csehszlovákiai vas­utak vonalain összesem 367.337 megrakott teher­kocsi volt forgalomban. Ebből a mennyiségiből ■belföldi rendeltetéssel 341.579 és külföldi rendel­tetéssel 25.758 kocsi futott. Az előző év azonos szakának adataihoz viszonyítva a forgalomban volt teherszállító kocsik szárma 27.831-gyel gyara­podott A gyarapodásban a belföldi rendeltetéssel bíró kocsik 30.064-gyel és a külföldi rendeiiteté- etiek 2233-maI részesedtek. (Kárpátalján 17.3%-kai csökkent a munkanélkü­liek száma.) Szombaton jelentettük, hogy a mun­kanélküliek száma az áprilisi kimutatásban szere­pelt 734.550-ről május végén 662.735-re ment vissza. A munkanélküliek száma 71.815-tel, vagyis 9.8%-kaI apadt. A népjóléti minisztérium sajtó- osztályának ujabb jelentése szerint a munkanél­küliség enyhülése a köztársaság egész területén nem volt egységes jellegű, amennyiben Szloven­szkón 16.4, Kárpátalján 17.3, Csehországban 9.1 és Morvaországban, valamiint Sziléziában 7.4 %- kai csökkent a munkanélküliség. (Hány kartell van Csehszlovákiában?) A cseh­szlovák kartellek száma a kartelltörvény megala­kítása óta (1933 okt. 18.) összesen 788, amelyből 1935 május 1-én 712 volt érvényben, 76 kartell időközben megszűnt. Az egy év előtti állapothoz képesít a kartellek száma 63-mal növekedett. A jelenlegi egyezmények közül 11 a bányászat, 58 a kő- és agyagipar, 28 az üvegipar, 211 a fém­ipar, 141 pedig a kémmi ipar körébe vág. A tex­tilipari kartellezerződések száma 50, a papíripar­ban 13, a kanosuk és aszibesztiparban 3, a fa­iparban 6, az élelmezési iparban pedig 79. Közel ennyi, 78 az elektroipari kartellek száma, a biz­tosítás körébe viszont 11 tartozik. A közlekedés terén 3 ka-rtellegyezeég van érvényben, egyéb Iparágakban. pedig 20. 565 kartellegyezség csak •a belföldre vonatkozott, 147-ben külföldi érdekelt­ség is helyet foglalt. A megállapodások közül 31 csupán a termelést szabályozza, 204 a for­galomra vonatkozik, 106 csupán árkartell; a többi megállapodás vegyes tartalmit (Amerika javaslatot dolgoz ki a nemzetközi pénzrögzitésröl.) Az Agence Économiique et Fi- oanoáére newyorki értesülése szerint az Egyeisült Államok kereskedelmi minisztériuma már most munkába vette azt a javaslatot, amelyben Ame­rika a nemzetközi pénzrögzltést indítványozza. Hivatalos körök ezzel kapcsolatban azt hangsú­lyozzák, hogy egyúttal a vámtételek módosítá­sának és a háborús adósságok’ rendezésének kér­désében is amerikai kezdeményezés várható, mert a newyorki hivatalos körök véleménye sze­rint ezeknek az elintézése nélkül nem is lehet szó a valuták értékének' kölcsönös megrögzíté­séről. (Az agrárárak kérdése.) A Mezőgazdasági Unió tudományos alosztálya most tartott prágai ülésén a mezőgazdasági árak viszonyaival és szabályo­zásával foglalkoztak. Meigáliapitást nyert, hogy a gabonatermelés az uj aratást 60.000 vágón bel­földi és 8.000 vágón külföldi gabomatöhbiettel kezdi meg. Az ideii termelésben a rozs és búza terén nagyobb eltolódások fognak mutatkozni és term essz aporula tót várnak. Ezzel szemben ta­vaszi gabonafajtákból csak kisebb mennyi- S‘égre lehet számítani. Amennyiben külföldről nem importálnak gabonát, a felesleg nem túlzott. A mezőgazdasági helyzetet a zsirkérdés szabályozá­sa fogja eldönteni. A müzsirtermelés és fogyasz­tás csökkent és ez elősegítette a vajgyártás ked­vezőbb fejlődését, ami átterjedt a tejtermelésre is. Ezt az egész forgalmat és termelést a takar- mánynemuét helyes árpolitikája szabályozhatná kedvezően, amennyiben nem szabadna megen­gedni, 'hogy gabonát, takarmánynemüeket, hízó­kat vagy zsiradékokat importáljanak. Az ülés an­nak a nézetének adott kifejezést, hogy ez éviben a gabonát a mezőgazdáknál kellene beraktározni. Az Unió ösS'zeirta azokat az épületeket, amelyek feleslegek febogadására alkalmasak. A köztársa­ság területén a beérkezett bejelentések szerint százhetvenöt ilyen épület van és a, beraktározási férőhely összesen 23.000 vágón. A gabonaforga­lom zavartalan lebonyolítása megköveteli, hogy a- jelenlegi árakat tartsák.

Next

/
Thumbnails
Contents