Prágai Magyar Hirlap, 1935. június (14. évfolyam, 126-148 / 3678-3700. szám)

1935-06-09 / 133. (3685.) szám

1935 junius 9, vasárnap. rt^GMtMAGfosRHTRLAI> 15 . Köa<SAZP7kiS3ter‘. Fordulópont Irta: Ternyei László Prága, június 8. A nemzetgyűlési válasz­tásokat anegeloző időben különböző politikai .pártok és különböző gazdasági testületek .reprezentánsai nemes versenyt fejtettek ki abban, hogy a válság megoldásának jeligéje alatt ki tud tetszetősebb jelszót dobni a köz- tudatba. Valamennyien a tervgazdaság rend­szerének mielőbbi megvalósítását tartják kí­vánatosnak ócsárolják az individuális és a liberális gazdasági rendszert, valamennyien az államhatalom erőteljes beavatkozásától várják és remélik a helyzet javulását, de egyikük sem fejezi ki magát szabatosan és nem árulja el, hogy miit ért a tervgaz­daság fogalma alatt. A köztudatba vetett jel­szavak meghozták a maguk .hatását, mert a választások után viszont azok szólaltak meg, akiknek a bőrére megy a játék és emlékira­tokkal árasztották, el az újjáalakult kormányt s különösen a valóban trj kereskedelmi mi­nisztert. ' * A köztársaság két legfontosabb gazdasági tényezője a mezőgazdaság és a gyáripar. A mezőgazdaság még türelemmel vár, mert a földművelési kormány élén álló miniszter az uj kormányban is megtartotta tárcáját és a gazdák remélik, hogy valóra váltja mindazt; amit az agrárok a választások előtt meg­ígértek. A gyáripar már nem ilyen türelmes. Nyug­talankodik, mert úgy látja, hogy érdekeit az uj nemzetgyűlés sem támogathatja erő­sebb mértékben, mint a régi. Najnian keres­kedelmi miniszterrel szemben a gyáriparo­sok bizalmatlanok, mert úgy vélik, hogy a cseh iparospárt 'minisztere minden egyebet fontosabbnak tart, mint a gyáripar érdekeit. A kereskedők és a kisiparosok ugyancsak joggal türelmetlenkednek és joggal nyugta­lankodnak. A gazdasági élet középső rétegéi alkotó kereskedők és iparosok osztálya eddig két malomkő között őrlődött, mert a politikai cserebere, során a múltban hol a gyáripamaik), hol meg a mezőgazdaságnak tett engedményt á kormány, de á legtöbb esetben ezek á 'kon­cessziók a kereskedők és a kisiparosok érde­keinek rovására adódtak. Szlovenszkónak és Kárpátaljának speciális érdekei vannak, melyeket az illetékes ténye­zőknek speciális szemszögből kell elbirál- niok. A szlovenszkói gyáripar érdekei nem minden esetben azonosak a történelmi, orszá­igcn kényelmesen, igen lassan dolgoznak s a gyáripar szempontjából olyannyira fontos ügyek elintézésé sokkal több időt vesz igénybe Szlovenszkón, mint a történelmi országokban. A szlovenszkói gyáriparosok országos szer­vezete ennek az állapotnak a megszüntetése érdekében törvényjavaslatot is készített s re­méljük, hogy a kormány ezt a kívánságot, melynek teljesítése jóakaraton kívül más áldo­zatot nem igényel a magáévá teszi. Szlovenszkó és Kárpátalja mezőgazdasága ugyancsak türelemmel várja a gazdaadósságok beígért rendezését, a beharangozott állatmono­póliumot és a gabona-monopóliumról szóló ren­delet igazságos és méltányos módosítását. A gazdasági válság talán éppen Szlovenszkó ée Kárpátalja gazdáit sújtotta a legérzékenyeb­ben. Aránylag sehol másutt nem olyan nyo­masztó és nem olyan terhés a gazdaadósságok kérdése, mint Szlovenszkón s annál fájdalma­sabb, hogy ez a fontos törvényjavaslat még nem került a nemzetgyűlés c-lé. Az állattenyész­tés rentabilitásának helyreállítása ugyancsak fontos kérdés s a szlovenszkói gazda türelem­mel várja, hogy az állatmonopólium megvaló­suljon és jövedelmező árat hozzon neki. A legfontosabb és a legidőszerűbb mező- gazdasági kérdés a gabonamonopóliummal függ össze. Normális időkben Szlovenszkó és Kár­pátalja magyarlakta vidékein Péter és Pál nap­ján megpendül a kasza és megkezdődik az ara­tás. Az idén talán valamivel későbben aratják le a termést, mint más esztendőkben, de nem hisszük, hogy négy-öt hétnél hosszabb idő vá­lasztana el minket a-z aratás. megkezdésétől. Igen sajnálatos, hogy érmék ellenére a gazda még nem tudja, hogy mit kaphat a munkájáért, illetve hogy milyen árat fizet a gabonáért a monopólium jogával föl ruházott társaság. Tavaly közvetlenül az aratás előtt jelent meg a gabonamonopóliumról szóló rendelet és for­radalmi ujit.á6t hozott a terménykereskedelem­be. Egy-két zökkenőt,ö] eltekintve nagyobb 'baj nem volt, ámbár már akkor helytelenítettük, hogy a kormány ilyen mélyreható, nagyjelen­tőségű intézkedést közvetlenül aratás előtt fo­ganatosít. Az idén sem jobb a helyzet, sőt annyiból rosszabb, hogy az illetékesek burkolt és diplomatikus nyilatkozatai alapján biztosra vehető, hogy a bevásárlási árak alacsonyabbak lesznek a tavalyi árjegyzékben foglaltaknál. Tavalyiétározott sérelem érte a szlovenszkói és a kárpitaljai gazdákat azzal, hogy a gabona át­vételi árát a prágai fuvarparitásnak megfele­lően határozta meg a Gabona társaság és a fő­várostól való távolság növekedésével arányosan csökkentette a bevásárlási árakat. így történt, hogy a köztársaság legszegényebb vidékén, (Kárpátalján) élő gazda kapta a legalacso­nyabb árat. A nemzetgyűlési választások előtt az agrárkérdésekben illetékes urak megígérték, hogy ezt a méltánytalanságot kiküszöbölik és megszüntetik a prágai paritás rendszerét. Az uj bevásárlási árak tarifája sokáig már nem maradhat titokban, mert néhány rövid hét el­teltével itt az uj termés s a gazdának meg kell tudnia, hogy mit fizetnek gabonájáért A gabonamonopólium kétségbevonhatatlan előnye abból állt, 'hogy a gazda előre tudhatta, hogy a gazdasági év folyamán milyen árat kap a gabonáért. Ez a nagy előny junius végéig tart s ezért lenne illő, hogy a Gabonatársaság ne fossza meg a gazdákat ettől az előnyüktől és ■mielőbb hozza nyilvánosságra az uj bevásárlási árak tarifáját. Az eddig nyilvánosságra került hírek szerint a, monopólium jogával fölruhá­zott társaság júniusra meghatározott maximális eladási árainak érvényét júliusra is kiterjeszti és augusztusban esetleg még újabb pótdija.t is csap a júliusi árakhoz, ezzel egyidejűén pedig megtiltja a malmoknak, hogy augusztus végéig uj gabonát őröljenek. A Gabonatársaság, amint azt már megírtuk, ezt azért teszi, hogy meg­szabaduljon attól a veszteségtől, mely abból adódik, hogy tekintélyes mennyiségű — min­tegy 600 millió ■ korona értékű — gabonát kénytelen az uj gazdasági esztendőibe. átvinni. Az eddigi jelekből Ítélve a Gabonatársaságnak nem fog sikerülni tervét simán megvalósítani, mert a malomipar semmi hajlandóságot som mutat arra, hogy magára vállalja a Gabonatár- saság sokmilliós deficitjét. A társaságnak szá­molnia kell azzal, hogy a malmok passzív re­zisztenciába léphetnek és az uj termés betaka­rítása idején beszüntetik üzemeiket s mind­addig nem őrölnek, amíg a Gabonatársaság olcsó árut nem bocsát rendelkezésükre. Lebet, sőt valószínű, hogy a Gabonatársaság majd módot talál a malmok letörésére, de annyi bi­zonyos. hogy a gabonamonopólium olyan hely­zetbe kerül, amikor majd be kell bizonyítania, hogy kiállja a tüzpróbát. A Gabonafár sas ágnak pedig most kell majd bizonyítékot szolgáltat­nia arról, hogy válságos időben is megállja a belyét s nem csak akkor, amikor kockádat nél­kül és minden verseny kikapcsolásával inkasz- 6zálhatja a busás profitot. Szlovenszkó és Kárpátalja tagadhatatlanul agrárjellegű és ezért első sorban agrárkérdések érdeklik. A földművelésen cs az állattenyész­tésen kívül a fatermelés bír e két országrész számára elsőrendű fontossággal. A fatermelést és a fakereskcdelmet a magyar piac elvesztésé­vel súlyos csapás érte, mert a szlovenszkói és a kárpátaljai fa egyedüli természetes piaca Magyarország. Évek óta sürgették az érdekel­tek, hogy a kormány még áldozatok árán is vessen véget a két ország közötti szerző dósén- kivüli állapotnak és kössön olyan kereskedelmi szerződést Magyarországgal, mely 'biztosítja a. szlovenszkói és kárpátaljai fa kivitelét. Az uj kompenzációs egyezményt tegnap aláírták s a keretszerződést, mely átmenetet jelent a rendes kereskedelmi szerződésen alapuló kereskedelmi kapcsolat felé, szerdán írják alá. Roméljük, hogy a jövő esztendőben már helyreáll a. régi viszony és legalább ezen a téren javul a hely­zet. A kollektivizmus felé vezető tervgazdaság, mely eddig monopólium alakjában nyilvánult meg, számos kis ekzisztenciát tett tönkre. A gabonamonopólium bizományosokká degradálta a terménykereskedőket és elvette az ügynökök keresetét. Az állatmonopólium további egzisz­tenciákat veszélyeztet. A kisipart a mammut- vállalatok versenye öli s a kiskereskedelem a nagyvállalatok versenyével kénytelen kétség- beesett versenyt folytatni. A kereskedővel és a kisiparossal eddig vajmi keveset törődtek. A kereskedelmi, kormányban állítólag irányvál­tozás készül, meglátjuk, mit hoz az uj minisz­ter és milyen megértést tanúsít Szlovenszkó és Kárpátalja speciális érdekeivel szemben. Pártja eddig csak szavazatokat, hajszolt nálunk, de még annyi mandátumot sem adott szlovenszkói jelöltjeinek, amennyi a szavazatok arányának megfelelt volna. Ha gazdasági téren is ha­sonló módszert alkalmaz, akkoT nem nagy nép­szerűségre számíthat. Szlovenszkó mezőgazdaságának kívánságai Egységes gabonaárakat és a gazdaadósságok sürgős rendezését követeli Szlovenszkó mezőgazdasága A földművelési miniszterhez terjesztik az Országos Gazda­sági Egyesület követeléseit tartalmazó határozati javaslatot gok iparának érdekeivel és Szlovenszkó mező- gazdasága sem teljesen azt kívánja, amit a történelmi országok mezőgazdasága tart üd­vösnek. Régebben egymást követték azok az emlékiratok, melyek SzlovenszkőTól érkeztek Prágába, annál feltűnőbb, hogy most Szlo- venszkéról senki sem szól hozzá a tervgazda­ság időszerű kérdéseihez, egyetlen testület sem intéz memorandumot az uj kormányhoz s nem fejti ki Szlovenszkó és Kárpátalja kí­vánságait. Ezt a hallgatást nem lehet nem­törődömségnek magyarázni. Ez nem más, mint annak a fásultságnak a jele, ami az embereken az utóbbi időben erőt vett. Szlovenszkónak és Kárpátaljának megvan­nak a maga panaszai és a maga óhajai, eze­ket nem egyszer fejtette ki, de eddig nem tapasztalta, hogy a kormány ezeket az óha­jokat teljesítette volna; valószínűen ebben van a nagy hallgatás oka. Szlovenszkó és Kárpátalja gyáriparát ép­pen úgy nyugtalanítják azok a tervbevett reformok, amelyekről nap-nap mellett hab lünk, mint a történelmi országokét. Ott is probléma a munkaidő csökkentésének kér­dése, ott is verejtékes homlokkal kalkulál a vállalkozó, aki nem tudja az uj rendszer következtében nem veszlti-e el versenyképes­ségiét a külföldi piacokon, ahol különben is az a veszély fenyegeti, hogy a kon kurrens álla­mok valutáris téren foganatosítandó intéz­kedései következtéiben elveszti mai helyzeti előnyét és a versenyben leimarad. Ot-t is pro­bléma az az általános elszegényedés,-amely ma százezrek és milliók számára alig teszi lehe­tővé, hogy a legszükségesebb élelmiszereken kívül még iparcikkeket is vásároljon. Szloven­szkónak azonban még speciális problémái is vannak, amelyek megoldására évek óta türel­mesen vár. Ilyen probléma a vasúti tarifa kér­dése, aztán hogy egyebet ne említsünk, az adó­kivetés és az adóbehajtás ügye. A szlovenszkói gyáripari vállalatok egyik régi óhaja a ható­ságok lassúságának megszüntetése. Évek óta, panaszolják, hogy a közigazgatási hatóságok P o z s o n y, junius 8. A Közgazdasági Klub helyiségeiben most tartotta meg idei rendes köz­gyűlését az Országos Gazdasági Egyesület. A közgyűlést Schlesinger Fülöp ügyvezető alelnök nyitotta meg. Megnyitó beszédében utált az egyesület működési jelentésében foglaltakra, majd rátért Szlovenszkó mezőgazdasági helyze­tének jellemzésére. Megállapította, hogy a szlo­venszkói mezőgazdaság helyzete még nem ne­vezhető kielégítőnek és mindenekelőtt a szociális terhek csökkentését igényli. Az elnök ezután a gabonamonopólium kérdé­sének ismertetésére tért át és abbeli reményé­nek adott kifejezést, hogy a gabonamonopólium a bevezetésének első évében elkövetett hibákat és fogyatékosságo­kat a kormány helyrehozza, Kiemelte, hogy a szlovenszkói gazdákat rendkívül fájdalmasan érintette az a mostoha bánásmód, amelyben őket a történelmi országokbeli gazdákkal szem­ben a gabonaáraknak 16—20 koronával ala­csonyabb színvonalon való megállapításával részesiteíték. Utalt arra, hogy a Gabonatár­saság által megállapított igen magas takar­mányárak a mezőgazdaságra károsak, mert nem állnak arányban az állatárakkal. Ez az aránytalanság főképpen a mezőgazdasági nagyüzemeket sújtja, mert ezek erő takarmány- szükséglet ükét, úgymint korpát, olajpogácsát, szárított répaszeletet stb., többnyire vétel utján kénytelenek beszerezni. Ily gazdaságoknál, főleg a bél-gazdaságoknál, melyeknél a haszonbért leggyakrabban gabonában határozzák meg, a gabonamonopólium előnyei veszendőbe mennek. Az előadó ezután a sertéstenyésztés korlátozásáról szőlő kormányrendeletet ismertette és leszögezte, hogy a nagyobb mezőgazdasági üzemek ezen a téren is hátrányos helyzetbe kerültek. A haszonbérrendezés ügyében foganatosított kormányintézkedések az elnök szerint ugyancsak különbséget tesznek a íkisebb és a nagyobb me­zőgazdasági üzemék között, noha ezek egyfor­mán küzdenek a rendkívül súlyos válsággal. Az elnök nagy tetszéssel fogadott beszéde után a közgyűlés letárgyalta a napirendet, egyhangú­lag elfogadta a közgyűlés elé terjesztett műkö­dési jelentést, és jóváhagyta az 1934. zárszám­adásokat, valamint az 1935 évi költségvetést. A megejtett tisztujitás során a közgyűlés meg­választotta az elnökséget, az elnöki tanácsot, a számvizsgálóikat és a választmányt. Elnökké ismét id. Melcsiczky Gyulát, ügyve­zető alelnökké pedig Schlesinger Fülöpöt és Szemző Bélát választották meg. Az újonnan megválasztott elnökség nevében Szemző Béla mondott köszönetét a közgyűlésnek a megválasztottak iránt megnyilvánult bizalom­Prága, junius 8. A csehszlovák sajtó­iroda jelenti: A csehszlovákiai mezőgazdasági szövetség dr, Brdlik egyetemi tanár elnöklete alatt bizottsági ülést tartott. Az ülésen meg­ért. Mindenekelőtt annak a jelentőségét domborí­totta ki, hogy az egyesület négyszáz tagja több mint 200.000 holdcyi mezőgazdasági területet képvisel és ez alkalommal megmutatta, hogy a szervezet je­lentős gazdasági tényezője Szlovenszkónak. Ezután az egyesület munkaprogramját ismertet­te. Leszögezte, hogy az egyesületben minden ak­tív gazda nemzeti, vallási és politikai különbség nélkül helyet kaphat. Abbeli véleményének adott kifejezést, hogy a politikai parlament mellett a 'köztársaságnak gazdasági parlamentre is szük­sége van s ebben a testületben a gazdasági élet minden ágénak és rétegének képviseletet kell kapná. Igen kívánatos lenne, hogy a szlovenszkói me­zőgazdasági szervezetek egy központi szerve­zetbe tömörüljenek, mert csak egységes föl­lépéssel érheti el a mezőgazdaság az őt meg­illető helyét, A gabonamonopólium kérdésében kívánatos­nak tartja, hogy a kormány a ma érvényben levő állapítást nyert, hogy a Gabonaíársaság 60.009 vagon belföldi és 8.000 vagon külföldi gaboná­val megy át az uj gazdasági esztendőre. Hatvannyolcezer m§m salüit fisi át a GabonafÉrsasii az uj gazdasági eszfüiire

Next

/
Thumbnails
Contents