Prágai Magyar Hirlap, 1935. május (14. évfolyam, 101-125 / 3653-3677. szám)

1935-05-09 / 107. (3659.) szám

1955 május 9, csütörtök. <PRKGM-MAtifeflR5ma«SB 9 SzmHÁzKönW-KaLiT ro a Budapesti színházak Az uj vár THURY LAJOS történelmi drámája a Nemzeti Színházban. Budapest, május 8. Hálátlan dolog történelmi drámát imi egy hálátlan utókornak. Egy olyan kornak, amely nem akar tanulni a történelem­ből és amelyik mindent, de mindent elfelejtett, ami nagy, szép, diadalmas, dicsőséges, szomorú, felemelő, összetartó és szétválasztó, bátorító, önfeláldozó, lelkesítő és lehangoló, kétségbeejtő és uj reményt fakasztó egy nép, egy nemzet vagy egy ország történelmében. És mégis... Az írónak, ha elhivatottságot érez magában, kötelessége, hogy a mai nemzedéket a történe­lemből vett példával felrázni igyekezzék abból a közömbösségből, amely úrrá lett felette. Mert ha egy nemzet elveszítette a múltjába vetett hi­tet. ha félredobta azokat a tanulságokat, ame­lyeket történelme tár eléje, — akkor lemondott a jövőjéről és megérett arra, hogy a történelem szemetesládájába kerüljön. Minden hibán, fo­gyatékosságon, tévedésen túl azért vagyunk há­lásak Thury Lajosnak, hogy most bemutatott drámájában a múlttal, mint valami lobogó fák­lyával, világit a jelen minden sivárságára, szét­húzására, egymást marcangoló viszálykodására, sőt még a felekezetek egymás közötti oktalan gyűlölködésére is. Az „uj vár" Csáktornya vá­ra, Zerénvár, — de lehet egy ország; a dráma hőse Zrínyi Miklós a költő és horvát bán, — de lehet egy nemzet; a vár és a hős gonosz el­lensége Montecuccoli osztrák generális, — de lehet az egész világ és „az uj vár" pusztulása, Zrínyi Miklósnak a vadkannal folytatott vér- fagyasztó küzdelme és tragikus halála, — an­nak a szemében, aki nem a drámai szabályok szerint, hanem ösztöne és érzése szerint Ítél, — sokkal, de sokkal többet jelenthet puszta szín­játéknál. Mert — még egyszer hangsúlyozzuk <— Thury Lajos drámája, történelmi hátterével, a ma drámája, a jelen tragédiája, úgyszólván minden szava, minden történése könnyedén rá- pászitható és beilleszthető a mi mai életünkbe. És ebben van, sok színpadi gyengesége ellenére is, az ereje és célja és Thury Lajos érdemes, szép magyar munkát végzett azzal, hogy darab­ját megírta. Én ezt a darabot, amelyben igen sok a szép, értékes, erőteljes költői rész, nem a kritikus szemével, hanem a meggyötört, de dacosan bizakodó ember szivével mérem fel, aki hisz a történelemben. Lehet, sőt elismerem, hogy kritikai nézőpontból ez hiba. De én nyu­godt lélekkel vállalom ezúttal ezt a hibát. A budapesti Nemzeti Színház előadása, ame­lyet Rádai Dénes rendezett, mozgalmas és le­hetőén megvalósítani igyekszik az iró elgondo­lását. Abonyi Géza drámai erejű Zrínyi Mik­lósa, Könyves Tóth Erzsi szerelmes, alázatos hitvese, T. Mátrai Erzsi lángoló Katalinja, Tí­már József fölényesen cinikus Montecuccolija, Kürti József nemesveretü, ősmagyar erejű Vi­zsolyba, Sugár Károly sebektől vérző, lázadó hadnagya és a többi szereplő mind — negyven- hatan vannak — tudása és művészete teljével állott a szerző szolgálatába, hogy drámáját — első színpadi müvét — sikerre segítse. Külön elismerés jár ki a Magyar Nemzeti Színház ve­zetőségének, hogy színpadán szóhoz juttatta Thury Lajost, aki — okulva darabja hiányos­ságain — bizonyára még több sikerült színpadi müvei fogja gyarapítani irói sikereit. Történnek még csodák HALÁSZ IMRE és BÉKEFFI ISTVÁN háromfelvonásos zenés darabja a Magyar Szín­házban, Zenéjét szerzetté ÁBRAHÁM PÁL. Valóban történnek még csodák. Többek kö­zött velem például megtörtént az a csoda, hogy erről a darabról a színház egyik igazgatójának, Bródy Pál urnák a kicsinyessége miatt csak most irhatok; most, amikor a darab már az el­ső jubileum küszöbére ért. , Ez természetesen nem akadályozhat meg abban, hogy meg ne ál­lapítsam, hogy Halász Imre és Békeffi István, ez a sok sikert látott két kedves és tehetséges szerző, mulatságos és ötletes darabot irt arról a leányról, aki az utszéli benzinkút mellett foly­vást autóról, gazdagságról, ékszerről és egy „vezérigazgatóról" álmodik, aki természetesen feleségül veszi. Mondanom sem kell, hogy a leány álma, a csoda, valóra válik, még pedig igen eredeti és kacagtató körülmények között. Egy nemzetközi szállodatolvaj, hogy üldözői elől meneküljön, lopott autóját és a lopott ék­szerek tömegé*- odaajándékozza a leánynak, aki ezeknek a kellékeknek a birtokában nekiindul a nagyvilági életnek. Éppen abban a semmerin- gi szállóban száll meg, amelyet a tolvaj kifosz­tott és amelyben egy detektív — a darab leg­mulatságosabb figurája — a nyomozás paródiá­jának nevezhető módon kutat a tolvaj után. Mindenki gyanús előtte, csak éppen a leány nem, aki mitsem sejtve henceg a lopott és a megkárosítottak által felismert dolgokkal. A végén persze kiderül minden és a leány — a szálló áltenisztrénerében — rátalál a vezérigaz­gatóra is, akinek boldogan borul a keblére. A szöveg, mint mondottam, rendkívül mulatságos, de a darab vége egészen hihetetlen. Hogy a tolvajnak, ciki csak az imént tisztázta magát a gyanú alól, annyira megtessék a szállodává ala­kított — fegyház, hogy önként bevallja a bű­nét, ez, — a büntetőtörvénykönyv olyan isme­rőjénél, amilyen egy ilyen nemzetközi tolvaj, —• nem tehetek róla, hihetetlene. De, ugylát­szik, az operett még ezt is elbírja, csak én, csak ezt „a véget tudnám feledni!" A szöveghez Ábrahám Pál irt fülbemászó, színes és gazdagon hangszerelt zenét. Van egy dal a darabban, az — ugylátszik — a „Halló Amerika!" cimü revü budapesti előadásán mász­hatott szerzőnk fülébe és onnét most ennek az operettnek a partitúrájába. Nem hinném, hogy csalódom, mert a két dallam roppantul hason­latos. Talán ikerdalok. Lehet. Mindenesetre a zene kellemes és hangulatos. És az előadás is az. Bársony Rózsi játsza a leányt. Szépen éne­kel, villogtatja gyönyörű fogsorát és boszorká­nyosán táncol. Csak a beszéde ellen lehet kifo­gást emelni. Kissé idegenszerü. Talán a sokévi külföldi távoliét az oka. A darab legmulatságo­sabb szereplője a kitűnő humoru Gózon Gyula. Nagyszerű színész. Delly Ferenc fess tenisztré- ner-vezérigazgató, Dénes György snájdig szál­lodatolvaj és kedves Bársony Rózsi — ez egy másik Bársony Rózsi — egy szerelmes leányka szerepében. A rendezés tűrhető, a görlicék ki­fogástalanul táncolnak és a zenekar, Losonczy Dezső temperamentumos és kitűnő vezetésével, igen jó. A darabnak sikere van és — ugylát­szik — a színház kihúzza vele a szezont. ZÓLYOMI DEZSŐ. INGYEN kaphatja az 5 kötetes Jlaggar NasargKC A PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP MINDEN OLVASÓJA betekintésre, átnézni, ötnapi időtartamra. Aid az alant látható szelvényt kitöltve elküldi a Prágai Magyar Hírlap kiadóhivatalának, díjtalanul (csak a csekély portóköltség terheli) megkapja Masaryk müveinek magyar fordítását öt diszes kötetben, átlapozhatja, olvashatja; öt nap elteltével azután: visszaküldheti, ha úgy látja jónak, minden kőtelelezettség nélkül a feladónak, vagy pedig a műhöz mellékelt megrendelő-ívvel megrendeli kedvező fizetési feltételek mellett. Pompás és szolid kiállításban kerül a magyar olvasóközönség kezébe Masaryk írásai­nak pontos és könnyen gördülő, élvezetes fordítása. Finom vászon kötésben, aranyos cimnyomással. aranylemez-védőburokban. A legszebb ajándék. Minden kötet egy kerek befejezeti egész. t. kötet: A modern ember és a vallás. 2. kötet: Erkölcsi problémák. 3. kötet: Politikai gondolatok. 4. kötet: A nemzetiségi kérdés. 5. kötet: Az antiszemitizmus. Az egész, diszes 5 kötetes mü ára : 175 Ke. Aki a müvet meg akarja tartani és megrendeli: fizetheti 5 egyenlő, havi részletben is. A PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP kiadóhivatalának, Praha II., Panská 12. Szíveskedjék a „Magyar Masaryk" ötkötetes sorozatát címemre áttekintésre megküldeni. Amennyiben a müvet nem tartom meg, kötelezem magam öt napon belül, sértetlenül, tiszta állapotban, a feladó címére visszaküldeni. E kérésemmel semmiféle vásárlási vagy fizetési kötelezettséget nem vállaltam. Foglalkozás .....................................—.....................................................— Po ntos cím :...........................................................................—......—----­(e setleg utolsó posta) — Olvasható Írást kérünk! — Budapesten megkezdték a magyar és német Liszt Ferenc- liim felvételeit Budapest, május 8. A magyar filmgyártás­nak nagy eseménye van: az Attila-film r. t., amely német tökével kapcsolódik be a ma­gyar gyártásba, a Hungária-gyárban meg­kezdte a Liszt Ferenc-film belső felvételeit. A nagyszabású filmet Heinz Hille rendezi, aki a „Vén gazember" rendezésével nagy si­kert aratott. A film Helmuth Gunim producer veze­tése alatt magyar és német változatban készül. A magyar változatban Táray Ferenc, a budapesti Nemzeti Színház művésze sze­mélyesíti meg Liszt Ferenc alakját, míg a német verzióban a világhírű magyar zene­szerzőt Franz Herterich, a bécsi Burg- theater híres művésze és volt igazgatója játsza. A női főszereplő a német verzióban Olga Csehov, a közkedvelt filmsztár, aki Hertericchel együtt már Budapestre ér­kezett. A belső felvételeket hétfőn kezdték meg a Hunniában, de ezen a héten már egyes nagy jelenetekre is sor kerül. A film óriási statisz­tériát foglalkoztat és körülbelül ezer szerep­lője lesz. (*) Jóváhagyták az alsószeli „Gazdakör* alapszabályait. Alsószeliből Írják: Még az 1980. évben alakult meg Alsószeliiben a Gazdakör, mely a község gazdatársadalmának 'kulturális téren való egybefogását és szelle­mi fejlesztését tűzte ki céljául, felekezeti különbség nélkül. A községiben működő egyéb kulturtestületek buzgó tevékenysége résziben pótolta a Gazdakör célkitűzéseit is, s az alapszabályok jóváhagyása körül föl­merült nehézségek miatt az egyesületi munka megakadt. Utóbbi időben azonban a Gazda­kör elnöksége újabb akcióba lépett, s a tisz­tikar részleges átszervezése után ismételten beterjesztette az átdolgozott alapszabályokat jóváhagyás céljából. A kitartó munkának meg is lett a sikere, amennyiben a szloven- szkói országos hivatal a Gazdakör alapszabá­lyait 94.585/8-1935. szám alatt jóváhagyta. A Gazdakör tehát most már a törvényes kere­tek között végezheti az alsészeli magyar gazdaközönség egyetemes kulturérdekeinek szolgálatát. A Gazdakör elnöke Panoa Ferenc gazda, titkára Boross Béla tanító. (*) Körútra indulnak a zsigárdi gyér- mekmüvészek. A zsigárdi iskolásgyermekek „János vitéz'‘-előadása — amelyről nem­csak az itteni sajtó emlékezett meg nagy el­ismeréssel, hanem a legnépszerűbb buda­pesti színházi lap is képekkel kisért beszá­molót közölt —' megindul vidéki hóditó út­jára. A kis művészek a galántai Katolikus Kör meghívására május 12-én két előadás­ban mutatják be Galántán a „János vitéz‘‘-t. Az előadást igen nagy érdeklődés előzi meg. Valószinü, hogy a pozsonyi városi színház­ban is be fognak mutatkozni a zsigárdi gyermekmüvészek. (*) Uj darabot fejezett be Molnár Ferenc. Bécsiből jelentik: Molnár Ferenc befejezte uj darabját. A három felvonásból, hat képből álló uj Molnár-vígjáték elme „Nagy szerelem". Két leány és két fiatalember története a bu­dapesti középosztály miliőjében. Molnár Fe­renc uj darabját a Vígszínház fogja előadni a jövő évad első felében Darvas Lilivel a címszerepben. (*) Stefan Zweig a Lope de Vega kézirat­ról. Becsből jelentik: Stefan Zweig legújabb nyilatkozatában, a következőket mondja: „A filológia nem kenyerem. Mikor Lope de Vega magyartárgyu darabját Londonban fölfedez­tem, értesítettem a spanyol akadémiát és azt a feleletet kaptam, hogy a darab címe isme­retes, de a dráma nem került nyilvánosság­ra és nem jelent meg. Ha mint filológus nem is vagyok magabizó, nyeregben érzem ma­gam, mint kéziratszakértő. Hamis a római Tribuna ama megállapítása, hogy az eredeti kézirat Madridban van. Az én tulajdonom­ban levő kézirat az inkvizíció cenzúrának I sajátkezű megjegyzésével első szavától utolsó szaváig Lope de Vega kézírása. Ez a napok- ! bán végérvényesen meg lesz állapítva és ki fog derülni, hogy a kézirat szóról-szóra a „Corone de Ungria" elveszettnek hitt eredeti kézirata a költő sajátkezű dátumával." (*) Nő játszotta Hamlettet Tokióban. Japán egyik leghíresebb drámai színésznője, Yaeko Mizutami fellépett Shakespeare Hamletjének címszerepében. A közönség és a kritika nagy tetszéssel fogadta a népszerű japán színész­nőt „nadrágszerepében". Mint ismeretes, ed­dig csak Sarah Bernhardt játszotta Hamlettet. (*) A bécsi opera uj évadja. Weingairtner Félix nyilatkozott a bécsi operaház jövő idé­nyének müsortervezetéről. Az év első eseménye „A sevillai borbély" é6 „Az afrikai nő“ felújítása lesz, Thorborg asszony és Pataky Kálmán sze­replésével. Bemutatásra kerül az „Iphigenia Taurisban" cimü opera salzburgi átdolgozásban Brúnó Waltér vezényletével. Októberben ve­zényli Furtwaengler a „Tannhaeueer“-t. Az év első két újdonsága Salmhofer „Álmodó asz- szony" és Respighi „A láng" cimü operái lesz­nek. Ezeket követi Hubay „Anna Karenina" cimíi operája, amely Németországban már igen nagy sikert aratott. Furtwaengler és Brúnó Walter, valamint Széli György lesznek a bécsi operaház vendégkarmesterei az uj évadban. A NYUGATSZLOVENSZKóI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA LÉVÁN: Péntek: Muzsikusok. Szombat délután: Az abbé. Szombat este: Vadvirág. Vasárnap délután: Dorozsmai szélmalom. Vasárnap este: Vadvirág. ! A KASSAI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA} Csütörtökön: d. u.t Az ördöglovas, este: Én és a kisöcsém. Pénteken: Az orvos. — Mérsékelt helyárakkak A KASSAI CAPITOL-MOZGÓ MŰSORA: Huszárbravur. Főszerepben Magda Schneider. A KASSAI TIVOLI-MOZGÓ MŰSORA: Vörös Pimpernell. Kordia Sáacku' inomumontális történelmi ffilmja,

Next

/
Thumbnails
Contents