Prágai Magyar Hirlap, 1935. május (14. évfolyam, 101-125 / 3653-3677. szám)
1935-05-09 / 107. (3659.) szám
( 1935 májas 9, csütörtök. 9£MG2aAfafi^AR.-HIHLSB ELVEK HARCA VAGY SZIDALMAZÁS? Prága, május 8. A választási harcok tüzében megszokott dolog, hogy elvek és eszmék keményen ösz- szeütköznek, de az a módszer, ahogy a pozsonyi Magyar Újság harcbaszáll a szlo- venszkói magyarság egyetlen politikai káderét jelentő pártszövetség ellen, nem tartozik többé a politikai harc, sem a modor határait ismerő újságírás keretei közé. Őszintén bevallva, szégyeljük ezt a stílust. Nem miattunk szégyeljük, hanem a szlo- venszkói magyar újságírás miatt, ahol szem- melláthatóan elképzelhető a tónus, amit a Magyar Újság használ. Mi elveket sorakoztattunk föl cikkeinkben, igyekeztünk leszögezni, hogy miért tartjuk a magyar nemzeti és ellenzéki politikát helyesnek és miért károsan voksfogó politika a csehszlovák kormánypártok melletti agitáció, amelyre hosz- szas kassai ,,dilemma“ után a Magyar Újság is rászánta magát — s mi a felelet? Nem érv, hanem szidalmazás, becsmérlés, gyanusitgatás, káromkodás. Az első támadó cikkeket a magyarság pártjai ellen (szintén „erős" tónusban) a Magyar Újság irta, mi tételeink felsorakoztatásával feleltünk, de viszonválaszként nem kapunk többé érveket. Utszéli hangú személyeskedés a válasz. A cikkben hemzsegnek az ilyesféle kitételek, \ mint „szószátyár pimaszkodás", „kezdenek elszemtelenkedni", „odafricská- zunk", — ugyanúgy, mint a Magyar Újság régebbi vezércikkeiben, ahol az ilyesféle kedves és „nívós" kifejezéseket találjuk, mint „perfid", „gonosz", „rosszhiszemű", „károgás", „selmák", „önfertőzők", „vízfejűek", „dedo" — s a többi. A Magyar Újság a magyarság pártjai elleni támadásban átvette a régi Reggel szerepét. Ha az 1929-es választási harcból eltett Reggel-cikkeket olvassuk, ugyanazokat az érveket találjuk, sőt ugyanazt a kormánypárti agitácipt is, amit ma a Magyar Újság kifejt. Ugyanúgy elnevezte a Reggel a P. M. H.-t „haldokló prágai kormánylapnak", reakciósnak", a pártokat „bomlado- zó", „korrupt" negativistáknak, ugyanúgy személyeket igyekezett megfúrni, mint ma a Magyar Újság, jóformán szóról-szóra azokkal a „smichovi" gyanusitgatásokkal, ugyanúgy az egyedül üdvözitő aktivizmust ajánlotta, s „átmenetileg" Hodzsa apánkat vagy Dérer elvtársat, ugyanúgy a „feltörekvő, megváltozott magyar mentalitásról" beszélt, amely diadalmaskodni fog, s még fiataljai is ugyanazok a nevek voltak, akik ma a Magyar Újságéi (szegény fiatalok, közben hat évvel megöregedtek) —■ de hol van ma a Reggel ? (Akik ma a Magyar Újságban írják a Reggel-szerű cikkeket, akkoriban a P. M. H.-nál működtek, s az ő fejükre zúgott a sok „reakciós", „szolgalélek" jelszó, amit ma mi kapunk.) Csak egyben volt finomabb a Reggel: a tónusban. Ha át is kalandozott a személyeskedésbe, ez a „felfricskázzuk" hang sohasem hatalmasodott el benne. A Magyar Újság mentalitása ugyanaz maradt, ami a Reggelé, de tónusa leszállt a Szlovenszkón jólismert revolver-riportlapok tónusához. Kimutathatóan e sötét ujságpalánták kifejezéseinek és támadási módszereinek arzenáljaiból meríti mondanivalóit — fogadja sze- rencsekivánatainkat e „nivóemelésért". * A Magyar Újság május 3-iki vezércikkében határozottan leszögezte, hogy ultima ratióként inkább vállalja a csehszlovák kormánypártok támogatását, mint a magyar pártokét, s ezt ajánlja olvasóinak is. Nemde, ez világos beszéd ? Felvetjük a kérdést, a május 3-iki vezércikk a kormánypártok támogatását ajánlja, vagy sem ? Ha igen, — akkor minek az óriási megsértődöttség, amikor mi hozzásoroljuk a Magyar Újságot azokhoz, akik kormánypárti agitációt fejtenek ki s ügyeskedve — (mert — ugyebár — taktika és stratégia nélkül nehéz betörni erős, megállapodott politikai káderekbe) mellettük korteskednek ? Aki szóban vagy írásban hangulatot kelt a kormánypártok mellett, az kormánypárti kortes, akármilyen „mellékgondolatai" vannak. A P. M. H. a pozsonyi lap nyílt állásfoglalása után nem tehetett mást, mint ellenzéki meggyőződével felelt a Magyar Újság „uj" elvére. Ezt csak szabad ? — A válasz nem érv és elv, hanem káromkodás volt. Vasárnapi vezércikkünkben a következőket szögeztük le : 1. A nagy csalódások után valamennyi európai nemzet tendenciája az, hogy viszálykodás helyett hü maradjon a politikai egység gondolatához és kitartson szigorúan nemzeti kádereinél. Helytelen volna éppen a szlovenszkói magyarságnál —■ legfeljebb esetleges személyi differenciák miatt — a meglévő egység megbontására törekedni. 2. Példaként idéztük a csehszlovák pártok hosszuéves nemzeti koalícióját, amely világnézeti ellentétei ellenére egységes tudott maradni, s a cseh nép nagyjában kitart mellette, holott ez a koalíció a krízis következtében nem éppen mutathat ki fényes eredményeket. 3. Rámutattunk az akti- vizmus csődjére a német kisebbségnél, mely ma csalódottan a magyarság pártjainál sokkal radikálisabb politikai keretekben helyezkedik el. Nem óhajtjuk fejlődésüket megismételni. 4. Rámutattunk arra, hogy az ajánlott csehszlovák pártok ugyanúgy a nemzeti öncéluság politikáját hirdetik, mint a magyarság pártjai, csak mig az ő nemzeti törekvéseik offenzivek. a mieink defenzívek. Lehetetlen tehát, hogy magyar ember a tizenhat év óta nyíltan offenzív nemzeti ön- céluságot (a nemzeti állam kialakítását) hirdető kormánypártokat támogassa. 5. Véleményünk szerint a magyar reformpolitikának, amelyet a kisebbségi magyar ifjúság vall és óhajt, békésen és bévülről kell érvényesülnie a magyarság pártjaiban, ahol a fiatalok lassan-lassan elfoglalják az őket megillető helyet. A kívülről jövő destrukció annál a kis nemzettestnél, amilyen a magyar kisebbség, csak árthat, mert két táborra osztaná, s a két veszekedő között a nagy harmadik diadalmaskodna. Azt hittük, a Magyar Újság érvekkel válaszol tételeinkre. Mi az ellenzékiség princípiumát hirdetjük, mert —■ bármennyire fiatalok és reformokra vágyók vagyunk — nem bízunk a szociáldemokrata párttitkár- uralom és Hodzsa apánk haladó szellemében, —- a Magyar Újság a kormány támogatását javasolja. Ám érveljen, cáfoljon. De nem érvel. Szidalmaz. Káromkodik. Elvek Luha£ooice-fQrdő legerősebb gyógyforrásai és legmodernebb gyógyintézetei sokezer embernek adták oissza egészségét. helyett személyeskedik. Egy-két embert „kezd ki". Egyetlen tételünkre sem válaszol. Indokolatlanul piszkolódik. Elnevez az egyszerűség kedvéért „pimaszoknak". Ez az az állapot, amikor az érvek kifogyása pillanatában a tehetetlen dühben előtörnek a —1■ szidalmak. * Az egyetlen pozitív tétel a legutóbbi „válaszában vasárnapi vezércikkünk egy odavetett félmondatára vonatkozott, amelyben a „Magyar Újság" Henlein módszereit elismerő vezércikkére utaltunk. A P. M. H. nem mondotta, hogy a M. U. vezércikkirója Henleint kivan. De Henlein módszereiért lelkesedik. A Henlein-féle „aktivizmust", „lojalitási állásfoglalást" javasolja, — mintha a magyarság pártjai nem szögezték volna le többször lojalitásukat. De hogy miként vélekedik a kormány Henlein lojalitáSuviclt és JefÉics előkészíti a római konferenciát A duce az Ssszeiöveísl előtt nyilatkozni fog a revízió problémájáról Schuschnigg kancellár Olaszországba utazott Páris, május 8. A Matin ma pozitívumként Írja, hogy Suvich olasz külügyi államtitkár a közeli napokban a> egyik olasz Tárosban találkozni fog Jeltics jugoszláv külügyminiszterrel, vagy a kis- antant más képviselőjével, hogy tanácskozzék vele a római konferencia előkészítéséről. Az olasz közvéleményt rendkívül kielégítette a velencei megbeszélések eredménye. Helyesli a kisantanthoz való közeledés tervét és reméli, hogy sikerülni fog pozitív szerződést kötni a középeurópai kérdések rendezésére. Az Oeuvre szerint a kölcsönös megsegítés szerződését csak Franciaország, Olaszország, Jugoszlávia, Csehszlovákia és Ausztria Írja alá, mig Magyarország, Lengyelország, Románia nem csatlakozik hozzá. A revízió kérdéséről Mussolini a római konferencia megnyitása előtt hivatalosan nyilatkozni fog és tisztázza a népszövetségi paktum 19. cikkelyének alkalmazhatóságát A nyilatkozat a francia lap szerint olyan less, hogy a kisanatant is elfogadhatja, mert m«g fog telelni a népszövetség szellemének. A he nem avatkozás ügyében Mussolini olyan mégha ározást készített, amelyet a kisantantálla- mok elfogadhatnak, Olaszország kötelezi magát továbbá, hogy nem támogatja a Habsburgok res- taurációs törekvéseit. A kisantant Rómában közös nyilatkozatot tesz és leszögezi, hogy a Habsburg- kérdésben kitart a nagykövetek tanácsának 1921-es döntése mellett. Schuschnigg osztrák kancellár május 10-én Firenzében utazik, ahol Mussolinivél vagy Suvich-esal találkozik. Kánya Kálmán Budapesten Budapest, május 8. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Kánya Kálmán magyar külügyminiszter tegnap esté háromnegyedtiz órakor érkezeit vissza Velencéből Budapestre. A magyar külügyminiszter a kelenföldi pályaudvaron szállt ki a vonatból s egyenesen a lakására hajtatott Nyilatkozatot útjáról nem adott egy lapnak sem. A hivatalos magvar vélemény Velencéről A magyar sajtó egy része ma nagy részletességgel foglalkozik a velencei értekezlet eredményével. A félhivatalos Budapesti Hirlap azt árja, hogy célzatosak azok a külföldi híradások, amelyek úgy igyekeztek beállítani a dolgokat, hogy 31a- gyarország túlzott követelések támasztásával útját akarja állani a római tárgyalásokon tisztázandó kérdések elintézésének. A lap szerint a kiadott hivatalos jelentés a leghatározottabban megcáfolja ezeket a híreszteléseket. A velencei találkozás célja nem határozathozatal volt, hanem pusztán a római értekezlet napirendjére kerülő bonyolult anyagnak a megvitatása. A hivatalos kommüniké, amely a tárgyalások legbarát- ságosabb légkörét hangoztatja, azt is megállapítja, hogy a három ország kormányának felfogása és célja teljesen azonosak. Ez a megállapítás véglegesen leszámol azokkal a bizonyos oldalon hangoztatott híresztelésekkel, amelyek azt állítják, hogy Magyarország magatartásával és merevségével megakadályozni kívánja a végleges megegyezés lehetőségét. Magyarországnak ez a magatartása következetes folytatását jelenti az eddigi békés célú politikájának. Az igazi békés fejlődésnek azonban nélkülözhetetlen előfeltétele, — folytatja a továbbiakban a Budapesti Hirlap — hogy a megoldandó kérdések tárgyalásánál egyenrangú felek vegyenek részt, mert csak ilyenek között lehet termékeny eszmecserét folytatni és olyan utat találni, amely minden érdeket számba vesz és mérlegel. Olaszország, Magyarország és Ausztria megbeszéléseinek eredménye mutatja, hogy ezek a* országok megtették a békét szolgáló munkálkodás terén a kezdeményező lépést s most már az érdekelt államok másik csoportján a sor. Pontosabban: most már a kisanatant államait illeti a szó, hogy szintén bizonyságot tegyenek arról, hogy mennyiben hajlandók belátással és az érdekek megértő összehangolásával előbbre vinni a római konferencia sikerét. A Pesti Hirlap a velencei megbeszélésekkel kapcsolatban elégtétellel veszi tudomásul, hogy végre « magyar külügyminiszternek is alkalma nyílt a Duna völgye problémáival kapcsolatban hónapok óta folyó tárgyalásokba bekapcsolódnia. Bármily eredményt értek is el Velencében — folytatja a lap — ez nem végleges, csak kiindulási pont a dunai konferencián ezóbakerült kérdések megoldása felé. Érdekes jelenségként kiemeli a lap, hogy szombaton még úgy volt, hogy a konferenciáról nem adnak ki hivatalos közleményt, hétfőn azonban mégis megjelent a kommüniké. Ezt a lap annak tudja he, hogy szombaton még maguk az értekezlet résztvevői se<m voltak bizonyosak a megbeszélések sikerében. A kommüniké határozott hangú megállapítása, hogy a három kormány fölfogása és céljai azonosak, komoly eredményt jelent. Végül a lap megállapítja, hogy a velencei eredmény azokat igazolja, akik mindig őszintén é6 teljes szívvel támogatták az olasz-osztrák - magyar együttműködés gondolatit és azt hirdették, hogy Olaszország barátságát nem szabad feláldozni., egyetlen más ország kedvéért sem. Paul-Boncour optimista Bukarest, május 8. Paul-Boncour volt francia külügyminiszter, aki ma éjszaka érkezett Bukarestbe, rövid nyilatkozatot tett az Universul munkatársának. A volt francia külügyminiszter nyilatkozatában biztosra veszi, hogy Rómában sikerül megkötni a dunai egyezményt, amely állandósítja majd a békét. Olaszország és Franciaország, úgymond, mindent elkövet, hogy a dunai egyezmény megkötése ne ütközzön akadályokba. „Azt hiszem, hogy ezt az igyekezetüket siker is fogja koronázni. Ezért a legnagyobb bizakodással tekinthetünk a római tárgyalások elé", — mondotta a neves francia politikus. Benes és Tiftulescu hamarosan Rómába utazik? London, május 8. Az Exchange Telegraph szerint Benes csehszlovák külügyminiszter és Titulescu román külügyminiszter a velencei tárgyalások következtében a közeljövőben azért utaznak Rómába, hogy egyrészt a kisantantálla- mok, másrészt a Magyarország és Olaszország közötti szorosabb gazdasági összeköttetés lehetőségéről tanácskozzanak. Benes római látogatását a lap szerint már a közeli napokban várják. Jugoszlávia bizalmatlan Páris, május 8. Az Oeuvre jelentése szerint Velencében elhatározták, hogy kevéssel a római értekezlet előtt Mussolini nyilatkozatot fog tenni, amelyben kijelenti, hogy Magyarország felfegyverkezését hivatalosan nem ellenzi, ha ez a népszövetség keretén belül történik. Ehhez a nyilatkozathoz a lap szerint csatlakozni fog a kisantant nyilatkozata is, amely szigorúbb lesz ugyan formailag, de valójában nem jelenti a kérdés elutasítását. Mussolini máris kikérte erre vonatkozólag Franciaország és Anglia véleményét, jelezve, hogy elgondolása szerint a római értekezlet után bizonyos idő múlva Genfben vagy Luzernben újabb értekezlet ülne össze Magyarország és Bulgária felfegyverkezése kérdésében. A Petit Párisién belgrádi különtudósitójának jelentése szerint jugoszláv politikai körökben bizalmatlansággal fogadják azt a tervet, hogy a kisantant külügyminiszterei még a római értekezlet előtt külön-külön ellátogatnak Rómába. Jugoszláv vélemény szerint a rendes diplomáciai utón való megbeszélések teljesen elégségesek, Jugoszláviában egyúttal úgy hiszik, hogy a velencei hivatalos közlemény a magyar részről emelt ellenvetések egyikét sem hárította el. Á kisantant felfogása szerint a jelenleg vita tárgyát alkotó kérdések rendezéséhez föltétlenül szükséges a szovjet segítsége. Schuschnigg meglepetésszerűen Olaszországba utazott Bécs, május 8. Schuschnigg kancellár ma délután meglepetésszerjilcg Olaszországba utazott, ahol hir szerint nyolc napot fog tölteni. Hivatalosan a kancellár olaszországi úját azzal indokolják, hogy Schuschnigg kancellár rövid szabadságidejét akarja eltölteni olasz földön. Azokat a híreket, hogy a kancellár olaszországi tartózkodása idején Mussolinival is találkozni fog, illetékes helyen is megerősítették. A kancellár szabadságáról kiadott hivatalos jelentés ugyanis közli* hogy Schuschnigg olaszországi szabadságát arra is felhasználja, hogy találkozzék az olasz minisz- niszterelnökkel. ___3
