Prágai Magyar Hirlap, 1935. május (14. évfolyam, 101-125 / 3653-3677. szám)
1935-05-30 / 125. (3677.) szám
4 •j w rM«$taai-i=8RM6 BALOGH ELEMER református püspök jubileuma az egész csehszlovákiai magyarság ünnepe Ma a. pozsonyi református egyháznak örömünnepe van. A gyülekezet ugyanis délután öt órai kezdettel templomi ünnepély keretében hálával, szeretettel, tisztelő nagyrabecsüléssel és öntudatos hittel emlékezik meg első lelkipásztorának: Balogh Elemérnek, a dunáninneni református egyházkerület püspökének, a szlovenszkói és kárpátaljai református egyetemes egyház konventi lelkészelnökének negyvenéves pozsonyi lelkészi szolgálata alkalmából. Ez az ünnep valójában nemcsak a pozsonyi református egyházé vagy Pozsony városáé, vagy az itteni egyetemes református egyházé, hanem egész kisebbségi és egyetemes magyarságunké is. Mert Balogh Elemér püspök személyisége, munkája, a vezető személyiség és munka : nemcsak egy felekezet tulajdona, hanem az egyetemes magyarságé. Ezzel és igy emlékezzünk most rá mi is. * > Azt szoktam mondani, ha szóba kerül: az utolsó nagy magyar polihisztor. Igen, Balogh Elemér az a tudós, akihez minden kéréssel bátran fordulhat az ember ; mindig van válasza, biztos, irányszabó Útmutatása. Széles ez a tudás, átfogó, egyúttal részletes, meggyőző, határozott. Igaz, szereti a könyvet, mert ismeri értékét és tudja, hogy a tudás hatalom, mégis ismerete nem a száraz, sokszor terméketlen könyvtudás, hanem az életből leszűrt, forrásokból fáradságos utánjárással, nélkülözéssel, áldozattal felfedezett és megszerzett élő tudás. Egymásután vetődhetnek fel a történelem, a nyelvtudomány, a művészetek kérdései, biztosan magyaráz és felel. Egyetemes ez a tudás, amelyet elősegít, hogy Balogh püspök tizenöt nyelvet beszél és ért, alátámasztja és gazdagítja tudását: egyedülálló könyvészeti ismerete és nagyon értékes, páratlanul gazdag huszonötezerkötetes könyvtára. Mindez egy emberi élet, egész emberi élet szorgalmának eredménye. Balogh püspök személyiségének másik fő tulajdonsága : a puritánság. Egyszerű életigényeiben, nem keresi és nem szereti a feltűnőt. A református keresztyénség tiszta és nemes puritánságát becsüli, követi, gyakorolja és szolgálata, amelyet az egyházán belül vagy a magyar kultúra érdekében tett, ez által a tiszteletreméltó puritánság által meghatározott. Veleszületett személyiségi alapvonás ez. Nem, nem a skót kálvinizmustól tanulta és kölcsönözte, jóllehet éveket töltött Skóciában és sok szeretettel emlékezik meg a skót keresztyén- ségről. Nála a puritánizmus belső, erkölcsi magatartás, amelyből következik minden más, ezt pedig nem lehet elsajátítania senkinek sem. A magyar kálvinizmus jó értelemben vett puritánsága nyilvánul meg Balogh Elemér életében kezdettől fogva. Ezek az eddig mondott sajátosságok azonban nem magyarázzák éppen a legbelsőbb és egyénibb tulajdonságát : keresztyén humanizmusát, amely alapjellemző belső és külső életében. Ha az Evangélium talajáról kellene a hasonlatot vennem, azt irom: jánosi jellem, akiben uralkodó a békesség, a szeretet, a jóratörekvés, a se- giteniakarás elve. Nála mindent a szeretet határoz meg. Ezért vannak elvei, eszméi, eszménye, sőt legyen ellentmondásszerü: ha egyszer küzd, a szeretetért harcol. A szeretet Balogh püspöknél életelv. Ezzel él, ezért él : ezért gondoljunk rá humanitásnélküli korunkban tisztelettel és hódoló emlékezéssel. Sokan, sokan tudnának erről a szerétéiről beszélni, amely nemcsak reformátusokkal, hanem egyéb felekezetű rászorulókkal szemben szintén számos esetben nyilvánul meg. Balogh Elemér püspökben igy kell ma szemlélnünk az igazi keresztyén humanizmus hívét, munkását és harcosát, akit lelki- pásztorrá éppen ez avat és szentel egyúttal. A felsorolt személyiségi tulajdonságok pedig, amelyeket az itteni előző sorokba foglaltam, mai magyar életünk „öt tálentu- mos“ vezető emberévé emelik őt. ♦ Balogh Elemér 1866 február 6-án született Székesfehérvárott, lelkészi családból. A Ferenc József-gimnáziumot Budán végezte, majd a budapesti református teológiára került, ahol kiváló tanárok tanítják, mint Farkas József, Kovács Albert és Szőts Farkas. Innét Skóciába megy és évekig tartózkodik skót hittudományi főiskolákon, ahol közelről ismeri meg az angolszász ke- resztyénséget és életet. Miután hittudományi tanulmányait befejezte, kálozi (Fehér m.), majd budai segédlelkész, később pedig a fiatal Kendeffy-grófok nevelőjének hívják meg Pozsonyba. Nevelői állásából a budapesti Skót Misz- szió hivja el és alkalmazza segédlelkészül s ebben a szolgálatban három évig van, miközben a Pázmány Péter-tudományegyetem bölcseleti karán magyar és német nyelvből tanári alapvizsgát tesz. 1894-ben feleségül veszi Incze Jolánt, aki hosszas és súlyos betegeskedés után 1929-ben halt meg. 1895 augusztus 1-én a pozsonyi gyülekezet választja meg rendes lelkészéül. Ettől az időponttól kezdődően itt fejti ki csendes, komoly egyházépitő keresztyén munkáját, amelyben mindig segítségére volt a pozsonyi ágostai hitvallású evangélikus testvéregyház. Hűséggel és szorgalommal viselte gondját a nyájnak, amelynek pásztorává választották s igy érte el, hogy 1912— 1913-ban megépíthette a pozsonyi református templomot a város közepén. Közben külföldi utjai alkalmából, amelyek a mai protestáns világba vezették, egyre gyűjti fajunk és keresztyénségünk szempontjából egyformán értékesíthető személyes kapcsolatait. Sokat utazik, fárad, dolgozik gyülekezetében, az államfordulatig a bécsi reformátusokat is gondozza. És ir. Legkedvesebb történelmi témája még ma, a hetvenedik év közepén is : a gályarabok története. Erre vonatkozóan a leggazdagabb irodalommal, amely egész könyvtárt 1935 májas 30, csütörtök. Pöstyén: Az iszap mélyreható melege tökéletesen meggyógyítja a végtagok megbetegedéseit. Prospektus: Pftrdöigazgatósóg Pöstyén. tesz ki, rendelkezik. Müvei, amelyekben a magyar és külföldi kapcsolatokat tárja fel, angol, német és magyar nyelven jelentek meg. Az államfordulat után, mikor az itteni református egyház szervezkedni kezd, a nyugati egyházkerület, a dunáninneni, 1921 tavaszán püspökéül választja s ettől kezdve dr. Szilassy Bélával, magyarságunk másik vezetőférfiával igazgatja ezt a kerületet. Pár év múlva azonban még többre hivatott el. 1929 őszén ugyancsak dr. Szilassy Béla egyházkerületi főgondnokkal együtt, mint konventi elnökség, átveszik a 'református egyetemes egyház vezetését. Azóta meg nem lankadó hűséggel, igyek- véssel törekszik Balogh Elemér püspök, gyülekezete és egyházkerülete minden munkáján kívül, az egyetemes egyház élén jobb jövő felé vezetni a kisebbségi magyarság református részét, amelyet a Gondviselés rábizott. Balogh Elemér püspök kisebbségi nemzetünk negyedmillió református lelkének vezetője s ilyenként mindig a magyar összefogást hangoztatja. Tudós, hivő, humanista, puritán életű vezérember, azért ma, felekezeti különbség nélkül, mindannyian hódolattal hajoljunk meg előtte. N. I. Budapesten állítják fel a nemzetközi reumakutató intézetet? Budapest, május 29. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Nemrégiben Budapesten járt van Breemen professzor, a reumagyógyitás világhírű tudósa és a legnagyobb elragadtatással nyilatkozott a magyar főváros gyógyvizeiről. Kijelentette, hogy talán sehol a világon nem lehetne alkalmasabb helyet találni a nemzetközi reumakutató intézet felállítására. A világhírű professzor e kijelentése után máris akció indlát meg az intézet felállítására. Az eddigi terv szerint a Császár-fürdő mellett fogják felépíteni az intézetet s annak megszervezésére van Breemen tanárt hívják meg. A nemzetközi reumakutató intézet felállítása mintegy hárommillió pengőbe fog kerülni. Úgy tervezik, hogy ösztöndijakból fogják támogatni azokat a külföldi orvosokat, akik ebben az intézetben akarják magukat kiképezni a reumatológiában. A KODHAIÁSZ A1EX 6REEFP BUNUGYI REGÉNYE (3) Sir Alfréd 'már kézbe kapta a poharat, valami meghatározhatatlan szinü, sürü folyadék volt benne. — Üljünk csak oldalra, Captain Bürke és beszélgessünk egy kicsit. Jó egy fél esztendeje nem volt erre módunk. Leültek az egyik pálma tövében. Bürke keresztbe dobta lábait. Nadrágja alól kivillant áttört selyemharisnyája. Elővonta dohánytárcáját és szivarral kínálta meg barátját. Rágyújtottak és Sir Alfréd csak akkor kezdett kérdezősködni, mikor néhány szippantás után meggyőződött róla, hogy szivarja jól szelei. — Hát ez a hü barátság! Ott tudta hagyni Délafrikát, hogy megjelenjen Arthur barátunk házassági ünnepén. — Sajnos, csak ilyen megkésetten jöhettem. Mert ha sejtem, hogy mi készül itt, aligha maradok olyan nyugodtan a Fokföldön. — Ugyan, ugyan, maga javíthatatlan nőgyii- lölő. Daisy nagyon helyes asszony és Arthur barátunk ugyancsak boldog lehet, hogy a Dow- ning-streetet felcserélhette ezzel a nyugalmas kényelmes otthonnal. Bürke nagyot fújt, mintha az orra előtt összegyűlt füstkarikákat akarta volna szétoszlatni. Egy darabig hallgatott, majd megfontoltan válaszolt. — Daisy helyes asszonynak látszik és Arthur talán a maga szempontjából jól cselekedett, hogy most kipróbálja az élet másik oldalát is. De ami engem illet, nem volna olyan bájos nő a világon, nem volna ezer Daisy sem elegendő hozzá, hogy engem megfosszon a szabadságomtól. — Pedig ez volna magának is jó, Bürke. Abba kellene hagyni mér ezt a céltalan szaladgálást a világban. Hiszen sok előnye van a szabad életnek és maga ugyancsak élt ezekkel az előnyökkel. De le kellene higgadnia, barátom. Tömérdek bajom volt magával a múltban és szinte félek, hogy megint sok galibát okoz a hirtelenségével, a szeleskedésével, meg hogy minden dologba beüti az orrát, ami nem is magára tartozik. Remélem, hogy most nyugalomban marad, különben velem gyűlik meg a baja és még megéri, hogy kitoloncoltatom Londonból, vagy a legjobb esetben rendőri felügyelet alá helyezem. Sir Alfréd és Bürke kapitány, ez a két megcsontosodott agglegény, nemcsak régi jóbarátök, hanem lakótársak is voltak, amennyiben együtt lakták a Shaftesbury Avenue egyik régi épületét. A 19. század közepén épült családi ház úgy állott a modern bérpaloták tengerében, mint Noé bárkája állana a modem gőzhajók között. De kényelmet nyújtott, tágas szobái ragyogtak a tisztaságtól és napfénytől és a két ember rendkívül jól érezte magát otthonában. Sir Alfréd a földszinti helyiségeket bírta, Bürke kapitánynak az emeleten voltak a szobái. Még nem is kereste fel otthonát, az első éjszak^ egy szállodában aludt és csupán az esküvő után telefonált inasának, hogy hozza rendbe szobáját, mert az éjszakát már otthon akarja tölteni. Bürke kapitány londoni tartózkodásai az utóbbi években nagyon ritkák voltak. A világot járta és néha jó háromnegyed esztendő is eltelt, hogy újra visszatért Londonba. De csak egy-két hetet tartott itt ki, azán újból felkerekedett és nekivágott a világnak. Nyugtalan, kalandvágyó lelke nem bírta a civilizált élet egyhangu nyugalmát. Kalandok, veszedelmeik és izgalmak után vágyott és ezért okozott annyi galibát rövid londoni idő* • zése! alatt te. Mint a passzíonátus vadász,- belei ’ vetette magát a forró eseményekbe, minden megfontolás nélkül, vakmerőén keresett izgalmas kalandokat és igy sok gondot okozott a Scotland Yard embereinek, főleg pedig atyai jóbarátjának, Sir Alfrédnek. Sok csinnyét kellett is elnézni és eltussolni és sokszor kellett őt veszedelmes helyzetből kiszabadítani. Sir Alfréd tréfás figyelmeztetésében volt valami komoly is: nem szerette volna, ha megsokasodott gondjai és mimikája közepette Bürke kapitány csinytevé- sei uj gondokat ókornak. — ígérem, old boy, hogy ez alkalommal semmi baja nem lesz velem és amint tehetem, újból elpucolok a maga unalmas Londonjából. Nem is tudja, milyen rendes fickó lett belőlem, amióta utoljára tájékoztunk. Szavamra, csupán két fejet törtem be azóta. Megvesztegetően nevetett. Nem volt szép férfi arca, inkább karakterisztikus volt a feje, semhogy szépnek lehetett volna mondani. Sötétbarnára lesült arca sem keltett behizelgő hatást,, az a forradás inkább elrémitő volt, mintsem megnyerő, amely balhalántékától ferdén futott le az orra tövéig. De mikor mosolygott és vastag ajkai közül kicsillantak hibátlan, vakitóan fehér fogai, volt valami megnyerő, elbájoló benne, s ennek a varázsnak kevés nő tudott ellenállani. —• És mennyi időt szándékozik körünkben tölteni, Bürke? — tette fel az aggodalmaskodó kérdést Sir Alfréd. — Nincsen határozott tervem, de nincs semmi végezni valóm sem Londonban. Talán egykét hét, aztán a télre nekivágok a Szaharának. Egy-két év óta szenvedélyem Afrika és sehogyan sem tudok leszokni róla. Nem sokáig beszélgethettek zavartalanul. Bgy sötét uccai ruhába öltözött fiatalember lépett be és amint fürkésző szeme felfedezte Sir Alfrédét, feléje sietett. — Halló, Flíps Hát már itt sem hagyják az embert nyugodtan. Mi baj van megint? A fiatalember aggodalmaskodva nézett Bőrke kapitányra és Sir Alfréd megértette ezt a tekintetet. — Captain Bürke előtt nyugodtan beszélhet Fii05- Mintha csak magam volnék. Nos, mi a Rfr — Egy fiatal hölgy kereste önt a Yardon, Sir. Azt mondta, hogy feltétlen beszélni akar önnel. — Ejnye no, s emiatt megzavarják a mulatságomat. Nem mondta a hölgynek, hogy keressen délelőtt a hivatalomban? De mondottam, a hölgy azonban nem akart tágítani. Olyan kétségbeesett volt és annyira hangoztatta, hogy életbevágóan fontos ügyről van szó ... — Mindenkinek életbevágóan fontos a saját ügye, Flips, ezt már megtanulhatta. Hol van az a hölgy? — A Yardon maradt én pedig megígértem, hogy felkeresem Sírt és majd értesíteni fogom a válaszáról. — Persze, a hölgy fiatal és igen csinos. A fiatal felügyelő arca a füle tövéig kipirosodott. Sir Alfréd felemelte kezét és mutatóujjával! megfenyegette alantasát. Ej, ej, Flips, hányszor mondtam magának, hogy veszedelme a szoknya. Egy szép nőért képes volna a legnagyobb esztelenségekre is. — De amikor olyan meghatóan könyörgött Sir, dadogta a rendőrtisztviselő. — No jó, hát nem haragszom, hátha annak a fiatal hölgynek tényleg életbevágóan fontos mondanivalói vannak. Majd beszélek vele telefonon. A szomszéd szobában talált telefont és felhívta hivatalát. Inspekdós tisztviselője jelentkezett. — Flips értesített, hogy valami fiatal hölgy vár reám, — szólt bele a kagylóba. — Igen, Sir, egy fiatal hölgy kereste egy órával ezelőtt. Itt ült türelmetlenül a várószobában, de egy negyedórával ezelőtt elrohant. Azt mondta, hogy nincs nyugta már egy pillanatig sem és maga néz utána a dolgoknak. Ha nem lesz sikere, akkor majd a Scotland Yardhoz fordul. ■— És nem mondta meg, hogy mi járatban van? *— Nem, Sir. Egészen zavarodottnak látszott és nem lehetett egy ép mondatot kihúzni belőle. Sir AWred visszabaktatott társaihoz. |FoÍ5rtat6sa követbe rikjy %