Prágai Magyar Hirlap, 1935. május (14. évfolyam, 101-125 / 3653-3677. szám)

1935-05-26 / 122. (3674.) szám

1935 májas 26, vasárnap.

'K»KM-MA<iÍÉAR-mrai2©

13

Hoqtycu* kérni

& $&#tdc>eci& a tnikcofon úti

üiss Tzcshc Ct. stúdió szútdaea&-cejtd&zöiinu*%káfúcél s <x eúdiósscUtiáisccás UdUkécöt

Budapest, május hó. (Budapesti szerkesztőségünktől.) A kis Svábhegy tövében, elegáns villában lakik Kiss Ferenc, a budapesti Nemzeti Színház Corvin-koszoxus művésze. A villa ter- raszáról gyönyörű kilátás nyílik a Krisztinavárosra, odalenn pedig a válla kertjében csupa zöldlombu fákon csattognak a tavasz madarai s a napsugár mindent bearanyoz vakító fényözönével. Itt a tavasznak a gyönyörűségében beszélgetünk a kitűnő magyar színésszel, aki ebben az évadban már nem lép föl a Nemzeti Színházban, hanem annál nagyobb energiával dolgozik a magyar rádió stúdiójában, hogy az éther hullámain keresztül minél tökéletesebb előadásokkal örvendeztesse meg a városok, falvak és tanyák rádióhallgatóit. A téma,, amiről beszélünk, nagyon a szivén fekszik Kiss Ferencnek.

— A rádió és a rádiószinjátszás jövője beláthatatlan

—mondja, — különösen most, amikor minden pillanatban kisért a televízió lehetősége. De az eddigi keretek között is igen nagy kulturális jelentősége van a rádiószinjátszásnak.

— A mikrofon elé kerülő darabot a rádió dramaturgja választja ki és kisebb-nagyobb javításokkal kiadja a rendezőnek. A rendező azután a rádiószerüség nézőpontjából szintén változtat a darabon, az átírásra szoruló jeleneteket újonnan dolgozza fel. A rádiószerüség elsősorban azt követeli meg, hogy 10—12 személynél több ne szerepeljen a darabban, különben nehéz figyelemmel kisérni. Másodsorban fontos, hogy a szereplőktől tudja meg a hallgató a cselekmény színhelyét és idejét, hogy ne kelljen a szpíkernek hosszú magyarázatokkal szolgálni. A szereplők rue szólítsák egymást a nevükön, vagy legalább is csak akkor, ha az azonnali felismerés céljából történik. Törekedni kell a vizionális cselekmény ügyes megmagyaráz&ra és az unalmas részek kivetésére.

így alakul át hangjátékká a színdarab, mert minden színpadi termék, amely a stúdióban a mikrofon elé kerül, mikrofonra van átigazítva, vagyis hangjáték. Vannak aztán darabok, amelyek kizárólag a mikrofon előtti használatra íródnak. Nem az akusztikai hatású zörejek, le- dobás, lánccsörgés, széknyikorgás, állati üvöltések kakafoniája a hangjáték, hanem minden olyan darab, amely mikrofon előtti használatra íródik és tényleg használható.

— A mikrofonra átalakítást a rendező mindig a dramaturggal egyetértésben végzi és mindketten gondosan vigyáznak, nehogy a darab stílusában, szerkezetében, nyelvezetében, Írójának célkitűzésében változás történjen.

— A rádió-színjátszás kezdetleges éveiben két formája volt a darab előadásának. Az elsőnél a darab teljesen szüzén került a mikrofon elé, úgy, ahogy azt szerzője a színpadra szánta. Ilyenkor a szpíker negyedórás bevezető előadást tartott, a darab után pedig utómagyarázatot. A másik formánál a szpíker is szereplővé avanzsált, azaz egy-egy dialógusnál váratlanul közbeszólt, pl. elmondta azt, hogy a szereplő miképen ráncolja homlokát, vagy hogy milyen villámló szemmel tekint ellenfelére. Ez természetesen barbarizmus.

A magyar rádió volt az úttörő, amint ezt a külföldi szakkörök is elismerik, mert a magyar rádió dramaturgia ismeri fel először az átírás szükségességét s teremtette meg a rádiószinjátszás harmadik, bevált formáját.

— A darab mikrofonra alkalmazása után következik a másik, nem kevésbé nehéz feladat, a szereposztás. Ez ugyancsak nehéz dió. A színpadon fizikailag is szerepel a művész, ami azt jelenti, hogy egyéniségével, mimikájával, mozdulataival sikeresen ábrázolhat akkor is, ha a hangja nem teljesen megfelelő.

A mikrofonon keresztül csak egy eszközünk van az illúzió megteremtésére és ez a hang. Szinte hihetetlenül hangzik, pedig úgy van, hogy a szereplőknek hangilag való megválogatása a rendezőt a legnehezebb feladat elé állítja. Mert fontos, hogy a szereplő hangja szín tekintetében alkalmas legyen a mikrofonra.

Csodálatos jelentősége van az emberi hangnak. Mindent elárul.

Berlinben a Psychologisches Instiitutban tudományosan foglalkoznak vele s amint az irás vizsgálatából kifejlődött a grafológia, úgy fejlődött ki a tudományos fonológia is, mert a hang épen úgy jellemzi a karaktert, mint az irás. Ezért a rádiórendezőnek a gyakorlati fonológiát kell használnia. Nem minden kellemes hang alkalmas egyúttal mikrofonra is.

A stúdióba csak az kerülhet, akinek megfelelő géphangja van.

Ezért van az, hogy elismert nagy művészek, akiknek gyönyörű a színpadi beszéde, a mikrofon előtt nem válnak be. Például bonvivánt keresünk és a közismert bonvivámra gondolunk, aki a színpadon egyre-másra aratja a sikereket. A mikrofon azonban recsegteti a hangját és bonvivánunk legfeljebb ha intrikái minőségben léphetne fel. Ha fiatal is a színész, lehet öreges hangszine a mikrofonban és megfordítva. Nemcsak a hang- szinre, hanem a színárnyalatokra is gondosan kell ügyelnünk, tehát a szereplőket úgy válogatjuk meg, hogy mindegyik hangszinének más és más legyen az alaptónusa. A hallgatóságnak ma már nagyon kifinomult a hallása és nyomban kritizál, ha a hangszlnek árnyalatában baj van. A hangszin helyes megválasztásával lehet pótolni a látás hiányát.

— Mikor már a szereposztás is megtörtént,

az előadás előtt két héttel kezdődnek a próbák.

Minden színdarab csak a leggondosabb előkészítő munka után kerül a mikrofón elé. A prózai darabokból négy próba van, az operettekből tiz-tizenkettő, de ebből a legtöbb az énekpróba. Egy-egy próba átlag három óra hosszat tart. Az első próba a darabbal való megismerkedés,

(*) Közgyűlést és Rákóczi-ünnepet tart a

Jókai Egyesület Komáromban. A komáromi Jókai Egyesület május 30-án d. e. 11 órakor tartja XXIV. évi rendes közgyűlését. Az egyesület azt a célt kívánja szolgálni, hogy alap- szabályszerü feladata: a Jókai kultusz ápolása mellett a magyar kultúra ezeretetében együttműködjön a testvéregyesületekkel és szorosabbra igyekezzék fűzni a testvéri kapcsolatot a szlovenszkói magyar kulturegyesületek között. Erre való tekintettel május 30-án d. u. 3 órakor Kulturházának nagytermében értekezletet tart a megjelenő testvéregyesületekkel közös érdekű ügyeiknek megbeszélésére. Ugyanezen napon d. u. 6 órakor tartja a Jókai egyesület a KulturMz nagytermében Rákóczi- ünnepélyét a következő programmal: 1. Karének. Előadja a komáromi református első énekkar Teleki Miklós karnagy vezetésével.

2. Emlékibeszéd. Tartja dr, Alapy Gyula egyesületi társelnök. 3. Kuruc tábortűz. Tárogató szóló cimbalom kísérettel. 4. Szavalat. „Kiállott Rákóczi..Szavalja Basilides ÁbTÍ6. 5. Részletek Zichy Géza „Nemo“ o. operájából. Előadja dr. Barta Lajosné énekmüvésznő. 6. Mikes Kelemen levele Rákóczi haláláról. 7. Karének. Előadja a komáromi ref. első énekkar. — Ugyanaznap este 8 órakor a Kulturház képtár- termében ünnepi társasvacsora, melyen a Jókai-serleggel ünnepi beszédet mond dr. Jankovics Marcell, a Toldy-kör elnöke és a Jókai Egyesület tiszteleti tagja.

(*) A „Három sárkány" a kassal színházban.

A kassai magyar színház múlt heti prózai bemutatójaként Hunyady Sándor vigjátéka, a „Három sárkány" szerepelt, amely kedvező fogadtatásban részesült a közönség részéről. A színház igyekezett a darab intencióinak megf elelő előadást nyújtani és ez az igyekezete sikerrel ifi járt. A női főszerepben Jánossy Tarka, a két C-saholyi szerepében pedig Sereghy Andor és Bálint György voltak mulatságosak és kifogástalanok s ugyanezt mondhatjuk el a három sárkányt alakitó Sziget.hy Irénről, K. Kolár Máriáról és T. Nómethy Rózsiról is. Turóczy Gyula a vidéki ügyvéd szerepéből csinált nagyon sikerült figurát, Bánki Baba a vidéki kislány szerepében volt nagyon ügyes és talpraesett, Varga Béla mint Borza, Reiűhel Edit pedig mint szobalány voltak ugyancsak jók a többi kisebb szereplővel együtt. Az előadást Sereghy Andor remjezte. (m. d.)

a második a próbaterem hosszúkás zöld asztala mellett megy végbe, ekkor már nem elég olvasni a szerepet, meg kell játszani, meg kell eleveníteni. Megölték azt az előadást, ami felolvasásnak hat. Annak ellenére, hogy olvassuk szerepünket, épen úgy meg kell játszanunk, mint a színpadon, mert alkalmazkodnunk kell a mikrofon külön szabályaihoz. A színpadon már csak a partner végszavára figyelünk gépiesen,

itt több dologra kell figyelnünk, a mikrofón dőtt való helyes elhelyezkedésre, a partner teljes beszédére, aztán, hogy mit mutat a hang- mérő, hogy csöndesen lapozzuk a szerepet, ügyelni kell a rendezőre, az ügyelőre és mindezen felül kitünően kell játszani.

— A rendezők sok kötelessége között első helyen áll, hogy ügyeljen az igazi szép magyar beszédre, mert ez a rádió legfőbb hivatása.

A szép magyar beszéd legfontosabb próbája a háromféle hangzású „e". Fontos az „s‘‘ és az ,,sz" súlyosabb megnyomása, mert ha nem figyelünk, a rádióban pöszinteni fogunk. Gyakori hiba a szavak utolsó szótagjának elnyelése, a kettős mássalhangzók elhanyagolása.

— A harmadik és negyedik próba már a mikrofón előtt folyik. Ilyenkor illesztjük a darabba a zörejeket, zajokat, lármát, a zenét. Az utolsó mikrofónpróba már előadás szerű és azt a lakihegyi leadóról kapjuk a rádióban, hol a rendezői szobában a segédrendező figyeli az elektromos hangszórón át fülébe jutó hangokat.

Üvegfal választja cl a stúdiótól és ezért rendelkezéseit gombok lenyomásával adja ki. Odabenn a stúdióban egy-egy ilyen gomble(*) A Nyitrai írók Könyve a budapesti könyvnapon. A budapesti könyvnapon a Kazinczy Könyvkiadó Szövetkezet sátrában a

„Nyitrai írók Könyve" is méltó helyet kap. A kötetet Budapesten is szívesen fogadta a kritika és ezért a könyv szerkesztősége reméli, hogy a könyvnapon is sikert fog aratni. A nyitrai író gárda két tagja, Dallos István és Mártonvölgyi László uj irodalmi vállalkozást indít azzal, hogy évenként négy, összesen több mint ötszáz oldal terjedelmű antológiát fog megjelentetni. Ez az antológia a szlovenszkói és Szlovenszkóról elszármazott magyar írók válogatott írásait fogja tartalmazni. A nagyszabású vállalkozásnak szorgos szervező munkával biztos anyagi alapot teremtenek s igy életképessége biztosítottnak látszik.

(*) Miklós görög herceg képkiállitása Londonban,

Londonból jelentik; A londoni Agmew-képtárban megnyílt Miklós görög királyi herceg képeinek gyűjteményes kiállítása. A herceg, aki a kenti hercegné apja, ötven éves korában kezdett festeni. Müveit „Nicolas Leprinee" álnév alatt állította ki először Parisban. Tájképeket, csendéleteket s klasszikus- tárgyu jeleneteket fest. A londoni kiállítás szép társadalmi és művészeti sikerrel járt. A kiállított képek ára 10 guineától 50 guineáig terjed. Tiz perccel a kiállítás megnyitása után Birmangiham város képtára vette -az első képet. Az uralkodópár és a kenti hercegi pár ugyancsak megjelentek a kiállításon és képeket vettek.

(*) A magyar rádió nem fizet hanglemezekért honoráriumot. Budapestről jelentik: A magyar Kúria olyan szerzőjogi pert. tárgyalt most legfelső fokon, amely iránt a világ összes rádióvállalkozásai és gramofonlemez-gyáraí nagy várakozást tanúsítottak. Arról volt szó, — amint a P. M. H. a -per alsöbbíoku tárgyalásainál már beszámolt erről — hogy a rádió- vállalatok külön szerzői jogdijat fizessenek a lemezeknek rádió utján való reprodukálásáért. Dr. Pa- lágyi Róbert ügyész véleménye az volt, hogy a magyar törvénytárba nincs olyan jogszabály, amely kimondaná, hogy másnak is kell szerzői jogdi-jat fizetni, mint a szövegirónak és a zeneszerzőnek. Egy londoni gramofonlemezgyár a magyar rádió által terjesztett lemezeiért havi 30.000 pengő művészi honoráriumot követelt a budapesti rádiótól. A Kúria Jakab-taoácsa most a londoni társaságot jogerősen elutasította. A megokolás azt mondja, hogy a rádiónak nincs szüksége a szerző vagy a művész külön engedélyére és a legutóbbi római konvenció ha- tározmányai alapján külön honorárium a lemezek terjesztéséért nem jár. A gramofongyárak és a rá- diótáreaságok közölti tisztességtelen versenyről sem lehet szó, mert a kettőnek a hivatása -és teljeeitmé- nye lényegileg különbözik egymástól.

Sok nő ajkáról hangzik el a sóhaj bámulattal és irigységgel vegyest. Pedig minden nő megszerezheti egyszerű és nem költséges módon a fiatalos, leányos arcszint, ha alábbi módon kezeli esténként lefekvés előtt arcbőrét.

Szabály: Esténként mossa arcát a LET0N szappan krímszerli habjávól. E gyengéden ható kré- mes habot hagyja arcán néhány másodpercig. Utána öblítse le bö melegvízzel, majd közvetlenül hidegvízzel. Ez az egész I Másnap reggel friss, bársonyosan üde arc fogja a tükörben mosolyogva üdvözölni.

Ára Kő 6‘—. Főlerakat: D. EngeJ Bratislava Venturská 12 és Masarykovo 6

nyomásra kigyullad a megfelelő jelzőlámpa.

A rendező pedig a stúdióban dolgozik, s mimikái instrukciókkal szolgál. Az egész darabot végigolvassa és semminek sem szabad elkerülnie a figyelmét.

— Ilyen gondos előkészületek után érett meg a darab a mikrofon előtti előadásra. — Ha azonban ez ilyen nagy munkát ad rendezőnek és szereplőknek, felmerül a kérdés, hogy a stúdió miért nem szerződtet állandó mikrofónszinésze- ket, akik aztán tökéletesen láthatnák el feladatukat, mert csupán ennek a mesterségnek élnek. A „Rox" amerikai rádiótársaság ezt megtette, de aztán szakított vele, mert hogy folyton ugyanazok a művészek szerepeltek a stúdióban, még ha olyan nagyszerű rádiósztárok lettek volna is, a közönség hamarosan betelt velük, megunta őket. Vadét as delectat, ez a mondás érvényes a rádióban való színjátszásra is.

(*) Shirley Tcmple — „Amerika elsőszámú barátja". Shirley Te-mple, az elragadó amerikai gyermeksztár -most lép fel a Fox-gyár stúdiójában tizenötödik filmjében. Ezek szerint már több filmben lépett fel, mint amennyi éveinek 6záma. Az amerikai közvélemény a gyereksztárt „Amerika elsőszámú barátjának" nevezte ki.

(*) öthetes Mozart-ünnepség Angliában. Londonból jelentik: A Gly-n-debourne Feslival Opera House május 27-től j-u-nius 29-ig Mozart-űnn épségeket- rendez. Az öthetes ciklus a „Figaró házasságáéval kezdődik, majd a „Cosi fan tutte" kerül színre. A „Varázsfuvolá“-t teljesen újszerű rendezésben mutatják be, 'Uigyeiziin-téii a. „Szötotoeitós a sztarátyiból11 című Mozart-operát is. Londonból különvonatok mennek naponta a Mozart-előadáeokra és előadás után visszaviszik a közönséget. Fritz Busch és Haris Op- penheím vezénylik az előadásokat.

A NYUGATSZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA

ÉRSEKUJVÁROTT:

VASÁRNAP: Délután: Dorozsmai szélmalom.

Este: Van még szerelem.

HÉTFŐ: Százhuszas tempó.

KEDD: Az ismeretlen lány.

A KASSAI CAPITOL-MOZGÓ MŰSORA: Barcarola.

Guetav Fröhlich ée Lida Baarová filmje.

A KASSAI TIVOLI-MOZGÓ MŰSORA: Regina.

Adolf Wohlbrück, Luise Ulrich és Olga Csechová filmoperettje. ,

AZ UNGVÁRI MOZGÓK HETI MŰSORA:

Városi:

Péntek-szombat-vasárnap, május hó 24.—26.: A legszebb valcer.

Szombat-vasárnap, május 25.—26., népelőadás: A trónbitorló.

Hétfő-kedd-szerda, május 27.—29.:

Gróf Monté Christó.

Csütörtök, május 80., csak egy napig:

A láthatatlan ember.

Bio Rádió:

Péntek-6Z0.mbat-vasárnap, május 24.—26.: Knock-out kisasszony.

Szombat-vasárnap, május 25.—26., népelőadás: Az édes vizek kormányosa. Hétfő-kedd, május 27.-28.:

Vágyak szigete.

Szerda-csütörtök, május 29.—30.:

A királyok királya.