Prágai Magyar Hirlap, 1935. május (14. évfolyam, 101-125 / 3653-3677. szám)

1935-05-26 / 122. (3674.) szám

8 1935 május 26, vasárnapi- BALLADA - írtai SZOMBATHY VIKTOR Tavasz van, a friss zöldségek kora. Friss zöldség a spenót. A földkerekség gazdag flórájában ritka növény körül van annyi vita, mint éppen a spenót körül. Vannak lelkes barátai és he­ves ellenségei. A spenóttal szemben, épp­úgy, mint rendkívüli egyéniségekkel szem­ben, senki sem lehet közömbös : a spenót mindenkit színvallásra késztet. Jóhirét orvo­sok és népjóléti miniszterek terjesztik. Szé­les levelei nagy ravaszul ásványi anyagot gyűjtenek magukba s kémiai utón erősíté­sünkre szolgálnak. A belőle készült főzelék megdöbbentően zöld és sokak előtt izetlen. Csak a rája helyezett pótvitamin, az úgy­nevezett ..pofézli" teszi élvezhetővé sokak előtt. A spenót különben legfényesebb példa a lecsúszott emberiség gazdasági állapo­tára : mig annakidején az a bizonyos fran­cia király minden parasztjának tyúkot kí­vánt a fazekába, addig mostanában egy fe­lelős miniszter ugyanennek a társadalmi osztálynak ugyanezen napokra spenótot rendel, feltéttel. Többen nem vagyunk spenótpártiak. Gyakori eset, hogy egyugyanazon család­ban a spenót választja szét a legszebb har­móniát : mig az apa s az egyik gyerek he­ves ellenzője ennek a műfajnak, a megzené­sített spenótnak, addig az anya s a másik gyermek különleges vonzódást érez a zöld növény és a rajta elhelyezett kirántott zsemlyeszelet iránt. Egyszer láttam egy piaci árust, akinek a szél felforditotta hatalmas kosarát. A ko­sárban spenót volt. Az árus utánanyult a szél által kiröpitett zöld leveleknek s pró­bálta őket összeszedni. A vásárlók tömegé­ből valaki megragadta az árus kezét: — Szerencsétlen! Engedje nyugodtan szélnek, legalább kevesebbet főznek . belőle ma a városban ! Minden ismerősöm közül Feri barátom utálta legjobban a spenótot. A baj csak az volt, hogy Feri felesége, Sári, viszont élt­halt ezért a növényért. Házasságuk derűs egén tavaszidőben komoly fellegek tornyo- scdtak, amint a spenótot kiterítették az első piaci árusok. A kis asszonyka, —■ ismerve urának rettenthetetlen tiltakozását a spenót ellen, — csak titokban reménykedett ezért az ételnemüért, pofézlivel. Történt, hogy a húsvéti ünnepekre, Isten segítségével, nemkülönben a devizaengedé­lyek lehetőségeivel, — néhány napra Olasz­országba utazott a derék házaspár. Az olasz ut tavaszkor igen kellemes, már virágzanak a fák, a tenger és az ég mélykék, a firenzei dombok oldalában hegyesre nyúlnak a fe­nyők és melegzöldek a ciprusok. Velencé­ben megjelennek az első angolok s a néme­tek is, hátizsákkal és szöges cipőkkel a Márkus-tér széles kőkockáin, Rómában ezernyi a zarándok, de az alabárdos vati­káni őrök éppoly unottak, mint máskor, Abbáziában már fürdik néhány merész fér­fiú s a tengerésztisztek éhes szemmel járnak a köves partok oldalában. S ekkor történt, hogy Feri, nekidülve a velencei Bauer-Grünwald ebédlőasztalának, vasárnap délben hangos megelégedésének ad kifejezést. Halványan gőzölgő, zöld- szinü főzet mosolyog előtte a tányérban s ami nem szokása, háromszor is vesz be­lőle. — Kitűnő, — mondja elégedetten, — ezek az olaszok, hja, hiába . . . ! — Spenót, — mondja halkan és izgatot­tan Sári, a hü feleség. Feri hosszasan bámul a tányérba. Újból belekóstol az ételbe. Sötétebb massza, mint a dunamenti spenót, kissé olajos izü, a po- fézli-rendszer is más rajta, de kétségkívül remek. S mivel Feri igazi férfi, bevallja té­vedését és hősiesen elismeri : — Spenót ugyan, de jó ! Ilyet kell főz­nöd ! S behunyva szemét, az elv kedvéért, ne­gyedszer is vesz. Már rosszullét környé­kezi, a lagúnák felől poshadt illatokat ci- pelget a szél. de Feri nagyszerűen érzi ma­gát Velencében és hódolója lett az olasz spenótnak, A spenót-iigy aztán lekerült egyidőre a műsorról ; sem Abbáziában, sem Bologná­ban nem találkoztak vele. Becsben elfelej­tet'ék s r-,á '*■ -■ . , gy idehaza, a Csali .'közben. . *■ ... merül. Sári azonban szeretett kacérkodni a ve­szedelmekkel. Egy napsugaras délben spe­nóttal kedveskedett az urának s parancsoló- jának. A spenót tengerzöld volt, illatos és mosolygó, barnás pofézli vidámitotta mű­vészi színharmóniává a zöld masszát. Feri keserűen meredt a tálba. S hogy fér­fias voltát bizonyítsa, mert belőle egy ka- nálra-valót. Elfintorította arcát : — Az olasz jobb volt! Sári kétségbeesetten meredt a tálba. A spenót valóban a szakácsmüvészet csúcsain gőzölgőit, segített alkotásában a szomszéd­ság s a legkitűnőbb szakácskönyv. — Az olasz jobb volt! —■ Igen, azt olajjal főzték s egészben áz­tatták vízbe, — mondott ilyenformákat Sári, szakszerűen. — Tisztelem azt a minisztert, aki spenó­tot ad a szavazóinak ! —■ jelentette ki Feri és hősies küzdelem után letette a kanalat. Sári még egyszer próbálkozott. És, sze­rencsétlenségükre, egyizben vendégségben Kálmánéknál, szintén spenótot kaptak. A harc Feri és a zöldszinü növény között egyre erősebb lett, Feri most már elvből ra­gaszkodott a spenótellenesek táborához s egyedül a velencei spenótot jelentette ki győztesnek. A velencei spenót legendává magaszto­sult. Beszélgetés közben, amikor ételek és italok minémüségét kezdték a politikai hely­zet után megbeszélni bizalmasan, Feri, sze­mét behunyva, mondhatni kéjesen emléke­zett vissza az emlékezetes velencei spe­nótra, amelynél jobbat nem evett életében. A spenót túlnőtt a mindennapi kereteken, fogalommá lett s volt idő, amikor Feri kín­lódva s elérzékenyülve vágyódott az emlé­kezetes izü velencei növény után. Később már nem is emlékezett az izére, csak va­lami vak következetességgel ragaszkodott á spenóthoz, velencei módra ; valahányszor a spenótra gondolt, eszébe jutottak a ve­lencei szép napok s a muranói üveggyár, ahol sikerült olcsón vásárolnia. Nyár felé ellenállhatatlan vágyódás húzta Velencébe és a spenót után. A fogalommá magasztosult főzelék, minden közönséges földi salaktól megszabadulva, egyéni, füg­getlen életet élt, mintegy lárpurlár-spenót volt, odatartozott a Márkus-templomhoz, a Campaniléhez és a kőkutakhoz a sikátorok mélyén. Természetes, hogy nyáron, amikor a szo­kásos szabadság-utat tervezgették, Feri két­ségbeesetten ragaszkodott Velencéhez s min­denképpen bizonyítani akarta, hogy csak egyetlen fajta jó spenót van a világon. Sári beleegyezett, már csak a Lidó miatt is. Ott ültek a Bauer-Grünwaldban, mint annakidején s Feri izgatottan várta terí­tékre a spenótot. Különféle főzelékek, para­dicsomos spagettik és árticsókák voltak az asztali menetrenden, csak a spenót nem jött el. Feri izgatottan követelte a főzeléket. Már az ételhordó és a szakács is értesültek a dologról s nekimelegedve keresték a kü­lönös vendég kedvét. Főzelékfantáziák szü­lettek a tűzhelyen. Megnyílt Bécsben a Ferenc József-kiállítás ’ - * ■ ­Egy elmúlt korszak emlékeit mutatja be szemléltető módon a sehönbrunni kastélyban csoportosított érdekes és művészi anyag Becs, május 25. E hét-végén nyitotta meg ünnepélyeseai a schönbrunni kastélyban ren­dezett Ferenc József-kiálliitást Miklas- szövet­ségi elnök. A 'rwuzeumbarótok által rendezett kiállítás rendkívül érdekes és áttekinthető kéipet nyújt arról a korszakról, amelyet I. Ferenc József uralkodása ölel fel. A ki­állítási anyag legmegkapóbb darabjai a volt király ifjúkorára vonatkoznak. Egy vitrinben látható a rózsa- szimü ruhácska, amelyben a gyermeket meg­keresztelték, a szekrény mellett áll a gyermekkocsi, amely egy empirhintó kicsinyített mása. Ferenc József fiatal korában igen tehetséges rajzoló volt, karikatúrákat rajzolt az iskolafüzetek itatós­papírjaira és tizennégy éves korában rajz­ciklust készített Hofer Andrásról. Ez emlékek mind a kiállításom láthatók. Ugyanebben a teremben van egy olajkép, amely édesanyjá­val, Zsófia főhercegnővel ábrázolja a kis fő­herceget, ki van függesztve az órarend, amelyet Ferenc József ifjúkori nevelője, Bombelles gróf állított össze. A szobában, amelyben a minisztereket fogadta a volt kiirály, éppen úgy, mint életé­ben, Radetzky mellszobra látható, a dolgozó­szobában pedig az egyszerű evőkészlet. A halottas szobában van kiállítva Ferenc József halotti maszkja, a következő termekben pedig kéipek és vetített filmek mutatják be a volt király életének egyes szakaszait. Erzsébet királyné szobájában van ki­függesztve a Piloty által festett kép, amely lovaglóruhálban ábrázolja a királynét, a követ­kező helyiségben Rudolf trónörökös arcképe látható, amely Berger-Waldenegg külügy­miniszter tulajdona. A király gyermekkori képein kívül a környezetében élő személyi­ségek arcképei láthatók a további termekben, továbbá az aranygyapjas rend omátusa és a húsvéti lábmosáshoz használt edények vannak kiállítva. MAGYARORSZÁGI EMLÉKEK A műtárgyakat, amelyeket Budapestről Hűtött fel dr. Barta tanácsos, gróf Zichy :: zcninl igazgató válogatta össze nagy gond- j dal. Ezek között van Benczúr Gézának a kiirályt és királynét 1 ábrázoló festménye, , gróf Tisza István arcképe, amelyet a kassai származású Horovitz készített, továbbá Deák Ferenc, gróf Khuen-Héderváry és-báró Fejér- váry arcképei. A kis és nagy képtárban levő képeket Orley építési tanácsos helyezte el. A mű­vészi hatás végett az erősen aranyozott fala­kat vörös-fehér drapériákkal vonatta be. Itt függnék Winterhalter nagyon szép festmé­nyei és Ferenc Józsefnek ismert, rendkívül érdekes portréja, amelyet Lenbach, Makarí és Böc-klin készített. Politikusok >és államférfiak olajportréi sorakoz­nak egymás mellett, majd Ferenc Ferdinánd- ról készült rajz látható, amelyet Sdhmutzel­készített. A vitrinekben rendkívül érdekes okmányok sorakoznak. Itt látható Metternich lemondó levele, a híres októberi és februári pátensek, a királyné levele, amelyet közvetlenül a königgratzi csata után irt, a király 1901-ben készült vég­rendelete és végül az orvosi jelentés a halálos betegség egyes fázisairól és a ha- lottkémi jelentés. A következő szobákban külföldi uralkodók arcképei és XIII. Leó pápa arcképe vannak kiállítva. A HADSEREG FEJE A „legfőbb hadurra“ vonatkozó emlékeket a hadseregnnizeum bocsátotta rendelkezésre. Érdekes csataképek láthatók itt, többek kö­zött Sterrer és Janesch képei az isonzói harcokról. A szertartásteremben Adum és Blaas'monu­mentális képei függnek, a lovagteremben pedig képekben látható a hadsereg egyen- ruhatörténete 1848-i ól 1014-ig. A kék kínai teremben vannak kiállítva az egyenruhák, amelyeket az uralkodó mint a hadsereg feje viselt, a lakteremben majdnem változatlanul van elhelyezve a reichstadti herceg halotti szobája. A porcéi Iá literem és az úgynevezett „milliós szoba“ berendezése úgyszólván szintén válto­zatlan. A gobelinteremben láthatók a hadi­flotta kicsiny modelljei és Romakos festménye a lissai tengeri csatáról.’ SZÍNHÁZ ÉS MŰVÉSZET Elragadó a szinházgyüjtemény, a melyet Gregor udvari tanácsos állított össze lökéle­Nové Strbské Pleso. 1320m. Júniusban virágos tavasz a hegyek alján, teljes üzem, zene, tánc, sportok, pihenés mégis előszezoni árak. S mivel az ilyen nagy szállodákban félre- teszik az étlapokat, Feri pontos utasításai alapján megtalálták a húsvéti étlapot is. Az étekhordó homlokráncai magasba szalad­tak. Félve hozta az étlapot : —- Signor, nem adtunk spenótot aznap* Egész héten nem volt akkor spenót. Az egy calábriai saláta lehetett, olajban, kenyér- morzsával. Feri megsemmisülten esett hátra. — Hozzák tehát az önök igazi spenótját. Hozták és Feri belekóstolt. Aztán letette a kanalat. — A tied jobb, — jelentette ki hörögve és Sárira nézett. Sári átszellemülve hajolt a tányérra. Az­tán részvéttel pillantott a megtört Ferire. Feri nagysokára szólt : — Egy illúzióm maradt még : a velencei spenót. Megfosztottak az illúzióm maradé­kától is. A sötétzöld főzelék ott vigyorgott a tál­ban s kellette magát, mert ő nem tudott az egész dologról semmit s már előre örült a fehér chiantinak, amivel lelocsolják . .. De ezt hiába várta. les Ízléssel. Itt látható a kép, amelyen a Burgíheater színészei mint fegyveres színházi gárda lépnek 1848-ban a fiatal császár elé. Rendkívül érdekes okmányok vannak a vitri­nekben, amelyek mintegy ötven kiváló szí­nész életét mutatják be. Hebbel, Beckmann és La Rocha festményei sorakoznak, a leg­érdekesebb látványosság azonban a színházi kosztümgyüjtemény. Pompás díszlettervek is ki vannak állítva, ezek között a régi Burg nagy modellje mély barokk színpadon. A korszak ; y . • zenei anyagát Haas tanár állította ki. Liszt, Bruckner, Brahms, Hugó Wolff szerepelnek festmények­ben, továbbá még élő muzsikusok partitúrái vannak kiállítva. Dr. Oltó Bühier egy ár­nyékképén Johann Str au s s - e ml ék ek és Suppé-emlékek vannak megörökítve, egy másik kép Lehár Ferencet mutatja vezénylés közben. TUDOMÁNY A Ferenc József idők tudományos emlékeit Meister tanár állította össze. A különféle tudósok arcképei mellett a tanítási módszerek fejlődése látható szemléltető módon. Az osztrák régé­szeit an fejlődése különösen kidomborodik. Érdekes költemények láthatók első nyom­tatásban: Grillparzer megváltoztatott him­nuszszövege, Nestroy levelei a börtönből, ahová rögtönzött bökversei miatt zárták be. Itt van az 1861-ben megjelent „Dissolviug views“ cirnü regény egyik első példánya, amelyet Prantmer irt. A kulcsregény Ferenc Józsefre és Miksa mexikói császárra vonatkozik. A sport rendkívüli fejlődése is látható a magas kerékpártól kezdődően és külön ter­mek foglalják össze a vadászatok emlékeit. Nagy festmények és kisebb akvarellek válta­koznak, amelyek megkapó vadászjeieneteket ábrázolnak. A technika számára nem sok hely jutott, de mégis rend­kívül érdekes képet nyújt. Az anyag bemu­tatja a kézipar fejlődését, a bányászat, hídépí­tés és vizszabályozás legjelentősebb állomá­sait. A kép statisztikában az anyagi kultúrát mutatja he Frey udvari tanácsos: A posta, vasút, gőzhajózás és egyéb állami intézmé­nyek fejlődése és működést' látható itt. Rend­kívül érdekes a népsűrűség ábrázolására vo­natkozó térkép is. A földszinti helyiségek után egy kávéház következik, amelynek leg­érdekesebb díszítménye egy nagy fali k íp, amelyet Bergl és tanítványai kés:-ítélték. Ez egy csodakor let ábrázol amely erősen meg­hosszabbítja a helyiségek láthatót. %

Next

/
Thumbnails
Contents