Prágai Magyar Hirlap, 1935. május (14. évfolyam, 101-125 / 3653-3677. szám)
1935-05-23 / 119. (3671.) szám
Az első magyar egyetem városa Utazás a mai Nagyszombatban, ahol Pázmány megalapította egyetemét A kisalföldi táj ■ A régi „kis Róma" uj fejlődése ■ Bárok kincsek ■ Szlovákok, magyarok, németek békés együttélése 4 Ae efeő magyar egyetem három*® áz éves jubileuma, aikaíimábód a „Buidaip'eisti Hírlap “ szintes riportban fogfeullkozik az egyetem megalaipitáed bedyémieik, Nagy- ezonnibaitniak maá életével és kultúrájával. A ciíkk. érdekes keresztmiebsizebéit. adljta egy mai száiovieffusEíkái város életének 6 ezért érdemeemjeik tartottuk leközölni. Nagysz ombat, május közepén. Végtelen szántóföldek fiatal, tavaszi zöldje fogad, amikor a Pozsonyból jövő autó ráfut a Kisalföld peremére és az aszfaltozott utón simán száguld Nagyszombat felé. Napfényes gazdagságban pompázik a sik, a régi Magyarország legtermékenyebb vidéke a Bácska mellett, — s természetesen ma a csehszlovák köztársaság legzsi- rosabb termőföldje is. Valósággal hollandiai hozzáértéssel műveli az áldott földet szorgalmas lakossága s kétségtelen, hogy ez a vidék Pozsonytól Trencsénig és szélességben le, Párkányig Szlovenszkó legápoltabb és leggazdagabb része. Messziről a Kiskárpátoik halványkék karéja öleli át Csák Máté földjét s amint közelebb jutunk, két régi vár körvonalai bontakoznak ki a nagy távolságban. — Vöröskő és Szomolány, a Pálffyak kastélyai — magyarázzák a kísérők. Ebből az áldott síkból nőtt ki Nagyszombat városa, itt Nyugateurópa tőszomszédságában, alig 100 kilométernyire Becstől, oda helyezve három nagy kultúra, a germán, a szláv és magyar közé. — A város tornyai egyszerre csak kiemelkednek a földből, tiz-husz torony, tíz-húsz gyárkémény kíséretében, szinte szokatlan zsufoltságu kép a végtelen lapályon. Már igy messziről látni a tornyok patinásán nemes sziluettjeiből, hogy régi kultúrájú városhoz közeledünk s gazdag városhoz, amely élni tudja önálló, büszke életét ezen a nehéz vidéken, odadobva a vetélkedő népek közé a kitárt, gáttalan síkon. Amikor a budapesti egyetem megalapításának háromszáz éves jubileumát ünnepli a kulturvilág, illik pillantást vetni a városra, ahol Pázmány i Péter megalapította híres Alma Méterét. 1635-től 1777-ig csaknem 150 évig itt élt, itt fejlődött s itt vált európai jelentőségűvé a jezsuiták egyeteme. Itt, a szlovák nép békés környezetében újította meg Pázmány Péter a magyar nyelvet s innen sugárzott a jezsuiták kultúrája egész Magyaror- j szagra, a németekre, a magyarokra, a szlovákokra egyaránt, itt nevelkedett másfél évszázadig a magyar élet, a magyar feltörekvő generáció. Egy kicsit a város érdeme is, hogy megtartani, melengetni tudta az egyetemet. Védeni a török ellen, ellátni minden jóval és széppel. — Mi marad1 meg máig a nagyszerű múltból? Olaszos uccák, bárok házak... Lapos, uj külvárosok után hosszú széles uccán robogunk át, a régi Szentháromság-téren bekanyarodunk, a ház előtt, ahol 1382-ben Nagy Lajos király meghalt, — mert a város kultúrája és jelentősége a legősibb időkbe nyúlik vissza, — s az apácák temploma előtt már elénk tűnik a hajdani Nemesi Konviktus sárga tömbje, a magyar későbarok egyik legszebb alkotása, Mária Terézia korának remekműve. Minha Olaszországban járnánk. A kétemeletes, kupolás paloták között szűk ucca fut felfelé Szent Miklós templomához, A székesegyház átbarokitott gót stílusával gyönyörűen illeszkedik a kisebb és nagyobb bárok házak, a régi kanonoki lakok, a finom homlokzatok, a régi Szent-Háromság-szobor, az ősi püspöki palota kertjének s a patinás kövezetnek környezetében. Azúrkék ég a magas sárgás-barna épületek fölött, egy hangosan kocogó konflis a visszhangzó ucca nagy flaszterkövein, felfelé kanyargó ut, melyet hátul gót székesegyház zár el, — szebb összhangot Itália városai sem mutathatnak. — Kis darab Firenze — mondja cseh kísérőm, aki először látja a „barbár" múlt ezt az apró részletét. A régi egyetem híres templomo fiz az ucca, ezek a házak már a régi egyetem levegőjét lehelik. Balra az 1914-ben újjáépített gimnázium és papnevelőintézet hosszú frontja szomszédságában talán a gót dómnál is hatalmasabb barokk templom áll a szép- müvü patinás téren: az Invalidus-dóm, az egyetem hajdani temploma. Nem csoda, ha a várost remek templomai miatt „Kis Rómának" nevezték egykoron. Az Invalidus dóm óriási székesegyház párját ritkította a régi Magyarországon, az egyik legnagyobb templom a messzi vidéken. Homlokzatán felírás: Comes Nicolaus Esterházy emeltette, a nádor 1640 körül. — A magyar kisebbség egyik fiatal vezére ma is egy Esterházy comes — mondja mosolyogva cseh kísérőm. A nagy múlt tovább él a jelenben. A templom belseje valóságos csoda: egyet- len széles hajó, amelyet fehérre mázoltak, amikor Napokon katonái istállónak használták, tábortüzet gyújtottak benne és bekormoz- ták a gazdag aranyozást. Csak a Keresztelő Szent János életét ábrázoló freskók maradtak éppen s a fiatal hős Esterházyak emlék- jelvényei, akik elestek Rákóczi oldalán, — s a tizenhét méter magas faragott oltártömb. Velencében készült 1.640-ben. A mennyezeten az egész templom fölött átfutó széles repedés. Mondják, a hajó ivboltozata azonnal az építés után megrepedt és Spatz Péter, az épitőmesíer kétségbeesésében öngyilkosságot követett el, mert félt, hogy élete nagy csodája, a hatalmas széles iv összerogy. De a repedés ellenére háromszáz éve áll már a templom. A ISépü'et: kaszárnya Az egyetem belső berendezését, könyvtárát annakidején Pestre szállították. A régi épületeParasztias fejlődésü város maradt a régi egyetemi város helyén. A vidék beözönlésével egyre inkább felülkerekedik a szlovák elem. A magyarok kivándoroltak, leszürkültek, fogynak, — de a statisztika alig 900 magyar mutat ki abban a városban, ahol az uj magyar nyelv és kultúra megszületett, — polgári lakosság zömét alkotó német elem stagnál, satnyul. Mégis, három kultúra ütközőpontja a hely: a lakosság nem ismeri a nemzeti türelmetlenséget. A szlovákoknak elütő külön nyelvjárásuk van (amelyet Bernolák 150 év előtt szlovák irodalmi nyelvvé akart fejleszteni) s nem igen tűrnek idegent maguk között. Aki nagyszombati = „Trnavcan", szeretik akár magyar, német vagy szlovák. De jött-mentnek néznek mindenkit, aldnek családja nem él legalább száz éve a városban. A feltűnően mély helyi összetartás és lokálpatriotizmus bizonyára a régi tradíciók, s a nagy múlt tudatalatti büszke érzésének következménye. Németek, magyarok, szlovákok A régi egyetem körül sokáig minden csendes volt. Csak akkor jöttek mozgásba a titkos politikai erők, amikor hire érkezett, hogy Budapesten háromszázéves jubileumát akarják megülni. A városbeliek büszkék voltak a jubileumra s a maguk módjára óhajtották ünnepelni, főleg a városban rendkívül erŐ6 katolikusok, mert a hajdani jezsuita egyetem sorsában a saját ügyüket látták. De a kívülálló nagypolitikának nem tetszett, hogy nagy magyar ünnepként kezelik annak az egyetemnek emlékét, amely 150 évig a mai Szlovenszkó területén virult és hatott. A nagy politikai „történetmagyarázati" kísérlet csőddel végződött. Az ellenakció elcsendesedett. Zelliger Alajos, a Nagyszombatban kiadott könyvek bibliográfiájában megállapíthatta, hogy az egyetem idejében a városban sokkét,— mint ez szokás vök — a katonaság kapta meg. Ma is csehszlovák kaszárnya a barokk főépület, katonai kórházak a melléképületek. Ha az ember az úgynevezett „Rybník“-mező felől nézi az épülettömböt, a háromemeletes főépületek, a régi egyetemi templom, a gimnázium, a papnevelő Marianum s a hajdani Nemesi Konviktus házai valóságos összefüggő erődvárost alkotnak messze kiemelkedve a környező többi kis ház között. A város lakói tudják, hogy a sárga tömb, a kaszárnya, régen nem a fegyvereket, hanem a kultúrát szolgálta. Egyébként ez a kissé csendes és elhanyagolt környék nem őrizte meg a régi pezsgést és élénkséget Nagyszombat városa más felé fejlődött. Kulturközpontból ipari és mezőgazdasági centrum lett s néhány uj gyártól eltekintve fejlődése alföldies, szélesrenyuló, falusias jelleget öltött a régi zárt polgári városiasság helyett. A környékező falvak lakossága benyomult a jó megélhetést jelentő gazdag központba, az ősi város patrícius lakossága egyre hátrább szorult. Különösen az államfordulat óta feltűnt ez a fejlődés, de már előbb megkezdődött, amikor 1915-ben megépítették a hatalmas Koburg- vasmüveket és a vagongyárat. Az ipari nagyüzemek ezrével szívták magukba a munkásokat a vidékről. A város belseje nem fejlődött, girbe-gurba, s régi kis házakkal telt utcái megmaradtak, ellenben óriási elővárosok nőttek, földszintes, kertes, alföldies házakkal, a „Tulipán", a „Spiegelsaal", a régi gyakorlótéren épült proletárváros, az úgynevezett „Lenin- telep". Csak a pályaudvar környéke mutat uj. modern, városias fejlődést. Más minden széthúzódik. A városnak 26.000 lakosa van, de a Koburg-teleptől a hajdani koleratemetőig érő széthúzódott házkonglomeráció egyik végétől a másikig 5—6 kilométer a távolság. A támadás első rohamát a Prager Presse indította meg, lekicsinylőén megállapítván, hogy a nagyszombati főiskola nem is volt egyetem, csak amolyan jezsuita nevelőintézet. Könnyűszerrel sikerült visszaverni az első támadást annak az alapítólevélnek ismertetésével, amely a többi ausztriai egyetemmel egyenrangúnak jelenti ki a nagyszombatit. Erre mást eszeltek ki. A nagyszombati egyetem ugyan egyetem volt, mondják, de nem magyar, hanem — szlovák. Alátámasztotta ezt az állítást az az érv, hogy az egyetem régi névlistáin sok szlovák nevű tanár és tanuló szerepel s az egyetemi nyomda több szlovák könyvet adott ki. Tény az, hogy a régi magyar élet példás tü- relmességében a szlovákság az őt megillető szerepet játszhatta az egyetemi életben s tetszés szerint adhatta ki a szlovák könyveket a hivatalos nyomdában. De ez legfeljebb a magyar elnyomó politika meséjét cáfolja meg, nem pedig az egyetem magyarságát. A tizenhetedik században a jezsuita intézménynél a latinság természetesen annyira előtérben állt, hogy csak nehezen beszélhetünk másnyelvüségről, mégis, a nagyszombati egyetem történetéből, s egyszerűen abból a tényből, hogy megalapítója, Pázmány Péter# egyúttal az uj magyar irodalmi nyelv megalapítója volt# messzemenő következtetéseket vonhatunk le az egyetem magyarságára s főleg jelentőségére a magyar kultúra kialakításában# mig a szlovák kultúrára még a cseh források szerint sem hatott" az egyetemi élet, sőt megfordítva: a szlovák kultúra a véletlen folytán éppen akkor kezdett uj erőre kapni Nagyszombatban és vidékén, amikor az egyetemet Pestre helyezték át kai több magyar könyv jelent meg, mint szlovák. A főiskola annálesei pedig tele vannak hangzatos magyar nevekkel. Ha egyesek csodálkoznak, miként került a sok magyar név a szlovák vidékü és német polgársága városba, a 1935 május 23# cattgeCBfc. természetes meleg vasas fürdő és hagyi klimatikus gyógyhely Idegbán- talmakban, női balekban és vérszegénységben szenvedők részére Teljes penzió fürdőt és gyógydijat is beleértve az előidényben KÖ 32-36, a főidényben Ke 36-40 történelem erre a kérdésre Is feleletet ad. A török elől a mai Szlovenszkóra emigrált az Alföld magyarságának szine-java s igy nem csoda, hogy a városok 1500 és 1700 között annyira magyarok voltak, mint soha előbb, sem utóbb. Az egész esztergomi káptalan Nagyszombatban székelt# itt telepedett le két évszázadra a legtöbb magyar emigráns család. A város az egyetem korszakában jóformán tisztára magyar volt s ebből magyarázható, hogy az uj magyar kultúra éppen innen indult hóditó útjára. A régi nemesi ifjak emlékét Nagyszombatban uton-utfélen látni még. Magyarok, szlovákok és németek példás ‘ türel- mességben éltek egymás mellett s mint éppen a szlovák kutatás mutatja, a szlovákok is kifuthatták a magyar egyetemen kulturális ambíciójukat. Az idő eljárt, az egyetem elkerült. A város sorsa, fejlődése megváltozott. Nagyszombat élete volt már mindenszinü: teljesen német, teljesen magyar, teljesen szlovák, ismét német, ismét magyar, ismét szlovák — igy változott a történelemben — de egy megmaradt: a háromnyelvű lakosság toleráns egymással szemben ma is, mint az egyetem korában. Talán a nagy kulturtradició határozza meg a kölcsönös megértést. A smietszenődés a nemzetgyűlés állandó bizottságéban Prága, május 22. A nemzetgyűlés állandó bizottsága május 22-én, pénteken féltizenegy ómkor ülést tart, amelyen a csehszlovák-szovjet- orosz kereskedelmi szerződést és a csehszlováksvájci kereskedelmi egyezmény pótjegyzőkönyvét ratifikálják. Ezenkívül négy mentelmi ügyet is tárgyalnak. Pártjain'-: külföldön tartózkodó hívei figyelmébe Az országos keresztényszoaulísta párt És S magyar nemzeti párt nevében kérjük a két párt azon külföldön tartózkodó híveit, akik fel vannak véve a választói névjegyzékbe, hogy május 26-ára térjenek vissza oda, ahol benne vannak a választói névjegyzékben és éljenek szavazati jogukkal. A választás kötelező és megbüntethető az is, aki nem vesz részt a választáson, ha a választás helyétől nem messzebb mint 100 kilométernyire tartózkodik. Minden egyes szavazatra szükség van, kényelmi, szórakozási és egyéb ilyen szempontok most nem vehetők figyelembe. Szavazzon mindenki az országos képviselőtestületi választáson Szlovenszkón a 11-es listára, Ruszinszkóban a 27-esre vagy a 30-asra. * — „Eziistjubileum“ a legnjabb amerikai gyermekjáték. Az amerikai gyermekek legkedvesebb játékszere újabban az „ezüstjubi]eum“ lett. Minden newyorki játékbolt kirakatában a londoni uralkodói diezmenet kicsinyített másai láthatók, a résztvevők, kísérő csapatok, közönség és diszhiuték apró ólombábjaival, a háttérben a jellegzetes londoni épületekkel, mint a Westminster, a Buckingíham- palota és a Szent Pál-székesegyház. Az uj játék teljesen kiszorította az ónkatonákat. — Lengyel—magyar diákcsereakció. Buda>pesti szerkesztőségünk jelenti: A magyar diákszövetség a lengyel diákok szövetségével abban állapodott meg, hogy a nyári szünidőben egy-egyhónapra kölcsönösen vendégül látják az önként jelentkező tagokat. A lengyelek a magyar főiskolásoknak vasúti szabadjegyet, teljes ellátást és havi 200 zloty zsebpénzt biztosítanak. A diákok nemcsak nyaralni mennek, hanem a lengyelországi gyárakban praktizálni fognak. Hasonlóképen látják vendégül Magyarországon a lengyel diákokat. A magyar nemzeti diákszövetség a finnországi s más állambeli diákszervezetekkel is folytat tárgyalásokat hasonló csereakció érdekében. — Emberrablásért 40 évi fegyház. Newyorkból írják: Egy Salvatore Mamcuso nevű gangszter felett ítélkezett az itteni bíróság, mert a múlt évben társai segítségével elrabolt két matrózt, akiket csak váltságdíj ellenében akart szabadonbocsátanl. A bíróság az úgynevezett ,.Lindbergh■ törvény” alapján 40 évi fegyházra Ítélte a banditát. Feleségét. és két bűntársát 3—10 évig terjedő {egyházra ítélték. Harc az egyetem emléke körül Polgári és paraszti fejlődés %
