Prágai Magyar Hirlap, 1935. május (14. évfolyam, 101-125 / 3653-3677. szám)
1935-05-19 / 116. (3668.) szám
^rxgm-Ma<Aar-hiri*ai> 15 1935 május 19> vasárnap* Gazdasági demokrácia a gyakorlatban Irta: fárnyéi László Prága, május 18. A nemzetgyűlési választásokat megelőző utolsó hét közgazdasági eseményekben szokatlanul gazdag volt. Soha annyi nyilatkozat és rádióbeszéd nem hangzott el, soha annyi újságcikk nem látott egyszerre napvilágot az Időszerű gazdasági kérdésekről, mint a most elmúlt héten. A rádió stúdiójában egymásnak adták a kilincset a kormány gazdasági miniszterei és a rotációs gépek nem győzték okádni a nyilatkozataikat közlő lapok százezreit. A népjóléti és a Közmunkaügyi miniszterek azokról az intézkedésekről számol.ak be, melyeket tárcájuk keretén belül a munkanélküliség leküzdéso érdekében foganatosítottak. A hallgató és az olvasó megnyugvással vette tudomásul, hogy a kormány valóban sokat tett a munkanélküliség ellen s csak akkor esett gondolkodóba, ha eszébe jutott, hogy mindezen nagyjelentőségű intézkedés ellenére a munkapiac helyzete az idén az idénynek megfelelő javulás tüneteit nem mutatja olyan arányban, mint az előző esztendőben, amikor a kormány ezeket az intézkedéseket még nem tette meg. Nagy érdeklődéssel hallgatták és olvasták a kereskedelmi miniszter nyilatkozatát is, aki szép csokorba kötőt le a kereskedelem és a kisipar évek óta hiába hangoztatott panaszait és elégedetlenségének adott kifejezést, amiért a kereskedelmi kormány ezeket a panaszokat nem orvosolta. A kereskedelmi miniszter nagyon beleélte magát képviselőjelölti minőségébe és valószínűleg megfeledkezett arról, hogy a fölsorolt panaszok orvoslására egyedül a vezetés© alatt álló kereskedelmi tárca illetékes. A válaszlási küzdelmet különben is gazdasági kérdések dominálták. Gazdasági jelszóval agitál a cseh nemzeti szocialisták pártja is, mely a válság enyhítése és kiküszöbölése érdekében ötéves gazdasági tervet és gazdasági demokráciát ajánl, csak éppen nem mondja meg, hogy a gazdasági „pjetyi- letkának'* mi legyen a célkitűzése és a gazdasági demokrácia miben tér el a politikai demokráciától. A gazdasági demokrácia tetszetős jelszó, de hogy miből áll, azt senki sem tudja megmondani. A* ellenzékbe került cseh nemzeti demokraták sajtója hetek óta a fejére olvassa a koalíciónak gazdasági bűneit Ismételten leszögezi, hogy a magyar—csehszlovák kereskedelmi szerződést annakidején az agrárok miatt kellett a kormánynak fölmondania és a gazdasági válság kiéleződése a magyar—csehszlovák kereskedelmi szerződés lejártától datálódik. Noha sok igazság van ennek a Stfi- brnyékkel szövetkezett soviniszta cseh pártnak az állításában, mégsem szabadna a nemzeti demokratáknak megfeledkezniük arról, hogy a magyar— csehszlovák kereskedelmi szerződés fölmondása idején saját pártemberük fiit a kereskedelmi miniszteri székben. A legbölesebben a cseh agrárpárt hallgat minden időszerű gazdasági kérdésről, ámbár az előrehaladt mezőgazdasági idény és néhány elintézés alatt vagy előtt álló kérdés kívánatossá tenné, hogy ez a párt is kirukkoljon azzal a programjával, melynek realizálását számszerűen erős parlamenti pozíciója alapján biztosra veheti. Az agrárpárt többizben leszögezett programja szerint biztosítani kívánja a mezőgazdasági termelés rentabilitását. E cél érdekében valósította meg a gabonamonopóliumot és ígérte meg az állatmonopóliumot. A gabonamonopólimnróí dr. Hodza Milán földművelési miniszter a Kassai Újság részére adott nyilatkozatában a következőket mondotta: „Az ellenőrizetlen szabadkereskedeíem elve a nemzetközi vonatkozásokban már régen túlhaladott álláspont. Kereskedelmi szerződések világszerte tele vannak a szabadkereskedelem és a szabadverseny gyakorlatától való elhajlásokkal, A legmagasabb kedvezmény klauzulája sokszorosan át van törve kivételekkel és a nemzetközi forgalom immár kontingensekkel, kvótákkal, preferenciákkal dolgozik. Ha a gazdasági válság a szabad- verseny elvét az államok közötti vonatkozásokban balomra döntötte, ennek a ténynek csak logikus folyománya, hogy a piacok, nevezetesen jelenleg a mezőgazdasági termékek piacai szintén el kell, hogy hagyják a klasszikus szabadkereskedelmet és hogy az államok belsejében is a rendezés és szabályozás irányában fejlődjenek." „Hogy a feltett kérdésekre feleljek, kijelenthetem, hogy a gabonamonopólium úgy a külkereskedelem, mint a belpiac szempontjából is bevált. A gazdasági kisantantot a gabonamonopólium nélkül semmiesetre sem tudtuk volna oly szilárd kapcsolatba önteni, mint ahogy e* a® elmúlt hetek során tényleg sikerült. Má,r csak azért sem, mert a csehszlovák közgazdaság távolról sem viselhetne el a monopólium nélkül annyi búza- és kukoricaberl- telt, mint ezidén, amikor az árak meg lévén állapítva, a gazdatársndalom a külföldi mezőgazdasági cikkek behozatala által semmikép sincs megkárosít va.“ Majd megállapította a miniszter, hogy a gabona- monopólium révén a gazdák ebben a gazdasági esztendőben, 850 millió koronás bevételi többlethez jutottak s nyilatkozatát Így folytatta: „A kérdés persze az, ki fizeti meg ezt a többletet? — Csak nagyon csekély részben fizeti meg a fogyasztó, de — megvallom — hatalmasan ráfizet a spekuláció. A legitim kereskedelem csak a konjunkturális nyereségektől esik el és munkája talán komplikáltabb, mint annakelőtte. Viszont tagadhatatlan előnyére minden néven nevezendő kockázattól is megszabadul/4 A földművelési miniszter érdekes nyilatkozatában, sajnos, nem tért ki arra a kérdésre, hogy mi lesz a küszöbönálló gazdasági évben. Nem nyilatkozott erről a fontos kérdésről, noha köztudomású, hogy a gabonamonopólium nem váltotta valóra a hozzá fűzött reményeket, nem stabilizálta a helyzetet, nem szabályozta a termelést, nem gátolta meg a fogyasztás hanyatlását, hanem gabona- autarkiát idézett elő, mert a tavalyi, rossznak nevezett termést sem fogyasztotta el a közönség és a Gabonatársaság kénytelen lesz negyven-, öt ven-, sőt talán hatvanezer vagon gabonát átvinni az uj gazdasági esztendőre. Talán sajtóhiba csúszott be a nyilatkozatba, mert nem tartjuk valószínűnek, hogy a gaboaomonopólium megkönnyítené a szomszédos államokból való gabonabehozatalt és úgy tudjuk, hogy éppen ebben a gazdasági esztendőben lényegesen kevesebb gabona került hozzánk, mint az előző években. A gabonamonopólium leegyszerűsítheti a gabona- és a terménybehozatal és az ezzel járó kompenzációs kivitel kérdését, de ehez elsősorban az kellene, hogy importszükség legyen. A gabanamonopólium pedig éppen ellentétes hatást keltett, amennyiben a termelés szabályozásának elmaradása révén a gazdák növelték gnbo- natermő területeiket és miként ebben az esztendőben adódtak olyaai fölöslegek, amelyek a Gabona- társaságnak komoly gondot okoznak, a küszöbönálló gazdasági évben is tulprcdukcióval keli számolni. A földművelési miniszter nem beszélt az uj bevásárlási árak kérdéséről sem, noha mindenki tudja és a Gabonatársaság elnöke is többizben kijelentéi te, hogy az idei árak csak abban az esetben tarthatók, ha a jövő évi termés nem less nagyobb az ideinél. A gazdasági demokrácia elvéről nsm is szólva, megállapíthatjuk, hogy a gabonamonopólium tátongó sebet jelent a szabadkereskedelem elvén. B'a az elv a földművelési miniszter szerint „túlhaladott álláspont *. Ennek a túlhaladott álláspontnak az árát azonban nem csak a felelőtlen spekuláció, hanem a Gabonatársaság bizományosaivá süllyedt gabonakereskedők és az egzisztenciájukat vesztett gabonaügynökök ezrei fizetik meg. Ettől eltekintve a világpiacok színvonalát jóval meghaladó csehszlovákiai árakat csak akkor lehet rákényszeríteni a vevőre, ha a vevő kénytelen az árnt megvenni. A vevő azonban csak annyi gabonát, annyi lisztet és annyi kenyeret vásárol, amennyire szüksége van. Ez a szükséglet pedig kisebb a kínálatnál s ezen a ponton fölborul a számítás, mert nincsen, aki fedezné azt a veszteséget, ami az által adódik, hogy a Gabonatársaság a világpiacok színvonalát fölülmúló áron vásárolt gabonát kényszerűségből külföldön, a bevásárlási árnál olcsóbban kénytelen értékesíteni. A Gabonatársaság ezt különböző okokból nem teheti. Először azért, mert 60 millió koronás alaptőkéje távolról sem elegendő a veszteség fedezésére, másodszor azért, mert nem rendezkedett be veszteséges üzletek lebonyolítására és harmadszor azért, mert részvénytársaság létére a veszteséges üzleteknél jobban szereti a hasznot hozó üzleteket. (Lásd jugoszláv és román búza.) Bizonyos, hogy az uj bevásárlási ár alacsonyabb lesz a mai tarifában foglalt árnál és ezért nem beszél erről az agrárpárt s ezért nem tért ki erre nyilatkozatában a földművelési miniszter. Az állatmonopólium valószinüleg szintén nem jön létre abban az alakban, ahogyan azt az agrárpárt beígérte. * Ezen a héten ért véget Englis Károly bankkor- mányzónak a Lidové Novinyban megjelent cikksorozata az irányított gazdaságról. A Csehszlovák Nemzeti Bank kormányzója cikksorozatának befejező részében azt, állítja, hogy a termelés kollektívvé tételéhez vezető irányított gazdasági rendszer a politikai demokráciával nem fér össze. A gazdaságnak egy bizonyos határon túl való irányítása a® önellátáshoz vezet és ezzel az irányított gazdaságot gyakorló államot kikapcsolja a gazdasági élet nemzetközi hálózatából. A rezümé kétségkívül nagyon érdekes és időszerű. Nem árt, ha tudomásul veszik azok is, akik a politikai és a gazdasági demokrácián, kívül az irányított gazdasági rendszer mellett kardoskodnak. A hűvös idő miatt két héttel megkéstek a tavaszi mezőgazdasági munkálatok A gyümölcsfák fejlődése hárem héttel meredt vissza ■ • A földművelési minisztérium vetésjelentése • ■ Prága, májúé 18. A földművelési minisztérium május 1-i kelettel ma a következő vetésjelen- téet adta ki: Az elmúlt év ősze és tele aránylag enyhe időjárás mellett ért véget. Januárban a helyzet kisc>ó megváltozott és az időjárás téli jelleget vett föl. Ettől eltekintve az elmúlt tél enyhének nevezhető. Március elején keletről hideg levegő áramlott be a köztársaság területére és ennek következtében a hőmérséklet erősen csökkent. Április elején ismét melegre váltó zott az időjárás, majd észak felől áramlott be hideg levegő. Áprilisban az időjárás változékony volt, Gyakran esett s a magasabban fekvő vidékeken havazott. Szlovenszkón általában melegebb időjárás uralkodott, mint a történelmi országokban. Az április 14-re virradó éjszaka a történelmi országokban és Szlovenszkó egyes vidékein fagy jelentkezett. Az április 14-re virradó éjszaka a történelmi országokban és Szlovenszkó egyes vidékein fagy jelentkezett. A szeszélyes időjárás ellenére az őszi vetések aránylag jól teleltek és fejlődésük kielégítően folyik. Egyes vidékekről érkezett jelentések szerint rozsban némi fagykár mutatkozik, de a kár nem jelentős. A tavaszi vetéshez márciusban kezdtek hozza, azonban a vetési munkálatokat a hűvös és esős időjárás miatt félbe kellett szakítani. Ennek tulajdonitható, hogy egyes magasabban fekvő vidékeken az idén csak április végén kezdtek hozzá a tavaszi vetéshez. A tavaszi vetési munkálatok a köztársaság egész területét véve alapul átlagosan két héttel megkéstek. Egyes vidékeken a késés még ennél Is nagyobb. A cukorrépaültetés Szlovenszkón és Morvaország déli részében befejeződött. A köztársaság egyéb vidékein folyamatban van. A korán ültetett cukorrépa már kikelt. A burgonyaültetés folyamatban van, de a magasabban fekvő vidékeken nagy késéssel kezdtek a burgonyaültetéshez. A takarmányrépa ültetése folyikMélyebben fekvő vidékeken befejeződött a hüvelyes vetemények ültetése. Szlovenszkón a tengeri ültetése szintén befejeződött. A dohányvetés folyik. A lóhere állása kielégítő. A lucerna kilátásai biztatók s valószínű, hogy az idén elegendő mennyiségű zöldtakarmány lesz, ha az időjárás nem változik. Rovarkárok és növénybetegségek nem léptek föl. A földmivelési minisztérium osztályzatának adatai szerint az őszi búza állása 1934. év november 1-hez viszonyítva javult. Ezzel szemben az őszi rozs kismértékben rosszabbodott. A két gabonafajta közös osztályzata valamivel jobb a tavalyinál. A köztársaság egész területén átlagosan a kővetkező osztályzatokat állapították meg: őszi búza 2.19, (1934 november 1-én 2.36 és 1934 május 1-én 2.92), őszi rozs 2.47 (2.12, 3.08). A köztársaság egyes vidékein az osztályzatok a következőképen alakultak: Őszi búza: Szlovenszkó 2.29 (2.52, 2.38), Kárpátalja 2.50 (2.28, 3.14), Csehország 2.11 (2.38, 3.51), Morvaország és Szilézia 2.08 (2.03, 3). Őszi rozs; Szlovenszkó 2.53 (2.33, 2.68), Kárpátalja 2.11 (2, 3.64), Csehország 2.51 (2.12, 3.33), Morvaország és Szilézia 2.37 (1.95, 2.81). A tavaszi vetés osztályozását a vetési munkálatok terén mutatkozó késés miatt nem lehetett megejteni. A gyümölcsfák és a szőlőtőkék jól teleltek, az áprilisi időjárás azonban nem kedvezett fejlődésüknek. Fejlődésük három héttel maradt vissza. A barackfák Szlovenszkó mélyebben fekvő vidékein március végén virágoztak, de sokat szenvedtek a fagyok miatt. A fagy érzékenyen érintette a cseresznyét, a meggyet és a szilvát is. Más gyümölcsfák áprilisban még nem virágoztak. A gyümölcsfákban rovarok és növény- betegségek nem tettek kárt. Szórványosan levéltetű lépett föl. Melegebb éghajlatú vidékeken megkezdték a zöldség ültetését, főképen hagymát é6 sárgarépát ültettek. A káposzta ültetése folyamatban van. Az uborka vetését megkezdték. Kevésbé előnyös fekvésű vidékeken a zöldség ültetése még nem kezdődött meg. Az európai jegybankok arany- és devizakészletének érdekes hu (árazása Prága, május 18. Európa buiwzn<nrégy legfontosabb jegybankijának aranykészlete a múlt év vágón 6428.3 miLlílrió aranydió 1M.t veit. Az idei év első két hónapjában ez 6390.1 millióra, vágj is 38/2 millióval csökkent. Ez teljes ellentétben van a mailt évbe-n tapasztalt nagymértékű arain y- gyüjtésimeik, amiben mániáéin jegybank részi vett. Az elmúlt éveikben ugyanis a font értékének leszállítása óta megindult értékes ok ken tée i verseny •a legtöbb európai jegybanknak súlyos g'oadiofcat okozott, akár arany politikát követett, akár pedig csőiéként értékű bankjegyek kibocsátója volt. A devizák értékéinek állandó ingadozása csaknem mindenütt olyan nagy kockázattal járt, hogy a nemzeti bankok rövidlejáratu kötelezettségeik fedezésére inkább aranyat tartottak készenlétben és külföldi fizető eszközeik készletét csökkentették. Amióta azonban az aram yvaluták értékéinek rovására nagy sipiekuláciiós játék imdlult meg jés az aranygyüjtés som általános többé, aiz au-any- okplhioz felt étiemül ragaszkodó államok jegybankjai — amelyek a válság előtt és alatt hatalmas aranykészleteket halmoztak fel — aiz utóbbi hónapokban már kivétel nélkül tekintélyes aramy- veezte&éget szenvedtek. Iigy Svájc az idei év első két hónapja alatt (tehát miég a nagy valu tokon - tremin előtt) 22.3 millió aranydollár értékű aranyat volt kénytelen a külföldön értékesíteni, ami a múlt év végén nyilvántartott aranykészletnek több mint 6 százaléka.. Igein nagy volt Holiandlia aramyvesztesége is: 12.7 millió aranydiollár (3.8 százalék). Francia ország 3.3 millió (0.1 százalék), Jugoszlávia paciig a dinár arany- tartalmának csökkentésével 7.8 millió oranydol- láír értékű aranyat (26 százalék) veszített. Az összes többi államok jegybankjai növelték, vagy változatlanul megtartották aranykészletüket. Rendkívül érdekes jelenség, hogy Belgium aranykészlet© az első két hónap akut 3.7 millió aranydoUáreal .növekedett (11 százalék), ami különös ellentétben áU azzal, hogy a belga frank értékét márciusban leszállították. A növekvő arainykészletü jegybankok közül a legerősebben a Román Nemzeti Bank halmozott aranyait: két hónap alatt 1.2 mdlliió aranydollárt (+19 százalék). Énetek** jelenség egyébként, hogy a csökkentett valutájú államok jegybankjai csaknem kivétel nélkül gyarapították arany- készleteiket Ennek az a magyarázata, hogy a leszállított értékű pénznemek külföldi jegyzéséinek irányításához sóik könnyen mozgatható aranyra van szükség. Az anaaypolitiika irányváltozásával együtt megszűnt a devizakészletek nagyarányú csökkenése. A szóban forgó jegybankok devizakészlete február végén 352.6 millió aranydiollárra rúgott, ami csak 1 millióval kevesebb a miult év végén káimiuitatioitt állománynál. A devizát halmozó és devizát vesztő államok azonban távolról sem mutatnak olyan pénzpolitikai törvényszerűséget, mint ahogyan a.zt az aranynál láthatjuk. A 24 jegybank közül mindössze 8 olyan van, amelynek devizakészlete hanyatlott (Finnország, Franciaország, Danzig, Jugoszáviá, Magyarország, Lengyelország, Spanyolország, Svájc), s ezek közül is csak a kiviteli válsággal küzdő Finnország, Jugoszlávia és Lengyel- ország vesztesége számottevő. A többi jegybank devizakészletének növekedés© iveim túlságosan nagy jelentőségű. Abban, hogy a devizakészletek növekedése megindult, nagy része lelhetett az aranyárak ingadozásának és az ezzel járó kockázatnak is. így a márciusban bekövetkezett valuta zsugorítások és az ezzel kapcsolatos nagy valutamüveletek (svájci frank, holland forint, belga frank) már a.z év elején előrevetették árnyékukat. (Kiket fenyeget Amerika ezüstpoütíkája?) A Times jefenitéee szerint a kínai pénzügyminiszter most közzétett évi jelentése rámutat ama, 'hogy Kína súlyos pénzügyi helyzetét elsősorban Amerika ezüetpolitikája okozta, amely az ezüst megdrágításával expoTtképtelemné tette Kína termelőit. Amerikában a .napokban kiszámították, hogy mely államokat fenyeget az ezüstelvonás vesze- délme. Az ezüstvaliutiáju országok egész sorában ugyanis az a helyzet, hogy az ezüst bizonyos áremelkedésén túl a forgalomban lévő ezüstérmék beolvasztása és súlyra való eladása hasznot biztosit. Elsősorban Abesszíniát fenyegeti ez a veszély, amelynek pénzét már 43.5 centes uncián- kinti ezüstár mellett érdemes beolvasztani. Peruban ez a veszély 59 centes, Costaricáhan 62 centes, Chilében 66 centes. Mexikóban 72 centes. Kolumbiában 77 centes, Brit Indiában 1.08 dolláros és Spanyolországban 1.95 dolláros ezüstárnál lép fel az ez üsté!'vonás veszedelme. Ez azonban csak néhány kiragadott állam, mert hiszen az utóbbi, időben még az aranyállamok közül is akadt olyan (Olaszország), amely kiviteli tilalommal és büntetésekkel kénytelen védekezni Amerika támadó monetáris politikája ellen. (Nyugodt a saazi komlópiac.) Saazból jelentik: A komlópiaenn nyugodt irányzat mellett 1700 — 1900 koronát fizettek az 1 százalékos forgalmi adó nélkül ab termelő a tavalyi termésből eredő saazi komló 50 kitogeamijéért. Saaobam eddig 99.886 mázsa 1934. évi komló eredetét hitelesítették. A hűvös időjárás következtében a terméskilátások rosszabbodtak.
