Prágai Magyar Hirlap, 1935. május (14. évfolyam, 101-125 / 3653-3677. szám)

1935-05-17 / 114. (3666.) szám

2 q^G»-MAfitofrHnaaBi 1935 rn^oR 17, pániéit. Pösfyén: Smktmvtm által ’rtmetett n gyógyoeztály iraadmányos női bajok kezelésére. Felvi­lágosítás, árjegyzék: Fürdőigazgatóság Pöstyén. amelyet Benes és Alexandrovszki ugyancsak aláirtak. Az első jegyzőkönyv arról szól, hogy a szer­ződés harmadik cikkelye értelmében a szerződő felek akkor kötelesek kölcsönösen megsegíteni egymást, ha a népszövetségi tanács azt ajánlja, mert a népszöveségi paktum 16. cikkelye elő­írja ezt. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy közösen járnak el annak érdekében, hogy a tanács ezt az ajánlást a lehető leggyorsabban megtegye. Ha a tanács bármily oknál fogva nem tehet eleget kötelességének a megsegítés kötelessége a szerződő felekre mégis érvényes. Abban is megegyeznek a szerződő felek, hogy a megsegítés csak akkor kötelező, ha a támadás közvetlenül az egyik, vagy a másik szerződő fél területe ellen irányul. A második jegyzőkönyvben a két kormány megállapítja, hogy a szerződést azért kötötte, hogy ezzel előkészítse a keleteurópai regionális biztonsági szerződés létrejöttét. A keleti paktum kezdetét az 1935 május 2-án kötött francia- szovjetorosz szerződés jelenti. Mindkét kor­mány elismeri, hogy a kölcsönös megsegítés csak akkor válik aktuálissá, ha a szerződésben lefektetett feltételek fönnállanak és ha a táma­dás áldozatát Franciaország is megsegíti. A harmadik jegyzőkönyv kívánatosnak tar­taná, ha a keleti szerződés létrejönne a bizton­ság érdekében és ezért fönntartja magának azt a jogot, hogy részt vesz azokban a tárgyalá­sokban, amelyek közvetve vagy közvetlenül en­nek az általános keleti szerződésnek létrehozá­sára irányultak. Hivatalos jelentés az aláírásról A szerződés aláírásáról egyébként a követ­kező hivatalos jelentést adták ki: „Csehszlová­kia és Szovjetoroszország megbízottá csütör­tökön délután a külügyminisztériumban aláírta a kölcsönös megsegítés szerződését. Csehszlo­vák részről Benes, szovjetorosz részről Alexan- drovszki irta alá a dokumentumot* Laval Varsóba utazott Moszkva, május 16. Laval francia külügymi­niszter befejezte moszkvai munkáját és szerdán éjjel elutazott a szovjet fővárosából. A tárgya­lásokról záró kommünikét adtak kk amelyet Laval, Sztálin, Molotov és Litvinov irt alá, Franciaország és Szovjetoroszország a kommü­niké alapján elhatározta, hogy a francia-orosz szerződés megkötése után nyomatékkai síkra szállnak a keleteurópai paktumért, amely pak­tum arra kötelezi a szerződő feleket, hogy egy­mást nem támadják meg és a béke megzavará­sakor egymással tárgyalásokba bocsátkoznak s nem támogatják a támadó felet. Valamennyi ér­'dekelt hatalmat, tehát Németországot és Len­gyelországot is felszólítják a konstruktív béke­terv támogatására, hogy igy a szabad és őszinte együttműködés lehetővé váljék. A kommüniké to­vábbá hangsúlyozza az orosz-francia viszony szívélyességét. A francia kommunisták ügyével külön sza­kasz foglalkozik. A kommüniké kifejezi, hogy a két állam kötelessége, hogy semmi olyat ne engedélyezzen, ami gyöngítheti nemzetvédelmé­nek eszközeit. Sztálin minden tekintetben meg­érti és helyesli Franciaország nemzetvédelmi po­litikáját, mert Franciaország nem óhajt egye­bet, mint fegyveres erejét azon a szlvonalon tar­tani, amelyet biztonsága követel. A keleti biztonsági szerződés uj formája, amelyről a kommüniké szól, elsősorban abban különbözik az eddigi tervektől, hogy nem tar­talmazza többé a kölcsönös megsegítés elvét és megelégszik a támadás kizárásával és a kölcsö­nös konzultációval. Mint ismeretes, az angol­német konferencia alkalmával Hitler kijelentet­te, hogy Ilyen támadást kizáró keleti szerződést hajlandó kötni, de semmi mást. Laval és Litvi­nov megegyeztek a keleti szerződés uj formájá­ban s megállapították, hogy az európai béke biztosítására elsősorban két dolog szükséges: 1. a keleteurópai általános támadást kizáró és konzultációs paktum, 2. az aláirt francia-orosz és csehszlovák-orosz szerződések mintáján ala­puló kölcsönös megsegitési szerződések. — La­val bejelentette, hogy Párisba való visszatérése közben megállapodik Varsóban és résztvesz Pilsudski marsall krakói temetésén is. Ennek a váratlan látogatásnak nagy jelentőséget tulajdo­nítanak, mert Krakóban megjelenik Göring po­rosz miniszterelnök is és nem lehetetlen, hogy az államférfiak között rövid és rögtönzött tár­gyalás indul meg a keleti problémák megoldása érdekében, Páris helyesel Páris, május 16. A francia lapok a moszkvai eredményt nagy francia győzelemnek tartják. Megállapítják, hogy az orosz nép egyre hatá­rozottabb rokonszenvvel fordul Franciaország felé és a* légkor a két nemzet között egyre ba­rátságosabb. Fontosnak tartják a lapok, hogy Moszkva és Páris szövetségét a közeljövőben a vezérkarok konferenciájával alátámasszák és kiépítsék. Ugyanilyen lényeges elhatározás az Is, hogy Laval és Litvinov az orosz-francia ke­reskedelmi viszonyról Is tárgyalt és megállapo­dott abban, hogy Franciaország e viszony In- tenzivebbététele érdekében rövidlejáratu köl­csönöket folyósít a szovjetnek. A moszkvai uj tervekkel sikerült a keleti biztonsági szerződés problémáját előbbre vinni. A miniszterek meg­állapodtak abban, hogy Litvinov hamarosan vi­szonozza Laval látogatását és Párisba jön. A kulturális és társadalmi viszony kiépítéséről is tárgyaltak Moszkvában, ezenkívül Laval nagy belpolitikai győzelmet aratott a francia radikális pártokon, amelyeket Sztálin megfékez és nem engedi többé, hogy propagandát fejtsenek ki a francia hadügyi politika ellen. © problémát. A világsajtó úgy is tudni véli, hogy Laval, Gtörimg és Beck a krakói temetési szertartások után egy-két órás megbeszélést tart s igy megtörténhetik, hogy áz európai ho­rizontról a krakói temetés elhesegeti a leg­sötétebb fellegeket. Az sem valószínűtlen, hogy a németek és a lengyelek elfogadják az újfajta keleti paktumot, de ugyanakkor a moszkvai javaslat második részét is követni fogják és francia—orosz vagy csehszlovák—* orosz mintára támadást kizáró szerződést köt­nek egymással, hogy ellensúlyozzák a szovjet külön szövetségeit. A kölcsönös megsegítés alapiján álló német—lengyel szerződés meg­kötése bizonyára Pilsudski szellemében tör­ténne és kétségtelenül az európai politika hosszú időre szóló legnagyobb szenzációja le­hetne. Laval győzelme Moszkvában (sp) Nemcsak a francia lapok ismerik el, hogy Laval moszkvai tartózkodása francia I szempontból sikerrel járt, a német és az an-j goi sajtó is megállapítja ezt. A megállapodá­sok közül általános és nemzetközi érdeklődés­re mindenekelőtt az tarthat igényt, hogy Sztálin Laval kezdeményezésére mintegy le­fújta a világforradalmat és megtiltotta a francia kommunistáknak a francia társadalmi rend és hadsereg elleni agitációt. Tudni kell, hogy a francia kommunista párt ma az egyetlen Európában, amelynek még ereje és virul en- ciája van. Abban a pillanatban, amint ennek a pártnak dinamizmusát megtörik, sehol nem létezik többé nyílt és közvetlen kommunista munka a kontinensen. Különösen igy lesz, ha a csehszlovák—orosz szerződés aláírása után Laval követelése vonatkozni fog a cseh­szlovákiai kommunista pártra is. Ezek után a kontinens kommunista akciója a nyíltan létező kommunista pártok ellenére vissz.a- sülyed arra a nívóra, amelyen a iháiboru előtt állt: titkos földalatti mozgalommá válik, amely a felszínen nem fejtheti ki igazi tevé­kenységét, hanem csak a mélyben, csak a legális megkötöttségeken túl, mint teszi ezt ma Németországban, Olaszországban, Lengyel- országiban, vagy Romániában. Az európai kommunizmus vezérei máris kifejtették, hogy a harmadik internacionálé pártjainak célja többé nem a tömegmozgalmak megszervezése, hanem az, hogy jól működő és megbízhatóan kiképzett forradalmi elemektől vezetett káde­reket, teremtsenek, amelyek alkalomadtán érvényesülhetnek majd. A legális kommu­nista pártok elsorvadásra vagy elsziirkülésre vannak ítélve. Kétségtelen, hogy a fejlődés­nek uj iránya különösen Nyugat.európában a Trockij-féle kommunizmus malmára hajtja a vizei, mert hiszen köztudomású, hogy a trockijizmusnak Franciaországban és Spa­nyolországban máris erős pártja van. Az elé­gedetlen és kommunista érzelmű tömegek a minden oldalról megkötött mai kommunista pártból kétségtelenül átömlenek a szabadon agitálható és a polgári társadalom berende­zése ellen szabadon tiltakozó trockista párt­ba s ide lépnek be azok a nyugateurópai im- tellektüellek is, akik ugyan baloldali radiká­lis húrokat pengetnek, de nem helyeselik Moszkva fegyelmét, bürokráciáját és az isko­lázatlan proletárok vezető szerepét a pártiban. A polgári társadalmi rend szempontjából Laval moszkvai 'győzelmének tehát ez a je­lentősége. Az aktuális nemzetközi politika fejlődésének útját ugyancsak megtisztította Litvinov és Laval moszkvai konferenciája. A két hatalom elhatározta, hogy a keleti pak­tum elfogadását lehetővé teszi Németország és Lengyelország számára, amennyiben ki­kapcsolja belőle a kölcsönös megsegítés elvét és ugyanolyan támadást kizáró és konzultá­ciós paktummá változtatja, amilyen Európa sok helyén régóta létezik és amelynek meg­kötését elvben Hitler sem ellenezte, sőt aján­lotta a berlini angol-német konferencián. A megnemtámadási és konzultációs paktumok természetesen távolról sem jelentenek akkora megkötést és olyan katonai szövetkezést, mint a kölcsönös megsegítés elvén alapuló paktu­mok. Erejük inkább elvi és erkölcsi síkon mozog, nem a gyakorlati realizációkban. E keleti paktum megkötésétől Németország és Lengyelország soha sem idegenkedett. Most csak az a kérdés, Berlin és Varsó hajlandó-e megkötni e keleti támadást kizáró szerződést akkor is, amikor Szovjetoroszország számos európai hatalommal külön kétoldali katonai szerződéseket kö’őlt. Nem lehetetlen, hogy Göring és Laval váratlan találkozása Pil- sudski sírjánál legalább felületesen tisztázza Kút képviselőielölt röpirata a földreform végrehajtáséról Prága, május 16. A csehszlovák nemzeti egye­sülés pártjának egyik képviselőjelöltje, Kút Ká­roly prágai lapszerkesztő nyílt levelet intézett a választókhoz, amelyben erős bírálatot gyako­rol a földreformmal kapcsolatban az agrárpárt és a csehszlovák szocialisták fölött. Adatai sze­rint a földreform során 4,060.615 hektár földet foglaltak le. Ebből uj tulajdonosok kezébe 1 millió 753.357 ha ment át. A földhivatal 1959 maradékbirtokot létesített* A maradékbirtokosok az átruházott földnek mintegy az ötödét kapták meg, úgyhogy egy­re átlagban 90 hektár jutott. A kisigénylők átlagban 1.03 hektárt kaptak* A továbbiakban Kút elmondja, hogy a föld­hivatalban a hatalmon az agrárpárt megosztozott szocialistákkal. Viskovszky után az agrárpárti dr. Voíenilek János mérnök, egy zsellér fia vet­te át 38 éves korában a földhivatal vezetését, 100 ezer koronás fizetéssel és 30 ezer korona személyi pótlékkal. Vozenilek 47 éves korában teljes fizetéssel rendelkezési állományba került s most szabadságon van és a szesziparban vál­lalt állást, amiből 500 ezer koronás jövedelemre van kilátása. A szociáldemokratákat a földhivatalban Ma- ly József alelnök képviselte. Régebben beteg­ség élyzői hivatalnok volt. Négy esztendei mű­ködés után meghalt s 650 ezer koronányi be­vallott vagyon maradt utána örökségül. Utódja a csehszlovák szociáldemokrata párt alelnöke, Nősek József elvtárs lett, kitanult szövőmunkás. Nősek mint betegsegélyzőpénztári igazgató 1925-ben került a földhivatal alelnöki székébe 95 ezer koronás fizetéssel. Nem egész négy esz­tendőt szolgált az államnál, de a nyugdijába, amely 78 ezer koronát tesz ki évente, 35 szolgá­lati évet számítottak be, holott a nyugdíjbiztosí­tótól leszolgált éveiért 200 ezer koronás végki­elégítést kapott A földhivatal által kezelt föld 20 milliárd ko­rona értékű volt A csehszlovák szociál­demokraták részesedése A röpirat elmondja, hogy szabad kézből a földbirtokosok rendkívül alacsony árak mellett adtak el földet egyes kegyelteknek. A Bílá Hó­ra nevű szociáldemokrata szövetkezet amely­nek élén Soukup szenátor áll, 108 hektár telek­területet kapott Prágában a Fehér hegy közelé­ben. A terület milliárdos értéket képvisel. A Vyspa-társaság, amelynek tulajdonosai Vrany, agrárpárti szenátor családjának tagjai, a 627 holdas Novy Dvűr nagybirtokot kapta, Bechy- né Zdenek, a szociáldemokrata miniszter fia Bródyban szerzett 200 hektáros földbirtokot. A csehszlovák szociáldemokrata párt „Gazda­sági, bérleti, építkezési és lakószövetkezet" címen 24 tanyát szerzett 2570 hektárnyi ki­terjedésben. E szövetkezet élén Binovec, a földhivatal igazgató-választmánya elnökének helyettese állott, utána pedig a földhivatal al­elnöke, Nősek. Az átvételi árat e szövetke­zetnél 3 millió koronával leszállították. A nemzeti szocialisták — folytatja Kút — nem voltak szerényebbek, de a földhivatalnál kisebb befolyással bírtak s ezért meg kellett elégedniük 12 tanyával 1048 hektár terjedelemben. Szlovenszkéi maradék­birtokok —• Szlovenszkón — folytatja a röpirat szer­zője — főleg a következő földosztásnak volt a politikai protekció a szülőanyja: Botto János mérnök, szenátor (agrárpárti) az Újvilág I. mara­dékbirtokot 127 hektár terjedelemben 623.621 koronáért kapta, Stodola Kornél szenátor (agrárpárti) az Újvilág II. maradékbirtokot 116 hektár terjedelemben 564.495 koronáért, dr. Stefánek Antal, agrárpárti képviselő a Novy Dvor tanyát 177 hektár terjedelemben 862.355 koronáért, HruSovsk^ Igor, csehszlovák nem­zeti szocialista képviselő, Buffa II.-t, 88 hektárt* 427.997 koronáért, Országh József országos el­nök, Morgó I., 87 hektárt, 423.883 koronáért, ! Murin Máté, Morgó II., 91 hektár, 442.830 ko- | rónáért, dr. Zmeskal Zdenkó, Tolmács, 116 | hektár, 556.700 koronáért, dr. Kállay József ; volt miniszter, Báb L, 117 hektár, 566.531 ko­ronáért" stb. Bechyné Zdenko birtoka — Bechyné Rudolf szociáldemokrata minisz­ternek van egy Zdenko nevű fia, aki sohasem volt földműves — folytatja Kút röpiratának másik helyén. — Az ifjú Bechyné Czernintöl „szabad kézből" megvette a 200 hektárnyi bródi birtokot, amelynek értéke legalább 2 millióra rúg. Bechyné 963 ezer koronát adott érte s igy egyik napról a másikra egy milliót nyert. Hogy a birtokot megvásárolhassa, az általános nyug­díjbiztosító intézet a piaci ár megfizetésére 850 ezer koronát kölcsönzött neki. Az üzemre a földhivatal 990 ezer korona kölcsönt nyújtott 2% százalékos kamat mellett. Azáltal, hogy Bechyné Zdenkónak a földhivatal közel egy­milliós kölcsönt folyósított 2*A százalék mel­lett, ezzel közvetve évi 70 ezer koronás szub­venciót juttatott neki. Bechyné 963 ezer koronáért vásárolt s erre nyomban 1,840.000 koronát kölcsönöztek neki! A Grafensteini eset A röpirat további adataiból kiemeljük még a grafensteini nagybirtok esetét. — Északcsehországban van a grafensteini ma­radékbirtok 481.76 hektár terjedelemben — írja Kút. — Ezt a nagybirtokot 1927-ben dr. SoJc Vencel prágai ügyvédnek *sztották ki 1,541.775 koronáért Solc akkor tulajdonosa volt a Prága melletti Zbuzany-tanyának, melynek ingatlana 74.75 hektárt tett ki. A földhivatal ezt a tanyát a grafensteini birtok árának részbeni kiegyenlí­tésére átvette Solctól. Az aránylag jelentéktelen ingatlant a földhivatal 941.775 koronáért vette át. A 406.95 hektárért, amennyivel a grafenstei­ni birtok nagyobb volt a Solcénál, Solc csak 600.000 koronát fizetett a földhivatalnak. Dr. Solc tehát a földhivataltól egy hektárért 12.558 koronát kapott, maga pedig a földhivatalnak egy hektárért 1474 koronát fizetett, ami 407 hektár kiterjedés mellett nem rossz üzlet. 1934 végén a grafensteini birtokot dr. Pour Iván, Be- ran Rudolfnak, az agrárpárt ügyvezető alelnö- kének unokatestvére, a szesztermelők vezértit­kára vette meg. Dr. Pour Grafensteinért 1 mil­lió 920.000 koronát fizetett. A földhivatáli és az adásvételi ár közötti különbséget, amely az adott esetben 378.225 koronát tett ki s amely a törvény értelmében az államkasszát illette volna meg: nem követelték be. Dr. Pournak egy hektár 3983 koronájába került. 1934 máju­sában dr. Pour az ingatlant eladta a német Hű­béri Osvaldnak hektáronként 15 ezer koronáért. Ha alapul azt az árat vesszük, amelyért dr. Pour maga árusítja a birtokot, s amely e vidé­ken megfelel a föld átlagos értékének, akkor a nagybirtok, amelyért dr. Pour 1,920.000 koro­nát adott, 7,225.590 korona értékkel bír. Nem folytatjuk az idézeteket. Rendkívül ta­nulságosak és jellemzők ezek az esetkék. A földreform egyébként már elintézett dolog, má­jus elsejével megszűnt a földhivatal. Az agrárok ezért most egy uj hasonló terepet akarnak meg­teremteni politikai befolyásuk számára: a terv- gazdálkodást. Nos, aki nem éri egyet azzal, ami a földreform kapcsán történt, az nem érthet egyet az agro-marxisták tervgazdálkodási szán-1 dekáival sem. Aki ez ellen tiltakozni akar: az a 11 -es listával szavaz. Magyar zsidók l Csak egy igazi őslakós, kisebbségi lista van: a I |»es

Next

/
Thumbnails
Contents