Prágai Magyar Hirlap, 1935. május (14. évfolyam, 101-125 / 3653-3677. szám)
1935-05-15 / 112. (3664.) szám
^ra<^Mag£ar-h!rmp irywrnrBMM politikája francia és európai szempontból gyakran érthetetlen volt és veszedelmesnek látszott. Az eljövendő hónapok megmutatják, vájjon sikerült-e Pilsudskinak megtalálni az utódokat, akik töretlenül tovább vezetik politikáját, avagy súlyos belső megrázkódtatások után uj irány kristályosodik ki Varsóban. Pilsudski marsall belpolitikája mindenki előtt ismeretes. A diktátor tudatában volt népe intelligens körei szeszélyességének' és gyarlóságának s nem bizott a lengyel parlamentarizmusban, amely a múltban számtalanszor bebizonyította, hogy nem tudja a közérdeket az egyéni hiúságok fölé helyezni és nevetséges viszálykodásokkal aláásta az ország erejét. Véleménye szerint Lengyel- ország többszöri felosztását elsősorban a régi, tökéletlen rendi parlamentek okozták s a háború utáni évek bebizonyították, hogy a régi lengyel perpatvaroskodás, a közügyekkel való nemtörődés, a ,.lengyel vir- csaft“ szelleme tovább kisért a megujhodott Jen gyei közéletben. Ezért határozta el, hogy hallatlan tekintélyével uj rezsimet vezet be, amely az autoritás pillérein nyugodva, katonás energiával, de a legtisztább igazságossággal intézi el a közügyeket. Szobieszki. János szelleme lebegett előtte, amikor a lengyel helyzetben szinte nélkülözhetetlen felvilágosult abszolutizmust bevezette. Pilsudski makulátlan és óriási személyisége hordozni tudta e rendszert, mert hatalma előtt mindenki meghajolt s a leghalványabb gyanúsítás sem férkőzött kimagasló alakjához. Ezenkívül az általa teremtett hadsereg tü- zön-vizen át kitartott mellette, mint az 1926-os puccs igazolta, úgyhogy csirájában elfojthatta volna a lázadás kísérleteit. Kérdés, mi lesz a jövőben ? Az a rendszer, amelyet meghonosított, feltételezte a kimagasló óriást, akit az ország apraja- nagyja elismert. Hol van most ez az óriás ? Azok az uj törvények, amelyeket hü parlamentjével a rendszer biztosítására legújabban megszavaztatott, vagy megszavaztatni óhajtott, csak id.eig-óráig garantálhatják a diktatúrát. Annyi bizonyos, hogy a közvetlen jövőben nem kerül sor lényegesebb változásokra Lengyelországion, de a történelem nem dolgozik napokkal, hetekkel, hanem évekkel s Ka a gerjedés tünetei csak egy-két év múlva jelentkeznek a lengyel közéletben, ha két-három év múlva törik meg a Pilsudski-féle rendszer ereje, akkor is a marsall halála determinálta a lassú, de megállíthatatlan fejlődést. Mindenesetre Pilsudski halála után áll elő legelőször az a helyzet Európában, amikor érdeklődve figyelhetjük, hogy miként fejlődik a diktátor, a kimagasló személyiség halála után egy olyan rendszer, amely mintegy személyhez volt kötve. Az európai diktátorok mindenütt élnek még s rendszereik velük élnek. Lengyelországban meghalt a diktátor, felmerül a kérdés, mi lesz rendszerével ? Sikerült-e időállóvá tenni a diktatúrát, túléli-e az megteremtőjét, avagy előbb- utóbb összeomlik, amint eltűnt megteremtője ? Ezek azok a kérdések, amelyekre Lengyelország küszöbönálló fejlődése még választ fog adni. finsol kommentárok London, május 14. A londoni lapok részletesen foglalkoznak Pilsudski méltatásával. Az angol politikai közvéleményt természetesen elsősorban az a kérdés érdekli, hogy milyen következményekkel jár a marsall ha- I lála a nemzetközi politikában. A Times varsói munkatársa szerint a lengyel kiilpo- ! litika változatlan marad. Ugyanezt a felfo- ' gást védi ja a többi lap is. A News Chronicle j nem tartja kizártnak a német—lengyel vi-' szony lehűlését, de szakításra a két ország között nem kerülhet sor. A Daily Telegraph véleménye szerint Lengyelország bizalmatlansága a szovjettel szemben óriási s Így a mai külpolitikai irányzat nem változhat meg. A viíá» részvéte Varsó, május 14. A világ minden részéről érkeznek részvéttáviratok. Többek között a pápa is táviratot küldött a lengyel köztársaság elnökének. A bolgár király, a magyar kormányzó, a német Reichsführer, a francia köztársasági elnök ugyancsak ki- j fejezte részvétét. A marsall temetésén Ulaszországot Jiastianini nagykövet, az olasz hadsereget Grazioli tábornok képviseli. A francia kormány Laval külügyminisztert és Pertain marsallfc küldi ki. Laval Moszkvából visszautazva megállapodik Varsóban, ahol állítólag újból tárgyalni fog BeckkeL Gömbös mérsékletre inti a nemzeti egység pártjának fiataljait Miért van szükség önálló iparügyi minisztériumra Magyarországon? Budapest, május H. (Budapesti szerkesz-1 tőségünk telefonjelentése.) A nemzeti egység pártja tegnap este ülést tartott, amelyen már a párt uj elnöke, Ivády Béla elnökölt, Az élnők kegyeletes szavakkal emlékezett meg Pilsudski marsaiból. Utána Bornemissza Géza kereskedelmi miniszter emelkedett szólásra és ismertette a kormány javaslatát, az iparügyi minisztérium felállításáról. A miniszter hivatkozott arra, hogy Magyarország fejlett ipara megkövetelheti magának, hogy önálló minisztériumból intézzék ügyeit. Majd Gömbös Gyula miniszterelnök szólalt föl és megindokolta, hogy miért tartja szükségesnek az iparügyi minisztérium létesítését. Szerinte Magyarország mai népsürüaödése mellett nem élhet meg kizárólag a mezőgazdaságból. Ezután az időszerű költségvetési, politikai és gazdasági kérdéseket ismertette a miniszterelnök, beszéde végén pedig a párt fiatal tagjaihoz fordult, mérsékletre és higgadtságra Intette őket, mert csak a mérsékelt tónus alkalmas arra, hogy ilyen súlyos időkben problémákat vessenek föl és vitassanak meg. A magyar képviselöház gyászolta Pilsudskit Rövid formális ülést tartott ma a magyar képviselőház. Sztranyavszky Sándor házelnök kegyeletes szavakkal emlékezett meg Pilsudski marsaiból és indítványozta a képviselőháznak, hogy küldjön részvéttáviratot a varsói parlament elnökéhez. A képviselőház tagjai állva hallgatták végig az elnök gyászbeszédét és hozzájárultak a részvétnyilvánitáshoz. —* Az ülésen megjelent Gömbös Gyula miniszterelnök és Lázár Andor igazságügyminiszter is. Hodza olcsó partnert keres a magyar kisebbséggel való kiegyezéshez A magyarság osztatlan bizalmát élvező magyar párlszüveisés helyett persze a Slovenská Liga kegye méböl je.öit Csömört szeretné partnernek . Prága, május 14. Hodza kortesinterjut adott magyarnyelvű lapjában, a pozsonyi Magyar Újságban. Az interjúban Hodía egyebek között azt mondja, hogy a szlovenszkói adminisztratív autonómia »a merev centralizmus letörését jelenti". Meglepő állítás, mért ismeretes, hogy éppen az ő pártja képviselte mindenkor a .merev centralizmust" és ha ez a merev centralizmus megtört, akkor a megtörése semmiesetre sem az agrárpártnak, hanem ellenkezőleg, a szlovák néppártnak az érdeme. Már nem annyira meglepő Hodza másik állítása, hogy szerinte „a politikai autonómia ellentétben van a szlovák érdekekkel, mert a politikai autonómia elzárkózást jelent, a szlovák érdek pedig ép ellenkezőleg azt követeli meg, hogy Szlovenszkó minél hathatósabban érvényesüljön abban az államhatalomban, amelynek egysége és oszthatatlansága ép Szlovenszkónak érdeke". E tételben Hodza ellentmond önmagának, mert hiszen a politikai autonómia éppen a szlovenszkói hatalom növelését, Szlovenszkónak az állam- hatalomban való nagyobb részesítését kívánja, nem annak az ellenkezőjét, ahogy Kodza sejteti. A magyarság kisebbségi pártjai Hodía szerint soha „semmi néven nevezendő kezdeményezésre nem tudták magukat eltökélni". Itt Hodza kétségkívül vagy optikai csalódásnak esett áldozatul, vagy egyszerűen kiesett az emlékezetéből a soksok kezdeményező javaslat, sok-sok törvényjavaslat, amellyel a magyarság pártjai az alkotmánytörvény revízióját, a kisebbségi sérelmek orvoslását, egyszóval a kiegyezést javasolták. Aki a parlamenti kisebbségi bizottságnak, tehát a kiegyezést előkészítő szervnek életrehivá- sát elutasította és megakasztotta, az nem a magyar kisebbség volt, hanem Hodfáék kormánykoalíciója, Hodza leszegzi, hogy „a kisebbségi komoly érdek az államhatalomhoz való közeledést követeli meg". Hodía e tételére csak annyit mondhatunk, hogy ennek az éremnek két oldala van. Az egyik oldala az, amit ő mond, a másik az, hogy az államhatalom érdeke szintén megköveteli a közeledést, a többségnek a kisebbségek felé való közeledését. Kettőn áll a vásár. „Sajnálom, hogy a magyar kisebbségi politika utjai olyanok, amilyenek" —- mondja Hod2a s mi, ha ő ezt sajnálja, akkor viszont őszintén sajnáljuk, hogy a koalíció politikai utjai is olyanok, amilyenek, Hod2a a továbbiakban „aktivizmusra" buzdítja a magyarokat, ami alatt a koalíciós politikával szemben tanúsított aktivitás föladását, a csehszlovák agrárpártból való beolvadást érti, majd kimondja, hogy «*a kisebbség] magyarság ama kívánságai teljesítésének, amelyek az állampolitikával ösz- szeegyeztethetőek a köztársaság alkotmányán belül, nincsenek komoly akadályai" Ezt a kijelentést melegen köszöntjük, de kétkedve fogadjuk. Mert először Is igaz, az. hogy a magyarság kívánságai soha nem terjedtek túl az alkotmány keretein, nemcsak hogy nem voltak összeegyeztethetetlenek az alkotmánnyal, hanem éppen ellenkezőleg, csupán az alkotmány rendelkezéseinek végrehajtását kívánták. Panaszaink kilencven százalékban azt mondják, hogy az alkotmánytőrvény bizonyos konkrét rendelkezései nincsenek végrehajtva, vagy nem elégségesen, nem egyenlően vannak végrehajtva. Például Szlóvenszkón nincs meg az egyenlőség alapján kijáró kulturautonómia. amely a gyakorlatban Cseh- és Morvaországban megvan, Podkarpatszká Ruszban nincs meg a szojra- ra épülő autonómia-rendszer, amelyet az alkotmány expressis verbis előirt. Tizenhét esztendeje már, hogy „nincsenek komoly akadályai" a köztársaság alkotmányén belül az állampolitikával összeegyeztethető magyar kívánságok teljesítésének, miért nem valósították meg hát ezt azok, akiknek mindez a kötelességük volt s a hatalmukban állott? Szabad legyen e vonatkozásban Hodzát a magyar nyelven mondott egyik legelső megnyilatkozására emlékeztetnünk. A kassai Esti Újságnak 1920-ban adott nyilatkozatában arra a kérdésre, teljesithetők-e a magyarság kívánságai, azt a határozott kijelentést tette, hogy magyar kérdés nincs, mert az már teljes elintézést nyert az alkotmánytör- vény rendelkezéseiben. Szóval nincs magyar kérdés, nem lehetnek magyar kívánságok, nem lehet szó azok teljesítéséről. Ez a mentalitás húzódott végig Hodza politikáján egész a mai napig. Igaz, később engedett ebből a magyar kérdést negáló és negligáló álláspontjából. Később elismerte, hogy magyar kérdés van, csak — egyik jelenlegi minisztertársával egyetértésben —7 azzal vigasztalta magát, hogy 15 év múlva már nem lesz, magától el fog múlni... Ma már egy harmadik álláspontot látunk nála: megengedi, hogy mégiscsak lehetnek jogos követeléseink. Sőt tárgyaló feleket is keres már magának a magyar kérdésben. S itt értünk a Hodia-féle nyilatkozat igazi rugójához. „A dunavölgyi regionális blokk, — mondja, — már csak idő kérdése". Szóval nagy kiegyezések vannak soron Középeurópában. A népek ki fognak egyezni egymással. E nagy kiegyezési komplexumnak elmaradhatatlan és lényeges része lesz az állaranemze- tfek és a nemzetiségi kisebbségek kiegyezése. A többségeknek, amelyeknek érdekük fűződik a nagy kiegyezési komplexumhoz, közeledniük kell a saját kisebbségeikhez. Ezt érzi Hodza is, amikor az elkerülhetetlen tárgyalásokhoz ma partnereket keres. „Látni akarjuk á partnereket, — ügymond, — mert a politikai akció nélkülözhetetlen eleme: a bizalom"^ Ezzel azt akarja mondani, hogy a magyarság két gerinces ellenzéki pártját nem szívesen látná partnereknek. Ha már muszáj a magyar kisebbséggel leülni á zöld asztalhoz, akkor a gerinces partner helyett jobban szeretne egy puhább gerincű, egészen kezes, olcsó partnert. Egy Csömört. Ám Hodfa téved. A magyarság nevében szólásra jogosult „partnerek" mégis mi vagyunk és leszünk és nem az agrárpárt, meg a szocialisták fizetett kirakati magyarjai. 17 év óta mi vagyunk a kisebbbségi magyar akarat hordozói és tovább is mi leszünk a „tárgyaló felek". A magyar kisebbség önérzetét hiába kicsinyli le Hodza ilyen kifejezésekkel: „a kisebbségi ellenzéki képviselet nulára fogja leszállítani a csehi- szlovákiai magyar kisebbség súlyát". — Hiába negálja, hiába negligálja súlyúnkat, ez az ő ne- gációja, ez a kisebbségpolitikai negativizmus irreális számításból nő ki. A magyar kisebbségi pártok mindenkori negyedmillión^ szavazata — akár tetszik Hódiénak, akár nem — el nem bűvészkedhető, tény és valóság, aminek leta- gadása a legirreálisabb politika, üres önámitás, hiú délibábkergetés. 193$ május 15, szerda. A francia lapok szerint Beck lengyel kfiiüssmín’sztet Magyarország követelését támogatja a római konferencián Paris, május 14. A francia lapok élénken foglalkoznak a lengyel—magyar kapcsolatok kérdésére!. Az „Oeurre“ megállapítja, hogy Lengyelország keleti terjeszkedésének politikai irányvonalába esik a Magyarországgal való szoros együttmüködás. A Petit Párisién úgy értesül, hogy Beck külügyminiszter a római duoakonferencián Magyarország követeléseit fogja támogatni. így elsősorban a m a- gyar fegyverkezési egyenjogúság kérdésében fog határozottan állást foglalni Magyarország mellett a lengyel külügyminiszter. Hasonló értesülést kü- zöl az Eeho de Paris is amely úgy tudja, hogy Lengyelország külpolitikai irányvonalát a jövőben sem akarja roegváhoztaini. Jeftics és Suviclt találkozása Béig rád, május 14. A belgrádi lapok értesülése szerint Jeftics miniszterelnök május 20-án fog találkozni Suvieh olasz külügyi államtitkárral, akivel közölni fogja a balkánkon- ferenda álláspontját a dunai szövetség kérdésében. Állítólag l balkánkonferenda határozottam elutasítja a Habsburgok trónraültetésének tervét, a kis államok fegyverkezésére vonatkozólag pedig azt az álláspontot vallja, hogy a kérdést csak a népszövetségi alapokmányokban lefektetett elvek alapján lehet megoldani államcsínyre ttószörnek a sörös nosaickísták? Bdgrád, május 14. A belgrádi „Politika" fel- tünéstkeltő hirt közölt Athénből, A hir szerint a monárchistak és a köztársaságpártiak között újból rendkívül éles ellentétek merültek föl. A radikális monarchjsták csoportjának ugyanis az a követelése, hogy az uj törvényhozásnak joga legyen visszaállítani a királyság intézményét és visszahozni a trónra a volt görög királyt. Ezzel szemben Csaldarisz miniszterelnök és Kondilisz tábornoknak az a nézete, hogy a királykérdést Görögországban végérvényesen csak népszavazás utján lehet eldönteni. Athénben egyébként tegnap olyan hirek terjedtek el, hogy a monarchisíák államcsínyre készülnek. l»fsza*-SEálíó5ás0i irapnsk Washington, május 14. A Fülöp szigetek fővárosának parlamentje ina szavazza meg a volt amerikai gyarmat uj alkotmányát. Az a függetlenség, amelyet Amerika a Fülöp-szige- teknek ad. természetesen csak látszólagos. TÍZ évre Amerika fenntartja valamennyi jogát s azután is csak fél autón m rendszer uralkodik majd a szigeteken. A pénzügyi ellenőrzést Amerika gyakorolja, vétót emelhet az uj parlament törvényei ellen, a gazdasági és a pénzügyi rendről gondoskodik és meggátol minden olyat, ami esetleg árthatna a Fülöp-szigelek nemzetközi helyzetének, vagy zavarná az Unióval szemben vállalt kötelezettségeket. Az átmeneti Idő alatt az amerikai csapatok a szigeten maradnak s a flottabázisf is megtartják. A Fülöp-szigetok külképviseletét továbbra is az amerikai diplomácia gyakorolja. % 2
