Prágai Magyar Hirlap, 1935. május (14. évfolyam, 101-125 / 3653-3677. szám)
1935-05-14 / 111. (3663.) szám
<ro$GMMAC&AR.HlRMB 1935 má)ni 14 kedd* Tiszta arcbőr 14 nap alatt a valódi COBALL CRÉMTÖL (ffxáraz vagy asiroe). Már harmadik nap után javul ai arcbőr ésarevét- lenül és ax összes hiba, n. m. szeplő, pattanás, mitesszer, májfolt, nagy péros, ráncos bőr, öreges fckiézée teljesen megszűnik. Biztos eredmény. Ara Kő 11.— VÖRÖSRÁK GYÓGYSZERTAR Bratislava, Mlhály-ncca 20, rolt két pártvezér mellett tüntetett úgy, hogy Csömör uram kénytelen volt „pihenni". S amikor az éljenző torkok kissé kifáradtak, szónokunk újra próbálkozott, de mindhiába. — Mi van a nyolcvan holdas maradékbirtokkal ? —' kérdezték a hallgatók. Erre természetesen felelni nem lehetett. Jobbnak látta tehát Csömör, hogy koltai szereplésének minél hamarább véget vessen. Az agrárpárt koltai nép gyűlése a magyar ellenzék híveinek hangos tüntetése md- íett „idő előtt" ért véget. Egy bizonyos : Csömör uram egyhamar nem igen fog ja lábát Koltára betenni! Teljes a siker a párkányi, lévai és zselizi járásokban Párkány, május 13. Kéty és Farnad községekben szövetkezett ellenzéki pártjaink sikerült választási népgyüléseket tartottak. Mindkét helyen több mint félezer főnyi közönség fogadta lelkes ovációval pártjaink szónokait. Kétyen Baka István, Fámádon pedig Madarász Jónás vezette a gyűlést. Bratkovits István, az országos keresztényszocialista párt körzeti titkárának meleg visszhangu felszólalása után mindkét helyen dr. Porubszky Géza kéméndi plébános, képviselőjelölt tartott programbeszédet. A nemes magyar érzésekkel átitatott fejtegetések mély hatást váltottak ki s a közönség a képviselőjelöltet lelkesen ünnepelte. A következő szónok Hegedűs Balázs, a magyar nemzeti párt járási képviselőjelöltje volt, aki többek között a magyar asszonyokhoz is lelkes buzdító szavakat intézett. A nagyszerűen sikerült gyűléseken Bednárik József is lelkes visszhangu beszédet mondott. Léva, május 13. A magyarság szövetkezett pártjai lelkes sikerű népgyüléseket tartottak a közelmúlt napokban Alsóváradon. Alsószecsén, Torén és Szódon is. Mindegyik gyűlésen tekintélyes számban vonult fel a magyar lakosság s nyugodt lélekkel állítható, hogy a községek lakóinak egyeteme hátat fordított az agrár és a kommunista pártoknak, melyek eddig ezen a vidéken meglehetősen erősek voltak. Szódó községben eddig a magyarság pártjainak még szervezetük sem volt s igy a mostani nagy siker annál feltűnőbb. A gyűléseken a két testvérpárt részéről a következők vettek részt és szólaltak fel: Majthényi László, Antal Gyula, Grim György, Juhász Ernő, Tóth Lajos, Gubik László, Bella János, Hámornyik János és Budaváry László. — Itt említjük meg, hogy úgy a zselizi, mint a lévai járásban a magyar lakosság lelkesen csatlakozott szövetkezett pártjainkhoz s ezen a vidéken választási kilátásaink a lehető legjobbak. A Csallóközben... Dunaszerdahely, május 13. A magyar nemzeti párt választási gyűléseit a Csallóközben hétköznapokon is nagy siker kíséri. így legutóbb Medve községben nagyszámú közönség lelkes hangulatban hallgatta a párt szónokait. Hölgye János megnyitója után Vigh Mariska az ifjúság nevében üdvözölte a szónokokat, Bartal Iván és dr. Bartossik György járási elnököket és Méhes Rudolf titkárt. A párt mindhárom vezetőjének beszédét a párthivek meleg ovációval fogadták. Léván pénteken fesz közös gyűlésünk Léva, május 13. Szövetkezett ellenzéki pártjaink Léván pénteken, május 17-én este nyolc órakor a református iskola nagytér| mében tartják meg választási népgyülésü- i két. E gyűlésen a vezető képviselőjelöltek egyike fog nagyobb beszédet mondani, továbbá Majthényi László, Antal Gyula, Prachár István, Nagy Gyula, Bella László és Hámornyik János szólal még föl. A lévai népgyülés iránt igen nagy érdeklődés nyíl* vánul meg. Az agrárpárt csalódott Ifivel Ruszlnszkóban a magyarság táborába sereglenek Mtmkács, május 13. (Munkácsi tudósitónk telefonjelentése.) R. Vozáry Aladár és Komáro- my László részvételével fényesen sikerült nép- gyülést tartott a magyar nemzeti párt Forgo- lány, Fertősalmás és Nagypalád községekben. A szónokokat a lakosság mindenütt nagy lelkesedéssel fogadta. Különösen megható volt a lakosság lelkesedése Nagypaládon, ahol a községbeli földbirtokos mindenáron a csehszlovák agrárpártba akarja beterelni a község gazdáit. R. Vozáry Aladár meggyőző erejű beszédének hatására a község lakossága egyhangú lelkesedéssel a magyarság politikai táborához csatlakozott s élesen áláslt foglalt az agrárpárt ellen. Hasonló jelenetek ismétlődtek meg dr. Bodáky István klsharanglábi és nagybégányi gyűlésein. A szónok a gabonamonopólium következtében előállott helyzetet ismertette, amikor a hallgatóság soraiból kivált Baranyi János, az agrárpárt községi csoportjának volt elnöke és főkortese, s a gyűlés színe előtt kijelentette, hogy maga is csnnyán csalódott az agrárpárt jelszavaiban és ígéreteiben, s hallani sem akar többé az agrárokról* Ugyanakkor, amikor a magyarság ellenzéki pártjai diadalmasan nyomulnak előre a falvakban, a kormánypártok és a cseh iparospárt gyűlései botrányba és kudarcba fulladnak. Técsőn a cseh iparospárt gyűlésén olyan parázs botrány tört ki, hogy a szónok, dr, Spiegel Jenő kénytelen volt félbeszakítani beszédétemért egy kancsőt vágtak hozzá. Huszton az iparospárt gyűlését az agrárok zavarták szét. Dr. Kossej járási főnök, aki az agrárpárt listavezetője, népgyülést akart tartani Kirván és Kökényesen, a lakosság azonban nem volt hajlandó a járási főnököt ebben a népszerű pózban elfogadni és feléje se nézett a nagy garral beharangozott népgyülésnek. Számos faluban az országúton átvezető hidakat is szétbontották a gazdák, csakhogy az agrárpárt választási autói ne tudják megközelíteni a falvakat. Agrár kudarcok Nögrádban Losonc, május 13. (Tudósítónk telefonjelentése.) Az agrárok választási gyűlései Nógrád- ban is kudarccal végződnek. így legutóbb a Pilisen, Tőrincsen és Vilkén hirdetett gyűlést nem tudták megtartani, mert a kisszárában összegyűlt közönség állandó közbekiáltásokkal zavarta meg a szónokokat. Végül is a szónokok abbahagyták beszédeiket s a gyűlések színhelyéről eltávoztak. Legérdekesebb a dologban az, hogy az agrárpárt kortesei mindenütt a „magyar egység" nevében agitálnak. Azt hangoztatják, hogy egyedül az agrárpárt az, melynek keretén belül a magyar egység megvalósítható. Ez a bejelentésük mindenütt viharos közbekiáltásokat és általános derültséget keltett. Az eredménytelen vidéki népgyülések után az agrárok ma Losoncon tartanak gyűlést. Ebből az alkalomból felvonultatták a környékbeli községekbe a „C5innadratta-autó"-kat s igy igyekeztek a közönséget a gyűlésre csábítani. Harminc autót fogadtak fel, melyek hajnaltól fogva járják a környéket és szállítják az embereket a pártgyülésre. A csehszlovák agrárok belátták, hogy rosszul áll a szénájuk. Erre vall az is, hogy olyan helyekre, ahová máskor fogadott korteseiket küldték ki, maguk az aktív miniszterek látogatnak el. így Alsó- sztregovára maga Hodzsa miniszter megy ki programbeszédet mondánk FOLYTATÁS A 6-IK OLDALON. P /f 8 ■»■■ i ■ — ■iiii—\a— (0$ i m ^a: Dienes Adorján ——ra———mxiUMUM—b—muBTiiffimnmtiflfflai Magas, karcsú, feketeíhaju leány. Bubi frizurájával sok baja van, rakoncátlan az, mint 5 maga s azért úgy gegit baján, hogy fejét egy pirostrikó sapkába gyömöszöli bele. A kárpáti vidéknek egy olyan üdülő illetve kiránduló helyén találkoztam vele, hol az étlap szalámival, aludtejjel s kenyérrel ki van merítve, a pince pedig vinnai vinkón és pole- nai vizen kívül mást nem rejt magában. Ott bújik meg ez a nagyon csöndes zugolya a világnak, a Drugeth-féle várromokat környező őserdők ölén és nem jönnek oda mások, mint a közeli város hivatalnokai s közönsége, hogy egy-egy délutánt töltsenek a fenyők és tölgyek tiszta levegőjén. Annál nagyobb volt csodálkozásunk, midőn Pálma megérkezett e zugolyba és miután anyját s tekintélyes térfogatú utazókosarát elhelyezte a korcsmárosnak egyetlen kapható és az egykori állás egyik sötét szögletében meghúzódó szobájában: kijelentette, hogy ők egyenesen Budapestről (saját házból) jöttek ide — nyaralni. Maga az öreg Szkrupcsák bácsi, a korcsmáros is nagyot nézett e 6zóra. Pedig ő retteneteseket anzágolt úgy az üzlet érdekében. A múltkoriban például egy ismeretlen ur tilt az egyik asztalnál s midőn megkérdeztük ki az, ő a lehető legtermészetesebb és elég önérzetes hangon vetette oda: — Az az ur? az most jött direkte ide Berlinből. — De Szkrupcsák bácsi... — Igen kérem, igy irta be a vendégbejelentő c’éd ulán. Igaz, hogy egy olyan üdülő fürdőhelyen, ahol fürdő és vendéglő nincsen, vendégbejelentő cédulára sincsen szükség; de hát az üzlet színvonalának emelése érdekében megbocsátható az ilyen trükk ott, az őserdők árnyán, dü- ledező fürdőház romjain. Réges-régen vöt itt fürdő is. A környék népe seregestül kereste azt fel, mert hogy csoda- módon gyógyította a csuzos, reumás testet. Hogy pedig alaposan használjon, néha az egész család a fürdőszobában ütötte föl tanyáját: ha az asszony pár órai fürdőzés után elhagyta a kádat, akkor az ember dűlt bele cs ott more l>atrio elhelyezkedett, szájában az elmaradhatatlan selmecivel. E körülmények tették aztán szükségessé Szkrupcsák bácsi azon fürdőzési szabályát, mely szerint minden kabinban nagy szarkaláb betűkkel megirt és a következő szigorú erkölcs-egészségügyi paragrafusokat tartalmazó cédulát függesztette ki: 1. Embernek asszony után bemenni a kádba tilos, mert az nem szép. 2. Bagót a kádba kiverni tilos, mert az büdös. Mikor pedig piros pünkösd ünnepén, szent Anna, szent István vagy egyéb nyári szentek napján reggelig húzta a Drapák bandája a talp alá valót, meg a környékbeli urak parancsára a szivüditö magyar daliásokat, akkor Szkrupcsák bácsitól ki vehette rossz néven, hogy a jó üzlet és a nagy vigság láttára ő maga is elkoocintgatott minden asztalnál, vagy hogy a pincében megkóstolgatta előbb a hegy levét, nem-e ad mérget a vendégnek? Elmúltak ezek a 6zép idők, el. Most már csak az erdÖ6zélen a földbevert cölöpökön álló lócák s asztalok maradtak meg, melyeket még vasárnapon is csak akkor érdemes leteriteni a piros abrosszal, ha már megjött az a pár lézengő vendég. Annál nagyobb volt tehát Szkrupcsák bácsi megrökönyödése, midőn most a lecsúszott időkben megvalósulni látta azt, ami a boldogabb napok alatt is csak üzleti fantáziájában élt: a messze nagyvárosból jövő, itt nyaralásra berendezkedő vendéget Pálma pedig komolyan vette a nyaralást. Miután lenyelte reggelenkint a jó aludtejet, kezébe vette a sátapálcává előléptetett nagy darab tölgyfa husángot és délig elő sem jött az erdőiről Akkor is csak azért került elő, hogy mamája által a kis gyorsfűzőn összetákolt ebédet — már azt, amit — bevegye és ismét elnyelte öt az erdő estig. E bolyongásai közepette mindjárt az első napokban, midőn egy kis tisztásra vágott volna keresztül Pálma, két emberi lábra bukkant, melyek titokzatosan nyúltak elő a sűrűből. — Hogy láb, azt látom, — gondolkozott Pálma — de most már lássuk csak, él-e ez a láb? És jól megpiszkálta kecses sétapálcájával a lábakat. Hát éltek a lábak, sőt meg is szólalt tulajdonosuk álomittas hangja: — Mi a’, no?! Mindjárt rá elő is mászott a sűrűből a hang s lábak birtokosa: a fiatal uradalmi erdész. Egy pillanatig zavartan néztek egymásra, de midőn az erdész látta, hogy urileánnyal van dolga, akit egyezer látott is már Szkrupcsák bácsinál, diszkrét mosollyal ajkán könnyedén meghajtotta magát: — Reeht Andor, uradalmi erdész. — Az én nevem Pálma — és már nyújtotta u kezét — ugye szép név? Jó anyag lenne több értelmüségével végig kínozni egy társaságot a „hogy tetszik" játékban, nem? És maga mindég az erdőben alszik, vagy mindig alszik az erdőben? — Igen, én most ébredtem föl De csak azért, hogy tovább álmodjak az erdő tündéréről, aki íme élő testben jelent meg most itt előttem. — Jujuj! na erről lehetne csevegni, az én ttindéri mivoltomról. Mondja, szokott maga Szkrupcsák bácsi fényes éttermébe járni? Igen? Na, hát jöjjön, rémesen bukók egy pohár sörre — ha ugyan van neki. Azután majdnem minden nap együtt voltak hol az üdülőtelepen, hol pedig az erdőben. Reeht mind nagyobb bensöséggel nézte Pálma elegáns, kigyószerü mozdulatait s hallgatta pestiesen gördülő, gondtalan beszédét. Pálma jészóre pedig teljesen uj és vonzó tipus volt az erdőknek puritán összetételű fia. Mi következett erre? az, hogy Pálmáék nyaralásának negyedek hetében Reeht erdész letelepedett az egyik piros abroszos asztalnál 6trikoló mamához és megkérte Pálma kezét. A mama pedig igent mondott, mert. beérkezett információi alapján tudta, hogy Rechtnek állása többet hoz a konyhára itt az őserdőben, mint a budai kültelkeken düledező saját ház. Rendben volt tehát minden egész addig a délutánig, mikor mindnyájunkat — egy nagy társaságot — ott fogott a nyári eső Szkrupcsák bácsi 6zellős tánctermében. Reeht nyugtalankodott Pálma miatt, mert ismét az erdőt bújta valamerre. Hirtelen robaj, dübörgés, kacaj: és Pálma valami szatyorfélét lobogtatva kezében, pár ugrással szelte át a hosszú tánctermet, hogy szobájában csuron-vizen ruhájától megszabaduljon. Midőn ismét előjött, kiraktározta csomagjának tartalmát: hat kicsi, sárgaszáju szajkófiókát. — Kikaparásztam őket a fészekből, mert ezek a szajkók ártalmas állatok ám. El is téptem a ruhámat a haszontalan niemandok miatt. Van még kipéeózve vagy négy fészkem, mindenféle madárral vegyest. Nagyszerű az, mikor felmászok értük és rövidesen ott melegítik keblemet ezek a csöpp kis bestiák, mi? Ugye Andor, maga segíteni fog nekem ezekben a cuki fészekbetörésekben, az olyan apacsos gajdeszoláe* Azonban Andor nem nagyon igenelte menyasszonyának óhaját, inkább azzal volt elfoglalva, hogy vizslája szájából kivegye az 8gyik elszabadult szajkó fiókák Az eső elállt. Gyalogosan indultunk hazafelé a városba, a fölfrissült levegőn. Rechttel mentem együtt. A fiú nem győzte puskáját egyik válláról a másikra dobni, a mellette bandukoló vizsla pedig 6ehogysem értette, miért kell neki oknélküli ki6 rúgásokban részesülnie gazdája részéről Végre megszólalt az erdész. — így jár az, aki az idegen éghajlat pálmáját akarja beleplántálni a tölgyek sűrűjébe. Megleptek szavai, mert hiszen semmi sem történt közöttük. Látszólag éppen olyan szívélyesen búcsúzott egymástól a jegyespár, mint máskor. — Mi baj van hát közöttetek? — Kérdeztem nem minden kíváncsiság nélkül — Eh! az a baj, hogy csak most nyíltak föl szemeim. De még mindég jobb most, mint később. Láttad a kegyetlenségnek azt a tüzét szemében, mely már a szadizmussal határos, mikor a szegény madárfiókákat mutogatta nekünk? Hallottad a gyönyörtől vibráló hangját, mikor a fészkek kirablásáról beszélt? Ö, a gyengéd nemnek képviselője, képes arra, hogy gyönyörteljes élvezetet találjon egy, a szabadságnak, szeretetnek, családi boldogságnak, az életnek örvendező ártatlan kis madár- familia elpusztításában és tragédiájában. Ez a nő soha sem lesz jó feleség ée családanya, ez a nő az ő saját családjának megpróbáltatásai iránt is érzéketlen lesz, mert csak addig fog családja örömeivel s hát bajaival is törődni, amig érzéki keblét melegítik á ..kis bestiák". A családfönntartónak fáradalmai, gondjai, terhei és fájdalmai pedig ő előtte ismeretlen fogalmak lesznek. Nem, nem. Visszamegyek én az én erdőmbe. Kis madárcealádaimat őrző tölgy az én elemem, nem pedig majmoktól körülugra-bugrált pálma... Pár nap múltán újra kinn voltam Szkrupcsák bácsinál, aki büszkeséggel vegyes szomorúsággal mondta: — Elmentek, el. Az előre kifizetett lakáspénzt, is itt hagyták, de két fiilemilefiókát elvitt magának emlékül Pestre az a cuppaiuott méz drága kisasszonyka. Csak egy dolgon nem tudok kiokosodni: miért nem akarta az erdész urat látni, mikor ilyen hirtelenséggel elutaztak? ezt az egyet nem tudom kiókunilálni. No, velem lekezelt mindkettő — ilyen finom dámák. Hej, ritka ma már az ilyen vendég, nagyon ritka. <-* Vége, — % _4___
