Prágai Magyar Hirlap, 1935. május (14. évfolyam, 101-125 / 3653-3677. szám)
1935-05-12 / 110. (3662.) szám
^jw<mMag%ar*hirlae» '1935 májas 12. vasárnap. 15 Mérföldes léptekkel haladunk a mezőgazdasági önellátás felé Prága, máius 11. A statisztikát hivatal most tette kötzé az idei gazdasági év vetésterületeinek hivatalos becslésjeleütését. A jelentésből kitűnik, hogy a búza vetésterülete ebben az esztendőben rekordmagasságra emelkedett és még a tavalyi vetésterület nagyságát is 2.5 százalékkal múlja fölül. Az árpa, a íozs és a zab vetésterülete a tavalyi év adataihoz viszonyítva úgyszólván nem változott, egyedül a búza vetésterülete emelkedett 966.000 hektárra, vagyis eddig még nem tapasztalt rekordmagasságra. Különösen erősen nagyobbodott az őszi búzával bevetett terület nagysága, a tavaszi búza vetésterülete tavalyhoz viszonyítva 6.4 százalékkal csökkent, aminek oka nem annyira á Gabonatársaság szívhez szóló intelmeiben, mint inkább abban a körülményben vaü, hogy az idén nem kellett olyan mennyiségű őszi búzát kiszántani, mint az előző esztendőben s tavaszi búzával pótolni. A gabona vétéS területének emelkedése alapján joggal lehet arra következtetni, hogy középesen aluli termés esetén sem lesz szükség behozatalra s átlagos, vagy jó termés esetén olyan fölöslegek adódnak, melyek exportja, vagy egyéb utón váló értékesítése éS elhelyezése az illetékesek számára komoly gondot okozhat, A gabona vetésterületének nagyobbodása kétségkívül a gabonamonopóliummai függ ösz- sze. Az immár vége felé közeledő gazdásági év Volt az első olyan esztendő, mely a gazdának biztos és aránylag jó árat hozott nehéz munkájáért. A gabonamonopólium azonban, amint azt ismételtén megírtuk, nem tökéletes alkotás s legfőbb hibája abban van, hogy csak az értékesítést és az árakat szabályozza és nem gondoskodik a termelés szabályozásáról, A jó árak érthető módon arra csábítják a gazdát, hogy a kevéssé rentábilis egyéb gazdasági növények termelése helyett az inkább jövedelmező gabonatermelést tegye intenzívvé. A monopólium számos hibája és a Gabonatársaság különböző szerveinek bármilyen csalafintasága ellenére az értékesítés és aZ árak kérdésében biztonságot nyújt a termelőnek, aki a termés betakarítása idején már tudja, hogy a gazdasági év egész folyamán milyen árat kap gáböná- jáért. Az árak kialakulását azonban minden esetben a kérésiét és a kínálat egymáshoz való viszonya szabályozza. Emez örökérvényű köz- gazdasági szabály alól a gabonamonopólium sem alkothat kivételt, mert a gabonamonopólium sem jelent egyebet ebben a viszönylatban, mint a kereslet mesterséges fokozását és a kínálat csökkentését, mely utóbbit a Gabonatársaság azzal ér el, hogy korlátoztatja, esetleg teljesen megszüntetted a külföldi áru behozatalát. Ezzel a technikával azonban csak akkor boldogul, ha a belföldi termés mennyisége nem éri el azt a kvantumot, amelyre a piacnak szüksége van. Ha a termés hozama fölülmúlja a piac szükségletét, akkor fölborul a számítás, megváltozik a kereslet és a kínálat közötti arány és az árak nem tarthatók. A Gabonatársaság nem tarthatja a világpiacok színvonalát fölülmúló árparitást, ha nincsen biztosítéka arra, hogy a felvásárolt árut az általa megszabott áron eladhatja. Az árak színvonalának megtartásához két ut vezet. Az egyik a gabonamonopóliumnak a termelés szabályozása révén való kiegészítése, a másik a készletek dömpingárban való értékesítése. Az utóbbihoz nincsen a Gabonatársaságnak sem pénze, sem szive. Alaptőkéje mindössze 60 millió s ugyancsak 60 millió koronánál nagyobb összegű állami segélyre sem számíthat, mér pedig a döm- pingakció lebonyolításához ennél lényegesen több pénzre van szükség. Nincsen szive sem ehhez, mert eddigi üzleti tevékenységéből csak arra lehet következtetni, hogy a nyereséggel kecsegtető üzleteket előnyben részesíti az altruista üzletekkel szemben. Ezt az állításunkat mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy olyan időben kötött le és hozott be tekintélyes mennyiségű délszláv bűzét, amikor az importot mi sem indokolta. A behozatal révén jő üzletet vélt kötni, amidőn az olcsó külföldi árut a lényegesen magasabb csehszlovákiai árban akarta elhelyezni. Ez az üzlet balul ütött ki, mert a délszláv búza nem akad vevőre, egyrészt azért, mert kiváló minőségű belföldi búzából is elegendő mennyiségű fekszik raktáron, másrészt azért, mert a tetszetős, szemre szép áruról kitűnt, hogy minőség szempontjából nem felel meg az igényeknek, A monopólium jogával fölruházott társaság részéről igen szép lenne, ha készleteit olcsó árban árusítaná ki a munkanélküliek között. Egyszeribe emelkedne a lisztfogyasztás, ha a munkanélküliek filléres lisztet és filléres kenyeret kapnának a Gabonatársaság jóvoltából. Ehhez azonban szív és pénz kell, márpedig a Gabonatársaság egyik kellékkel sem rendelkezik. Az árak színvonalának megtartása érdekében a termelést kellett volna és kellene szabályozni. A termelés szabályozására vonatkozó elgondolásunkat ugyancsak kifejtettük. Megírtuk, hogy eddig Csehszlovákia gabonatermelése nem fedezte A piac szükségletét. Állapítsa meg tehát a gabonatársaság, melyik gazdának, mennyi az ötévi átlag alapján meghatározandó átlagos termése, ezt a mennyiséget vegye át a ma érvényben levő ártáblázat tételei szerint s a többlétért alacsonyabb árat fizessen. Ha ö Gabonatársaság az átlagos termésnél legfeljebb tízszázalékos eltérést koncedálna s a mai árakat biztosítaná a gazdáknak, akkor senkinek sem lenne kifogása az ellen, hogy a társaság retorzióval éljen azokkal a gazdákkal szemben, akik gazdatársaik érdekeinek rovására önző okokból emelték gabonával bevetett területeiket A Gabonatársaság idejében nem intézkedhetett. A földművelés! kormány a nemzetgyűlési választások előtt nem tartotta célszerűnek a gabonamonopóliumról szóló rendelet módosítását s maradt minden a régiben, azaz nem marad semmi a régiben, mért a választások lezajlása után egészen bizonyos, hogy nyilvánosságra kerül a gabonamonopólium uj rendelete, mely mindén bizonnyal keserves csalódást hoz azoknak a gazdáknak, akik azt hiszik, hogy a mai árak megmaradnak. Elképzelhetetlen, hogy a Gabonatársaság a mai Viszonyok középette fenntartsa a ma ér- véhybén levő bevásárlási árakat. Az idei gazdasági évből fennmaradt készletek amugyis komoly gondot okoznak a társaságnak s elképzelhető, hogy átlagos, közepes, vagy jó termés esetén mi lesz. A félfflttnka megbosszulja magát. Tavaly közvetlenül aratás előtt jelent meg a gahona(Mégis megalakul a Földhitel Banki) A földhivatal felszámolása idején jelentettük, hogy a földművelési kormány egy félhivatalos pénzintézet létesítését tervbe vette s az uj pénzintézet Földhitel, Bank névvel rövidesén megalakul és lebonyolítja a megszüntetett földhivatal pénzügyi agend&ját, valamint az agrártermészetü pénzügyi operációk lebonyolítását fogja végezni. A hirt annakidején megcáfolták. A földművelési miniszterhez közelálló Venkov értesülése szerint dr. Hödzsa Milán miniszter utasítására bizottság álákult az agtár-hitelmüveletek lebonyolítására és a mezőgazdasági adósságok kérdésének rendezésére szolgáló pénzintézet létesítésére vonatkozó javaslat előkészítésére. Az előkészítő bizottságban a földművelési minisztérium elnöki, szövetkezeti és földreform-osztályának vezetői foglalnak helyet. — Az ellenzéki Národni Listy úgy véli, hogy a tervbe vett pénzintézetre nincsen szükség, mert a meglevő intézetek köny- nyen elláthatják az uj banknak szánt ügykörrel összefüggő tevékenységet. Az idézett lap annak a gyanújának ad kifejezést, hogy a Venkov közleménye a küszöbönálló választásokkal függ össze s ezért nem vehető komolyan. (Az idei gyapjú értékesítése.) A csehszlovákiai juhtenyésztők pozsonyi egyesülete tárgyalásokat folytat az illetékes tényezőkkel az 1935. évi nyiráru gyapjú meghatározott áron való átvétele és az átvétel lebonyolítása céljából. Miután a tárgyalások eddig nem vezettek teljes eredményre, viszont a nyírás folyamatban van, a juh tenyésztők egyesülete, a pozsonyi Gyapjuaukció közreműködésével, megállapodást létesített az iparjogosult és az egyesület által is autorizált gyapjukereskedökkel, hogy ezek az idei nyirásu gyapjúnak vásárlása alkalmává! a juhtenyésztöknek megfelelő magasságú előleget nyújtsanak. A Gyápjtiaükcló Rt. a belföldi tavaszi gyapjúnak megfelelő értékesítése céljából junius 20-ig az egyesület által is feljogosított megbízottjai utján a gyapjút megfelelő előleg folyósítása mellett fogja átvétetni és beraktároztatni. Az előleget junius 20-án számolják el a termelőkkel. Miután a csehszlovákiai textiliparral való megállapodás alapján, vagy rendeleti utón az előlegezett összegnél magasabb gyapjüárak lépnek életbe, a különböze t®t a tenyésztőknek kifizetik. A tárgyalások tovább folynak és a juhtenyésztők nyilvánosságát azok eredményéről tájékoztatni fogják. A juhtenyésztönek érdekében áll, hogy ezen kedvezményeket igénybe vegye és hogy további felvilágosítások elnyerése céljából a Csehszlovákiai . Juhtenyésztők Egyesületéhez, Bratislava, Krizkova 7. (Zcmedelská Radaj forduljon. monopólium rendelete s az idén ismét csak közvetlenül aratás előtt értesülnek majd a gazdák arról, hogy az agrár-urak mit határoztak róluk és nélkülük. * A vetésterületre vonatkozó becsi és jelentés 2387 körzetből érkezett jelentés alapján készült. A becslésjelentés hektáros tételekben a következő adatokat tartalmazza: 1935 1934 Különbözet %bán őszi búza 878.790 849.463 43.5 tavaszi búza 87.011. 92.934 6.4 őszi rozs 978.111 977.261 40.1 tavaszi rozs 22.455 23.637 5.0 kétszeres 6.820 6.868 — 0.7 őszi árpa 5.695 4.624 23.2 tavaszi árpa 645.230 660.808 — 2.4 zab 792.326 797.533 0.7 kukorica 93.645 89.813 4 4.3 repce 2.220 1.335 .4 66.3 lén 11.136 9.503 4 17.2 kendér 7334 7.316 * + 0.2 tukorrépa 157.504 159.003 0.9 korai burgónya 4Ö.712 39.275 + 3.7 késői bung. 712.156 709.339 4. 0.4 Az őszi búza vetésterülete a köztársaság egész területét véve alapul 3.5 százalékkal emelkedett. Legnagyobb mértékben Csehországban emelkedett az őszi búzával bevetett terület; 294.000-ről 310.000 hektárra. Morvaországban és Sziléziában 163.000-ről 167.000-re, SzlovensZkón 362.000-ről 368*000-re és Kárpátalján 31.000-ről 33.000-re emelkedett az őszi búza vetésterülete. A tavaszi búza vetésterülete a köztársaság egész területén csökkent, csupán Szlövenszkón emelkedett 15.400 hektárról 15.500 hektárra* Kárpátalján 1900-ról 17Ö0 hektárra ment vissza a tavaszi büza vetésterülete. A többi gabonafajta közül feltűnést kelt az őszi árpa vetésterületének 23.2 százalékos nagyobbodása. (A világpiacok áruiüdexszáma.) A Csehszlovák Nemzeti Bank tanulmányi osztálya a világpiacok áruindexszámát a következőkben közli (1927 január = 100) manitéba búza 35.85 (előző héten 36.25), téli búza 48.19 (43.85), rozs 33.09 (34.52), cseh cukor ab Hamburg 18.10 (18.18), Centrifugál nádcukor ab Newyork 44.03 (44.08), amerikai gyapot 56.56 (55.03), egyiptomi gyapot 35.88 (3580), 64. számú topsgyapju 34.56 (33.20), standard réz 38.49 (33.08), petróleum 46#3 (46.63), kaucsuk 17.30 (17.58), príma juta 33.59 (32.72), 4. számú Santos-kávé 26.21 (27.14), oipőtalp- bőr 46.81 (44.36), angol borjubőr 49.50 (49.39), admirality secoind szén 51.35 (51.23). (Magyar könyvekért csehszlovák cellulózé.) A folyamatban levő magyar-csehszlovák kereskedelmi tárgyalásokkal kapcsolatban a ,(Pesti Tőzsde" a következőket irja: A Budapesten most folyó magyar csehszlovák kereskedelmi tárgyalásoknak egyik igen érdekes pontja a oelluloze-kérdás. Csehszlovákia 1929-ben még 5700 vagon cellulózét exportált Magyarországba, természetes következményeképen annak, hogy a szlovenszkói celluloze-ipart annakidején a magyar szükséglet kielégítésére alapították. Ezzel szemben a múlt esztendőben mindössze 140 vagon cellulózét szállítottak a szlovenszkói gyárak Magyarországra. A ezloven- szkói cellulózeipar válságát még jobban növeli, hogy Ausztria is megszűnt a csehszlovák cellulózeipar vevője lenni, Németország felé is egyötödrészével csökkent a kivitel és ezt alig tudja pótolni a Franciaországba irányult 1100 va- gonos kivitel. Ezért lett Csehszlovákia szempontjából különösen nagyjelentőségű a Magyarországgal folytatott tárgyalások során a cellulózeexport kérdése. Csehszlovák ipari körökben azt hiszik, hogy a magyar-csehszlovák kompenzációs megegyezés 80 millió koronás keretben fog mozogni, amelyből 20 milliót kontemplálnak Csehszlovákia egész oellulóze- iparának e ebből csak 5% van előirányozva a 6zíovenszkói cellulózegyárak számára. A most lejáróban levő szerződés keretében egyedül a Zsolnai Gellulózegyár körülbelül 12 millió korona értékű celluloset adott el Magyarországra, de leszállítani nem tudta, mert a magyar árukkal való kompenzáció nem sikerült. Ezért a szlovenszkói gyárak legalább 3 millió koronás kontingenst kivannak. Igen érdekes a szlovenszkói gyáraknak az a kívánsága, hogy olyan árukat állapítsanak meg kompenzációs alapul, amelyek Szlövenszkón nem kaphatók. így elsősorban azt javasolják, bogy a cellulózekivitelt Csehszlovákia magyar könyvbevitellel kompenzálja és körülholíil 1.5 millió korona értékű magyar könyvnek bevitelét engedje meg. A rendkívül érdekes kívánság Magyarországon élénk visszhangot keltett. LEVÉL- és VÉRTETÜT, FÖLDI BOLHÁT, HERNYÓT és minden egyéb rovart olcsón és biztosan KIIRT, a különben méregmentes már 7» ®/o-°s oldatban. 1 liter AGRI-TOX 90 Ké 1 liter kész oldat csak 45 fillér Prospektust ingyen küld a PLY-TOX r. t. vezérképviselete : PRAHA II., Klimentská 7. Mit kapunk a valutákért0 i Prága, május ti. Kö 100 pengéért ....... 446.— 100 Schillingért * . * . * . . 453.50 100 zlotyért ....... 450.— 100 lejért . ...... . 14.10 100 márkáért ....... 873.— 100 dinárért ....... 53.15 100 svájci frankért ..... 773.50 100 francia frankért ..... 158.15 1Ö0 belga frankért .................. 409.— 10 0 líráért ........ 185.40 100 holland forintért .... 1619.50 1 amerikai dollárért .... 23.70 1 angol fontért 116.— Mit fizetünk a valutákért? Prága, május 11. 100 pengőért . . . Ké 449 — 100 schillingért » . 456.50 100 zlotyért . . . 453 — 100 lejéit ' .... 14.40 100 márkáért . . . 877.— 100 dinárért . . . 53.55 100 svájci frankért . 776.50 100 francia frankért . . , 158.75 100 belga frankért . 4Í1.— 100 Uráért .... a • 185.60 100 holland forintért • • 1625.50 1 amerikai dollárért 1 e 23.90 í angol fontért . . • *• Í17.— (Prágai tőzsdeindex.) A prágai értéktőzsdén jegyzett .értékpapírok rentabilitásának indexszáma a következőképpen változott (1927 január 3. = 100) áUamkőlcsönök építési sorsjegy nélkül 98.394 (előző héten 98.319), beruházási értékek építési sorsjeggyel együtt 96.074 (96.053), belföldi bankok 100.881 (100.881), ipari és szállítási értékek 80.6(30 (87.923), a teljes tőzsdeindex 89.997 (89.436), az értéktőzsdén hivatalosan nem jegyzett értékek indexe 69.142 (69.263), valamennyi államkölcsön rentabilitásának indexe 5324 (5329), a 6% mái alacsonyabb kamatozású államkölcsönök rentabilitásának indexe 5294 (5302), a prágai értéktőzsdén jegyzett valamennyi érték rentabilitásának indexe 3362 (8368). Az ipari értékek indexének analízise: cukorgyárak 64.592 (64.189), élelmiszeripar 101.825 (102.865), vegyiipar 139.736 (138.118), sörgyárak 82.433 (82.368), építési ipar 73.974 (73.302), gépgyárak 67.742 (67.595), szövőipar 49.324 (49.228), szénbányák 81.533 (80.880), fémipar 74.409 (72.908), különböző vállalatok 103.730 (103.810), az ipari és szállítási értékek együttes indexe 88.660 (87.923). (Nyolcezer fát ültetett a gyümölcsészeti és szépítő egyesület a nagyszombati járásban. Nagyszombati tudósítónk jelenti: A szépítő és gyümölcsészeti egyesület a nagyszombati járásban az elmúlt évben 8.000 gyümölcsfát ée egyéb hasznos fát ültetett el több faluban. (Készül az uj magyar-csehszlovák gazdasági egyezmény.) A magyar-csehszlovák kereskedelmi tárgyalások budapesti jelentések szerint kedvező mederben közelednek befejezésük felé. Hir szerint az uj magyar-csehszlovák kompenzációs egyezmény 90 millió koronás kerettel lép életbe. (Megint szőnyegre kerül a háborús adósságok kérdése.) A válság alatt az adós,1.’ államok állandó eütemikezéöe folytán az atoterikai háborús követelések kérdése a dollár időközben bekövetkezett áresése ellenére sem került komoly tárgyalás alá. Mint a Times jefentá, Amerikában uj mozgalom indult meg a háborús adósságok rendezése érdekében.. A mozgatom megindítója William McAdoo kaliforniai szenátor, ak,i a háborús bitetek felvétele idején az Egyestik Államok kincstári államtitkárja volt. A Times értesülő,se szerint McAdiO'O azt a javaslatot fogja tenni, bogy az adós államok adjanak Amerikának törlesztés fejében olyan kötvényeket, amelyeket a világpiacon értékesíteni lehet.
