Prágai Magyar Hirlap, 1935. május (14. évfolyam, 101-125 / 3653-3677. szám)

1935-05-14 / 111. (3663.) szám

2 'PRAGAI-MaG^ARHÍRTíAP 1935 május 14, kedd. amelyekből aránylag kevés van a könnyed, kecses, de puha lengyel táborban. Vas szi­gor, kérlelhetetlen realizmus, a végletekig kitartó következetesség. Ezt az embert le­hetetlen volt megingatni, s miután oroszok, osztrákok, németek, franciák, s főleg len­gyelek igy is, úgy is megkísérelték, s nem ment, a támadást felváltotta a tisztelet. Ezt az embert lehetetlen volt megkörnyékezni: Vilmos császár, Miklós cár, Poincaré, hiába óhajotta. Tiszta maradt, földi dolgok nem érdekelték, ami ugyancsak lassan-lassan megnyerte a lengyel sziveket. Hiszen any- nyira más volt Pilsudski, mint a legtöbb lengyel! Mogorva medve, szófukar, ke­gyetlen hangú, jószivü, egyszerű, darabos, hideg, — a szó szoros értelmében korbács, de nevelő korbács, amelyre a gyerekes lengyel nép úgy tekintett, mint a meg­szeppent fitt az apa mindenható botjáia. Mindez nem elég. Sok hasonló ember szaladgál a világon, Lengyelországban is, Pilsudski tekintélye nélkül. Három tulaj­donsága vette le végleg a lábukról a len­gyeleket, s lelkes megadásra bírták a nem­zetet. Másutt a világon ezek a tulajdonsá­gok talán nem hatottak volna, de Lengyel- országban mindennél jobban hatottak. Az első a rettenthetetlen bátorság, a másik a legendás titokzatosság, a harmadik a siker, mely Pilsudski merészségeit sohasem hagy­ta el. A marsai életén vörös fonálként fut át e hármas képesség Mindig mert, so­hasem fecsegett, mindig az élre állt, ha má­sok kételkedtek, s a szerencse kedvezett neki. A vallásos élelmességben élő lengyel előtt misztikus erővé vált Pilsudski: a hős, akiért lelkesedni lehet, a titokzatos, akinek legendás élete szent borzadállyal töltötte el az egyszerű lengyel parasztot, a Gondvise­lés kegyeltje, akiben annyira megbizhatott, mert minden sikerült, amit kézbe vett. * Amikor beköltözött a Belvedere-palo- tába, az ellenállás már kicsiny volt. A misz­tikus hit, a lengyelek e fő tulajdonsága, ré­gen körülölelte alakját. Az lett, ami a főpap a bálványimádóknál : élet-halál ura, pedig a világi erő más kezében nyugodott. Pil­sudski nem szorult törvényekre, hogy körül­bástyázza diktátori hatalmát. A hadsereg a kezében volt, mert ő teremtette s ő építette ki 1914-től 1922-ig, a légionáriusoktól az oroszok legyőzéséig. Vilna elfoglalásáig, ~ s mi kellett más ? A költő elmondhatta volna róla : Pilsudski szemöldöke rontha­tott és teremthetett száz világot Lengyelor­szágban. Nem törvény, nem hatalom, nem is népszerűség tartotta-, hanem a mogorva zárkózott alakot körülvevő misztérium, a sok legenda, a sok siker. A lengyel katona apját látta benne. A babonás lengyel nép a gyógyirt. amely valamennyi betegséget meggyógyít. Az intellektuális világ ? Iste­nem, az intellektuális világ sakkbantartására elég volt a katona fegyvere és az egyszerű nép babonás rajongása. Csak akkor gondolt Pilsudski utódra, a kiépített lengyel rendszer intézményes alá­támasztására, amikor érezte, hogy meghal. Mert ez a férfiú öt év óta tudta, hogy napjai megszámláltalak, s a gyilkos kórt nem győzheti le ész, hősiesség, fegyelem, le­genda. Az ember megindultan gondol a ne­héz harcokra, amelyek a beteg aggastyán lelkében dúltak, amikor a jövőre gondolt. A lengyel nép átnevelése nem fejeződött be. A régi hibák, a viszálykodás szellemei elő- előtörtek a nehéz munkával átmázólt felület alól. S a halál kajánul ott vigyorgott a dob gozószoba ablakában. A marsainak nincs fia. nincs utódja, nincs dinasztiája. Kire bízni az országot, az átnevelő munka befe­jezését ? A parlamentre nem lehet, mert Lengyelországban nem nagykorú még. A hadseregre ? De hogyan ? Beckre ? Sla- wekre ? Erre gondolt a szomorú aggastyán akkor is, amikor a halál kiragadta nehéz gondo­lataiból. ♦ Pilsudski halála TUDÓSÍTÁS ELEJE AZ 1. OLDALON. későbbi elnököt, Pilsudski buktatta meg 1926- ban. — A fiatal szocialista vezér 1901-ben kénytelen volt Oroszországból a külföldre me­nekülni. Ettől kezdve a világháborúig Krakóban vezette a galíciai lengyel szocialista pártot és agitált Oroszország ellen. A világháború ki­törése után megalakította a lengyel légiókat s élükön osztrák főparancsnokság alatt évekig harcolt Oroszlengyelországbao. Az uí állam megalapítása Amikor a központi hatalmak 1917-ben megte­remtették az autonóm lengyel területet, a varsói államtanácsba beválasztották Pilsudskit is, aki azonban nem volt megelégedve a központi ha­talmak terveivel. Az év júliusában konfliktusba keveredett a német megszálló csapatokkal, mire letartóztatták és Magdeburgban internál­ták. 1918 novemberében a lengyel nép leírha­tatlan lelkesedése közben visszatért Lengyelor­szágba és a lengyel nemzetgyűlés 1918 novem­ber 14-én ideiglenesen elnökké választotta, majd 1919 januárjában végérvényesen 6 lett az első lengyel köztársasági elnök. Hivatali ideje 1922 végéig tartott. Az ő elnök­sége alatt folyt le a veszedelmes orosz-lengyel háború, amelyben a lengyel csapatok kezdetben veszítettek, majd Pilsudski erélyes közbelépése után diadalmaskodtak. ö volt az, aki néhány francia tiszt támogatá­sával az oroszokat Varsó előtt döntően meg­verte. Ettől kezdve fokozott mértékben hozzálátott a lengyel hadsereg kiépítéséhez, amiért a marsalli címet kapta. 1922 decemberében újra meg akar­ták választani, de Pilsudski nem volt megelé­gedve a zavaros lengyel állapotokkal és nem fogadta el a jelölést, ellenben visszavonult vi­déki házába. 1923 elején a lengyel hadsereg fő­felügyelőségéről is lemondott. A diktátor 1926 májusában átfsfficsroyt szervezett a i meddő parlamenti vitákba fulladt kormány el­len s öt nap alatt kezébe kerítette a hatalmat, miközben megbuktatta Vojciechowski elnököt is. A nemzetgyűlés ekkor 292 szavazattal 193- mal szemben államfővé választotta, de 6 most sem akart az előtérben szerepelni és Moscziczkit ajánlotta maga helyett. Pilsudski megelégedett a hadügyi tárcával és a hadsereg­főfelügyelői ranggal s csak átmenetileg, különö­sen nehéz időkben vállalta a miniszterelnöksé­get. Diktátori hatalma ellen a parlament sokáig küzdött s 1928-ban a szejm a kamara elnökévé nem Bartelt, Pilsudski barátját választotta, ha­nem az ellenzéki Daszynskit. Az izgalmas napokban Pilsudskit gutaütés érte és hosszú üdülésre volt szüksége. Egészségének helyreállítása után felvette a küz­delmet a parlamenttel és a hadsereg támogatá­sával megtartott választásokon végleg letörte az ellenzéket, amelynek vezéreit (Liebermann szocialista, Wi- tos agrárpárti és Korfanti szélső jobboldali kép­viselőket) a breszt-litovszki koncentrációs tá­borba záratta. Ettől kezdve uralma megingaíhatadanná vált. A parlament hatáskörét egyre jobban megnyir­bálta, az alkotmányt megváltoztatta s uj válasz­tási reformjával végleg szakított a demokratikus pártrendszerrel. Az uj választási rendet a parla­ment még nem fogadta el, de a Pilsudski-párti többségű kamara valószinüleg hamarosan tető alá hozza az üj törvényjavaslatot. Külpolitikailag Pilsudski soha sem volt a fran­ciák barátja. Gyűlöletének középpontjában az oroszok álltak, A németeket sem szerette, de amióta az oroszok és a franciák ismét közele­dést mutattak egymáshoz, a németek pártjára szegődött. Különösen Hitlerrel és a nemzeti szo­cialista mozgalommal rokonszenvezett. A né­met-lengyel szerződés az ő személyes müvének tekinthető. Május 18-án temetik Pilsudskit Krakóban Varsó, májusj 13. Pilsudski marsall teme­tése május 18-án lesz Krakóban. Párisból érkezett jelentés szerint a francia kormány elrendelte, hogy Pilsudski halála alkalmával valamennyi párisi középületre és a külföldi francia követségekre a temetés napján kitűzzék a gyászlobogót. Icával francia külügyminiszter azonnal Moszkvába való ér­kezése után, amint tudomást szerzett.Pilsudski haláláról, részvéttáviratot intézett Beck kül­ügyminiszterhez. Franciaország aggódik... Pilsudski halála az egész világon óriási fel­tűnést és megdöbbenést keltett. Különösen Pa­risban latolgatják izgatottan a halál politikai kö­vetkezményeit. A lapok fölvetik a kérdést, váj­jon Pilsudski táborának vezető egyéniségei elég erősek-e a mai rezsim fenntartására vagy pedig az ellenzék diadalmaskodni tud-e a közeledő vá­lasztásokon. A Figaro szerint Franciaország mélyen meg­hajlik az elhunyt marsall előtt és átérzi a nagy csapást, amely a szövetséges Lengyelországot érte. A Journal szerint a halál lengyel szempont­ból szinte beláthatatlan következményű esemény és Európában is messzemenő változásokat okoz­hat Lengyelország stabilitása az európai helyzet főeleme volt s nem tudni, vájjon ez a stabilitás ezek után megmarad-e. Pilsudski meghalt, még mielőtt utódjáról gondoskodhatott volna, pedig bizonyos, hogy életének utolsó évét kizárólag az utód kiszemelésének gondolata és munkája töltötte be. A Journal szerint az európai politi­ka ismét gazdagabb lett egy nagy kérdőjellel s a helyzet ismét a feje tetejére van állítva. Az ellenzék: „kidéit a rezsim alappillére" A lengyel sajtó természetesen a leg­messzebbmenő tisztelet és a mély szomorúság hangján nyilatkozik PÜSüdskiról. Jellemző a nemzeti demokrata ellenzék lapjának, a Gazét a Warszáwskának .kommentárja: — Pilsudski halála Lengyelország történel­mében uj korszakot nyit. Mindenki előtt vilá­gos, hogy az a főpillér, amelyen a jelenleg uralkodó rendszer nagy munkája nyugodott, kidőlt. A kimagasló jelentőségű személyiség halála nem maradhat hatás nélkül az ország helyzetére és az események folyására. S mi lesz most ? Mi volt Pilsudski poli­tikája, s hová fejlődik a jövőben ? E kér­désekkel a legközelebb foglalkozunk. Most nem teszünk mást. csak levett kalappal mé­lyen meghajtónk Pilsudski, a nagy ember és a legnagyobb lengyel ravatala előtt. Lengyelorsiág gyászbaborult hétfői napja MMm* 20-in tárgyalja Senf e «a*yar-jrgos*l*¥ Gení, május 13. A népszövetség titkár­sága ma hivatalosan közli, hogy a marsellle-1 merénylet után támadt jugoszláv magyar kon­fliktust a népszövetségi tanács május 20-án kezdődő ülésszakának napirendjére tűzte. Az ország minden részéről Varsóba érkező hírek azt mutatják, hogy a halál híre valóság­gal megrázó erejű volt mindenfelé. A lakos­ság nem tudta, hogy a marsall ennyire beteg. Villámcsapásként érte tehát a halálhír, s a gyász és a szomorúság jóval túl haladja a másutt ilyenkor megszokott méretekét. Bizo­nyos helyeken szinte látni, hogy félelem és rettegés szállta meg a tömegeket, mert az egyszerű nép úgy érzi, hogy a lengyelek nagy pátrónusa, a teljhatalmú és tiszta ember, aki­be". mindenki meghízhatott s aki garantálta a stabilitást, nincs többé. A halál hire a leg­mélyebb megdöbbenést Vilmában keltett* abbán a városban, amely különösen szórósa volt összekötve Pilsudski életével és működ* sével. Mint ismeretes, a háború után Vilni Litvániának adta az antant, de Pilsuds! pompásan sikerült államcsínnyel megszerezi a lengyeleknek ez értékes, nagy területet. A lengyel fővárosban mélységes a gyás: A Belvedere-palota előtt a reggeli órák ót gyülekezik a nép, hogy elvonuljon a ravati előtt. Mint ismeretes, az utóbbi években el bon a kastélyban élt visszavonultan Pilsudsk aki évek óta tudta, hogy gyilkos kór bántji Díjmentes feloilágositást ad Luhafooice-fürdőn oaló rendidéül kedoezményes tartózkodásra oontkozólag (19 nap 760‘— Mi-tót feljebb stb.J postafordultának a Fürdőigazgatóság Az orvosok délelőtt bebalzsamozták a holt­testet és halotti maszkot készítettek Pilsudski arcáról. A közoktatásügyi miniszter fölhívást intézett az iskolák vezetőségeihez, hogy gyász- ünnepélyeket tartsanak. Az uj hadügyminisz­ter még vasárnap este paranccsal fordult a hadsereghez, amelyben közli a halál hírét és felszólítja a katonákat, hogy a jövőben a nagy marsall tradícióihoz híven kitartsanak a len­gyel lobogó mellett. Laval újra Varstiba megy A hétfői varsói lapok szerint Laval francia külügyminiszter, aki — mint ismeretes — vasárnap délelőtt hagyta el a lengyel fővárost és Moszkvába utazott, az orosz fővárosból visszatérve ismét megállapodik Varsóban, hogy a francia kormány nevében tisztelegjen a nagy halott .ravatalánál. A lapok továbbá közlik, hogy a marsall még május 11-én, szóval egy nappal halála előtt élénken érdeklődött Laval varsói tartóz­kodása iránt és több utasítást adott ki ezzel kapcsolatban. Fölolvasták előtte Laval és Beck tárgyalásának jegyzőkönyvét is s Pil­sudski helyeselte Beck álláspontját. Masanrk elnök résiváte Prága, május 13. Masaryk köztársasági el­nök Pilsudski marsall elhunyta alkalmából a következő részvéttáviratot küldte Moseziczki köztársasági elnöknek: „Fájdalmasan érintett Pilsudski marsall halála és osztozom a lengyel nemzet gyászában, amelyet a marsall halála fe­lett érez. T, G. Masaryk.14 * A magyar kormány részvéte Budapest, május 13. (Budapesti szer­kesztőségünk te le fon jele n lése.) Kánya Kál­mán magyar külügyminiszter ma korán reg­gel megjelent a budapesti lengyel követségen és a magyar kormány, valamint saját nevében legmélyebb részvétét fejezte ki Pilsudski marsall elhunyta fölött. A magyar kii’ügy- miniszter egyúttal kifejezésre juttatta azt A mély együttérzést, amely a magyar nemzetett a gyászoló lengyel nemzet iránt eltölti. Budapest, május 13. (Budapesti szerkesz­tőségünk. telefonjelentése.) Horthy Miklós kor­mányzó Pilsudski marsall elhunyta alkalmából; részvéttáviratot küldött Moseziczki lengyel köztársasági elnökhöz, Gömbös Gyula minisz­terelnök pedig Slawek lengyel miniszterelnök­höz intézett részvéttáviratót a nagy lengyel ha­zafi elhunyta alkalmából. Az abesniRisi kormány Jegyzéke megérkezett Geníbe Genf, május 13. A népszövetség titkárságához ma reggel megérkezett az abessziniai kormány jegy­zéké, amelyben a helyzet komolyságára figyelmez­tetik a népszövetséget. A jegyzéket ma este hozzák nyilvánosságra. A Reuter-iroda értesülése szerint Abesszínia az olasz háborús előkészületek miatt nyilvános panaszt emel a népszövetségnél és mirdetl körülmények között el akarja érni, hogy a nép­szövetség foglalkozzék az olasz—abessziniai kon­fliktussal. K raboltak egy zempléni postakocsii — pénzű nem zsákmányoltak Kassa, május 13. (Kassai szórkosziőségünk telefon jelentése.) Tegnap éjszaka Udva és Felsőkértvélyes zempléni községeik között az országúton vakmerő rablótámadást hajtott végre négy felfegy vérzett bandita.- A négy embor megleste a postakocsit. Papina község határában megtámadták a kocsi védtelen sze­mélyzetét és az egész postaküldeményt el­rabolták. Szerencsére a rablótámadásnak nem volt anyagi eredménye, mert a postakocsi csak levélküldeményeket szállított. A bandi­ták kétségtelenül arra számítottak, hogy a postakocsin szállítják a környékbeli tisztvise­lők fizetését. A támadás után a posta kocsi visszafordult, és a személyzet jelentést, tett a legközelebbi csendőrállomáson. Azonnal meg­indult a nyomozás és már hétfőn délután le is tartóztattak két embert, akik a rabló ' ela­dásiban való részvétellel gyanúsítanak. Taga­dásuk ellenére mindkettőt őrizetben tartj: \k. %

Next

/
Thumbnails
Contents