Prágai Magyar Hirlap, 1935. április (14. évfolyam, 78-100 / 3630-3652. szám)

1935-04-11 / 86. (3638.) szám

Fiatalok Prága, április 10. Az uj magyar parlament munkaképessé­géről majd csak akkor lehet őszinte bírála­tot mondani, ha tanuságtételre jelentkeznek a megvalósított vagy elodázott feladatok. Majd, ha meg lehet vonni már a pluszok és mínuszok egyenlegét. Egyelőre csak a start­nál tartunk. Ennek a startnak is vannak azonban tanulságai. S tagadhatatlanul leg­szembeötlőbb az a tanulság, amelyre a fia­talság latbavetése inti a távoli szemlélőt. A fiatalságról egy idő óta sok szó esett mindenfelé. De vájjon akadt-e bátor kezde­ményező-erő, amely a fiatalság problémáját kiragadta volna laboratóriumi elvontságá­ból és a gyakorlati élet boncasztalára terí­tette ? Az első ember volt Európában Mus­solini, aki kiadta a jelszót: helyet az ifjú­ságnak. S e program nemcsak a fiatalembe­reket szóíitotta a közélet küzdőterére, ha­nem a fiatal eszméket is. Valószínűleg van­nak negatívumai is a programnak s ott, ahol alkalmazták a fiatal eszméket és uj módsze­reket, valószinüleg vannak hézagok, sőt be- gyógyithatatlan sebek is, — de a végösszeg, a kísérletek sommázata majdnem, minden esetben kedvező. Az ifjúság ott, ahol szó­hoz jutott, nem vallott kudarcot. S majdnem minden esetben megcáfolta az előítéleteket, amelyekkel gyors mozdulatait, sokszor túl­ságosan hangos fogadkozásait, vakmerő lendületét fogadták. Kiderült, hogy a fiatal­ság, ha érzi a felelősség súlyát, amely a vállára nehezül, tud óvatos, megfontolt- és körültekintő lenni. A magyar miniszterelnök felismerte a fia­talság nagy nemzetépitő gyakorlati ere­jét, — és nem haladt tovább azon az utón, mely szép szavakkal és rózsás ígéretekkel van kikövezve a fiatalság számára, de gyü­mölcsöt számára csak akkor érlel, ha már jóval tulkanyarodott az ifjúság határmesgyé- jén. A magyarság, úgy látszik, sokat vár most a fiataloktól, a bátor útkeresőktől. S ez rend­jén is van igy. Hiszen egy nemzetnek, amely törhetetlen bizalommal csüng jövőjén, hin­nie kell a jövő harcosaiban. Ezért tartjuk nagy és perdöntő lélektani fordulatnak az ifjúság előnyomulását. A magyar nép maga cáfolt rá a vádra, hogy javíthatatlan multba- álmodó, amivel azok bélyegzik, akik na­gyon szeretnék, ha minél inkább vissza­feledkezne a múltba. Azok között, akik magyar választásokon vereséget szenvedtek, a legjellemzőbb és legtanulságosabb a szociáldemokraták pél­dája. A szociáldemokrata párt jóllehet olyan társadalmi rendnek a szószólója, mely fel­felé törekszik, — tehát méltán nevezhető di­namikus rétegnek, — maga a legmerevebb és legintranzigensebb statikusság állás­pontját vallja: egy tapodtat nem enged ez­előtt közel ötven évvel kialakított pro­gramjából és főleg egyetlen embert nem cserélt ki abból á vezetőkáderből, amelyet akkor állított a munkásmozgalom élére a sors, amikor a problémák a magyar gazda­sági liebralizmus fénykorában valószinüleg egészen mástermészetüek voltak, mint ma, amikor a liberalizmus napja hanyatlóban jván és a munkásosztály sorskérdései túl­nőttek a bérharcok keretein és főleg túl­nőttek azoknak a pártvezéreknek horizont­ján, akik ezelőtt negyven évvel kerültek a munkásmozgalomba. Csütörtökön megnyitih a háromhatalmi konierencia Útban Stresa felé Messzemenő biztonsági előkészületek a Lago Maggiore partján ■ Simon beszámolója - Az államférfiak utazása Szovjetoroszország, Franciaország és Csehszlovákia szoros szövetséget köt Paris, április 10. Anglia és Franciaország delegátusai elutáztak a stresai konferenciára. Flandin francia miniszterelnök Laval külügy­miniszter és a francia delegáció többi tagjá­nak társaságában szerdán délelőtt fél tiz óra­kor indult Olaszországba, mig Noel prágai követ, a francia miniszterelnökség főtitkára Prágából utazik a konferenciára. Az angolok útiterveit a kedvezőtlen időjárás megváltoz­tatta. MacDonald és Sir Jolin Simon eredeti­leg repülőgépen akart ma Parisba menni, hogy onnét vonaton folytassa útját dél felé. Az in­dulás délután 13 óra 40 percre volt kitűzve s a délelőtti órákiban a miniszterek még egy utolsó minisztertanácsot óhajtották tartani. Mivel a meteorológiai intézet vihart jelzett, MacDonald és Simon kénytelen volt a dél­előtti rendes vonattal az angol delegáció többi tagjával együtt elindulni s igy a délelőtti ta­nácskozás elmaradt Az angol delegáció rend­kívül népes lesz. Általános feltűnést keltett, hogy 3facDonaldot és Simont Sir Róbert Van­sittard, a külügyminisztérium alállamtitkára is elkíséri, akinek jelenléte a konferencián különösen francia körökben okozott örömét. Vansittard ugyanis az angol diplomáciai kar legfrankofilabb vezető egyénisége s Paris reméli, hogy igy méltán pótolni fogja Stresá- ban a beteg Edén lordot. Az alállamtitkár a közelmúltban Olaszországban üdült s ez al­kalommal többször tárgyalt Mussolinivel, úgy­hogy kitünően ismeri a duce álláspontját Ha Mussolini tényleg számos konstruktív javas­latot óhajt tenni, mint a lapok az elmúlt na­pokban közölték, akkor Vansittard jelenléte bizonyára az olasz miniszterelnök ismert ter­veivel áll összefüggésben. Az angol bizottság tagja továbbá lord Cranborne, — aki — mint ismeretes — elkísérte Edent Moszkvába, Var­sóba és Prágában. — William Strang, aki ugyancsak részt vett az utazáson. Rajtuk kívül a brit külügyminisztérium abessziniai osztá­lyának vezetője is leutazik, ami azt jelenti, hogy Anglia az olasz-abessziniai kérdést is föl akarja vetni Stresában. Mussolini a helyszínen Elsőnek az európai miniszterelnökök közül Mussolini érkezett a konferencia helyére. Mint ismeretes, a duce nvár szombaton vidéki bir­tokára utazott, ahol közvetlen munkatársaival előkészítette a konferencia olasz javaslatait, amelyek állítólag nagyarányúik és átfognak lesznek. Szerdán a duce bevonult az Isola Bellán lévő kastélyba. A többi miniszterelnök és külügyminiszter csütörtökön reggel érke­zik. A konferenciát még aznap megnyitják. Az olasz hatóságok messzemenő intézkedé­seket tettek a csütörtökön kezdődő konferen­cia biztosítására. Több mint háromezer rend­őr és detektív érkezett Stresába. A város szállodái szigorú ellenőrzés alatt állanak. Csendőrök cirkálnak az uccákon és a vasút­vonal mellett. A vágányokat ötszáz méteren- kint rendes járőrök őrzik. Stresa közelében több rendörrepiilögép állomásozik, mig a Lago Maggioren motorcsónakok teljesítenek járöri szolgálatot és ellenőrzik a vízi útvona­lat, amely Isola Bella és a part között van. A hatóságok Stresába körülbelül ötszáz külföldi újságírót várnak. A zavartalan hír­szolgálat biztosítására az olasz posta huszon­három uj telefonvonalat létesített a város­ban, amelyek közül tizenkettőn közvetlenül lehet beszélni Londonnal és Parissal. Meddig tart a konferencia? A Times értesülése szerint a konferencia a hét végéig tart. MacDonald reméli, hogy va­sárnap vagy hétfőn délelőtt repülőgépen visszarepülhet Londonba és meghallgathatja Chamberlain kincstári kancellár költségvetési beszédét, amelyet a pénzügyminiszter hétfőn délután akar elmondani az alsóházban. A kormány rendkívüli ülésén, amelyen a pénz­ügyi kancellár ismerteti kollégáival uj pénz­ügyi terveit, a Stresában időző MacDonald természetesen nem vehet részt. Ezen a kon­ferencián Baldwin fog elnökölni pénteken. Sir John Simon a francia miniszterelnökkel együtt Stresából egyenesen Genfbe utazik, úgyhogy a húsvéti szünet előtt az alsóház nem foglalkozhat a külpolitikával és a miniszterek nem számolhatnak be ütjük eredményéről. Francia-orosz antant Időközben a világsajtó tovább találgatja, hogy mi mindenről lesz szó Stresában. A tervek és a kombinációk egész légiója jelenik meg, de egyik sem tarthat igényt az abszolút hitelesség­re. Az egyetlen pozitívum, amely a konferencia előtt megvalósult, a kedden Parisban kötött francia—orosz konvenció, amelyhez a legújabb hírek szerint Csehszlovákia is hozzájárul. Jólértesült körök szerint Laval kedden kétiz- ben is fogadta Potemkin párisi szovjetorosz nagykövetet, aki a moszkvai kormánnyal való érintkezésbelépés után elfogadta a francia— szovjetorosz konvenció francia tervét. A terve­zet egy általános részből áll, amely alapja lesz a további részletes megállapodásoknak. A kon­venció értelmében a két nagyhatalom fölszólítja a népszövetségi tanácsot, hogy gondoskodjék a népszövetségi paktum 10. cikkelyének (a tag­államok területi garanciája), 16, cikkelyének (a békét megzavaró bojkottja, a haderők átvonu­lási szabadsága és mozgósítása) és 17. cikke­lyének (d"->föbirósági megállapodás) megszigo­rításáról. A konvenció szövege e felszólításon pontosan körvonalazza Franciaország és a szovjet magatartását az eljövendő konfliktu­sok esetén. Az első általános rész után a máso­dik rész a népszövetségi paktum 7. cikkelyére vonatkozva, kiemeli, hogy szükség esetén a nép- szövetség valamennyi tagállama úgy járhat el a békét veszélyeztető országokkal szemben, ahogy azt jónak tartja, ha a népszövetség nem nyújthat kellő garanciákat. Oroszország és Franciaország tehát megállapodik a közös eljá­rásban a támadókkal szemben. A harmadik cik­kely a kölcsönös katonai megsegítésről intézke­dik. A francia—szovjetorosz konvenció, ame­lyet elvben a két nagyhatalom delegátusa elfo­gadott, csaknem azonos lesz a francia—lengyel, illetve a francia—csehszlovák szerződéssel, amely közös akciót határoz el európai konflik­tusok esetén. Csehszlovákia csaliakozik Paris, április 10. Laval a keddi nap folyamán a kisantantáUamok követeivel is érintkezésbe lépett és ismertette velük a francia—orosz szer­ződés egyes pontjait. Egyúttal hangoztatta, hogy az orosz—francia szerződést a közel jövő­Teljesen kikoptak az aktualitásból azok a politikusok is, akik régi közjogi vessző­paripákon akarták átugrani a nagy törté­nelmi szakadékokat, amelyek felett a ma­gyarság útja átvezet. A magyarság minden­esetre joggal számit Európának azon nem­zetei közé, amelyek, — mint az angol is, — kegyelettel csüngnek múltjukon, és szíve­sen merülnek el az emlékezés színes ködébe, 91 tisztelik a hagyományt és szeretettel őrzik apáik hagyatékát, — de azért csak a unult­jának nem élhet egyetlen nemzet se. S az, ami most az egész világ élénk ámulatára Magyarországon történt, mintha a jövő felé való bátor fordulás lenne. Felelet azok­nak, akik azt hirdetik hogy a magyarnak szép és dicső múltja van, de egyebe sincs. A magyarságnak nincs oka rá, hogy múltját megtagadja, sőt tanulságért szívesen fordul múltja nagy példáihoz, de a magyar nép lel­kében a múlt kultuszánál is sokkal erőseb­ben él a jövő kultusza, s ezt a fiatalok per­döntő választási győzelme is igazolja. Azok számára, akik kívülről, de nem érdektelenül szemlélik a Magyarországon zajló esemé­nyeket, a magyar parlamenti választások­nak ez a legbecsesebb tanulsága. i^O* Ma; Képes melléklet 16 oldal ára Ké 1.20 Előfizetési ár: évente 300, Félévre 150, negyed* ^ Szerkesztőség; Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Ké.( külföldre; évente 450, SzloVCTlSzlcÓi CS TUSZÍTISzIcÓÍ UlOgllOTSCig allcel2, IL emelet • Kiadóhivatal: félévre 226. negyedévre 114, havonta 38 Kt. • . . ° Prága II., Panská ulice 12, HL emelet. R képes melléklettel havonként 2.50 Kc-val több. politikai nOpitODJO • _® TELEFON: 303-11 © » Egyes szám éra 1.20 Ki, vasárnap 2.- Ki, SÜRGÖNYCIM HIRLRP PRflHFV.

Next

/
Thumbnails
Contents