Prágai Magyar Hirlap, 1935. április (14. évfolyam, 78-100 / 3630-3652. szám)
1935-04-10 / 85. (3637.) szám
Hitler tábornaggyá nevezi ki a világháború volt vezérét? A német birodalom ünnepli a hetvenéves Lundendorlfot Blomberg üdvözlőbeszéde - Lundendorff válasza ^935^április 10, szerda Berlin, április 9. A német birodalom kedden nemzeti ünnepként ünnepelte meg Ludendorif tábornok hetvenedik születésnapját. Hitler és környezete az ünnepséggel valójában a régi hadsereg emlékét akarja dicsőíteni, hogy a nép előtt rokonszenvessé tegye a régin alapuló uj hadsereg felépítésének terveit. A kancellár rendeletére a születésnap alkalmával a birodalom valamennyi középületét föllobogózták. Számos magánház és üzleti épület ugyancsak zászlódiszbe öltözött. Délelőtt tizenegy órakor Blomberg hadügyminiszter Fritsch vezérkari főnök kíséretében Ludendorif tutzingi (Bajorország) háza elé érkezett. A világháború hires vezére háza kapujában fogadta a vendégeket és Blomberg még az épület előtt kifejezte Ludendorffnak a hadsereg szerencsekivánatait. A miniszter többek között a következőket mondotta: — Tábornok ur! A német hadsereg meg-1 kísérelte, hogy a versaillesi szerződés megkötésein belül is teremtő élettel töltse meg kádereit. Az általános védkötelezettség ujra- bevezetése után a birodalmi őrség fokozott mértékben közeledik a háboruelőtti és a háKassa, április 9. (Kiküldött munkatársunktól.) II. Rákóczi Ferenc halálának kétszázadik évfordulója alkalmából rendezett kassai és ke- letszlovenszkói ünnepségekről tegnap telefonjelentés alapján számoltunk be* A lélekemelő, gyönyörű ünnepségek keretén belül annyi esemény zsúfolódott össze, hogy több fontos részletet csak jelezhettünk telefontudósitásunkban* Egyenesen a történetírásnak tartozunk azzal a kötelességgel, hogy a történelmi jelentőségű ünnepségek minden részletéről megemlékezzünk. Tegnapi beszámolónkat az alábbiakkal egészítjük ki. A keresztényszocialista párt Rákóczi szülőházánál A keletszlovenszkói Rákóczi-ünnepségek nyitánya Borsiban, II. Rákóczi Ferenc szülőfalujában játszódott le. Az országos keresztényszocialista párt itt vasárnap délután ünnepélyes keretek között gyűlést tartott s megkoszorúzta a nagyfejedelem szülőházát díszítő emléktáblát. Borsiban ez alkalommal az országos keresztényszocialista párt nevében a párt törvényhozóinak és több reprezentánsának az élén Esterházy János, a párt országos elnöke hódolt Rákóczi emlékének. A pártelnök kíséretét Tost Barna pápai prelátus, Kassa város plébánosa, Dobránszky János nemzetgyűlési képviselő, Ke- resztury József szenátor, dr. Aixinger László országos pártigazgató, Wirth Gyula kerületi pártigazgató, dr. Kátra Kálmán kerületi főtitkár, Virágh Béla körzeti elnök és mások képezték, akiket Borsiban a bodrogközi magyarság népes küldöttségei fogadtak és köszöntöttek. (Szüllő Géza parlamenti klubelnök meghűléssel kapcsolatos gyöngélkedése miatt nem jelenhetett meg Borsiban.) Az egybegyűltekhez először Virágh Béla, az emlékgyülés elnöke szólott, majd Esterházy János tartotta meg ünnepi beszédét. A pártelnök beszédében végigvezette a hallgatóságot a magyarság történeti utján. A magyar népnek — mondotta a pártelnök volt része jóban, rosszban. Ha a jót nem is tudta mindig megbecsülni, de azért a balsorsban is megállta a helyét, mert idejében egy- gyé tudott forrni a nemzeti érzésben. A magyarság előtt ideálként Rákóczi Ferenc áll 5 Rákóczi önzetlen, önfeláldozó nemzetszerete- tétől áthatva küzd jövőjéért. Ludendorif, a katona irányította a háború alatt. Ludendorif szelleme átszáll az uj hadseregre. A katonák Ludendorffban a háború legnagyobb hadvezérét látják, akinek vezetése alatt Németország szembe tudott szállni ellenségeivel. A beszéd alatt az uj légi hadsereg több gépe keringett a ház fölött. Az egyik gép hatalmas rózsakoszorut dobott le s a koszorú pontosan a kijelölt helyre esett. Ludendorif a többi tábornok kíséretében elvonult a kivonult diszszázad frontja előtt, majd hosszan- tartóan tárgyalt a hadsereg vezetőivel. A tábornagyi kinevezés Berlin, április 9. Jól informált körök úgy tudják, hogy Ludendorif nem fogadta el a Hitlertől felajánlott tábornagyi címet. A visz- szautasitás természetesen még nem végleges s a döntés Hitler látogatása alatt történik meg. Hitler mindenesetre a néphez intézett kiáltványban fogja méltatni a tábornok érdemeit. Ludendorffot állítólag fölszólítják, hogy vegyen részt a német hadsereg újjáépítésének munkálataiban. Ludendorff azért nem akarja elfogadni a tábornagyi rangot, mert nem akar Esterházy Jánost beszéde végeztével az emlékgyülés résztvevői lelkes szeretettel ünnepelték. Keresztury József szenátor Rákóczi törhetetlen hitét, bizodalmát és nemzetszeretetét állította a Bodrogköz magyarsága elé. Tost Barna pápai prelátus, Kassa város plébánosa, mint a Rákóczi-hamvak őrzője vett részt a bodrogközi magyarság ünnepségén. Klasszikusan szép és meggyőző beszédében Rákóczi három mondatát idézte, amely Rákóczi Ferenc politikai végrendeletének tekinthető: „Soha ne engedje a magyar lélek elnemzet- leniteni magát és gyermekeit! Legyenek egyek a magyarok mindig akkor, amikor jogaik kivívásáért kell küzdeniük! Hűségesen tartsanak ki a magyarok vallásuk mellett haláluk órájáig!" Virágh Béla körzeti elnök mélyhatásu záróbeszéde után Esterházy János II. Rákóczi Ferenc szülőházához indult, ahová a pártelnököt a Bodrogköz magyarságának hosszú és tömör sorai kisérték. Az összegyűltek csendes, de annál bensőségesebb emlékezése mellett helyezte el Esterházy János a szülőház emléktáblájára az országos keresztényszocialista párt koszorúját. Koszorúk a Rákóczi-síron Részletesen felsoroltuk tegnap mindazokat a szervezeteket és vidékeket, amelyeknek küldöttségei koszorúkat helyeztek el II. Rákóczi Ferenc sirjára. Kiegészítésül megemlítjük még, hogy a nagyfejedelem márványszarkofágjára koszorút helyezett még a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság nevében dr. Kálniczky Géza, továbbá a Bercsényi-uccai Polgári Társaskör nevében dr. Szepessi Miksa. — Itt említjük meg, hogy a Rákóczi-ünnepségek rendezőbizottságánál többen táviratilag mentették ki távolmaradásukat, illetőleg tolmácsolták ünneplő együttérzésüket. Táviratot küldtek többek között a megjelenésükben akadályozott magyar képviselők és szenátorok, továbbá a komáromi Jókai Egyesület, a komáromi Kaszinó, a Losonci önálló Iparosok Egyesülete, a Tornaijai ifjúsági művelődési egyesülete stb. Hatalmas koszorút helyezett el a nagyfeje- delem sirjára dr. Korláth Endre szenátor is a ruszinszkói magyar pártszövetség (magyar, katonailag és politikailag Hitlertől függő helyzetbe kerülni. A születésnap alkalmával két különvonat 1700 ünnepi vendéget hozott Tutzingba. Lundendorff a régi hadseregről München, április 9. Ludendorff a születésnapi szerencsekivánatokra nagyobb beszéddel válaszolt, s a következőket mondotta: — A legfőbb dolog, hogy a nép összefogjon és a hadsereg mögé álljon. A háborúban azért csúszott ki a győzelem a kezemből, mert hiányzott a nemzet egy égé. A békét csak az tarthatja meg, ha az általános védkötelezettség segítségével hatalmas német hadsereget építünk ki. 1914-ben az ellenség csak azért támadhatott meg, mert tudta, hogy a német hadsereg még nincs teljesen kiépítve és 5 millió embert nem képeztünk ki. A háború előtt harcoltam az általános védkötelezett- ségért, mert tudtam, hegy mennyire fontos a nép teljes katonai kiképzése. Aki egyszer hadvezér volt, tud‘a mit jelent a háború s éppen ezért föltétien békebaráítá válik. nemzeti párt és országos keresztényszocialista párt) nevében. Dobránszky János beszéde A nagyfejedelem sirjára koszorúkat helyező küldöttségek vezetői egy-egy jelmondatot, illetőleg rövidebb beszédet mondottak. A megha- tónál-meghatóbb beszédek sorából néhány szóval ki kell emelnünk Dobránszky János nemGönczy Gábor lelkes visszhangu beszéde s a KZD nagyszerű fellépése után Tost Barna prelátus-plébános, a kassai Katolikus Legény- egylet elnöke olvasta fel élvezetes és magas- nivóju tanulmányát Rákóczi Ferenc életéről. — A magyar lelkek fájdalmas ünnepe — kezdte előadása bevezetését a prelátus — virradt reánk nagy Rákóczi Ferenc halálának kétszázadik évfordulóján. Bár a szivünk sajog, mégsem jöttünk siratni Rákóczit, de hódolattal fejet hajtani az ö szent emléke előtt és tanulni attól a ragyogó jellemtől, mely büszkesége lesz a magyarnak mindaddig, amig egy magyar fog élni ezen a világon. — Vezérlő nagy Fejedelmünk, a Te dicső alakod álljon ma lelki szemeink előtt, hogy megértsünk Téged és életed küzdelmeit! Tost Barna ezután a történész alaposságával s a magyar ember rajongó szeretetével vezette végig hallgatóit Rákóczi Ferenc életének minden nevezetes állomásán. Előadása során olyan adatokat és részleteket is ismertetett, amelyeket a nagyközönség eddig alig ismert. A zsúfolt nézőtér lélegzetvisszafojtva hallgatta a történelmi dráma megrendítő fordulatait mesteri módon érzékeltető előadást. Lelkes helyeslés és taps zúgott fel a nézőtéren, amikor az előadó főpap rámutatott Rákóczi ama nagy érdemére, hogy a folyton torzsalkodó vallási ellentétek fölé helyezte az egységes nemzeti gondolatot és mint jó katolikus, az egyesítés kényes feladatát a felek belső megnyugtatásával három nap alatt elintézte. Ennek emlékére verette az emlékezetes érmet, melyen a nemzet oltárára együtt áldozik a három fclekezet e felirattal; 3 zetgyülési képviselőnek őszinte érzéstől áthatott beszédét. A képviselő a volt Sáros-megye és Eperjes lakossága nevében helyezett népes küldöttség élén koszorút a márványszarkofágra. Sáros népe, — mondotta többek között, — amelynek valaha örökös főispánja és ura voltál, hálája, kegyelete és hódolata jeléül kétszázéves emlékezeted megszentelésére a sárosi, eperjesi és zborói erdők zöldjéből font, e szerény koszorút helyezi el ravatalodra. Fogadd hódolatunkat és ígéretünket, hogy nem engedjük át enyészetnek szent emlékedet, mint ahogy pusztulnak sorban emlékbemaradt váromladékaid. várkastélyaid, városi palotáid Sárosban, Zemplénben, Abaujban, főleg szülőházad, amely a betlehemi rozoga istálló képét vette föl. Feledhetetlenül szép volt a városi színházban rendezett hétfői matiné. Akik abban a szerencsében részesülhettek, hogy jegyhez jutottak s jelen lehettek a nagyszerű ünnepélyen, olyan megragadóan szép élményben volt részük, amire egész életükben örömmel és büszkeséggel fognak visszaemlékezni. Tegnapi tudósításunk kiegészítéséül megemlítjük, hogy a zsúfolt nézőtér legelőkelőbb helyén, a jobboldali földszinti első páholyban foglalt helyet Ghiczy Jenő, a prágai magyar királyi követség tanácsosa Maxon Milán és Tost László polgármesterek társaságában. Több földszinti páholyban ültek a magyarság pártjainak vezérei és törvényhozói. Az egyik földszinti páholyban láthattuk Csárszky József püspököt és a kassai székeskáptalan tagjait. Külön páholya volt Stefániik rendőrigazgatónak. A matinét — amint rnár jelentettük — Gön- czy Gábor református lelkész, a Kazinczy Társaság ügyvezető elnöke nyitotta meg. Tartalmas, mélyhatásu beszédéből néhány mondatot idézünk itt: Az ünnepeknek nagy jelentőségük van* az emberek életében. Minél szentebb az eszme, annál nagyobb az ünnep jelentősége. Az eszme, amelynek ma ünnepet szentelünk, a legszentebb, neve: szabadság. Ezért áldozták fel a hősök életüket és ezért szenvedtek a hitvallók mártírhalált. Sokan azt hiszik, hogy a szabadság az egyetlen cél, minden értéknek a foglalata. Pedig a szabadság csak előfeltétel, csak kezdet. A szabadság azt jelenti, hogy nincsen akadálya a belső fejlődésnek. Vagyis a szabadság csak előfeltétele az életnek. Csak az a szabadságküzdelem jár erkölcsi meg- gyarapodással, amely fenséges hivatás számára követel szabadságot. Ebből a szempontból válik nagyszerűvé II. Rákóczi Ferec szabadságharca. Benne megvolt a szabadság minden feltétele, kelléke, az igazság és az erkölcs, s amikor a Kazinczy Társaság a többi kultur- egylettel együtt Rákóczi halálának kétszázadik évfordulója alkalmával emlékünnepet rendez, ezt a szabadságot ünnepli. Ennek a szabadságnak eszméje él bennünk ma is, ez lelkesít, őrizzük is ezt a lángot, mert szivünknek ez a legszebb éke. Találja meg ma ismét a magyar önmagában Rákóczi jellemét és lelkét, s megtalálja önmagát és ezzel megmentette jövőjét. „Concurrunt ut alant", egyesülnek, hogy együtt élesszék a szent tüzet. Mélyhatásu előadását Tost Barna többek között a következő mondatokkal fejezte be: — Nemzete szeretetében lángolt el egész élete. Más ideálja nem volt, mint hogy nemzetét boldog népnek lássa. Ezért áldozta fel mindenét. Csak egyet tartott meg haláláig és azután nemzete fiainak hagyom Gyozta örökségképen: feddhetetlen tiszta m’^mét és az eszméért rajongó bátor szellemét. Ez sugárzik mifelénk ma is az ő megdicsőült porainak sírboltjából. Jaross Andor záróbeszéde Dr. Szüllő Géza ünnepi beszédét részletesen ismertettük tegnapi számunkban. Utólag megemlítjük még, hogy Szüllő Géza beszédét gyakran megszakította a lelkes helyeslés és ünneplés frenetikus megnyilatkozása. Ugyancsak páratlanul lelkes visszhangja volt Jaross Andor tarto- mánygyülési képviselő, a magyar nemzeti párt ügyvezető elnöke záróbeszédének. A nemeslendületü beszéd~f gyakran megszakította a közönség falrenge ő tapsa s a szónokot a beszéd végén melegen ünnepelték. Jaross Andor beszédét mai számunk vezető helyén közöljük. Pohárk öszöittők A színházi matiné után tartott banketten — amint már jelentettük — a pohárköszöntők egész sora hangzott el. A vezető politikusok felszólalásainak komoly politikai jelentőségük borús idők ideáljaihoz. A német hadsereget A magyar egység nagy eszméje hatotta át a Nagyfejedelem emlékének hódoló kisebbségi magyar társadalmat Lélekemelő részletek a kassai Rákóczi-ünnepségekből Tost Barna a nagyfejedelem életétől
