Prágai Magyar Hirlap, 1935. április (14. évfolyam, 78-100 / 3630-3652. szám)

1935-04-09 / 84. (3636.) szám

4 TRXGAlA^ACfaMtHtRLAP 1935 áprlBn 9, hOA „Egy emberi szív utazása emberi szivekhez" Mécs László elmondja európai kőrútjának történetét Budapest, április 6. (Budapesti szerkesztősé­günktől.) Az egyetemes magyar kulturéietnek, a magyar irodalomnak és — örömmel, büsz­keséggel mondjuk — a sziovenszkói magyar irodalomnak nagyjelentőségű eseményei zaj- § lottak le Berlinben és Párisban, Európa, két legjelentősebb metropolisában. A két világváros előkelő kultúrintézményeinek előadó dobogóján megjelent egy szlovenszkói magyar költő, hogy nagy európai nemzetek fiai előtt bemu­tassa költészetének immár irodalmi értékké vált alkotásait és ezzel széles körökben baráto­kat szerezzen a magyar kultúrának. Mécs László egy hónapos körútjáról — amely valóban missziós jelentőségű volt — hazafelé utaztában egy napot Budapesten töltött s a magyar rádióban szavalt. A Magyar írás buda­pesti munkatársai és barátai körében beszél­gettünk Mécs Lászlóval európai körútjáról, amelyről a költő szavaival igyekszünk az aláb­biakban beszámolni: — Berlinben kezdődött február 28-án. Fél­éve él ott egy magyar ferencrendi atya, König Kelemennek hívják. Van benne valami azok­nak a fran-eiskánusoknak fanatizmusából, akik felkerekedtek, hogy megkeressék Ázsiában a magyarok őshazáját. Neki is van térképe, amelyen magyar lelkeket keres. Erre a tér­képre piros papirkarikák vannak ragasztva. Azt jelölik meg e karikák, hogy élnek Ber­linben magyarok, boldog vagy boldogtalan szivek, akik mind gyámolitásra, istápolósra szorulnak. Az ő vigasztalásukra, felemelésükre hivott meg engem Kelemen atya Berlinbe és ezt a hívást követtem. Berlini előadásomon nemcsak magyarok voltak, a közönség egyharmada né­metekből állott. És különösen meghatott, hogy volt ott két belga franciskánus missziós atya, akik most készülnek elő kínai ntjukra. Kínában meggyilkoltak egy belga missziós papot, nyomban húsz jelentkezett a helyébe, ezek közül való volt az én két hallgatóm is. Amikor verseimet meghallgatták, könnyes szemmel köszönték meg és azt mondták, hogy ezeknek a verseknek varázsával mennek el Kí­nába. Mert ott ők is „vadócba fognak rózsát ol­tani, hogy szebb legyen a Föld“. — Kelemen atya Münchenbe is elkísért. Ak kor érkeztünk oda, amikor javában állott a far­sang é6 igy szemtanul voltunk a híres mün­cheni farsangi felvonulásnak. Nem túlzók, ha azt mondom, hogy legalább tiz kilométer hosz- szuságu volt. A tömeg teherautókon, társze- kereken vagy gyalogosan vett részt a menet­ben, mi ott gyalogoltunk a járdán a féktelen jókedvüek között, akik bizony Kelemen atyát is megdobálták konfettivel, úgy hogy csuhájá­nak kápája egy-kettőre teli lett a színes papir- ronggyal. — München után nyomban útra kellett kel­nem Erdélybe. Erdélyi turnéimról 6emmi egye­bet nem tudtam, minthogy március ötödikén kell megjelennem Nagyváradon, ott majd is­mertetik a programot. Hát én két nap alatt gyorsvonattal Lenn voltam Nagyváradon. Már­cius ötödikén délután öt órakor érkezett meg a vonatom. Az állomáson várt Kovács Kan­did rendtársam, aki izgatottan közölte velem, hogy kissé megkéstem, meTt este hét órakor Kolozsvárott Í6 fel kellene lépnem. Hogy lehessen megoldani a kérdést? Nyomban vállalkoztam, hogy tovább utazom Kolozsvárra, Kovács Kandid pedig telefonon érintkezésbe lé­pett az estély rendezőségével és közölte velük, hogy csak háromnegyed tiz órakor érkezem Kolozsvárra. Hogy milyen szeretettel vártak, mi sem mutatja jobban, mint az a mélyen meg­ható tény, hogy az egybegyült terem türelmesen várt jó há­rom óra hosszat. — Erdélyben sok előadást tartottam. Fel­léptem Désen, Gyulafehérvárott, Nagyváradon, Nagyszalontán, Tordán, Brassóban, Nagyeze benben, Székelyudvaihelyt, Szakmaron, Nagy­károlyban is meg,jelentem, ott is meg akarták tartani a Mécs-estét, de a rendőrség az utolsó pillanatban betiltotta annak ellenére, hogy er­délyi körutamhoz a rendezőség megszerezte a román kultuszminisztérium hozzájárulását. Már egybegyült a közönség a nagyteremben, negy­ven kilométeres körzetből toborzódbak, akik meg akartak hallgatni, eljött Érmindezentrő! özvegy Ady Lőrincné is, Ady Endre édesanyja. Hiába volt minden kérés, nem használt sem­mit. Az estély rendezői tartóztattak, marasz­taltak, erőaitgették, hogy másnap estére meg­szerzik az engedélyt, de kötött időm volt, más­nap délben két órakor Pestre kellett indulnom. Ez volt az egyetlen fájdalmas élményem, kü­lönben mindenütt felgyűlt szeretettel érezték meg, hogy költő közeledik hozzájuk az evangé­liumi ember hangjával. Nemcsak magyarok, hanem németek, lengye­lek, szlovének, bolgárok, románok, kínaiak, négerek, franciák voltak ezen a körúton hall­gatóim között, úgy hogy körútiamnak legtalá­lóbban ezt a címet adhatnám: Egy emberi szív utazása emberi szivekhez a Három alkalommal jártam a világ fővárosá­ban. Először a dublini eucharisztikus kongresz- szusra utazóban szálltunk ki egy napra, ekkor jóformán semmit sem láttam belőle. A múlt nyáron hosszabb időt töltöttem ott, de csak a eablónt láttam, a múzeumokat, kőpalotákat és étkezőket és akkor született meg a versem: „A Szajna partján én is halásztam, Szivet kerestem, egyet se leltem S amit találtam, az is magyar volt.44 — Szinte restellem, hogy ezt a verset meg­írtam, mert most sziveket találtam, amelyek felém hajoltak. Csodálatos dolog, hogyha az ember a tiszta emberivel közeledik feléjük, hogy kinyílnak a szivek. Két nagy tanulságot merítettem.koraiamból. Az Belgrádiból jelentik: A Pravda közli az uj olasz követ fellünéstkeltő nyilatkozatát. A kö­vet véleménye szerint Mussolini tartós meg­egyezést akar kötni Jugoszláviával s evégből uj kereskedelmi szerződéslétesitését és a régi barátsági szezödés felújítását, vette tervbe. Az olasz miniszterelnöknek az a véleménye, hogy Jugoszláviának és Olaszországnak ba­rátságos politikát kell folytatnia, mert hiszen gazdaságilag úgyszólván kiegészítik egymást. A marseillei merénylet nem érintette Olasz­Prága, április 8. Ugyanakkor, mikor az európai repülő utasforgalomban —- amint arról lapunk más helyén beszámolunk — az utolsó idők egyik legszömyübb katasztrófája játszódott le a prága—amszterdami vonalon, egy amerikai jelentés közli, hogy még ez évben megindul a rendszeres utas­szállító fodgalom a világ leghosszabb repülő- vonalán, a Csendes-óceánon keresztül, Szigeteken, amelyek több, mint háromszáz év óta lakatlanok, közbeeső állomásokat létesíte­nek. A „Panamerican Airways", amely a vo­nalat létesíti, megvásárolta a 15.000 tonnás „North Haven" tehergőzöst és a hajó másfélévi előkészületek után most fog útnak Indulni anya­gokkal, mérnökökkel és munkásokkal, hogy a közbeeső repülőállomásokat berendezzék. A hajó körülbelül mOOO darab különféle alkatetet szállít 6000, gázok és konferenciák korában. Erdélyben sok román jött el az estékre. Egyhelyütt ott volt a város román nemzetiségű polgármestere is, aki szünet közben bejött hoz­zám a müvészszobámba és míg kezemet szo­rongatta, ezeket mondotta: — Fel kell venni ezeket a verseket az ön előadásában gramofon-lemezekre, mert kár lenne, ha eltűnne a lélekközlő előadás a földről. — Körutam legfontosabb részének tartom párisi szereplésemet, amelynek ezt az alcímet lehetne adni: egyik, hogy a lírának hanyatlásáról beszélni nem lehet, csak az a lira nem kell, ami mondvacsinált, de a költészet ma is tömegeket hódit. A másik, hogy materialistának kikiáltott korunkban nagy- nagy vágyakozás él a szivekben az ideálok után s valóság az emberi szivek mélyén a krisztusi szó: Nemcsak kenyérből él az ember. — Három estét adtam Párisban és mind a három ezt a két tapasztalatot igazolta. Kozma Ferenc ottani katolikus lelkész a katolikus misszióval együtt rendezte az elsőt, amelyet a Magyar Házban tartottak meg jobbára magyar közönség előtt s az estélyek rendezésében em­berfölötti munkával vett részt Moktas-MttMer Lipót, a Párisi Magyar Tudományos Központ igazgatója munkatársaival együtt. Második es­orszáig és Jugoszlávia viszonyát és igy remél­hető, hogy a barátságos megegyezéshez meg­van a megfelelő lélektani hangulat. A kis- antantot Mussolini szerencsés politikai alaku­latnak tartja, amelynek szerinte jövője van. Az újságírónak arra a kérdésére, hogy mint vélekedik a Duce a revízió kérdéséről, az olasz követ kijelentette, hogy Mussolini véle­ménye szerint a revízió, csak a népszövetség keretein belül valósulhat meg, és pedig nem­zetközi megegyezés alapján, mert hiszen erő­szakos megaldásra gondolni sem lehet. tonna súlyban, a fedélzeten ezenkívül 118 mérnök és sok me­chanikus és szakmunkás utazik. Az első repülő- állomást Honoluluban, Sanfrandscotól 3380 ki­lométer távolságban létesítik, a másodikat a 2220 kilométerrel tovább nyugatra fekvő Mid- way-szigeten, a harmadikat a Wakei-szigeten, amely további 2000 kilométer távolságban fek­szik, a negyedik állomás az innen 2334 kilomé­terre fekvő Guam-szigeten lesz, végül az ötödik állomás Manilla szigetén, amely újabb 2400 ki­lométerre esik Guamtól. Lehetséges, hogy az első repülőgépet, amely a Csendes-óceán összesen 13.700 kilométer hosszú útvonalát átrepüli, Lindbergh ezredes fogja vezetni. A repülővonal kiépítése a legnehezebb vállalko­zás, amely eddig a légiforgalomban adódott Tiszta arcbor 14 nap alatt a valódi CORALL CRÉMTÖL (száraz vagy zsíros). Már harmadik nap után javul a* arcbőr észrevét­lenül és az ösBzes hiba, u. m. szeplő, pattanás, mitesszer, májfolt, nagy pórus, ráncos bőr, öreges kiaésés teljesen megszű­nik. Biztos eredmény. Ára Kő 11.— VÖRÖSRÁK GYÓGYSZERTÁR Bratislava, Mlhály-ncca 20. télyemet a katolikus egyetemen, az Instétut Catolique-on tartottam mintegy 150 főnyi közönség előtt, magyarok és franciák, civilek és kispapok előtt. Harmadik estélyem március 29-én este voiLt a SoTbonne-on, az Ampithéatre Ridhelieu-ben s e-z az estély Verdier bíboros­nak, Párás érsekének és Paul Hazard egyetemi tanárnak a védnöksége alatt ment végbe. És mind a három előadásomon sok-sok francia, többen mindegyikre eljöttek és ezzel sem ér­ték be, teadélutánokat rendeztek és ezeken újra meg újra el kellett mondani a Mécs-ver­seket, mert újból és újból hallani akartak. És amikor az École des Etrangers-ben, az ide­genek templomában magyarnyelvű prédikációt tartottam, erre is eljöttek francia híveim. — Nagy szeretettel fogadtak, a szivükbe zártak. Az Instétut Gatolique estélyén ott vol­tak a szeminárium kispapjai és amikor haza­tértek otthonukba, a rektor húsz perces el­mélkedést tartatott velük „A gyerek játszani akar“ cimü versemnek egyik tétele fölött: „A gyermek szeme tükröt keresett-/4 Egy író ezekkel a szavakkal búcsúzott: — Ezek a versek lesznek az útmutatóm. — Hazard professzor, aki Sorbonneon tar­tott estélyem védnöke volt és a bevezető sza­vakat-, az allokuciót, meg a zárszót elmondot­ta, egészen felmelegedett és befejező szavaiban röviden C6a-k ennyit mondott: — Ehhez az estélyhez immár nem kell kommentár. Mi most vissza fogunk menni a fekete éjszakába a fehér költő fehér álmai­nak fehér varázsával és az e varázs sokáig él majd a szivünkben. Ilyen meleg irodalmi szeánszom még nem volt. Aureiien Sa-uvageot, egyetemi tanár, a keleti nyelvek professzora tartott a Sonbonne-i esté­lyen előadást a magyar költészetről és ismer­tette az én költészetemet. Victor Hugo-val állított párhuzamba, azt fejtegetve, hogy amint Hugó az élet totalitásáról zengett, úgy az én költészetem is az élet teljességét hirdeti. Mathilde Pomés asszony, aki több versemet fordította-, azt mondotta estélyem után. — Ha tudná, hogy milyen hidegek a francia szivek, tudná azt is, milyen nagy sikere volt ezelőtt a 400 ember előtt. — Azok a versek hatottak, amelyek egy­szerűen, örök evangéliumi reflekto-rozással fe­jezik ki a tiszta humánumot, A legnagyobb hatást talán „A mindenség balladája44 tette. Aztán „A gyerek játszani akar41, „A gyermek őfelsége44, „Szabó Pista anyja44. Milyen szépen hangzottak franciában a „Le petit enfa-nt cherc-he un jeu44 szavai Madame A. Soulas aj­káról. A baloldali „Republique44 hosszú beszá­molójának ezt a címet adta: „A költő és a hordár44 és cikkét igy zárja: „Ha ezentúl hor­dárt látunk terhes munkája közben, rá kell gondolnunk Mécs Lászlóra, a magyar költőre, aki észrevette ennek a durva munkát végző embernek a lelkét.44 Tizenöt versemet mondták el a Sorbonne-on kiváló művészek és művész­nők és egyikét, másikát magyarul i6 el kellett szavalnom. Ezt a tizenöt verset litografálva 200 példányban sokszorosították és a 200 pél­dány egy-kettöre elkelt. Ök mondták, hogy megérett a francia Mécs­kötet, amelynek hamarosan ki kell jönnie. A versek Mathilde Pomés és Antoinette Soulas asszonyok, meg Gáldi László, Kankiss János, AuTélien Sauvageot és Tost, Emil fordításában hangzottak el. — Kilenc napot töltöttem Párisban. de csak három alkalommal tudtam megszökni a kedves rendezők karmaiból. Mindhárom menekülésem­ből egy-egy vers lett. Feledhetetlen ’elki él­mény volt ez a párisi kilenc nap. Mi a végső impresszióm? — A világon a szépség rügyei hadseregként várnak, hogy a tavasz vezényszavára kitelje­sedjenek. A szivekben pedig a jóság rügyei várnak ar­ra, hogy tisztultabb emberséget hozzanak a sokat szenvedett világnak. A szivek nyílni akarnak és ezért tiszta, fel­gyűlt szeretettel keli! közeledni hozzájuk Ezeket a gondolatokat bízta Mécs László a stúdióból az éther szárnyaira, is. Talán el­jutnak a szeretet igéi a szivekhez, amelyekben qj rügyek fakadóinak* A magyar költő és a francia szivek randevúja Mussolini fel akarja újítani Olaszország barátsági szerződését Jugoszláviával A belgrádi olasz követ újabb feitiinéstkeltő nyilatkozata a „Pravdában** Tizenháromezer kilométeres vonalon létesítenek rendszeres repülőforgalmat a Csendes-óceánon keresztül Öt közbeeső állomást építenek a világ leghosszabb repülő vonalán %

Next

/
Thumbnails
Contents